Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-18 / 73. szám

1 1 Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Junius hó 9-iki Komáromi Lapok­ban megjelent „Nyugdíjasok, munkások, és kegydijasok sérelme“ címén leközölt közleményük téves, mert a benne fog­laltak nem felelnek meg a valóságnak. Tudtommal a városnál lévő tiszt­viselők közt sincs olyan fizetési foko­zatban levő legmagasabb fizetést élvező akinek a fizetése meghaladná a 2000 koronát és én mint kézbesítő soha el nem érhetnék 2000 korona fizetést, még ha a városnál most eltöltölt időm­től számitott 30 évig szolgálnék is. Tisztelt szerkesztő ur, nem tudom, hogy melyikünk jogosabb erre a kis pozícióra, én-e. avagy a fent megem­lítettek? Ezt a kérdést önre bízom. Én 1914. évben az általános mozgósítási parancsra bevonultam mint ép, egészsé­ges ember és a háborúból hazajöttem két súlyos lőtt sebbel s a jobb karom hiányával, Amíg én a harctéren kint voltam, családom a Vágpartján közön­séges fabódéban lakott minden veszély­nek kitéve, nem azért, mert nem volt lakás, hanem azért, mert a lakbért nem volt miből fizetni Öttagú családom havi 27 korona segélyt kapott, amit még ma is megtalálhat a városnál pa­píron, tehát ez igazán nem irigyelni való ma egy kilenc tagú apától, aki mindenét elvesztette, semmije sincs mása, csupán a várostó! élvezett fize­tése, amelyből még annyi hiányzik, hogy a 2000 koronát elérje, hogy abból bármelyik szegény nyugdíjas vagy kegy­­dijaa is megélne tisztességesen. Amíg én a harctéren minden percben a ha tálra számíthattam, míg a családom szintén a veszélynek volt kitéve, et hagyva a vágparti fakunyhóban, fázott és éhezett minden nélkül, mert még vigasztaló szót sem volt kitől kapnia a magányban és ugyanakkor a mai sze­gény nyugdíjasok és kegydijasok biz tonságban éltek, hiányt nem szenvedve, mert a város akkori vezetősége is hivatva volt arra, hogy a nála levő tisztviselőkét ellássa és el is látta. A kegydijas pedig ma is megkapja a város vezetőségétől az őt megillető illetményét. Mivel csak én lettem a többiek közül kiválasztva, ez csakis bosszú müve lehet egy haragosomtól, semmi más. Szarka Sándor. 1927. jtmius 18.____________ A Mmi taniiU löven­­dÉiü laiolüyi Mimi A komáromi tanonciskolák igazgató­sága célul tűzte maga elé a tanoncok­­tatásnak — az újabb kor követelmé­nyeinek megfelelő, — modernebb ala­pokra való helyezését és igy a tanonc­iskolák növendékeinek haladottabb szel­lemben való nevelését. A cél elérése érdekében az igazga­tóság mindent elkövet, hogy a tanulók iskolai elméleti oktatása, mühelyi gya­korlati munkássága oly módon fejlesz­­tessék, hogy kikerülve az életbe, kellő szakismeretük, gyakorlati tudásuk, ta­pasztalatuk és általános műveltségűk révén biztosítani tudják egyéni boldo gulásukat s emellett a társadalom javát szolgálva, részt tudjanak venni a keres­kedelemnek és iparnak intenzivebb mű­velésében, tökéletesebb fokra való emelésében. A tanulmányi kirándulások az ön­képzés, a közvetlen szemlélet utján való tapasztalatszerzés és ismeretgyarapitás szolgálatában állnak. A tanonciskolák igazgatósága a fen­tieket szem előtt tartva, a tanonciskolák növendékeinek számára tanulmányi ki rándulásokat szervez és a tanulókat évente, szakmánkint csoportosítva oly vidékre viszi el, ahol azoknak alkalmuk nyílik a saját iparáguk műveléséhez kellő szakismeretet gyüjteniök és az iskola által nyújtott elméleti tudásnak a gyakorlati életben való alkalmazását megfigyelniük. Ebben a tanévben az iparos tanonc­iskola növendékei közül a vas- és fém­munkások csoportjának 40 