Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-13 / 97. szám
1927. augusztus 13, Komáromi Lapok 9. oldal. Míg a szomszédos német államokban a város védelmére alakult testületekből g a „Trinkstube“ asztaltársaságaiból főleg honvédelmi célzattal alakultak meg ezen testületek, addig Magyarországon már az első alkulásokkorelőtérbelép iparos és mesterség védelmi jellegük s csak másodsorban alakulnak hon és városvédelmi szempontokból is A magyar céhekhez közelebb állott a vallásos, humanisztikus törekvés, mit legjobban hirdetnek azon ténykedések, melyeit szerint oltárokat emeltek, betegeket ápollak, iskolákat, kórházakat segélyeztek, körmenetekben és temetéseken testületileg résztvettek. Az első céh Magyarországon a XIV' század legelején keletkezett, az úttörők ebben az erdélyf és szepességi szászok voltak, kik mint külföldről betelepített iparosok magukkal hozták az egyesületi szellemet. A céhek főképen az Anjouk uralkodása alatt veitek nagyobb lendületet. Robert Károly és Nagy Lajos uralkodása alatt alakultak meg tömegesebben. Nagy Lajos 1376 ban szabályozta az erdélyi szászok céheit, melyekben akkor már egy külön mesterség űzetett. E céhek szolgáltak mintául a később keletkezett hasonló ipari testületesnek, szabályaikat átve:ték és saját érdekeikhez képes módosították. Az erdélyi szászok céhszabályai a kővetkezők voltak: „Minden céh évenként 2 céhmesteri válasszon, akit esküvel köteleznek az ország vagy város áltat rendelt igaz mértékre felügyelni s a céhben a rendet fenntartani és igazságot szó gáltatni. A céhet tartozik évenként négyszer gyűlésbe hivni, melyen a céh ügyei elintéztessenek. A kézművesek tartoznak céhbe állani és a szabályoknak magokat alávetni. Csak céhbeliek árnsithatják miveiket a piacon és házaiknál tarthatnak legényt és in ist Egynél több mesterségei senki sem űzhet 10 márka birság alatt. A céhbe lépésnél a mesterek felvételi dijakat tartoznak fizetni. A rossz munkát a céhmester lefoglalta, a céh vagy a templom javára“. Régi céh volt a kassai szűcsöké, kintiéi célszabályzata 1307 bőt való. A pozsonyi mészárosok, suszterek pékek 1376 ban alkották célszabályaikat. A szepesi szászoknak 1370 ben kelt szabályzatuk, melyben a különböző ipar ágakra nézve foglaltatnak rendelkezések Az Anjour alatt, később pedig Zsigmond alatt az ipar minden ágánál ta látható céhek. Zsigmond a kereskedést is és a mértékeket is szabályozta, abban az időben már (XV. század elején) a szoros munkai elosztás és céh szerinti elkülőnözés elve uralkodott. Az egyes céheknek hatósági intézkedések szigorúan meghagyták, hogy melyik iparágnak mivelői mily anyagbői, milyen kivitelben dolgozhatnak, hogy a város mely részén árusíthatnak, sőt a kalmároknál az eladás mennyiségét is megszabták, — amint ezt a budai törvénykönyvben olvashatjuk. így p d. a kötélverőknek jó kenderből kellett dolgozniok, a talpbör szabóknak csak ökör és lóbörbői volt szabad talpalni, a molnár Vl2 részat vehette el vámban az őrleménynek s a bírónak, esküdtnek és jegyzőnek ingyen tartozott őrölni. A pékeknek ügyelni kellett arra, hogy mindig elegendő kenyér és zsemye legyen a piacon, melyet ha kisebb volt. elkoboztak. Igen érdekes a pozsonyi szabók rendtartása 1411 bői, mely szerint 1. Nőtlen legény nem lehetett a céh tagja, csak a nős, akinek erkölcsi bizonyítványt kellett onnan hoznia, a honnan való. 2. A városba érkező feleséges szabó is csak erkölcsi bizonyítvánnyal vétetett fel a céhbe. 3. Nőtlen legény szerszámainak elvétele mellett csakis mesternek dolgozhatott 4 A munkába átlőtt legény 8 napi felmondással léphetett ki. Mint ebből is látható, Zsigmond alatt már a mesterlegényekről is történt gondoskodás, kik külön társaságot képeztek, melynek élén maguk közül választott két öreglegény állott. Ezek parancsainak és rendelkezéseinek a tagok engedelmeskedni tartoztak. Mátyás király, III. Károly, Mária Terézia, II. József alatt az akkori közviszonyok kedveztek a céheknek, de már a múlt század elején kezdett az egész rendszer hanyatlani, a találmányok korszaka, a gépek és egyéb ipari eszközök feltalálása és tökéletesbitése uj világ felvirradását jelentették, mely a céh intézmény hatalmát és erejét teljesen