Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-05 / 16. szám
2. oldat. Komáromi Lapok 1927. február 5. siiása 8 talán az őszre az ipartörvény tárgyalása is. Hogy ez a három törvény ésszerű s a kisiparosság érdekeivel számoló elintézése mit jelent, azt hiszem, azt nem feel! bővebben fejtegetnem. «Himni—■ mini í rni’ amasaaggs^g— POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — február 4. Benas külügyminiszter nyilatkozata a külügyi helyzetről. Alig két hete annak, hogy Benes dr. külügyi előadást tartott és most újra hallatja hangját. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen Krebich kommu nista képviselő kérdést intézeti Beneshez a jelenlegi külügyi helyzetre nézve. Az tttlevélvizumok kérdésében úgy nyilatkozott a külügyminiszter, hogy azokat meg keli minél előbb szüntetni. Bőven foglalkozott a Magyarországgal való viszony kérdésével es kijelentene, hogy a helyzet, Magyarországot tekintve, jelentékenyen változott. Magyarországgal a köztársaság ugyanolyan viszonyt óhajt, mint Németországgal és mindig ebben az irányban dolgoztak is. Magyarországnak a trianoni béseellen irányuló hivatalos manitesztációi korrekt formában történtek, úgy hogy nincs ok panaszra. A lakosság manitesztációi, amelyek a közvélemény pszihológiáját jellemzik, az fllelő ország belpolitikai ügyei, amelye két természetesen az összes szomszédok figyelemmel kísérnek. Ami Magyar ország katonai eilenzőrzésének megszüntetését illeti, a német leszerelés megoldásával kapcsolatosan egyidőben merült föl és a kisanlant csak azt kívánja, hogy ebben a tekintetben úgy járjanak el, mint Németországgá! szemben. A kisanlant államainak érdeke ez az ügy és összeköttetésben vannak a nagykövetek tanácsavai is, amely erről tárgysl. Magától érlelődik, hogy a kisantant államai érdekeiket ebben az ügyben hasonló módon a kölcsönös köte lezettségek szerint, mellékgondolat nélkül, meg fogja óvni, annál is inkább, mert az a kívánságuk, hogy Magyarországgal végleges és állandó jó viszonyba kerüljenek. A Vatikánban való viszonyra nézve Benes kijelentette, hogy már a békekonferencián amellett volt, hogy föl kell venni a Vatikánnal a kapcsolatot, de ellene van minden szélsőséges és erőszakos megoldásnak, ellene a radikális szétválasztásnak, de a konkordátum megkötésének is. Magyarországgal a kereskedelmi tárgyalások már annyira előre haladtak, hogy nemsokára a végleges szerződés megkötésére lehet számítani. Még az Oroszországhoz való viszonyt említette a külügyminiszter, melynek végeztével elhatározták, hogy a következő évben tartandó ülésen a nyilatkozat felett megkezdik a vitát. Ballada a hét tengerészről. Hit tengerész, mind ifjú és dalos, Hét bús merész a nagy tengerre szállott, Örök tengerre, mely vad viharos De ők keresni mentek uj világot. Hahói hahói Milyet előttük senki, sohse látott. Szárnyas vitorla vitte a hetet, Bíbor vitorla és bizó remény, Hét tengerész ujjongón énekelt Az ifjúság nótázó tengerén. Hahó! hahói És halkan köztük énekeltem én. Tavaszi éjben Elmó tűz ragyog És a szirének vésztőn énekelnek, És hullanak a nyári csillagok És vándor darvak őszi útra kelnek. Hahó I hahó 1 Hét tengerész tart távol, uj egeknek. Világviharban, merre, hol kiút, Egy hang, rekedten és mégis dalolva Az éjből, mélyből, örvényből kijut És fölzokog, föl, föl — a csillagokba, Hahói hahó! Hét tengerész hajóját Isten ójja! Ajánlás. Hat tengerész bús révből nézi már A hetedikkel hogy száll, száU a gálya, Halottak élén égig veri már Dalát időknek győzelmes dagálya. Hahói hahói Szállj, szállj hajó jövendők távolába t Jak ász Gyula. A parlament