Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-06-28 / 77. szám
^egyvcnnyolctidilí évfolyam. 77. sz&m. Kedd, 1937. juntas 38. 0MÄR0MI LAPOK POUTIKAILAP. B15fi*eté»i ár caehulovik értékben: Helyben él vidékre poétái exétkflldéiael: Syéaz évre 80 E, félévre 40 K, negyedévre 20 E. - Külföldön 150 Ki. pye* ném ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF ár. SxerkeiitSiég ét kiadóhivatal: Nádor-u. M,, Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Vísiint BolherMe: Manraiiiriiig belie a Kai alatt Komárom, — juntos 27. Ez az előkelő idegeD, aki nekünk nem volt barátunk, körutazást tesz Középeurópában és igy megfordul Magyarországban is. Szemlélődik, lát, tapasztal és mindezt gyakorlati nézőpontból vizsgálja. Azt a tapasztalatot szűri le ezekből, hogy a régi Elszász Lotharingia helyett igen sok keletkezett és igy Európa nyugalma nem olyan is gondtalan, mint azt a kisantant lálja. Viscount Rothermere kimondja tapasztalatainak leszűrt igazságát, melyet a békerevizió szóban foglal össze. Minden európai állam sajtója reprodukálta már Rothermere cikkét, az alábbiakban közöljük mi is. Bejárta az egész világot ez a gondolat és elhatolt jóbarátainkhoz és ellenségeinkhez egyaránt. A Viscount üzletember, businessman, de megérzi üzleti felfogásán keresztül egy nemzettel elkövetett nagy jogtalanságot és annak jóvátételére kiadta a kezdeményező jelszót. Európa békéjét nem a kisaDtant szurouyerdeje fogja fentartani, hanem a nemzetek megértése és egymásnak kölcsönös támogatása. Ez a cikknek a lényege, amit kiolvashat bárki belőle, aki figyelmesen olvassa Rolhermere gondolatait. A magyar nemzetnek egykori ellensége milliárdos vállalatoknak ura, tehát érdeknélküli ember áll most a magyar nép mellé és helyet kér számára az igazság napja alatt. Mert ennek fényét zárták el Trianonban ettől a nemzettől, amely irtózatos szenvedések árán önerejéből állott t3.ip/a és helyet kér magának a nemzetek családjában. Ezeréves múltja, mai jelentékeny szerepe, magas kultúrája szerint jogot is formálhat arra, hogy reá süssön az igazság napja. HUNGARY’S PLACE THE SUN MAGYARORSZÁG HELYE A NAP ALATT SAFETY FOR CENTRAL EUROPE Irta: Viscount Rothermere. Kelel-Európa tele van Elszász Lolharingiákfeal. Mikor ezeket az államokat 1871 ben a frankfurti béke nevében elszakí ották Franciaországtól, elkerítihetetlenné tettek egy újabb európű háborút. Ugyanezt a hibát követték el sokkal nagyobb mértékben azokkal a békeszerződésekkel, amelyek felosztották az osztrák-magyar monarchiát. Ezek elégedetlen nemzetiségi kisebbségeket teremtettek Közép^Európa egy tucatnyi részében, amelyek közül mindegyik uj felfordulás kiindulópontja lehet. A három béke közül, amelyek Közép Európa térképét újjáalakították, az utolsó volt a trianoni, amelyet 1920 junius 4-án kellett aláírni Magyar országnak. Ez, ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetbégek meglévő keveredését, még inkább bonyolította ezt a kérdést. A középeurópai áüamok mostani határai önkényesek és nem gazdaságosak. De van ennél még sokkal nagy >bb veszedelmük is, igazságtalanságuk állandó veszedelme Európa békéjének. Ha visszaemlékezünk a körülményekre, amelyek közölt a szövetségesek egy maroknyi államférfijának világ tér képét újjá kellett alapítani, nem meg lepő, hogy gigantikus munkájuknak kisebb részeit rohamos tempóban kellett elvégezniük. Az osztrák magyar birodalom területeinek a felosztása közülük egyeseknek természetesen kevésbé kényes ügynek tűnt fel, m'nt a Németországgal való leszámolás. A fődelegátusoknak meg kellett elégedniök azzal, hogy rábízták magukat az Ausztria Magyarországgal szomszédos kisebb szövetséges nemzetek képviselőinek és a Habsburg monarchia nemzetiségeinek tanácsaira, akik a háború alatt a mi oldalunkra álltak. Egy elavult szerződés De a szövetséges miniszterelnökök nem számították te azokat