Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-06 / 3. szám
6. oldal Komáromi Lapok 1927. janiiéi 6. (Vendégszereplés). J»sth Gyula, a pozsony- kassai szintársulat e kiváló erőssége, aki a komáromi közönséget is{már az első felléptével meghódította, a múlt héten a Dunaszerdahelyen játszó Földessy Sándor színtársulatánál vendégszerepeit. Molnár Ferenc Liliomában lépett fel. A címszerepet adta a tőle megszokott művészettel és őszinte meleg sikerrel. (Érsekújvárról Rimaszombatba). A nálunk 6 hetes sziniszezont tartott, s most Érsekújvárod játszó pozsony-kassai szintársulat szombaton fejezi be az ottani szezont. A társulat aztán Rima. szombatba megy, hol hétfőn kezdik meg az előadásokat. (A komáromi nyári sziniévad.) Amint Iván Sándor szinigazgatótól értesülünk, az igazgató foglalkozik azzal a tervei, hogy a nyári hónapok egyikén Komáromban 3—4 hetes nyári sziniidényt tart. A társulat olyan jó emlékeket hagyott hátra maga után és a társulat távozását olyan összintén sajnálta a komáromi közönség, hogy igen nagy a remény arra, hogy a nyári szezon is szép érdeklődést fog kiváltani a közönségből, amely örömmel látja viszont kedvenc művészeit. Törvénykezés, (§) HaláioB baleset. A komáromi államügyészség vádiratot adott be gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége miatt Bakos István, Kosa Ferenc, Sándor Ferenc, Maczek István, Rády János, B Imi József, Berecz Lajos, Molnár Ferenc, Lengyel Sándor, Hirschbach János, Munzer István és Varga István komáromi dunarakparli munkások ellen, mert Komáromban 1926. évi február hó 3 án, midőn a kiürült vagonokat odébb tolták, Fiikó Imre muikás a két üiköző közé került és oly sérülést szenvedett, hogy másnapra meghalt. A terheltek előadják, hogy hosszú éveken keresztül do goznak a rakparton és a szokás mindig az volt, hogy amelyik munkáshoz legközelebb esik a kocsi szét vagy összekapcsolása, az teljesíti. Külön felügyelő közöttük nincsen. Ez esetben a meghalt társuk volt legközelebb. A szerencsétlenségért ők nem felelhetnek. Az elhalt önmaga volt balesetének az okozója. A törvényszék a vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. Az ítélet jogerős. (§) Bigámia. E héten vonta felelősségre a komáromi törvényszék kettős házasság miatt Balázs Ferenc hídvégi lakost és Rapina Zacharinát, mert Vernien, Oroszországban 1921. évben házasságot kö'ött, pedig Balázs Ferenc már előzőleg Hidvégen Kardos Máriával egybekelt és semmi bizonyítéka sem volt arra, hogy első neje meghalt. A terhelt a bűncselekményt beismeri, csak fizzál védekezik, hogy úgy úgy informálták, hogy a neje otíhon meghalt. Az anya, a másodrendű vádlott tagadja, hogy tudta vo'na, hogy a férjének már van neje. A törvényszék Balázst 1 hónapi fogházra Ítélte, Rapina Zacharinát felmentette. Az Ítélet végrehajtását 1 évre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (§) Arcul Of ötté. Most vonta felelősségre a komáromi törvényszék súlyos testi sértés büntette miatt Polják Mihály bátorkeszii lakost. Pukanczen 1926 évi junius hó 7 én 6 hónapos teherben levő Kakarov Esztert arcul ütötle, úgy hogy az éléséit, oly szerencsétlenül, hogy ennek következlében méh magzatát elvesztette. A terhelt beismeri, hogy sértettel szóváltása volt és őt durva szavakkal illette. Felindulásában arcul ütötte, de tagadja, hogy ettől vesztette el méhmagzatát. A kihallgatott sértett határozottan állítja, hogy az arculütéstől elesett és nyomban fájdalmai voltak és az orvosi bizonyítvány is igazolja a vádat. A kihallgatott törvényszéki orvos is lehetségesnek tartja. A törvényszék rövid tanácskozás után a vádlottat bűnösnek mondta ki és 2 hónapi fogházra ítélte. A vádlott felebbezett. (§) Vita az ekék körül. A komáromi törvényszék most vonta felelősségre Susitzky Jakab lévai lakost sikkasztás büntette miatt, mert Léván 1925. évi március havában I. Kratky prerovi (Morava) cégtől 2 drb. vas ekét és egy vas boronát 1086 Kcs értékben