Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-06 / 3. szám

4. oldal.

működő MAKK.

gondoskodik, amenvnyire anyagi eszközei megengedik. Da itt is gyakran fenékig ürül a kassza, mert a szlovenszkói magyarság csak nagyritkán és akkor is szűkmarkúm

emlékezik meg azokról, akik az itthonlevő« jobb jövendőjéért magukra vntték az idegenben való tanulás keresztjét. Az októberi gyűjtés Komáromból csak 600 koronát hozott: A Jókai, Thaly Kálmán és Beöthy Zsolt városa megérdemli, hogy szégyenlapra irassék a neve a magyar diákmozgalom emlékalbumában.

*

Nem győzöm csodálni, hogy a máshoz annyira szigorú bizottság egy tagjának sem jutott eszébe megkérdezd: miféle diáksegélyző központról van szó ?

Mert mi, Prágában tanuló diákok csak egy központot ismerünk, s ez a »Csehszlovákiai Diákság Központi Szövetsége“ (Ú. S. C*. §) amely nem más, mint a legsovénebb csehszlovák diákegyesületek szövetsége.

Ha a hatalmon levők különbséget tesznek csehszlovák és nem csehszlovák közi, ne-ünk is kötelességünk különbséget tenni magyar és nem magyar közt. Amíg odafenn a „mámé nssích dost’“ elve érvényesül, a mi kezünknek is a mi embereink felé kell hajolnia. A magyar diákság ieljes joggal elvárja, hogy a szlovenszkói magyar városok megemlékeznek jövendő harcosairól. Higyjék el uraim ott a város- és megyeházán, ez jobb befektetés, mint egy szükségmunka a Kisér partján. Dénesdy Pál.

ki aranyosi háborúság.

Az aranyosi éjféli párbaj. Az éj leple mindent eltakar.

Csallóközaranyos község ott fekszik a Duna mentén a Csallóközzé vált néhai Aranykertben.

Csendes község, amely nem sok vizet zavart eddig és egyáltalában nem lehet rája fogni, hogy szeret a zavarosban halászni.

Csendes község volt mindig, bár olyasmivtldicsekedheúk, amivel kevésközség. Valamikor IV Bilának többek között Aranyoson is volt királyi palotája és aem egy királyi okmányt állított ki Aranyos községben Béla király, aki igen szívesen tartózkodott halban, vadban bővelkedő vidékén. Aranyos különben a Komáromból Pozsonyoa vezető ut mellett feküdvén, cég nagy forgalma volt mindig. Ezt a komáromi—p r/sonyi országutat IV. Bélának 1268-ból való nagy diplomája már említi Magna Via, a nagy ut névén, tehát már akkor forgalmas útnak kei ett lennie.

Ezen az utón gyakran végig utazott Mátyás király is, amikor vadászni ment vagy álruhába öltözve, mint szerelmes lovag, truöadur vagy vadász, meglátogatta titkos ideálja az Aranyos melletti Cserhát erdőben, vagy az amadékarcsai nagy rengetegben.

Azóta nagyot fordult a v lág. IV Béla aranyosi királyi palotájának se hire, se hamva Ma mar a helyét se lehetne megtalálni. A Duna állandóan mosta az aranyosi partot, amíg védtöltések közé nem szorították ez' a szilaj folyót. Aranyos községnek mindig odébb kellett

Komáromi Lapok

telepednie, mint ahogyan a jószivü szomszédok időnként odébb ülletgették a gyilkos Kőrös elől Ágota kisasszony rózsafáját.

IV. Béla királyi palotájának a helye már valahol a Duna medrében lehet, ha m g nem od-^bb, az ácsi partokon.

A dicső múlt fénye elhomályosuit már, köd szállt a múltak emlékére.

Az újabb kor már semmi nevezetességet nem hozott Aranyos községre.