a dühös féltékenységeket és vágyakat, amelyek ebben a középeurópai faji, nemzetiségi vegyülékben maradtak, amelyet történelmi, hódítási és vándorlási hullámai hagytak itt. Semmi kétség, hogy a különböző békeszerződésekben, amelyek igy jöttek tétre, az igazságot néha feláldozták a kapzsiságnak, amelynek az eredménye az lett, hogy Közép Európa legnagyobb része ma a bizonytalan egyensúly állapotában van. Mi Angliában olyan sok súlyos saját prob'émá kai állunk szemben, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy ezeket a fédg elfelejtett bekeszerződéseket egyszer s mindenkorra elintézett ügyeknek tekintsük. De azok közül, akik ismerősök Közép és Kelet Európa viszonyaival, senki sem oszihatja ezt a nyugodt álláspontot. A békeszerződés által teremtett uj állapot bizonytalanságát bizonyítja az a fény, hogy három közép- és keleteurópai állam: Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia azonnal szükségét érezte, hogy egy katonai szövetséget létesítsen Franciaország támogatásával a béke szerződésnek fenntartására, különösen pedig a Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés fenntartására. Ez a szövetség, amelyet • kisantant néven ismerünk, most is fennáll, bár az évi konferenciáján az elmúlt hónap ban a három állam állásfoglalása Magyarországgal szemben már szem melláthatóan kevésbé agresszív vob, mint az elmúlt években. Ez a feledés kétségen kívül annak a hűségnek tud ható be, amellyel Magyarország, bár állandóan protestál a békeszerződések sérthetetlensége ellen, annak kötelességeit mégis teljesítette. A kisantant mindenesetre rohamosan veszít nemzetközi értékéből. Az ilyen szövetségek, amelyeket meghosszabbítanák azután is, amikor már szükségességük megszűnt, maguk is veszedelmeivé válhatnak a nemzetközi békének. Hét éve ebben a hónapban, hogy a trianoni békeszerződést aláírták és azok, akik legjobban ismerik Közép- Europit, kérdezni kezdik, hogy vájjon nem volna-e bölcs dolog helyreigazítani egyes nyilvánvaló hiányait ennek a békeszerződésnek a ma uralkodó nyugodtabb atmoszférában, Mindenféle jótétemény. Az első jótéteményét egy ilyen tépésnek maguk a kis-antant államai élveznék. Románia példának okáért halálos ellenségeskedésbe került Oroszországgal Besszarábia annektálása miatt. Akár bolsevista marad Oroszország, akár nem, Romániának állandóan számolni keit azzal a lehetőséggel, hogy újonnan megszerzett gazdag határtartományait fegyveres erővel kell védenie. Egy ilyen háboiuban pedig nem remélhet eredményt, akkor sem, ha nyugati szomszédja egy teljesen békés állam lenne. A jelenlegi fennálló viszonyok között pedig ez az eset nem következhet be. Erdély elcsatotása Magyarországtól Romániához egy és háromnegyedmillió magyar román uralom alá való juttatását jelend. Ezeknek a többsége úgy e! van keverve egy túlnyomó román és német lakossággal, hogy Magyarország megoarátkozott már ennek az elvesztésével. De közvetlenül most fennálló határain kívül két egységes területen laknak magyarok, számszerint körülbelül 600.000-en. Egy stratégiai vasútvonal mérlegelése volt a legfőbb inditóoka annak, hogy ezt a lakosságot Romániához csatolták. De ilyen jelentékeny tényezők miatt nem szabadna megengedni, hogy Közép Eurőpáben a háborús szellemet ébren tartsák. Hasonlóképen Csehszlovákiának melyhez a békeszerződés több mint egy millió magyart csatolt, ha egy napon ellentélbe keveredne Németországgal amiatt a 3 millió osztrák német miatt, amelyet hozzácsatoltak, előnyére válna, ha déli határán elintézne minden előbbi birtokviszályt. Békesség Magyarországgal, amelynek alapja a határ észszerű kiigazítása, további egy lépés lenne a vámunió felé, amely mindkét államra igen jó hatással lenne. Magyarország harmadik szomszédja, Jugoszlávia, a déli oldalon, a békeszerződés eredményeképpen négyszázezer magyart vett át, amelyeknek legnagyobb része