átvett és sem az árut, sem a pénzt vissza nem adta. A terhelt r ém érzi magát bűnösnek mert ő az árut nem bizományba, hanem hitelbe kapta. Ezzel szemben a nyomozás során kihallgatott Krátky határozottan vallotta, hogy bizományba adták az árut. A törvényszék az enyhiő szakasz alkalmazásával 1 hónapi fogházra ítélte a vádlottat, de a végrehajtását egy évre felfüggesztette. Jogerős. (§) A nyílttéri közlemény miatt. C-oma Andor komáromi lakos festő megbízásából dr. Schreiber Lajos komáromi üeyvéd vádiratot adott be Vály Lajos és Tóth József komaromi festő iparosok eden rágalmazás és b.’csületsértés vétsége miatt, mert Komáromban 1926. évi junius hó 12 én megjelenő Komáromi Lapok-ban nyílttéri kö'léssel Csorna Andorról azt állították, hogy', nincs iparigazolványa és mégis váll*., munkát. A terheltek beismerik, hogy a közleményt ők tetették közzé, de azért nem érzik magukat bűnösnek, mert Csorna Andornak a mai napig sincs iparigazolvanya. Ezt az állításukat a komáromi ipartestületi átirat is igazolja. A törvényszék terhelteket az ellenük emelt vád alól felmentene. A főmagánvádló felebbezést jelentett be a felmentés miatt. Közgazdaság. X Kónyszeregyezsegek. Szlovenszkóban az elmúlt hét folyamán a következők kérték a kényszeregyezségi eljárás megindítását: Pfaff Sándor, papirkereskedő, Pozsony; Schwarz L:pót textiláru kereskedő, fsjagyberezna ; Berger Károly, és Tibor, kereskedők, Nagyszombat ; Blücher Simon, textiláruüzlet, Igló ; Kűri ander György, textilárukereskedő, Trencsén ; Grünstein Jenő kereskedő, Érsekújvár; Spanyár László és Brodik Gyula iCorso drogéria), Nyitra ; Cervtftanska Vilma, Ooponic; Neumann Anna, divatárukereskedőnő Rószahegy; Weisz Gizella konfekcióűzlet, Rózsahegy; Csajka Endre vegyeskereskedő, Rózsahegy; Uchitil Rezső, sörlerakat, Kassa, Csődeljárás a „Modern“ cég (Hermanovics és Meisels, Munkáé?) ellen indult meg. X Oroszország beszünteti csshszlová>isi bevásárlásait Prágából érkező hirek arról számolnak be, hogy a prágai orosz kereskedelmi misszió azt az utasítást kapta volna, hogy tartózkodjék további csehszlovák bevásárlásoktól. Ennek okául a hiányzó jogi és politikai alap szolgál, amely az oroszok szerint okvetetlenül szükséges a kereskedelmi viszony megszilárdításához. Érdekes, hogy Oroszország ezt a határozatát akkor hozta, amikor az ujesztendőre felosztotta a bevásárlásait egyes országok között és Csehszlovákiának 360 millió korna értékű bevásárlást tartottak volna fel. A bevásárlások megszüntetéséről szóló híreket azonban még fsntartással közlik a lapok. Szerkesztői üzenetek. I Nagymegyer. A kéziratot alkalomadtán visszaküldjük. Olyan szorosan vett családi jellegű dolgokról szól, amelyek a nagy közönséget hidegen hagyják, bár az írója igaz szivéből irta. —r, »Almomban megjutalmaztál«. »Sokszor álmodom azt...!« Téged nem kerts fel az álom ? cimü verseket sajnos nem közölhetjük, írjon valami mást. — c — Levelét várjuk. Semtpéter. Köszönjük. Danamocs. Hát azóta semmi se történt ott ? Várjuk az Ígért tudósításokat. Heliotrope. Mindenki olyan parfümöt használ, aminőt akar. Ebben nincsenek hirtelen változó divatok. Mi a Quarziámpa? Irta: dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos. Gyógyító eszközök ismertetése általában nem tartozik a iaikus közönség olvasmányai közé, mint ahogy nem érAeiheii például egyes gyógyszerek összetétele vagy hatásuknak a módja. Ezúttal azonban másról van szó. Egészségesnek maradni kétségkívül a legnagyobb ku! urköveíelmény, de különösen a gyermeket bizonyos betegségektől megóvni, tehát egészségesnek felnevelni minden szülő lelkében parancsolóan jelenlevő életösztön. Ha van valami, ami ebben a kulturkövetelményben segítségünkre lehet, úgy az teljes mértékben jogot tarthat arra, hogy a laikus közönséggel megismertessék. És amint alább látni fogjuk, iiyen I természetű dolog a Quarziámpa is A j Quarziámpa igen haiasos gyógymód |l Jf bizonyos betegségek