növendéke Zólyombreznóra, Kisgaramra és Besz­tercebányára rándul ki. Megtekintik a zólyombreznói állami vasfüveket, a kis­­garami zománcedénygyárat éB vasön­tödét, a besztercebányai gyufa-, posztó-, likőr-, hajlított fabutorgyárakat, a vil­lamosműveket és a rézhámort. A kirándulók vasárnap délben indul­nak Komáromból Telkes Mihály, Áren­dás József és Obholczer Béla műszaki Komiromi Lapok tisztviselők, tanonciskolái előadók ve­zetésével.?! v A kirándulás megszervezését erkölcsi és anyagi támogatásával nagyban elő­segítette és lehetővé tette a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Komá­romi Járási Általános Ipartársulat, Ko­márom város tanácsa, a Komáromi Kereskedők Testületé és a Skodamüvek igazgatósága. (•«.) A pénzügyi bizottság ülése. Komárom, — június 17. Komárom város községi képviselő­­testületének pénzügyi bizottsága pén teken délután fél 6 órakor Fiilöp Zsig­­mcnd elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a hétfői közgyűlés néhány, a város gazdasági érdekeit érintő ügyet készitettek elő. A Nádor és Baross utcák gyalog­járóinak aszfaltozási munkálataira a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésének határozata szerint a város veze­tősége több aszfaltozó cégtől árajánla­tot kért be; amelyeket a tanács már letárgyalt. A beérkezett ajánlatokat Sándor Ernő h. főszámvevő ismertette és eszerint a pozsonyi K. C. Menzel cég az összes munkálatokért 205567 K-t a Pozsonyi aszfaltozási és útépítő rt. 206624 K t, a Poznánszky és Strélicz cég 252000 K-t számitott. Ez utóbbi cég. amely a nevezett utcák aszfaltozási munkálatait már megkezdette, újabb ajánlatában vállalkozott arra, hogy a Menzel cég által ajánlott 205567 K ellenében elkészíti a szükséges aszfalto­zási s az ezzel járó előzetes munkákat. A tanács a Poznánszky és Strélicz cég utóbbi ajánlatát fogadta el és ilyen értelemben terjeszt javaslatot a képviselő tes'ülethez. A pénzügyi bizottság a ta­nács javaslatát egyhangúan magáévá telte egy tag kivételével, aki nem sza­vazott Vitát váltott ki Mihola Ferenc dr. városi tiszti főügyész beadványa, aki arra kéri a képviselőtestületet, hogy sorozza be őt a város a VII. fizeiési osztályba. Mihola dr. a várossal kötött szerződés szerint havi 700 K-t és iro­daátalány cimén havi 300 K-t kap, a Vll. fizetési osztály szerint pedig évi 32000 K fizetést élvezne. A tanács el­utasítani javasolta a kérelmet, mert a község nem rendszeresíthet ügyészi állást és különben is nincs a város abbm a helyzetben, hogy a VII. fiz. osztály magas fizetését elbírja. A pénz­ügyi bizottság S einer Gábor és Fülöp Zsigmond felszólalása után a tanács álláspontját fogadta el, mert a város mai pénzügyi helyzetében nem lehet a kérelmezett magas fizetése fedezetet találni. A Csallóközi Ármentesitő Társulat a várostól a Gólya- csárda közelében levő közlegelőből 3362 négyzetöl területet kér ingyen. A tanács azt javasolta, hogy a kért területet négyzetölenként 5 K ért, összesen 16810 K ért adja el a város az Ármentesítőnek, Fried Miksa felszó tatása után Steiner G)bor azt javasolja, hogy a város kérjen az Ármentesitőtől megfelelő területet a kérdéses helyért, ha azonban ezt a társulat nem teszi meg, akkor a javasolt összegért adja át a város. Csizmazia György városbiró hangsú­lyozta, hogy a szóban forgó terület a város értékét képezi és semmiesetre sem lehet azt díjtalanul átengedni. Sőt még azt is kikötné, hogy csak akkor adja át a területet a város, hogyha az Ármentesitő azt építési célokra hasz­nálja föl. A pénzügyi bizottság ilyen értelemben foglalt állást. HIRGK. — Űrnapja. Gyönyörű