Horvátországnak abban a sarkában él, amelyet a Duna és a Dráva alhot. Ezek körülbelül 300,000 némettel vannak keverve, akik biztosan szívesen vennék, ha magyar uralom alá jutnának vissza. Jugoszlávia számára, amelynek a helyzete külpolitikailag és belpolilikailag egyaránt, a jelen időben kritikusabb minden államnál, kivéve Oroszországot, rendkívül erőgyarapodást jelentene, ha megszabadulna az elégedetlen nemzetiségektől az északi határon. Az uj határ, amely csak alig különbözik a jelenlegitől, megbízható lenne, anélkül, hogy érintené a horvát területet, amely a régi Ausztria—Magyarország tartománya volt és amely egyesülve Jugoszláviával, a mostani S. H. S királyságot alkotja. Ilyen módon aránylag egyszerű változásokkal, kétmilliót lehetne abból a 3,300 000 bőt, amelyet a trianoni béke idegen uralom alá helyezett, saját fajával újra egyesíteni. Könnyű volna ez a visszacsatolás, anélkül, hogy a békeszerződések fővonalait lényegesen változtatnák és anélkül, hogy Közép- Európa hatalmi egyensúlyát különösebben érintené. Megjegyzem, hogy ncwyorki pénzintézeteink kölcsönt folyósítottak Belgrád városának. Ahogy Jugoszláviában a viszonyok most állanak, nem tudnék elképzelni haszontalanabb befektetést. Ezután az albán-jugoszláv kérdéssel foglalkozik a cikk. Ez a kérdés — mondja—Jugoszláviát egyre fenyegetőbb ellenséges viszonyba, ha ugyan nem összeütközésbe hozza Itáliával, mert az a kérdés, hogy kié a kontroll Albánia fölött, ép olyan fontos kérdés Olaszországra né/.ve, mint Angliára nézve, hogy kinek a határán van Calais és Boulogne. Tiszta helyzetet — idejében! Kőzép-Európa békéje nagyon fontos Nagy Britanniára nézve. Nem bízhatjuk magunkat néhány kicsi nemzet kegyelmére. A kisantant egyik sokat hangoztatott alapvető kívánsága, hogy megakadályozzák Magyarországon a monarchia restaurálását. Ugyan miért ne legyen királyuk a magyaroknak, ha ők erre vágynak és ha egyébként békében, tisztességben vezetik ügyeiket? Románia és Jugoszlávia, melyek Magyarországot fegyveres támadással fenyegetik, ha visszahívja királyi családját, maguk is monarchiák. Bátran bízhatunk Magyarországban A világháború előidézésében csak kis része volt. Es mialatt a magyar katonák vitézül harcoltak az ügyért, amelyhez szövetség fűzte őket, az angol állampolgárokat lovagiasan kezelték az egész háború alatt; megengedték nekik, hogy rendes életüket folytassák és nem internálták őket. Pár hónappal a fegyverszünet után megverve és összetörve még mindig eiég energia és nemzeti érzés volt a magyarokban, hogy megtörték a bolsevista uraimat, amely Kun Béla vezetése alatt rájuk akart tapadni, Ezzel megszabadították Európát attól, hogy kellős közepén tűzfészek üssön tanyát. Természetes szövetségesünk. Magyarország örül annak, hogy a cseheket, horvátokat és románokat elveszítette, akiket a dualista monarchia idejében ékeltek közé. De ezekkel együtt 3 és fél millió tiszta fajú és nyelvű magyart is elveszhettek. Az ország területi veszteségei magukban foglalták teljes fa, só és vaskészletének elvesztését, három olyan dologét, amely alapvetően lényeges a földművelő állam részére. Ezután arról beszél cikkében Lord Rothermere, hogy Magyarország eddig teljesítette vállait kötelességeit és nem okozott zavart a szövetségeseknek, kiegyensúlyozta büdzséjét és rendet teremtett. Majd igy folytatja : Szeretném már látni, ha külügyi hivatalunk rálépne arra az útra, amelyre Olaszország mutatott példát a nyugati hatalmaknak segitőkezet nyújtva Magyarországnak. Magyarország, Anglia és Franciaország természetes szövetségese és megvan a joga ahhoz, hogy helye legyen a nap alatt. Az Ausztriával való együttműködés kérdései után igy folytatja: — Egy olyan nép, mint a magyar, amelynek ezeréves nemzeti és alkotmányos tradíciója van, amely egész Európát védte a törökök ellen, amelynek saját Magna Chartája van, — az Aranybulla 1222-