tönkretette. Ami a céhek szervezetét illeti, az alakulások első idejétől kezdve egészen a múlt század közepéig erős fejlődési processzuson mentek keresztül. A helyi viszonyok és a különböző iparágak más és más igények kielégítését követelték s igy az egyes céhek szabályai is különbözően alkottattak. A céhek szabályait a városokban rendszerint a hatóságok hagyták jóvá, királyi megerősítés eleinte csak kivételes esetekben fordult elő. Mária Terézia erélyesen rendezte a céheket, ez időtől fogva általánossá válik a céhszabályok királyi megerősítése s a céhek ezen időben egyöntetűekké válnak. Egyes uralkodók privilégiumokat is adtak, főképen a városok iparosainak, melyet törvénybe is foglaltak, különböző szabadalom levelet adván egyes iparágaknak céh alkotására. Ezt a jogot azonban nem egy esetben gyakorolták a nádorok, püspökök, káptalanok sőt a falvakban és mezővárosokban azon földesurak is, kiknek az illetők fennhatósága alá tartoztak. Hogy az ilyen szabadalmak a céhszabályzatok megalkotásánál nagy befolyással voltak, azt legjobban megvilágítja a váciak céhszabályai, melyeket az ottani püspökök erősítettek még. 3 Kizárólagos kaihoükus jelleg különbőz- | teti meg e szabályokat a más céhektől ( s pld. az 1699-iki céhlevélben ki van I mondva, hogy „ha céhbeli mesterek kálvinisták s akár lutheránusok lesznek és meg nem térnek az igaz hitre, egy esztendő leforgásában kivettessenek a céhből“. Ezen céhlevélnek pótartikulusá-ban Esterházy Károly püspök beillesztette még azt is, hogy lutheránus vagy kálvinista inast ne merészeljen befogadni senki, hasonlóképen legényt sem! # Ez csak egy pálda, de felekezeti jellegű ; intézkedések bőven találtatott a nagyszombati, miskolezi, mindszenti, györszentmártoni és más céhszabályzatokban is. De a céhszabályzatok alkotásának gyakran előforduló módja volt a kikölcsönzés is. Egyik város a másiknak ' kikölcsönözte szabályait s ezt küldöttség j utján a tanács és nemescéhtől kellett kérelmezni. A kölcsönző c*.het anyacéh- : nek, a kölcsönvevőt pedig leánycéhnek (filiáli?) nevezték. E kölcsönzés által í természetesen bizonyos fokozatos felsőbbségi viszony jött létre, úgy hogy i a leánycéhek h nározatait megfelebbezhették az anyacéhhez. E téren egy egy vidéknek nagyobb városa dominált, de az adatokból meg- • állapítható, hogy a legtöbb fiókcéhe ’ Kassának volt. Az egyes céhek közöseknek ismert \ érdekeik védelmére szövetkezett céhe- J két alkottak Az ilyen szövetkezetnek főképen azon feladat jutott, hogy a fel- ; merült kérdéseket és peres ügyeket együttesen oldják meg, illetve intézzék el. Legkiterjedtebb szövetsége volt Kassa, Lőcse, Btrtfa, Eperjes és Szeben városoknak, melyet 1635-ben „az jó szomszédságnak, szeretetnek, békességnek l és egyezségnek egymás között tovább \ való megtartásáért“ kötöttek nevezett j városok céhei. E szövetkezés több hasznos társadalmi életbevágó s erkölcsi életet szabályozó határozatot hozott. így például az említett városok szövetségének kiküldöttei végzést hoztak a mesteremberek között jlébrakapott fényűzés, pazarlás és költséges lakmározások megszüntetésére, kimondván, hogy „mivel a ruházatban való kevélség az mesteremoerek között annyira elaradott, hogy már közöttük és a nemesemberek között ez iránt majd semmi különbség nem lálatik; a nusztok, kamoka ruhák, drága köntösök, sárga csizmák a nálok felettébb nagy abususba, rósz szokásba jöitenek közönségesen: azért egyenlő képen végeztük, hogy ezután ezen rósz szokás és felettébb való kevélség a ruházatban e becsületes városokban teljességgel megtiltassék és minden ember, amint az ő rendihez, allapotjához illik, úgy viselje és tartsa magát.“ A lőcsei vargákat külön is eltiltják, hogy az 6 c ifrán kivarrott káfás sarujokat, mivel immár a szolgáló leányok is olyan formán csinált sarukat viselnek ... a becsületes városok vásárára ne vigyék.“ batt .ozafok végrehajtását az illető vaio&orf tanácsára bizták, melyek kemény büntetéssel szereztek érvényt a határozatoknak. Apró viszálykodásokban, személyi ügyekben is hozott e szövetkezés határozatot, valóságos felebbviteli fórum volt, Ítélő bíróság oly ügyekben, melyeket odahaza vagy nem tudtak, vagy nem akartak elintézni Hogy milyen kicsinyes ügyekben is kellett végezniök, mutatja a következő példa. A bártfai vargacéh „jövendő bániódástól félve egy vargalegényt azért nem mert a céhbe felvenni, mert olyan feleséget vett, kinek nagy atyja baromnyuzó volt. Kérdik, hogy azért felvehstik-e?