Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-05 / 16. szám

1927, február 6.

Komáromi Lapok

5. oldal.

azonosítva magát, szelet vetett, vihart aratott gárdájával, a válság megszűntetését s a sebek gyógyítását lehetetlenné tette s a pártban tömörült magyarság sorsát a bizonytalanságnak dobla oda. De az önkezével elszórt vi harmagvakból feiverődöít orkán csapkodásai elten nem tatáit menedéket: eiseperteteit I A május 16-iki pártvezetőségi gyűlés lemondásra kényszeritette. Vájjon a párlgyülés ez Ítéletének indokolását egy szóba foglaltan, egyetlen kifejezésbe tömörítetten lehet-e másképen kifejezni, mini a K L, használta kifejezéssel?

Nem terjeszkedem ki a Tribuna leleplezésére, mely a vezéri tekintélynek még talán megmaradt roncsait is teljesen letördelte. Nem érintem kétségbeesett vesztegetési kísérletét 8 a párttagok egy része előtt már korábban hitelre talált hírek terjedését, hogy közte és a kormány közt összeköttetés van: mind egy- egy állomás a vezér magasra iveit politikai pályájának azon lefelé sodródó lejtőjén, mely a nagy szetvezőképeaségü, országos tekintélyű, diadal más politikust a poli.ikája által felháborított s azt visszautasító és megbé lyegzö magyarság súlyos népitéletével eljuttatta mai magányos elvonultságába.

Én csak egyszer keresem fel őt politikai pályafutása állomásainak utolsóján, mikor a Pozsonyba 1925. év szept.

29-re összehívott népgyülösen a teljesen távolmaradt pártszervezeti küldöttek helyén összeterelt hallgatóságot puccaszerüleg kongresszussá átalakultnak jelentve ki, már rég szándékolt tervei megvalósítására a közéleti egyenesség és nyíltság megtagadásával végrehajtotta a pirtegység, a párt- és elvhüség, a magyar érdek ás közérzés e’leti elkövethető legnagyobb bűnt, ksttérobbantotta saját párját és a nyomban megszervezett nyugatsziovenszkói kér, szoc. párt elnökségét, tiszti karát megválaszolta s jelöltette a nemzetgyűlési választásokra az uj párt képviselő és szenátor jelöltjeit.

Most azonban a szlovenszkői magyarság egyeteme tört pálcát a pártbontók feleit. Nov. 15 igazolta a K. L. aug. 20-iki számiban használt bírálat valóságát és helyességéi. A nemzetgyűlési választások kizárták Leileyt és társait a magyarság képviseletéből. A magyarság egyeteme után most a saj óbiróság fog ítélkezni — felettem. És ha cssk azt a kérelmet szabad nekem a tekintetes törvényszék elé terjesztenem, hogy ezt a pert a magyar nemzeti kisebbség álláspontjának szemszögéből eibirálni méltóztassák, úgy én nyugodtan várom a sajtóbiróság ítéletét, mely nem lehet más, mint a politikai közvélemény itélöszékén, 1925. nov. 15-én kihirdetett megtorló Ítélet jóváhagyása.

Kérem a sajtótörvény 4 § a alapján a vád alól és a sajtótörvény 6. § aba ütköző kihágás alól tényálladéx hiánya miatt leendő felmentésemet!

HUBKBT J. IC.

Pozsony - Bratislava

raMgScvAr — Alapltra 18 WS.

Minek még ide több takarék?

Vsíiük m alábbi sorokat:

Tekintetes Szerkesztőség!

Nem csak én, de egész Koinárc 1 közönsége tényleg megdöbbenve c ■ vasta b. lapjuknak azt a híradását, hogy a ban;-dirízisek miatt agyonsujtoít, agyonnyomoriioít Komáromba még egy takarékot akarnak hozni, hogy a meg meglevő és nehéz küzdelmet vivő komáromi takarékok helyzetét megnehezítsék és a forgalomban levő Krízis- jj megoldások elé még több akadályt gör-1 ditsenek. A kátyúba jutott bankok szekerén könnyíteni akaró szanáló bankok az akkori adott helyzettel számoltak s azok se veszik szívesen, ha a helyzetet megnehezítik azzal, hogy újabb bankokat telepítenek ide.

