Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-25 / 76. szám

2. oldal.

1927. junius 25.

Komáromi Lapok

ELBERT DIVATARUHAZ és

JlídíMlJ^ HŐI ÉS FÉRFI FEHÉRMEMÍÍ ÁRUHÁZ

Elsőrendű gyártmányú áruk, mélyen leszállított árak.

Legdivatosabb sport és szekrényalaku gyermekkocsik gyári áron. Vulkán böröndők, utazókosarak eredeti gyári áron. Fürdő cikkek, mint: köpenyek, dresszek, cipők, sapkák.

Női- és férfi harisnyákban óriási választék.

\

azt is kijelentette a belügyminiszternek, hogy a törvényjavaslat súlyosan érinti a lakosságot és korlátozza jogait. A küldöttség még az utolsó pillanatban óva inti főképen a 10. szakasznak jelenlegi szövegében vaió elfogadását és kéri, hogy ezt a cikkelyt, amely szerint kormányrendelettel akarják szabályozni a közigazgatási eljárást, — alaposan módosítsák vagy egészen töröljék. A memorandum rámutat azokra az óriási veszélyekre, amelyek az uj törvény következtében a lakosságot érhetik és felsorolja mindama rendelkezéseket, amelyek ellentétben állanak az érvényben levő törvényekkel és amelyek határozatlanok és nem világosak. Az ügyvédi kamara felfogása szerint egyes rendelkezések a legsötétebb rendőruralom korába vetik vissza a köztársaságot és a javaslat belenyúl a bírák illetékességébe. Az ügyvédi kamara ezen állásfoglalása azonban már aligha fog eredménnyel járni. A sérelmes rendelkezéseket már letárgyalta az alkotmánybizottság és azok valamenynyien bent maradtak a javaslatban.

A magyar pártok gazdasági együttműködése.

A kél magyar párt között megindult közeledés egyik sikeres eredményét képezi az a mozgalom, amelyet a magyar nemzeti párt és az országos keresztenyszocialista párt együttesen kezdett meg, s amely arra irányul, hogy a két párt gazdasági együttműködést fejtsen ki. Ez a mozgalom az őstermelők érde^ keiből fakad és arra törekedik, hogy a magyar politikai megszervezettség a maga szervezetbeli erejével életrehivjon oly gazdasági intézményeket, amelyek a pártpolitika kikapcsolásával mint önálló magyar gazdasági szervek szolgálják a magyarság érdekeit. A két párt részéről tehat csak a kezdeményezés lépései történnek meg, s a létesítendő gazda-Simánd,

írta: Fáy Ilona.

Az andaluziai szürke mén megunta a táncot, szügyre szegett fejjel haladt a végeláthatatlan pusztaságon, melynek megkaparta őszkemányedte földjét. Brandenburgi György markió is unta már a rónát, az örökös nádast, az elszórt nyomorúságos tanyákat, melyeket kifosztott előtte a török. Arad felé igyekezett csapatával, hogy az ozmánnal összemérje a kardját, vagy csak útját állja, hogy tovább hatoljon be az országba. Sohasem járt erre és türelmetlenkedett.

— Mi lesz már, Kulcsár, — szólt a szállásmester, — mikor kerülünk tisztességes fedél alá, kutyának való ez a nádasok közt kóborlás. Itt lesz-e már Arad?

!l;.—- Az még eltart egy kicsit, de itt van Simánd, oda betérhetünk, — felelt Kulcsár, készségesen pislogva. Nagy urak közt megtanulta az ide odahajlást.

— Hát csak előre, — parancsolta a Brandenburgi.

Simánd az ónodi káptalan birtoka, valami csodamódon megmenekült a török duiástól. Házai rendesek, csinosak, marhái kövérek, hombárjai torkig megrakodtak voltak. A káptalani intéző kastélynak beillő háza lépcsőjén fogadta magas vendégét szép, fiatal feleségével.

— Tündérkert a pusztaság közepén, — szólt a markió, kezet csókolva a piruló asszonynak, kiről ezután nem vette többé le a szemét.