Mindössze egy csallóközi szólásmódban fordul elő, amely azt mondja, hogy: „Akit Ekeiben meg nem loptak, Nemesócsán el nem szerettek, Aranyoson meg nem szóltak, az kiállta a hát próbát és az bármilyen veszedelmek közé elmehet 1“

Szóval szegény Aranyos község ebben a szólásmódban afféle herosztráteszi hírnévvel van bemaszatolva. Pedig hát ártatlanul éri ezt a derék községet ez az emberszólás vádja, mert az ember társát megszólni egyáltalában nemcsak aranyosi különlegesség, mert ez a betegség megvan egész Komáromban, egész Csallóközben, sőt az egész világon.

A háború itt is elrontotta az emberek ízlését. Amint nincs ott valaki a társaságban, a kompániában, azonnal megszólják, megkritizáiják.

Aranyos község tehát nem vezet a többi között, a többi falu, váro3 nincs hátrább egy cseppet se Aranyosnál.

De most mi történt? Újra beszéltet magáról ez a különben csendes község. Panaszok érkeznek hozzánk, hogy az aranyosi csendes békének immár vége. Feikorbácsolódtak a nyugodt szenvedélyek. Éjszakánkint ablakokat vernek be, bekiabálnak az ablakokon, a portákra.

Az ablak beverések, az ablak bedobások egyike másika valósággal mesterkezekre vall és ha a sport egyletek ablakbedobó versenyt rendeznének, hát bizonyára ezek között az aranyosi ablakbedobálók Közöd osztaná ki az első díjat.

így például egyik ablakbedobás valósággal mesteri remeke az abíakbédobásnak és az elkövetője bizonyára nyert már a dijdobáson.

Egy nagyobb ablaktáblát érte a kődobás és pedig olyan hatalmas erővel, hogy a nagy ablaküveg nem repedezett meg, hanem csak egy kerek lyuk tátámadt rajta, amelyen a kődarab befért. A kő darab aztán még belefuródolt a spaléttáblába s akkor esett csak le.

A kő eldoboja bizonyára nem olvasta még Arany János Toldiját, s abban ezt a pár sort:

»Repül a nehéz kő, Ki tudja, hol áll meg?» Ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg ?«

Ez a nagy erővel eldobott kő, ha emberbe ütközik, az a szerencsétlen feltétlenül a halál fia.

Ilyen ablak betörös löbb is volt az éji homályban.

Az éjszakai zajongások, csendháboritások napi, azaz éjszakai renden vannak. És miért van mindez? Mi zavarta fel annyira az aranyosi csendes kedélyeket? Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a pap választás közeledtére villanyozódtak föl annyira a kedélyek, hogy az aranyosi titkos poéták már kortesnótákat is írtak és a dalköltők nótát is szereztek hozzá Éjszasánként aztán ezt énekelik a vérmesebbek A zenekiséretet az ablakbetörések látják el,

Szeretnők hinni, hogy a híradásunk ez a része téves, amely szerint az aranyosi háborút a közelgő lelkész választás idézte volna elő, mert hát mégis csak furcsa, hogy olyan komoly község, mint Aranyos azzal készül a béke hirdetőjének a megválasztására, hogy háborúságot kezd. Ennek a furcsa állapotnak, ennek a békétlenségnek végét kell vetni. Ez a feladat vár a község komoly elemeire és arra, akinek a látszólagos érdekében ezt a háborúságot csináljak

Ezeknek kell elfojtani ezt az ablakbeveréssel, kortesnótáskodással tarkított háboruskod ist, mert a béke szolgáját nem szokás háborúval választani.

Csallóközi.

X Uj parkettgyárat alapítottak Szto- Vsn«zkob«n. Pelsőcön a Legiobank formájáoan egy gőzmalmot parkett, gyárnak alakították át, amely 100.000 hordó és száz vágón parkettermelésre van berendezve.

HÍREK.

Mindig külön.

