Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-18 / 98-99. szám
^ effyveiuiy®íCR(lilí évtolyam, 98-99. szán. Csfltdrtök, 1987. aojusztns 18. ülí!fi*eté*i ár sstihiaüOTik értékben: ; >«iyben é# vidékre postai izéMldéisei: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre í 20 X. — Külföldön 150 Ke. gyei nám ára r 80 flUér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SxerkeutSiég él kiadóhivatal: Nádor-u. 88. Megjelenik hetenkint háromszori i kedden, csütörtökön és szombaton. Vasárnap reggel éta ezren és ezren keresik fel a. komáromi magyar ezőgazdasagi, ipari és népviseleti kiállítást Hónapok szorgos munkája, lázas előkészület fényes betetőzése volt a vasárnapi ünnep, amelyen a Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti Kiállítást ezrek és ezrek jelenlétében, ünnepi keretek között megnyitották. Bátran lehet a munka ünnepnapjának nevezni ezt a napot, amelyen az emberi elme találékonyságának és a dolgos kezek munkájának produktumait gazdag felhalmozásban tárták löl a köztársaság érdeklődő közönsége előtt, hogy a haladás és fejlődés vívmányait bemutassák és a szemlélők tudását gyarapítsák. A kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Párt komáromi veaérférfiai kezdeményezésére és rendezésében jött létre, impozáns arányaival messze felülmúlja a vidéki kiállításokat, úgy hogy az ott egybegvült anyag gazdagságát tekintve és figyelembe véve a kiállítók Komáromtól távol fekvő Jak helyét, a vasárnap megnyílt kiállítás országos jelleget nyert, aminek különben legvilágosabb bizonyítéka az, hogy a kiállítást a sztovenszkói teljhatalmú minisztérium ezidőszerinti vezetője nyitotta meg hivatalosan. Igen örvendetes, hogy a kiállítás a tanítás és tudásfejlesztésén kívül a gazdasági téren való egymáshoz közeledést és a köztársaságban élő nemzetiségek közötti megértést is hathatósan előmozdítja és csak megelégedéssel vehetjük tudomásul a kormáüy képviselőjének megjelenését, mert ebből arra lehet következtetni, hogy illetékes helyen is kezdik fölismerni a helyes utat, amelyen az állam konszolidálódásához lehetne jutni. A kiállítás ! annak a terrénumnak bizonyult, amelyen minden hátsó gondolat nélkül találkozhatnak a munka tényezői az állam tényezőivel és ahol erősíthetik az együvétartozás és egymás megértésének gondolatát. A nagyszabású kiállítás ünnepélyes megnyitása nagy lelkesedés mellett ment végbe és maradandó emlékkel gazdagítja ez ősi magyar város történelmét. Nagy várakozás előzte meg ezt a kiállítást, annyival is inkább, mert Komáromban 1891 óta nem volt ehhez fogható méretű kiállítás A kiáilitás, mint az eddigi ipari középpontjától megfosztott sziovenszkéi magyar ipar teljesítménye, elsőrangú látnivalót és tanulságosat nyújtott és várakozáson felüt sikerüli. Felvonulás a megnyitásra. Komárom már a kora reggeli órákban változatos képet nyújtott. Rengeteg idegen közönség hullámzott utcáin és ssép népviseletben jelent meg a magyar falu népe messze vidékekről. A kiáilitás megnyitásának időpontjában fogat fogatot és autó autót ért, a kiállítás színhelyén pedig ember ember hátin tolongott. Délelőtt 11 órakor érkezett Ponicán Pál dr. kormánytanácsos a kormány képviseletében, ekkor érkeztek Szüllö Géza, az országos kereszíénys20ciaiisia párt vezére, Szent Ivúny József, a magyar nemzeti párt elnöke, Richter János szenátor, Fiissy Kálmán, Nitsch Andor, Holota János dr. nemzetgyűlési képviselők, akiket a rendező bizottság élén ifj. Kcczor Gyula, a kiáilitás végrehajtó bizottságának elnöke, Ftilöp Zsigmond népbanki igazgató, a végrehajtó bizottság igazgatója, Ivánfy Géza főtitkár és Lindt János kiállítási igazgató fogadták. A nagyközönség soraiban ott voltak többek között Jaross Vilmos, Fcszty Béla, Bathó Aladár és Bathó Lajos, Eggenhoffer Gyula, Baranyay Lajos, Jókay Imre, Sümeg Ernő, Csepy Dániel, G. Farkas Ferenc Vöröss Zsigmond, Jaross Andor földbirtoko sok, Majer Imre dr. apátplébános, Forgó Ignác műszaki tanácsos, a Vágjobbparti Ármentesitö Társulat igazgatója, Rákosy Lajos gyáros, Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgató, Böhm Rezső a keresztényszocialista párt főtitkára, Wirth Gyuía, a párt országos igazgatója, Fried Jenő kér. . testület elnöke, Dosztál Jakab nagyiparos, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara tanácstagja, Boldoghy Gyula a komáromi járási ipartársuíat elnöke, Gaál Gyula dr. és Szijj Ferenc dr nyug. polgármesterek, Alepy Gyuiadr. muzeum és könyvtárigazgató, Bartos Frigyes bankigazgató. Telek A. Sándor (Rimaszombat), Szkalos Emilné (Rozsnyó), Hubert Henrik pezsgőgyáros (Pozsony), í — augusztus 16. Thain János (Érsekújvár), Khin Antal (Sontorja), tanárok, Baranyay József dr. lapszerkesztő stb. stb. A hivatalos köröket Fodor Adolf szolgabiró, a járási főnök helyettese, LoretlZ János rendőrtanácsos, és Csíz mazia György, városbiró képviselték. Beszédek. A kiáilitás udvarán