Scorpió cikkének teljesen igaza van.

A mai súlyos helyzetben a komáromi bankok ügye nemcsak az illető bank ügye, hanem egész Komárom és messze vidék magánéletének, iparának, kereskedelmének, forgalmának az ügye.

Tessék elképzelni, ha még egy-két komáromi bank megbukna, mi lenne akkor Komáromból? Tény, hogy egy kis jelentékeny falu forgalmával se vehetné fel a versenyt.

Komárom városa nem egyszer felszisszen, hogy visszafejlesztik s ezt a lasfu halált kimondó Ítéletet végre is hajtják. Nagyon különös, hogy éppen Komárom városházáról indul ki az a 1 mozgalom, amely a város lüktető élet- J erejét biztosító pénzintézetek ellen irányul. Ha erős, megingathatatlan bankélet folyik Komáromban, akkor lesz j újra élet, kereskedelem, ipar, forgalom, lesz hitelnyújtás újra a városban.

Egy-két magáncélokat háttérbe kel! szorítani a közérdekért. A város vezetői lássanak tovább az orruknál.

Maradtam teljes tisztelettel

Egy vesztes bankbetétes.

Prágai mozaikok.

Prága, jsn. 28

Tegnap még a meleg, szinte őszies napsugár melegitette be a diákszobát, rr.a pedig már a 10°-os prágai hideg hotfiátyositja e! az ablakokat. Sőt jég virágokat is fagyaszt a piszkos üveglemezre. A tél, mint mindenütt, itt is megkésett, A sok esős nap után azt hitte az ember, hogy minden hideg nélkül átíeieltek. A tél megkéselt, de annál nagyobb erővel, hideggel köszöntött be Prágában. Ez azonban nem nagyon befolyásolja az embereket.

A fővárosi polgárak most is csak „polgárok“. Semmit sem változtak, csak valamivel gyorsabbak, energikusabbak. A venceltéri forgalom most sem kisebhedett. A villamosok, autók, ép úgy száguldanak, mint azelőtt.

Egyedül ami megváltozott, az emberek egészsége. A?.t lehet mondani, hogy fél Prága náthás. Uccáo, villamoson, moziban, színházban, szóval az egész városban alig lehet egészséges emberrel találkozni. A fö nátha fészek, a báltermek, mozik állandóan tele vannak a kávéházban pedig már alig lehel helyet kapni. Hiába, a mulató város legyőzte a náthás Prágát. A hangulat is sokkal jobb, mint máskor. Melegebb, vidámabb Talán azért, mert farsang van, tél van, i t a korcsolya-szezon! A jégpályákra özönlenek az emberek. Prémbundás -ányok, fehértrikós diákok vegyesen. A: egyik sarokban verkli is szól. A él ideje is őrömet hozott. Ezt uiu alják, a kipirult arcok, —• nevetően csiiíogó szemek

Az uccán megjelenik a farsang. Az esti sétálók közül már messziről kitarkállanak a karneválokba síelők ügyes maszkj&i, exoíikus öltözetei. Itt egy indián suhogtatja tomahavjkjáf, amott egy epacslegény meg egy halálfejes rém ijeszti a járókelőket. Ha nem lenne tarsang, bizonyosan valamelyik nagy ruhacég reklámjának néznék őket. De hát farsangnak is kell lenni, hogy az emberek kibolondozhassák magukat egy egész évre 1 No meg aztán hova is tennék a sok fölösleges pénzt a fővárosiak 1

... A tél, mégpedig a hideg tél tehát beköszöntött, A kigyult villanykörték fényét tükörszerüen verik vissza az uccára lehullott dérkristályok. Most idebent, a nem egészen meleg szobából nézem a bálozó fővárost, a téli fővárosiakat, a meleg prémbundás dámákat a rongyos szénhordó asszonyokat, az autózó bőrzéseket, az uccakaparó nap számosokat, az embereket, a demokrata polgárokat. Az egyik azért fázik, mert bundája van, másik pedig mert pénze nincs. A rongyos fél a hidegtől, a pré mes örül neki, mert újság, szórakozás.