Mindig külön... a magyar szándék Sosem futhat egy útba össze.

Játékos kezek gonosz átka Talán még bölcsös, kis korába A szeretetet összetörte.

Testvér nem gyűlölt még testvért, Ahogy a dac itt igymást marja.

Fehér szivekre száll a béke — Zokoghat a múlt feketébe,

Fullad a harc örök kudarcba.

Nyilas apák bús öröksége Hizlal féktelen sakál- vágyat Kormányozó hajós szemére Hályogot vet a dicsősége.

S a tett csak szótengerbe bágyad.

Zordon hegyek vaskaru lánca Mögött a viták olyan törpék.

Ormán a gőg felhőredője,

Vonaglunk sima, selymes tőrbe,

Csak a hitünket meg ne öljék

Szivünk védő hegyére tűztük A hegybe alagutat vájva.

Minden szív külön tárnát betemette S kicsorbult sok szív szép gyémántja.

Mindig külön ... a magyar szándék Sosem futhat egy útba össze.

Játékos kezek gonosz átka Talán még bölcsős kis korába A szeretetet összetörte.

Tamás Lajos.

— |s=7^ "

tűk a távirati hirt, hogy Sárkány Ferenc nyug. államtitkár kedden éjjel Budapesten meghalt. Temetése pénteken d. u. 3 órakor lesz a budai farkasréti temetőben.

— Vizkereszt, vagy három király Ünnepe köszönt reánk január 6-án, azaz ma csütörtökön. Ezt az ünnepet a keresztény egyházban a keletről Betlehembe erkezett királyok emlékének megüneplésére szentelik. Egyházi nyelven epifániának, Urjelenésnek nevezik, mivel a világ Üdvözítője akkor akkor jelentette ki magát a pogányoknak. Régi hagyomány szerint hárman voltek: Gáspár, Menyhért és Boldizsár akik egy csillag által vezéreltetve Júdeába mentek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolataikat bamutassák. Betlehemben meglelvén Jézust, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Az ö emlékükre tartotott önnepi szertartásai ismeretesek: vizszenteles amely az ünnepet megelőző napon megy végbe és a képszentelés. Az ájtatos szivü hivek megtöltik e napon a templomokat, hogy ünnepeljék az üdvözítőnek és a három királynak emlékezetét.

— Magyarbál. A farsangi mulatságok között mindenkor a legsikerültebb szokott lenni a Magyarbál, melyet ugyan a Magyar Nemzeti Párt szokott rendezni, de amelyen a város és meszsze vidék magyarsága párt és osztálykülönbség nélkül szokott igen nagy számban megjelenni. A Magyar Bált az idén is megtartják és mint értesültünk, február 6 dn, vasárnap lesz a Dósa-féle Baross u cai „Vigadó“ összes helyiségeiben. A rendezőség most dolgozza ki a programot és a mulatság részleteit és úgy értesültünk, hogy az idei Magyarbál minden tekintetben méltóan fog sorakozni fényes sikerű elődeihez. A bálra még visszatérünk.

— Adomány Dr. Bazilidesz Barna újévi üdvözlet megváltása cimen a Diákmenza és a Ref. harangalap részére 50—50 Kő-át adományozott kiadóhivatalunk utján.

— A Raf. Ifjúsági Egve&Qlot műsoros táncmu atsaga. Mint j .leihet ük, a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület j <mnr 9-en este fél 9 órai kezdettel a Dósa fe e Btross u cd Vigadó helyisé geiben záriaözü, jotekonyedu műsoros táncnu'aiságot rendez. A mulatság változatos műsora a köve kérő : 1. Nvitány. Előadja az Egyesület zenekara 2 Vda mikor Irta. Tóth Z dgmond dr, szavalja Csukás Ilonka. 3. Vonós négyes. Szőke Szakáll egyfeivonásos bohózata. Szereplők: Schwarz ifj. Árvay András, Bella Ivanits Ims, Jolán Tuba Babi, Tini Tóth Ilonka, Salgó Szalay Ernő, Salgó

19^7. január 6.