kezelésére. Ez azonban most nem érdekel bennünket. Amiről beszélni fogunk, az a Quarzlámpának prophylac icus szerepe, az a tulajdonsága, amellyel bizonyos betegségek megelőzőében van segf-ségünkre. Mi tehát a Quarziámpa? Egy készülék amely mes erséges mon magaslati, hegyi napfényt bocsát rendelkezőinkre, olyan napfényt, amilyenben hegyeken, magaslatokon lakó vagy tartózkodó embereknek van részük. A készülék leírása aligha találna érdeklődésre, fontosabb az, hogy miért v9,t egyáltalán szükség ilyen készülékre, ‘ yen hiányt pótol. Mivel h ngsutyozottan magaslati, hegyi napfényről beszéltünk, kell, hogy ennek a különválasztásnak oka legyen. Más napfény süt-e ránk, ha egy hegy tetején állunk, vagy ha a völgyben vagy sik vidéken mpfürdőzünk. Hogy van különbség a kettő között, szt mar saját tapasztalataink is igazolják minden tudományos vizsgálódás nélkül. Turisták, vagy a téli sport kedvelői tudják, hogy a hegyekben való tartózkodásnál még télen is sokkal gyorsabban barnítja, sőt égeti le az emberi a napf ny, mint akár a nyári napfürdőzésnél. Tudjuk, hogy a hóval boriloft hegytetőkön napos időben veszedelmes sokáig Sötét szemüveg nélil járni, mert anélkül a szem a visszavert napsugaraktól súlyos gyulladásba jut, ami gyakran fordul elő ródnzóknái és síelőknél. Páramenfes, ragyogó napfényben a hó színe tulajdonképpen nem is fehér, hanem kifejezetten kék színűnek látszik már a völgyben is, de mennyivel éiénkebb, szebb ez a kék szin, mennél magasabb vidékeken játunk. A ródiizók, síelők a legszívesebben kék szeművel get használnak, mert ez éppen a szemet bántó kék fényt tompiija le. Ahhoz, hogy lent a völgyben vagy sík vidéken lesüljünk, megbarnu’junk, néha önkinzásszámba menő égető hőséget keli elszenvednünk, esetleg napszúrást ís kaphatunk, ezzel szemben a síelők és turisták néha minden izzadság csepp nélkül is szép barnára sülnek le. Vagyis a hegyi nap „melegítés“ nélkül is „éget“. Az eddig elsoroltafcból körülbelül meg is ismertük a magaslati nap azon legfontosabb tulajdonságait, amelyekben a sik vidék napfényétől külömbözik. Hamarább barnit, a szemre veszedelmes, üvegen át nem hatol, sek kékszinü fénysugarat tartalmaz és „leégeíő“ hatása kevesebb meleggel jár egyült. Mindezen megfigyeléseknél azonban sokkal fontosabbak voltak hegyeken fekvő szanatóriumokban azok a kísérletek, amelyekkel megállapították, hogy többek között gümőkóros csontmegbetegedéssk sokkal gyorsabban gyógyulnak a hegyi napfénytől, mint a vő'gyben, a sik vidéken. A tudományos kutatás természetesen a küiömbség okát is kereste és meg is találta. Az eredmények alapján aztán már a laikusoknak sem nehéz a külömbség okát megérleni. Ebből a célból meg fogjuk kísérelni iskolai emlékeinket felújítani. Tudjuk, — illetve a természettan órán legalább is tudtuk — hogy a szem áliai fehérnek látott napsugarak tulajdonképpen nem is fehérek, hanem a szivárvány összes színeiből tevődnek össze és a szivárvány is tulajdonképpen úgy keletkezik, hogy a felhőben levő vizcseppek a nap fényét megtörik és azt többféle színre, még pedig pontosan: pros, narancssárga, zöld, kék és ibolyaszinüekre bontja fel. Mindezt szabad szemmel is láthatjuk. Bizonyos műszerekkel azonban még sorrendben az ibolyaszinü után következő, de szemmel már fel nem ismerhető szinü sugarakat is találtak. Ezek az ibolyán túli vagyis az úgynevezett ultraibolya sugarak. A magaslati napfény vizsgálatánál aztán kiderült, hogy éppen ezeknek az uttraibolya sugaraknak nagyobb számban való jelenléte okozza a hegyi napfénynek előbb említett sajátságait. A völgyekben, sik vidékeken éppen ezeknek az ultraibolya sugaraknak nagy részét a köd, a pára, a por, a füst elnyelik, tehát érvényre jutni nem engedik. De elnyeli például a közönséges ablaküveg is. Tehát csukott ablakok mellett egyébként napos szobában | hiábavaló dolog volna napfürdőzní, mert az ablak üvegje az ilyen célra épp a legfontosabb sugarakat nem engedi