napfényes idő kedvezett az yrnapi körmenetnek amely csütörtökön zajlott le az ősrégi kör­menet útvonalán. Az ünnepnek, mely a katolikus egyház legnagyobb ün­nepe, nemcsak a szép idő kedvezett amely lehetővé tette, hogy ezrek ve­gyenek benne részt, hanem ünnep­napjává lett az összes katolikus egy­házi egyesületeknek, iskoláknak melyek testületileg zászlók alatt vonultak fel és hagyományos, szép ünnepévé vált az ipartársulatoknak is, a régi céhek jogutódainak, melyek szinpompás, régi zászlóikkal vettek részt a körmenetben. Az ünnepi szertartást dr. Majer Imre apátplébános végezte teljes papi segéd ' lettel és a városháza, városi szegényház, a Tomschitz-ház és a Szt. Háromság szobor előtt felállított sátrakban ájta­­tosságot végeztek és ezek után harang­zúgás és zeneszó mellett vonult tovább a körmenet. A rendet ezidén is a fő­­gimnázumi cserkészcsapat tartotta fenn és itt említjük meg, hogy a tűzoltó­­század zenekara szép egyházi énekeket adott elő gondosan betanult előadásban. A körmenetnek résztvevőin kívül több ezer főnyi nézőközönsége volt annak útvonalán. — Presbitsrlumi ülés. A komáromi református egyház presbitériuma folyó hó 16-án délután 4 órakor Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsigmond együttes elnöklete mellett ülést tartott. A presbitérium az elnöki jelentések során köszönettel vette tudomásul a Protestáns Jótékony Nőegylet által a Kollégium kerítésére szolgáló 500 K-ás adományát és elismeréssel adózott a Komáromi Ref. Ifj. Egyesületnek azért a kegyeletes áldozatkészségéért, hogy a templomban elhelyezett hősök emlék­táblája alá Török András műiparossal Ízléses és stílusos virágkosarat készít­tetett, amely arra van hivatva, hogy az emléktábla virágait rajta elhelyezzék. Tudomásul vette az egyháztanács az egyházmegye esperesének azt a ren­delkezését, hogy a tavaszi egyház­­megyei hivatalos látogatást junius hó 21-én tartja meg, amely alkalommal a ref, tanulók vallásvizsgáját is meg­­tartják. A presbitérium a főgondnok előterjesztésére a pénzügyi bizottság javaslata szerint az egyház tulajdonát képező postaépület megjavitási mun­kálatait Fehér József építőmesternek, mint a legkedvezőbb ajánlat benyújtó­jának adta ki. A református főiskolai hallgatók által julius 1—2—3. napjain Komáromban tartandó országos konfe­rencia üdvözlésével a presbitérium a főgondnokot bízta meg. — Eljegyzés. Öllős Jollyka (Apáca­­szakállas)és dr. Borka Géza főgimn. tanár (Komárom) jegyesek. — A Kossuth-téri kereskedők pa­nasza. Ismeretes az a körülmény, hogy éveken keresztül a csallóközi állomás­ról jövő, vagy oda igyekvő gyalogos közönség rendesen azt a gyalogutat használta, amely a Mátyás utcával szemben levő Kisér hídon át vezetett és a Horváth féle vendéglő mellett lép­csőn vitt fel a pályaudvar elé. Aki ezt í nr-TO a biztos hatású amerikai féregirtószer MEGÖL legyet, szúnyogot, tétül, bolhát, mölyt, poloskát, svábbogarat, hangyát, sft&. Emberre és állatra veszélytelen. Hatásáért szavatolunk! Egy drb. */4 1 üveg szájfujtatóval.....................Kő 24' Bádogkanna kb. 2 1 tartalommal.....................