A vacsora jó volt és bőséges, a káptalani borok nagy hirüknek megfelelők, ezüsttálak és aranykupák kesági szervek, mint az egész magyarság politikamentes alakulatai fognak működni. Ilyen ? gazdasági szerv lesz a szlovenszkói országos gazdasági szövetkezet, mely a magyar mezőgazdaság gazdasági szükségleteinek közös beszerzési és értékelési szerve lesz s úgy felépilésében, mint működésében a legtisztább alíruisztikus elvek alapján áll. A két párt titkárságai már megkezdték az üzletrészgyüjtést is és ez az akció oly szép eredményt igér, hogy a szövetkezet megalakítása még a nyár folyamán megtörténhetik. A magyar nemzeti párt részéről Szilassy Béla dr., Fodor Jenő, Jaross Andor, Bartal Iván és Razgha Károly folytatják a megalakulás érdekében szükséges tárgyalásokat, amelyekben a keresztényszocialista párt részéről Bittó Dénes dr., Schuster Béla és Böhm Rezső vesznek részt.

Csak a jövő évben lép életbe az uj közigazgatási rendszer.

A kormány németnyelvű félhivatalosának értesülése szerint a közigazgatási reform által felállított országos járási képviseletek 1928 julius 1-én lépnek az eddigi országos járási és megyei bizottságok helyébe. E képviseletek tagjait a jövő év tavaszán fogják megválasztani. A feoaüció a választási rendet az eredeti kormányjavaslattal szemben részben megváltóztatja. A választásokon aktiv választó joggal bir minden 24 életévet betöltött egyén, de a helybenlakás tartamát megváltóztatják. Az országos képviseletekbe való választáson a javaslattal szemben, amely az egy évi tartózkodást írja elő az illető községben, azt három hónapra szállítják le, amenynyiben az illető megfelel a többi rendelkezéseknek. Ezzel a helybentartózkodás idejét tehát a községi választásra előirt tartamra szállítják le. A járási képviseletekben választhatnak mindazok, akik az egyéb feltételeknek megfelelnek

rültek az asztalra, a markió még otthon sem kívánhatott szebbet és jobbat. De őt csak az asszony foglalta el, suttogott a fülébe, kocintani kényszeritette, pajkos dolgokat beszélt félhangon, mint ahogy az udvarnál volt szokás s ai asszony kacagott, mulatott s a kacér pillantása biztatta is kicsit. Miért ne tette volna? Holnap reggel mennek, hallotta, amint kiadta a parancsot a szállásmesternek s addig . . . Már ő is unta az örökös csendet, igy, kettesben az urával, kit már akkor is unt, mikor hozzá ment s azóta ezen az embert sosem látott helyen még sokkal jobban. Miért ne tréfálna, kacagna ezzel a nagy urraí egy este, ha Szilvás Benedek uram haragosan borzolja is föl a bajuszát. Holnap, ha elmegy az egész had, majd megbékél és még ő kéri a bocsánatot, mint ahogy szokta. Addig pedig fenékig üríteni azt, amivel úgy sem vét: a kacagást és a jókedvet. Csak akkor hökkent meg egy kicsit, mikor a Brandenburgi a készülődésnél odasugta neki.

— Mi nem búcsúzunk, szép asszony, én még visszajövök.

És másnap éjjel trombitaszó verte fel a falu csendjét. A Brandenburgi emberei erőszakkal hányták ki házaikból Simánd lakosait és maguk foglalták el, utolsónak Szilvás Benedek uramét is, annyi engedményt adva neki csupán, hogy saját fogatán hagyhatta el kastélyát, De Zsuzsa asszonyt ott tartotta György gróf, a megkérdezése, a beleegyezése nélkül. Még csak el sem búcsúzhatott az urától. A markió pedig még azon az éjjelen statuáltatta magát Simándon.

és bizonyítani tudják, hogy egy év óta az illető járás valamelyik községében laknak. Az egy év alatt azonban a járás több községében is lakhatnak. Lehet, hogy a törvény egyéb rendelkezéseit is meg fogják még változtatni. A közigazgatási reform nem mint eredetileg tervezik, 1928 január 1 én, hanem 1928 julius 1 én lép életbe.

A magyar országgyűlés elfogadta a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződési.

A magyar képviselőház most tárgyalta azt a szerződíst, amelyet Csehszlovákia és Magyarország kötött egymással a legtöbb kedvezmény alapjan. Az országgyűlés az egyesitett külügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság javaslata szerint tárgyalta a kereskedelmi szerződést, amelyhez a magyar közgazdasági élet legkiválóbbjai szólották. Az országgyűlés a szerződést harmadik olvasásban is elfogadta és igy a maga részéről ratifikálta azt. A felsőház is foglalkozni fog a szerző déssel és remélhető, hogy az most már hamarosan életbe is lép.