Géza Kemenczky Béla, Damai ifj Bihary Lászió, I. vendég ifj Füssy Kálmán.

4. Magyar népdalok. Énekli id. Bihary László Zeneszám Előadja az Egyesület zenekara. A kedvesnek ígérkező mulatságra beléptidij személyenként (a vigalmi adóval együtt) 8 korona. A zenét Mezei és Farkas zenekara szolgáltatja, a négyeseket Kominek Antal tánc anár rendezi. A mulatság iránt, mint mindenkor, úgy ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánul meg és a készülődésekből következtetve, vasárnap este igen nagy sikerű esléiy színhelye lesz a Dósa féte helyiség.

— IV Kath. Est Vizkereszt napján.

Csütörtökön, január 6 án, Három királyok ünnepén rendezi a Legényegylet a ÍV. Kath. Estet. A jól összeállítóit műsor bizonyára zsúfolt házat fog vonzani a Legényegylet színháztermébe. Király József s. lelkész, tigyv. elnök fog rövid előadást tartani a közelmúltban, a 700 éves jubileum alkalmából világszerte ünnepeit szeretettől égő lelkű négy Síentnek, Assis< Szent Ferencnek karácsonyi szeretetéről, mely oly szépen felfogta a betlehemi békét, szeretetet s oiy szépen sugározta tovább az emberek rid^g szivébe, hogy még mi is érezzük feleme'ő és boldogító hatását. A műsor többi számai, változatosságukkal, élénkségükkel mind arról kezeskednek, hogy az est közönsé ge nagyon kellemes órákhoz fog jutni. Tomschitz Mici, Legát József mesteri szavalatain, Krizsán József hegedűművésznek művészi zeneszámai Bokrossy Manci kíséretével, valamint a három királyok c. 2 felv. pásztorjáték mind alkalmasak a teljes mértékben arra, hogy kedves karácsonyi hangulatot keltsenek s épületes szórakozást nyújtanak. Ajánlatos a jegyeket elővételben beszerezni csütörtök délig az Apagyi trafikban 5, 3, 2, 1 K ás árban.

— Decemberi csapadékmennyiség a Csallóközö n Az alsó-csallóközi és csilizközi ármentesitő és belvizlevezető társulat által észlelt 8 esőmérőn december havában átlag 53 milliméter csapadék észieltetett, ami átlagos 56 millimétert valamivel meghaladja. Legtöbb volt Komáromcsicsón, 63 milliméter & legkevesebb Padányban 36 mm. A május elseje és dec. 31 ike közti 8 hónapban a két évtizedi átlag 413 milliméter s a f évi 557 milliméter lévén, az idei csapadék 35 °/°-al több az átlagnál.

— Kacagó délután a Legényegyletben va*arnap. A Legényegylet engedve

| a sok sürgetésnek a kiválóan bevált nagy hatást elért szilveszteri műsorát megismétli vasárnap, január 9-én d u. 5 órakor Kacagó délután keretében. Aki egy kellemes, sok ártatlan kacajjal,

: jó szórakozással teli, olcsó délutánt ; akar magának szerezni, az 5 3, 2, 1 K-ás árban megváltja a jegyét a Kacagó délutánra az Ápagyi trafikban.

— TencmuUtság. A csehszlovákiai munkások rokkant és nyugdíjé yesületének komáromi 32. sr. fiókja 1927. évi február hó 5 én, szombaton a Dózsaféle „Vigadó,, összes termeiben, esti 8 órai kezdettel jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendez Beléptijegy egy személy után 5 Ké. és 1 Ké, a vigalmi adó. A zenét egy helybeli elsőrendű zenekar szolgáltatja.

D lámpa élettartamban é* világitóképességben utolérhetetlen.