. .. Hogy melyiknek van i ;aza, azt az idő dönti el.

Iné

1927. április 30 — május 9.

Rendezi a

BISPESTI

HEDDELH ES Biffin

Váraszabadfaktá?.

Bel- és külföld! szállítási és utazási kedvezmények. Visuonkedveztaény.

Kiállítóknak és látogatóknak felvilágosítást nyújtanak:

Bodapestea: a VÁSÁRIROD A |V Aikotraíny-u. 8.)

I Komárom: BOLDOGHY GYULty ipartestületi elnök. Érsekújvár: FREUND BENŐ vasnagykeres edö.

Valamit a farsangról.

A napokban kint sétáltam a komáromi korzón. Ezt az esti sétát csak nagy ritkán szalasztóm el. Mert tudniillik itt, az u*c';n elégítem ki kulfurszomjamat. Mivelhogy elvonultan élek a világ za- | jától, a nagy eseményekről nagy ritkán I értesülök, akkor is jóval az esemény | megtörténte után. HU mint említettem, az u’cára járok éitesü ni a világeseményekről. Sorba keresem a papirkereskedéseket, dohánytőzsdéket és az ajtóié.fara kirajzszögezeít mutat/ányujságokat böngészem nagy figyelemmel. Már azt hiszem, hogy az összes ujságáruda tulajdonosa ismer engem, mint távoli „kundsafiot.“ Minden újságból egy keveset kiolvasok, (sokat nem lehet mert egymásra vannak rajzszögezve, csak egy kis darabká mindegyikből) de nagy nehezen, mégis csak érfesü lök a világ állásáról. Itt egy nagyszerű elmefuttatást, mely egy vezércikkbe van tömörítve, ott egy gyilkosság hirt, egy hangzatos apróhirdetést stb. És igy végigbarangolom az egész váro3t, keresve az uj, még én általam nem ismert uj ságárudákat. Mert az csak természetes, hogy egy katona nem fog újságért pénzt kidobni.

A minap egy helybeli kis hatilsp vezércikke, nagyon m?glepeít és ar a késztetett engem, hogy hosszú idő után ismét kezembe vegyem a tollat és min e-gy válaszképpen valamit Írjak a Karneválról, vagy ahogy ma hívjuk — Farsangról.

Az említett vezércikkben a követ kező, merész körvonalú elmífultatást olvas’am: .Karnevál, a Farsang, végnapjait éli. A régi duhijsodísnak immár vége szakad. Mi, a magunk részéről már régen várjuk ezeket — a Karnevál agonizásáról szóló hiradáso kát Mert mi is volt az a Karnevál? Semmi egyéb, mint 50-60 napos lumpolás, züllés . . .“

Eddig jutottam az olvasásban, mert a többit már eltakarta a másik újság fejléce. Dj nekem ez is elég volt.

0 yan szomorúság félét éreztem Vannak emberek, még hozzá Komáromb n, akik örülni tudnak egy kedves, tradicionális szokás megszűntének és akik sietnek felhasználni az alkalmat, hogy egy vezércikk keretei közt eiparentáijati a minden idők kedves emlékét — a Karnevált.

Sajnos, kénytelenek vagyunk belátni, hogy ez a kedves szokás is lassan a múlt ködfályolába burkolódzik és nemsokára csak az emlésezésün < lomtárában lesz fellelhető. El ne feledjük azonban,

hogy a Farsang megszűntét csakis a mai sivár anyagi halyiet, gondok szóritják ki a jelenből hogy azután a múlté legyen ... No, de azért talán mégis korai az említett újság — a Farsang kimúlásáról szőlő nekrológja.

Hej, de másképpen vdt az a régen. Mert mi is voií tulajdonképpen az a Farsang? Pár heti mulatozás, mikor az emberek egy évi keserves munka, gondok után szakítottak maguknak egy kis időt, hogy Karnevál herceg bevonulását méltóképpen ünnepeljék, a bor élvezésének mámorában megfeledkezzenek a mindennapi fcenyérk íresés gond jairól, no meg aztán, "hogy a mamák eladásra vigyék a házasságra megérett leányaikat . . .