Uj pártszervezetek.

A kisgyarmati Magyar Nemzeti Párt heiyi szervezete megtartott újjáalakuló gyűlése alkalmával a helyi szervezet tisztikara a következőképen alakult meg : Elnök: Dávid Ferenc, ügyv. elnök: Dinnyés Sándor, alelnökök: Gabányi János, Mikony Sándor, jegyző: Mikony Péter, pénztáros: Dávid Miklós, ellenőrök : Mikony Izidor, Liska Imre. Választmányi tagok: Rakó Mihály, Szűcs Menyhárt, Jónás Vidor, Szűcs Sándor, Mikony Géza, Patus Sándor, Jónás Dániel Dávid Erazmus, Jónás Vendel Marzon Dezső, Dávid Jónás, Nagy Adolf, Dávid

Sándor, Pori, Dávid László, Mikony István, Marton Izidor, Dávid Mátyás, Szűcs János. Körzeti választmány: Som János, Szűcs Sándor, Mihály Gábor, Sebők István, Kulturreferens: Mikony Péter. A párt kéméndi helyiszervezete ujjáaiakuiasa szintén most történt meg a következőképen: Elnök: Kelecsényi Pál, ügyv. elnök: Kemény Vince alelnökök: Mocsi Vincze, Tóth Jácint, jegyző; Benefy Mihály, pénztáros: Kelecsényi János, ellenőrök: Németh Ignác, Szentes Rudolf, választmányi tagok : Tólh János, Tóth Sándor, Lehóczky Péter, Beriók József, Benefy András, Nyitrai Lajos, Molnár Péter, ifj. Patus Pál, Horváth István, ifj. Bertók Zsigmond, Körzeti választmány: Tóth Imre, szabó, Erdős Sándor, Kulturreferens: Benefy András. — A Magyar Nemzeti Part deáki helyiszervezete most megtartott alakuló gyűlése alkalmával a tisztikar a következőképen választatott meg; Elnök: Bus Lajos, ügyv. elnök: Puskás Lajos, elelnökök: Szabó Sándor, Tóth Ferenc, jegyző: Pákozdy Ferenc, pénztáros: Kurucz Endre, ellenőrök: Vargha Elek, Nagy Dániel, választmányi tagok: Hajdú Lajos, Tok Emil, Csimma Elek, Szőcs István, Simon Tóth István, Császár Gyula, Száz Gusztáv, Jobbágy Kálmán, Komjáthy Lajos, Száz Vince, Cserge Domonkos, Csimma Lajos, Molnár Kornél Jobbágy Illés, Szabó Kálmán, Tóth Kálmán, ref. lelkész, id. Nagy Gusztáv, Tok Illés, Néma János, Takács József, Tok Lajos, Bus Benedek, Néma Gergely, Bábel Lajos, Szabó Ferenc, ifj. Nagy Mór, Tok Koméi, Pap Sándor, Pákozdi Ernő, Szőcs János, Hajdú Ambrus, Szabó Ambrus, Pakozdy Dénes, Kurucz Elek, Dóra István. Körzeii vá-^ lasztmány 1 Pákozdi Béla, ifj. Bábel János, Cserge Rafael.

A városi alkalmazottak illetmény rendezése.

A városi képviselőtestület távszónoklatai után egy szótöbbséggel megszületett a városi alkalmazottak, illetményrendezése, amely ezt a régen húzódó kér dést megoldás felé vitte. A megoldás módjából azonban azt kell megállapítanunk, hogy itt ismét kortessnanőver folyt a szocialista-kommunista pártok részéről, amelyek a városi képviselőtestületei népgyülési tribünnek tekintik és a tömegeknek beszélnek, egyetlen és kizárólagos céljuk azonban nem egyéb, mint az osztályharc és a tömeg-agitáció. A határozat ebben a betegségben jött létre az egyenetlenkedő polgári pártok közös nevezőre nem került ingadozó akaratával szemben. Semmi kétségünk az iránt, hogy a határozat magán viselt