egy behívása. A prágai cseh lapok a napokban azt a hirt közölték, hogy a képviselőházat február 10-ike táján összehívják. Most a boalicÓ8 lapok ezt megcáfolják. Eddig még a kamara elnökségét sem hívták egybe. Jól értesült politikai körökben hírlik, hogy a nemzetgyűlés gyors összehívására irányuló kívánság ellenére csak február második felére, vagy talán a hó végére hívják össze a képviselőházat, Az elnökség határozottan megcáfolja a parlamentnek február 10-ére való összehívásáról szóló hírek helyességét. Csorbítják a városok jogait? A közigazgatási reformmal kapcsolatban különböző hírek merültek fel, amelyek a reform ellen szólnak. A reformról szóló törvényjavaslat ugyan még nem ismeretes, még a minisztertanács sem tárgyalta le egészen, de az eddig kiszivárgő hírek nem nagy bizalmat keltenek az uj közigazgatás iránt. így a „Moravsky Noviny" úgy értesül Prágából, hogy a közigazgatás reformjával megszüntetik a városoknak szabályrendeletalkotó jogát és pedig Prágában, Brünnben és Pozsonyban is, annak ellenére, hogy ezek a városok tanományi közigazgatási székhelyek. A lap értesülése szerint a javaslatot február végén terjesztik elő a parlamentnek. A községi választásokat szeptember hóban tartják meg. Hogy a járási éi megyei képviseletben még ebben az évben megtartják-e a választásokat, az nem bizonyos. De nincs kizárva az sem, hogy a bizottságok tagjait ideiglenesen kinevezik és c*ak 1928 ban tartják meg a választásokat. Likvidálják a sziovenszkái minis* tóriumot. A szlovenszkói minisztérium likvidálásáról a napokban tanácskozás volt Prágában, emelyen Svehla miniszterelnök, Cerny belügyminiszter, Hodzsa Gazik és Tiso minisztereken kivül részt veit Ponicán Pál miniszteri kormánytanácsos. A tanácskozás a minisztériumnak az országos közigazgatás középpontjára való átalakításáról folyt és a likvidálásra kiküldött miniszterek Ponicán kormánytanácsost megbízták, hogy a minisztériumot, annak feloszlatásáig vezesse A belügyminiszter Székács János dr. liptói zsupánt megbízta a belügyminisztérium hatáskörébe eső azon közigazgatási ügyek vezetésével, amelyeket idáig a szlovenszkói miniszter intézett. A szlovák néppárt Rózsahegyen 316- sa:ik. A szlovák néppárt kibővített végrehajtó bizottságát február 5-áre Rózsahegyre hívták egybe. A bizottságnak most ötszáz tagja van és az fog most dönteni afelett a klubhatározat felett, amelyben a pártklub a pártnak a kormánybalépését elhatározta. De meg fogják vitami a szlovenszkói közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslatot is. Ugyancsak ezen az ülésen fogják tárgyalni a pártnak az igazságügy miniszterhez beterjesztett ama kérelmét is, amelyben azt kívánják, hogy a szlovák Aki szeret ••• megbocsát... Irta Bozzay Margit. — Nem? — Nem. — Elmegy ? — El. — Hova ? — Az nem tartozik magára. — Ez az utolsó szava? — Ez... S hogy az urának kétsége se lehessen az elhatározása felől, megfordult és mozdulatlan, merev arccal a hóesésbe nézett. A férfi még szólni akart, még egy két kérő, magyarázó szót akart küldeni a felesége felé, de mikor látta, hogy az zárkózottan és hideg arccal áll az ablak előtt, megfagyott az akarata és roskadozó, fáradt léptekkel kiment. Most érezte csak igazán, hogy mennyire szereti az asszonyát Most, amikor visszavonhatatlanul tudta, hogy minden elszakadt közöttük és hogy a felesége soha soha sem fogja megbocsájtani a hütelenségét. Mikor beért a szobájába, halálosan fáradtnak érezte magát. Leroskadt egy székbe és a forró, zugó fejét a jéghideg tenyerébe támasztotta. Gondolkozni akart. Valahogy rendbe akarta szedni az agyába torlódó eseményeket. Valahogy elkülöníteni egyiket a másiktól. De nem sikerült. Egyetlen kháosszá olvadt előtte a bál, a fahérvállu nők, a frakkok, a zene érthetetlen, forró néppárt valamennyi tagja ellen megindiiott eljárások be&züntettessenek és az elítéltek amnesztiát kapjanak. A szlovák néppárt végrehajtó bizottságának az ülése elé nagy érdeklődéssel tekintenek politikai körökben. Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése. Az olasz kormány egyik félhivatalos lapja, a „Másságéra“ legutóbbi számában figyelemreméltó cikkben foglalkozik Magyarország katonai ellenőrzésének kérdésével. A lap megállapilja, hogy Olaszország kedvezően nyilatkozott a katonai ellenőrzés megszüntetéséről és kijelenti, hogy Olaszország volt a kezdeményezője annak, hogy a szövetséges hatalmak ismerjék el, hogy Magyarország teljesítette a békeszerződés minden rendelkezését. Bizonyos hatalmak nehézségeket támasztottak a kérdés megoldásában és bármennyire hittük, — írja a lap, — hogy a kérdés a logikus megoldás felé tart, lehetséges, hogy a kedvező mego'dásig a megbeszé'ések még bizonyos időt vesznek igénybe. Majd nyilatkozik a lap Olaszországnak Magyarország iránt táplált nagy rokonszenvéről és jóakaratáról és leszögezi, hogy Olaszországnak az a véleménye, hogy Mígyarország Középeurópában hasznosan fog közreműködni a békegondolata érdekében. A köztársaság vadalmáról szálú törvényről egyes lapok azt írták, hogy azt no/eliáini szándékozik a kormány. A lapok szerint erre a kormányt a most lezajlott obstrukciós per tanulságai indítanák és a novellában biztosítani kívánnák a nemzetgyűlés mindkét házának előadói részére is a teljes védelmet. A kormány német félhivatalosa ezeket a híreket megcáfolja. Törvényjavaslat a ponyvairodalom ellen. Mint a kormány németnyelvű félhivatalos lapja értesül, a kormány elhatározta, hogy a szenny- és ponyvairodalom ellen törvényjavaslatot fog készíteni. Az igazságügy minisztériumban már elkészült az eiaborá'um, azt bemutatják majd az érdekelt minisztériumoknak, azután véleményezés végett megküldik a különböző érdekelt testületeknek. Az elaborátumot ezek után áldolgozzák, majd a miniszterközi bizottság fogja megvizsgálni és végül, ha a minisztertanács letárgyalta és jóváhagyta, benyujiják a parlamentnek. Bnand az olasz munkások beözfinláeo allen. Bri&nd külügyminiszter fogadta Avezzano olasz külügyminisztert, akivel az útlevél és láttamozási kényszer újabb behozataláról beszélt. Ennek az lenne az oka, hogy így akarja meggátolni az olasz munkásoknak tömeges beözöiiiését Franciaországba. Arról nincs szó, hogy Angolországgal és az Egyesült Államokkal való forgalomban is újra behozzák az utlevélkényszert, mert ezekből az államokból munkakeresők nem járnak Franciaországba. A kikötőben létesítendő mellék személyállomás és a közmunkaftgyi minisztérium. — Saját tudósítónktól. — i. Komárom, — febr. 4. A város képviselőtestülete tavaly egyik közgyűlésén foglalkozott azzal, hogy a Dunaparton lerakott stopárakat, melyeken a kikötői tehervasui forgalom bonyolódik te, használhassák a személyvonatok is és pedig a pozsonyi, érsekujvári és gútai vonatok, úgy hogy a kik tőben egy mellék szeméiypáiyaudva létesült volna. A közgyűlés ezze azé t is foglalkozott főként, hogy a szeméi vonatról leszállóknak könnyebb lej fen a városba való jutás, ami a mos ani pályaudvarról, egyrészt mert táv 1 esik a várostól, másrészt és leginkább mert a városba vezető ut nagyon rosi : állapotban van, nem mindig a legkön lyebb feladat. A közgyűlés értei» ében i képviselőtestület nevében Csizmazi ! György városbiró felterjesztette