át. Mellesleg megjegyezve egy amerikai milliárdos még ezen is könnyen segíthetne, ha az ablakait egyszerűen Quant üvegből készült üvegtáblákkal helyettesítené. Quarz nevű kristályos ásványból készült üveg tudniillik az egyedüli ami az unkraibolya sugarakat teljes mértékben átengedi. Bebizonyosult tehát ilyenképen, hogy a napfény gyógyító ereje nem a fény erősségétől vagy a melegétől függ hanem az untraibolya sugarakban való gazdagságától és mennél kevesebbet nyel ei valamely levegő reke ezekből a sugarakból annál alkalnasabb az a hely a nspgyógyerejér.ek kiaknázására. Legalkalmasabb tehát a magasan fekvő hegyes vidék ahol pára köd és füst sokkal kisebb mennyiségben vagy egyáltalán nincsenek jeíea. Ilyen körülméuyek között azonban csak aránylag kevés ember részesülhetne a gyógyító erejű természetes hegyi napfény áldásaiban, nem is beszélve arról, hogy még itt ís időjárás és évszak szerint változnak a kedvező viszonyok. Adva volt tehát a feladat egy olyan fényforrás előállítására, amely ugyancsak gazdag untraibolya sugarakban amely korszaktól időjárástól függetlenül báihol rendelkezésünkre állhat és gyógyító ereje a nap ultraviolett ságaraival azoncs íértékü. Így jött létre a Quarz lámpa, amely : lényegében nem egyéb mint egy lég| üres Quarze&őben villanyos áram ! alatt égó higany gőzréteg. A higany ! égő gőze rendkívül sok ultraibolya su* j garat bocsájt ki, amelyeket a quarzüvegből készült cső teljes mennyiségben á»bocsájt. A Quarz lámpa tehát gyógyitó erő szempontjából tökéletes pótszere a természetes hegyi napfénynek. Hogy ez a j készülék alkalmas mindazon betegsé! gek gyógyítására, amelyek a napfény I hatására gyógyulnak az az elmondot- i íak alapján érthető. Noha eleinte szintén csak gümőkóros | (íuberkolotikua) megbetegedések gyó| 4>yiiására használták, hamarosan elter- I jedt a klinikákon kórházakban és ek| kor kezd ék csak tulajdonképpen felisí merni gyógyító hatását egyéb meg; befedésekkel kapcsolatban. Nem célunk ezen a helyen azokkal a i betegségekkel foglalkozni amelyeket a : Quarz lámpa eredményesen gyógyif. A 1 kezelés szükségességét esetről-esetre az orvos állapítja meg. \ Ehelyütt csak arra akarunk rámutatni | mennyiben alkalmasak a Quarziámpa \ besugárzások bizonyos betegségek meg- I akadályozására. Hogy tüdőbetegeknek, I gyenge, vérszegény, ideges egyéneknek • a nép már régóta gyógyszerként szolj gál, hogy azoknak ellentálló erejét be- I tegségeikkel szemben növeli az régen | köztudomású. De kü önösen a csecsemő ! és gyermekkor az, amelyben néhány j olyan betegség fenyegeti a fejlődő emí béri életet, amelynek következményei ; az egész életre kihatnak. Hogy a sok közül csak egyetlen példával illusztrá'jam a dolgot, a csecse; mőknek 80 (nyolcvan) százaléka angolkóros Persze teljes képtelenség, hogy ezt a nagy számot a laikus közönség el is higyje, mert hiszen a legtöbb gyer[ meknel csak akkor gondolnak angol> kórra, ha görbe lábakkal kacsáznak a > csöppségek, holott ez már csak kö/et| kezményei az angolkornak, de angolkor ) nélkül is előfordul. Sokkal inkább szeí rétik a csecsemő beteges tüneteiért, a | nyugtalanságért, sírásért, hasmenésért például a fogzást felelőssé tenni, holott a fogzástöl a gyermeknek soha semmiféle baja nem lehet, minthogy nem lehet \ beteg, ha a haja vagy a körme nő. í Egyszóval a csecsemők legnagyobb l részénél találunk angolkoros tüneteket, \ de különösen a téli és a kora tavaszi • hónapokban. Az angolkor kifejlődésének sok körülménye játszik szerepet — táplálkozás, lakásviszonyok, de különösen fonios a téli napfény hiány. Az angolkor í ősszel kezdődik, a télen át virul és | tavasszal teljesen kifejlődőit, viszont l nyáron sohasem találunk kezdődő angolkort. De hogy a téli napfény hiánynak milyen fontos szerepe van az angolkor keletkezésében, bizonyítja az a tény,, hogy téli Quarz lámpa besugárzókkal teljes biztonsággal megvédhetjük a cse- I csemőt az angolkorral szemben és ter~