És Szilvás Benedek bosszút lihegve hajtatott Arad felé. De miméi távolabb jutott, annál jobban lelohadt, — ha nem is a haragja és a keserűsége, — de a bizakodása. Mit ér az ő szava az ilyen nagy ur ellenében, még hozzá, aki királyi sereggel indult a határ védelmére? Kihez fordulhat? Ki hallgatja meg? A káptalannak volna legfőbb érdeke, hogy visszakapja javait, de szinte előre tudta, hogy az sohasem mer perbeszállni a generálissal, O maga? Gyűjtsön csapatot és támadja meg egy éjjel a markiót, mint ahogy őt megtámadta? Nem forgatott ő soha kardot, még csak táján sem volt a harcnak, csak a pénzbeszedéshez értett és a gazdálkodáshoz és a mindennek rendbentartásához úgy, hogy a káptalan is meg legyen elégedve és a maga számára se legyen meddő a munkája. Busan szegte le fejét. Mégis felment a káptalanhoz, majd mikor teltek a hetek és hónapok, a püspökökhöz és a nagyurakhoz is.

— A Brandenburgi elleni — kiáltották siralmas panaszára — és kinevették.

Zsuzsa asszony pedig már több éve hiába várta, hogy az ura eljön érte, kiszabadítja. Várta hétről-hétre, naprólnapra. De se hir, se üzenet, se biztatás nem jött. Utálta a Brandenburgit, gőgös pöffeszkedését, követelő, frivol szerelmét, német beszédét, sokszor még a halált is szívesen látta volna menekülésként. De az sem jön, mikor hijják.

Egy nap a markió nagy őrizetre hagyva, elutazott pár hétre. Nincs az

Ia lánc, melyen egy toll ki nem fér, nincs az az őrizet, melyen egy levél ki nem csúszik. Zsuzsa asszony leve-Komárom. — junius 24.

a vele született gyengeségnek minden kritériumát es nem alkalmas arra, hogy végrehajtassák, hanem a felsőbb fórum visszautasítása lesz a sorsa.

Nem is szükségei egyetlen egy érvet sem felhozni a kommunista-szocialista határozati javaslat eben, raiat gazt az egyet, hogy fedezetről nem gondoskodik és igy maga mond önmaga felet! ítéletet. Mert igy könnyen lehetne fizetéseket rendezni, ha azt egyszerűen határozattal lehelne biztosítani, de a Községi törvény azt is megköveteli hogy az uj kiadásokhoz uj fedezetről is gondoskodjék a képviselőtestület. A szocialistakommunista többség azonban gazdálkodásában erről mindenkor következetesen megfeledkezett és nagylelkűen a

let küldött, nem a férjének, — az ha eddig nem tudott segíteni, — ezután sem tud, — de első szerelmesének, ki miatt veresre sírta szemeit régen, az otthoni házban és térdenállva kért, könyörgött atyjának, hogy ne kényszerítse az öregedő Szilvás Benedekhez, kit soha sem tudna szeretni. De mit számított akkor egy leány szive, könnye. Eltaposták, mint a felburjánzó virágot. Csőri Péternek biztos elhelyezés kellett a leánya számára, otthon, védelem, nem lantpengetés és éretlen szerelem, hogy maga hadba vonulhasson és megtehesse kötelességét a hazával szemben, ami első volt a szemében. Most hirt hallott szerelmeséről. Egy elűzött simándi ember, ki visszalopakodott, beszélte a megbízott öreg cselédjének, hogy iátta, amint Dóczi Gergely visszajött kifosztott várába, mely még a töröknek sem kell és most ott tartózkodik.

És Csőri Zsuzsa megírta keserves, siralmas, szerelmes levelét Dóczi Gergelynek s az kézhez is kapta.

Az országban a rend teljesen fel volt bomolva az 1530 as évben. Versenyt rabolt, dúlt török, német és a torzsalkodó magyar urak. Egy időben nyolczszáz főből álló rablócsapat verődött össze s útnak indult az egyházakat és káptalanokat kirabolni. Mindenféle kalandor, köztük főemberek fiai is, vezették. Ezekhez csatlakozott Dóczi Gergely is, másként nem tudott volna a Brandenburgival szemben szerelmesén segíteni.

— Nekem nem kell a Brandenburgi kincse, — szólt rablótársainak, nekem csak az asszony kell, akit a gróf évek