“ A szövetségesek tanácsa mivel úgy a legény mint felesége jámborul viselték magukat, megengedte a céhbe való felvételt. Szóval a szövetség tanácsa iparszabályozó, becsület, béke- és erkölcsbiró, divattiltó fórum volt egyszemélyben, annak az öt városnak legfőbb itélöszéke. ______ (Folft kör.) — A prágai-vynohrady állami közkórház a következőket közli: A „Ra topax“ nálunk teljesen bevált es az eredmeny, amelyet a patkányirtásnál elértünk vele, valóban meglepő. — A „Ratopaxl(-ot a használati utasítás előírása szerint raktuk ki és egyetlen kirakás után az összes patkány, amely töménytelen mennyiségben von intézeti kertünkben, elpusztult. A iierkeutésért a főizerkesztő a felelő». Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdáját)»» Komárom le él ócska pa ujjáalakitj Markst« paplanh Novy-Zámky, Ki íjael plánjait a azokat ún Izsó tészitő »niáromi n.32 I Kérjen árajánlatot. 628 Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. , Minthogy a megboldogult férjem temetésén megjelenteknek szives részvétükért és gyönyörű virágadományaikért egyenkint személyesen köszönetemet kifejezni módomban nem áll, — ennélfogva fogadják valamennyien ezúton legőszintébb köszönetéin nyilvánítását. Komárno, 1927. aug. 12. I Özv. Uherek Rudolfné. 1 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen férjemnek, édes apánknak, apósunknak, nagyatyánknak Takáts Sándor ny. ref. főtanítónak f. hó 11-én résztvettek, bármi utón sek voltak, osztoztak s ték, ezúton szünetet. Komárom minden országba24 órán belül K{ 10 elintézési díjért szerzünk Prígában és 13ratl8lavón. Magyarvtsumok, új útlevelek, meghoszszabbitások, olasz, jugoszláv és német visumok augusztus 15-tól csalt Bratlslav&n. szerezhetők be. Bratislavai pontos címünk Schriftführer des Vereines A- Neumann HUfsverelnjüd. I looUsohűlci1 aus der Slowakei — Bratislava, Postfach 371.— Roman visumok, új útlevelek, meghoszszabbitások és a többi államok visumait, mindennemű megbízásokat ki- és beviteli engedélyeket, hitelesítéseket továbbra is Prágában intézünk. Pontos cim: Hllfsvereinjüd. IIoclischfiler aus der Slovakei — Praha, Postfach 630. — Sürgönyeim: Hilfsverein Praha Postfach. Elintézés utánvéttel! Apró hirdetések. Eladó h«z. Vág-Partos-Ujteleken (Komárom mellett) egy ház — gazdálkodásra is alkalmas — eladó. Bővebbet Weisz Dezső füszerüzletében Kórház-tér.___________ 629 Eladó egy egész uj 12 személyes ebédlő asztal Nádor-u. Bö. Érdeklődni lehet d. u. 1 -tőt 3-ig. 631^ Házat keresek megvételre Komáromban. Megfelelő helyiségek esetén a tulajdonos életfogytiglan benne lakhat. Suszter Mária, Nagymegyer. 640 végbement temetésén vagy részvétüknek kifejezést adni sziveezáltal keservünkben bánatunkat enyhitetmondunk hálás kö-658 , aug. hő. A gyászol» család. Hirdetések. Rádióhoz használható akkumulátor üvegtartók, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban. ForgaSnaas helyen egy üzlethelyiség azonnal kiadó. Cim a kiadóhivatalban. 644 Komárao legforgalmasabb utcájában vendéglő családi okok miatt eladó, vétel esetén azonnal átvehető. Bővebbet a kiadóban. 562 Úri család jó és olcsó ellátással két fiút vagy lányt a tanévre elvállal. Cim a kiadóban. ___________624 Házasság céljából megismerkednék magyar leánnyal. Keresztény vallásu vagyok, megfelelő vagyonnal rendelkezem. »Magyar fiú« jelige alatt a kiadó továbbit. 639 mrtfet&eek leiwetexr?e* lápunk 'iwHébivn ralinál Kifutó fiuk (ujságelárusitó) FELVÉTETNEK Cim a kiadóban. Nas vad község tanácsától. 16. tan. 3886. kig. 1927. sz. Pályázat. Naszvad község jegyzőségénél szeptember 1-től felvétetik egy irnok-végrehajtó. A pályázati kérvényhez az igények egyidejű megjelölésével csatolandó az iskolai, működési, erkölcsi és illetőségi bizonyítvány. Naszvad, 1927 aug. 9. 6&2 Községi tanács» A világhírű kolozsvári HE IN RICH-féle SZENT LÁSZLÓ fertőtlenítő és gyógysza p pan ok.minden szaküzletben újból kaphatók. f T