Hí elgondolom, milyen szép is lehetett az, mikor a lányok izgatottan, remegő szívvel várták a farsangi mulatságokat, melyek majd meghozzák áinrnk netovább]' t, egy szép lovagot, aki ugyan nem járt fényes páncél-öhözékben, mint ahogyan ők azt végigálmod ák, ds mégis az erősebb nemhez; tartozott . . . Hát a mamák, hogy ter- 1 vazgefnek A Rózsik* már 18 esztendős, I már férjhez kellene adni. Csinos is, kedves is . . . de pénze nincs. Majd csak lesz valahogy. A tavalyi chrep de schios ruha még elég jó karban van. Csak át keli forgatni. Meg kell hoszszabbitani, a szalsgcsokrot a másik oldalra kei! helyezni és készen van. De a kis leány addig sirt, mig megpuhitotta a msma kemény szivét. És a mama minden nap félretett néhány hatost a sublót fenekére — amiről a papa nem tudott. Mert utó,végre az ő leánya csak nem lehelt az utolsó.

Aztán a sok táncmulatság, Mintmegannyi kellemes emlék. Az atléták mu'atságain majdnem „széjjelsraggaíták“. I t ismerkedett meg a szép Pistával Nem is tudta, hogy hol van Azt gondolta, hogy az égben jár. A muzsika, mely megpendítette szive húrjaik. a fér fi közelségé,., érezni annak ölelését,., a bor mámora, mely megszédítette (de azért bevallotta, hogy Pista nagyobb művész a szédiíés terén) Aztán ahogy ellibegtek a terem túlsó sarkára ., és itt történt az első csók, igaz, hogy csak olyan... de mégis „ő“ tőle volt..

Aztán tüzolíő-bál Ez mint egy kellemetlen emlék égett emlékezetében. Bevallotta önmaga előtt, hogy ezen bizony alaposan „leégett*. Itt nagy kitartással árulta azt a bizonyos zöldséget, melyet közönségeién petrezselyemnek neveznek. (Mint hallottam, Komáromban „ős elepek“ vannak ebből a nemes zöldségből.)

A mama is belátta, hogy ebben a farsangban nem történt semmi.. de ő majd megmutatja, hogy a következő Farsangban,..

Kedves emlékek. Mégis volt valami, amire kellemesen vagy kellemetlenül visszagondoltunk, hogy aztán újból nehezen Várjuk annak megérkeztét.

íme, egy kedves szokás, egy a sok közül, amely még megmaradt és már ezt is — még élete korában sietnek elparentálni.

Igaz, hogy a mai Farsang nem olyan,

mint a régi. D; mégis Farsang.

Különösen a mar nehéz, szomorú időkben keil n-künk a Farsang. Hogy legyen vi’ami, ami felvidnson bennünket, hogy elfeledjük £ z idők változását, ne érazíük a kenyérkeresés gondjait, hogy a bor élvezete kői ben rózsásabbnsk, szebbnek lássuk a jövőt.. és hogy itt cí vfg, mulatozás közben egymás kesét kéressék az emberek — egy meleg ké?szőri ásra !..

... Hisz a kellemes álom után rend- Zírínt a rideg valóságra ébredünk.

N -tn kell úgy örülni a farsang kimmásánsk, mert sokan vannak, akik már rég megsiratták a Karnevál haláléi... és ezek azok, akiknek anyagi helyzete nem engedi megünnepelni Karnevál herceg bevonulását,

... Mert tessék elhinni, hogy a mai idők zordonsága gondoskodott arrói, h gy a emberek összesége ne tudjon hó tolni a farsangnak.

És azok, akiknek anyagi helyzetük még megengedi a mulatozást, — hadd mulassanak.

Ki tudja, meddig fogunk még mula’h tni.

Kívánom, hogy ismét ragyogjon Karnevál herceg napja a régi fényben, úgy, mint valaha, mert a régi farsangi mu-