gyülekezett hatalmas közönség előtt Kcczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, a végrehajtóbizottság elnöke nyitotta meg a kiállítást a következő beszéddel: — Lassan őszre fordul az idő, elcsendesül a határ, a természet is elmúlásra emlékeztet. Amig azonban az ősz és a tél az élettelenség látszatát kény szeriti a természetre, a valóságban a magvetés millió és millió uj, erős élet csirába szökkenésének évszaka ez. — EnDek a magvetésnek a szólgá latában rendeztük meg kiállításunkat, ezért jött ide föidmivelő, iparos, kereskedő, tisztviselő és munkás, hogy az itt összegyűjtött hatalmas és minden foglalkozási ágnak nagy tanulságot nyújtó látnivalókból uj tapasztalatokat, útmutatásokat szerezzen, s azt önmaga és embertársai javára értékesítse. — Szeretettel hiviunk mindenkit és örömmel állapíthatjuk meg,— a kiállítók névsorát végigtekintve, — hogy megértették hívásunk őszinteségét és célját, megértették, hogy munkánk a kölcsönös gazdasági haladás és a megértés jegyében folyik. — A látogatók megjelenéséből is azt látom, hogy a magyar népnek nagy tömegei is megértették hívásunkat. Az a kérésem is volna hozzájuk, melyet különös nyomatékkai hangsúlyozok az ifjúság felé, hogy nézzenek és lássanak is, mert nem mindenki lát aki néz, hogy most, amikor módjukban áll a tapasztalatoknak valóságos tömegét megszerezni, használják ki ezt az alkalmat, tanuljanak sokat, hogy azt nehéz, küzdelmes életükben értékesíthessék, mert csakis kultúrában és gazdal ságilag is magasan álló, a fejlődéssé haladó népnek van jövője, az ilyennek van ereje, mely életfeltételeink biztosításának és megbecsülésének alapköve. Végül a kiáilitás rendezőségének nevében üdvözölte a megjelenteket a belügyminisztérium képviseletében megjelent Ponicán Pál miniszteri tanácsost, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara képviselétében megjelent Dosztál Jakabot és a hatóságok képviselőit, a kiáilitás diszelnökeit, a kiállító cégeket és testületeket, valamint Komárom városát, melynek köszönetét fejezte ki I áldozatkész támogatásáért. Koczor Gyulát beszéde után a közönség lelkes éljenzésben részesitette. Ponicán Pál dr. miniszteri tanácsos nyitotta meg ezután a kormány nevében a kiállítást. — A csehszlovák kormány — mondotta — már hosszabb idő óta éber figyelemmel kiséri azt a mozgalmat, melyet nemes Komárom városa folytat a magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás sikere érdekében. Örömmel állapíthatom meg most, hogy a kiállítók névsorában nemcsak helyi, hanem a történelmi országok területein élő vállalkozók is résztvesznek. így sikerült a kiáilitás rendező-bizottságának minden politikától mentesen olyan közgazdasági kiállítást bemutatni, amely ezzel nagy jelentőséget nyer. — Őszinte szívvel kívánom, hogy a rendezőség fáradozása, amely ezt a szép kiállítást megvalósította, eredményes legyen és úgy a kiáilitás látogatóinak, mint a kiállításon résztvevőknek erkölcsi és anyagi javát szolgálja. — Ezennel megnyitom a kiállítást. Ponicán dr. beszédét elsőnek csehszlovák nyelven mondotta, majd magyar nyelven is megismételte lelkes éljenzés mellett. A kormány képviselője után a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara nevében Dosztál Jakab mondott üdvözlő szavakat, hangsúlyozván a kiáilitás nagy közgazdasági jelentőségét. Formás beszédét lelkesen megtapsolta a közönség. Komárom város nevében Csizmazia György városbiró mondott lelkes szavakat, amelyekben rámutatott arra a jelentőségre, amelyet a kiállítás Komárom városára nézve képvisel. A beszédek elhangzása után a nagyközönség és a hivatalos küldöttek a kiállítás megtekintésére indultak. Séta a kiállításon. Az impozáns kiállítás Komárom leg nagyobb iskolapalotájának huszonegy termében van csoportosítva, ezenkívül a szomszédos ovoda helyiségeiben és két iskola hatalmas udvarán. Az udvaron vannak főképpen a mezőgazdasági gépipar termékei kiállítva, melyek nagy része működésben is van és bemutatja tevékenységét. Hatalmas gépkolosszusok tárulnak a nézők elé, amelyek állapdó működésben vannak. A gépek közt feltűnik Lukovics Ferenc komáromi ge'pkereskedő cég kiállítása, amelyben speciális cséplőgépek szerepelnek Bierent János bautschi gyáros rendszere szerint készültek, továbbá losonci vetőgépek, Kalmárrosták, összes speciális talaj• mivelési eszközök, szecskavágók, ekék. konkolyozók, különleges szalmaprések, Lorenz-motorok, borsajtok, darálók, varrógépek és kerékpárok vannak nagy számmal és változatban, Bútorvásárlás előtt tekintse meg a komáromi kiállításon levő styl-butorainkat, úgyszintén á bútoráruházunkban levő dús választékú ebédlő«^ bálé«, urisxoba «zalowberendezéseket és saját kétzib menyéi kárpitos áruinkat. fl kiállítás tartama alatt mélyen leszállítóit árak. Spitzer Adolf és Társa utóda Fleischmann és Stefii Komárom, Jókái-utca 22. Kedvező fizetési feltételek. Vidékre szakszerű csomagolás.