a kérdést a közmunkaügyi miniszteri imba, illetve a vasutügyi miniszterim ba, a kikötőben létesítendő mellék s emélypályaudvar megvalósítása ügyébe . Mint emlite tük, furcsasága s a fékét hajú, kreolbőrü asszony, aki a karját» kapaszkodott és vitte... vitte a szaki dék, az örvény felé. Azután kettéhasac : a kháosz és mögötte meglátta a zőkehaju, fehérbőrű feleségét. A fel ségét, akit szeretett, aki szerette s a ;i egyszer, régen, tiz esztendő előtt, t nikor egy összegyűrt cédulát talált a frakkja zsebében, azt mondta neki: — Én hü vagyok nagához, István, és hűséget kívánok magától is. Ha gondolja, hogy nem ti d az lenni inkább mondja meg ma. É nem birom a bizalmatlanságot, a k iteikedést és nem akarom hazugságra ép teni az életemet... — Azután kisimította a cédulát és eléje tett. — Ha nem ti d lemondani a randevúról, menjen ., . De mire visszajön, engem nem talá itt többé. Azóta ti< év telt 1... Tiz hosszú, békés, boldog esztem 5. Szerették egymást és becsülték, é , ő napról-napra jobban belátta, hogy t nyugodt, békés boldogság milliószor többet ér a tiszavirágéletü kaiandokné Belátta, de mert férfi volt, nem tudta rtékeini a kincsét és kinyújtotta kezét gy eseh üvegből készült brilliáns után S most itt áll... itt az íróasztala előtt és zugó aggyal keresi az utat az útvesztőből. Az asszony ezalatt még mindig az ablaknál állott és tov bb nézte a lassan szállingózó sűrű hóp léket. Nézte az elhagyatott, esendes ttcát, a lombjukéi a mellék személypályaudvar csak a pozsonyi, érsekujvári és gútai személyvonatokra vonatkozna, a prága—bHdíapesti gyorsvonat utasai ezentúl is a mostani pályaudvaron szállnának ki. A város kérését azzal okolta meg, hogy ezáltal bizonyára élénkebb lenne a forgalom, ha a város közvetlen közelében szállhatnak le az utasok és a szállodák, vendéglők és más kereskedelmi cégek forgalma is megnöveftedhetne, ami rendkívül előnyős lenne a város anyagilag meglehetősen leromlott lakósaira nézve. A város felterjesztésére a napokban jöit válasz, amelyet Spina dr. közmunkaügyi megbízásában küldtek Komárom város vezetőségének. A válasz megemlékezik arról, hogy a két személypályaudvar létesítése egyáltalán nem áll a kikötői forgalommal összefüggésben mert a h jókkal vaió forgalom jelentéktelen, csupán mintegy fél évig tart a vasúi menetrendtől teljeses veszteit, didergő fákat, gubbasztó verebeket — és nem látott belőlük semmit ... Nem látott mást, csak a saját összezúzott, vérzőn vonagló lelkét. De azért nem sirt .., Szárazon égő szemmel nézett a hóesésbe s valahol messze, az utcán, a városon, vagy talán az életen is túl, kietlen pusztaságot, végnélküli sivatagot látott. — Az életem ... — suttogta. Azután elfordult az ablaktól és átöltözött. Meleg utiruhába bujt és egy keskeny, lapos kézitáskába összecsomagolta a legszükségesebbeket. Pár perc alatt elkészült. Kemény akart lenni és azt akarta, hogy úgy menjen el innen mint ahogy egy hotelból, vagy nyaralóból menne, ahol pár hetet töltött csupán. De amikor utólszor végignézett mindenen s látta a kedves, szivéhez nőtt apróságokat, — az ura figyelméaek bizonyságait, — elöntötte a szemét a könny és a válla hevesei, görcsösen összerándult. — Sietni kell... — mondta, •— mert ha sirai kezdek, minden összeomlik. É< gyorsan, hogy meg ne bá^a elhatározását, végigfutott az előcsarnokon, kiayitotta az ajtót és — elment. Ezalatt a férfi is elhatározásra jutott. Lassan felkelt, végigsimitott a halántékán és megindult a felesége szobája felé. — Aki szeret. .. megbocsát... — mondta, már a jó ég tadja hányadszor, mert szüksége volt az erősitésra. Huni