„ 160' Egy drb. kézi permetező (nagyon gazdaságos) . „ 30 Vezérkéviselet Csehszlovákiában: PRÁGA I., Krizovnická 3. Tii TUE 0 5. oldal. az utat használta, az már a Kossuth­­teret is érintette és az erre terelődő idegen forgalmat nagyon is megérezte a Kossuth-téri kereskedelem és ipa­rosság és pedig a jótékony hatását érezték. Igen ám, de az a tulaj­donos, akinek a földje mellett ez a gyalogút elhaladt, nem igen örült ennek a forgalomnak, mert bizony a gyaloguton túl is letaposták a földet, sőt a gyalogút egy része egészen az ő földjéből került ki, csak úgy önkén­tes elfoglalás utján. Egyszer a tulaj­donos elzárta erre a közlekedést és ekkor mozgalom indult meg, hogy a város sajátítsa ki azt a területét és akkor, mint városi gyalogutat, állan­dóan lehetne tatarozni is. E kívánsá­got a város akkor nem teljesítette és a dolog annyiban maradt. A gyalogo­sok tömege nem sokat hederitett az elzárásra, hanem annak dacára tovább iz használta a közönség a lépcsőt és a gyalogutat. Később a tulajdonos azt az ajánlatot tette a város vezetőségé­nek, hogy évi 200 korona bérért to­vábbra is megengedi a földjén való gyalogjárást. Ebből se lett azonban semmi és most a Kossuth-téri keres­kedők azzal a panasszal fordulnak hoz­zánk, hogy a város azt a csekély ösz­­szeget se áldozta a Kossuth-téri keres­kedőkért és iparosokért. A tulajdonos most aztán alaposan elzárta az arra való járást és most az egész idegen forgalom ellerelődött a Kossuth-térről. A Kossuth-térről elterelt forgalom ter­mészetesen most a város más része felé vette útját és a gázgyár felé a Megyercsi- és Gazda u át jut a városba. A vidékiek nagy része tehát nem a Kossuth-téren vásárol, hanem a város más részén. Ezt a forgalom elferelődést nemcsak a Kossuth tér, hanem a Jókai, Városház-utca kereskedelme és ipara is megérzi. — A Komáromi Katolikus Legény­egylet tánctanfolyamának befejezése. A hat hétre tervezett s május 10-én kezdődött széplátogatásnak örvendő tánctanfolyam a legnagyobb siker jegyé­ben folyt le. A tanfolyam szombat este fejeződik be teljesen zárt egyleti keretek között táncgyakorló (hosszú) óra kere­tében és nem nyilvános mulatsággal. Az egyleti tanfolyamot látogatók első nyilvános mulatsága a szokásos Anna­­bál lesz. Az elnökség azért döntött úgy, hogy a minden oldalról költségekkel annyira megterhelt szülőket megkímélje a nagyobb s a nyilvános táncmulatság­gal járó kiadásoktól. A szombati tánc­óra búcsú óra lesz. Pataky József v. egyleti titkár vesz búcsút az egyleti alapon vezetett tánctanfolyam* összes résztvevőitől, akik oly szeretettel s tisz­telettel vették körül hat héten keresztül őt a jókedvnek, szeretetnek, illemnek s táncnak ügyes amatőr mesterét. A szü­lök és az ifjúság, valamint a Legény­­egylet hálás elismerése fogja kisérni az ifjúság lelkes tagját azért a türelemért és áldozatkészségért, amellyel a táncta­­nitást végezte s az ifjúságot az oly várva-várt, sok szép álommal megálmo­dott táncmulatságon való részvételre alkalmassá tette. — A cserkészek nyári tátrai tábo­rozására Lestár István dr. segédlelkész 50 K-t, Schlezinger Ferencné Nyitra­­ujlak 50 K t adományoztak. A cserké­szek nevében hálás köszönettel nyug­tázza Biró L cserkészparancsnok. I — Vígdélután a Kultúrpalotában. „Amint jeleztük, a községi elemi iskola növendékeivel vigdélutánt rendez a Kultúrpalotában ésTezzel a múlt iskolai év végén oly nagy sikert ért előadását megismétli, de úgy, hogy a múlt évi műsort uj számokkal bővítik ki. Erre a következő meghívót bocsátották ki: A helybeli községi elemi fiú- és leány­iskola növendékeivel a „Tanítók Háza* és iskolai segélyalap céljaira f. é. jűn. hó 18 án, szombaton d. u. 5 órai kez­dettel a Kultúrpalota színháztermében vigdélutánt rendez az alábbi gazdag mű­sorral: 1. Prológ. R. Berde Máriától. Mondja: Bátyay Maliid. 2, A kincses kavics. Gyermekjelenet. Irta: Csite Károly. Előadják: Jekelfalussy Gábor, Fekete Mihály, Győri László, Hausleit­­ner Lajos. 3 Az ördög. Vígjáték. Irta: Szalai B. Mama: Keszegh Klára. Leá­nyai: Czilling Etelka, Banai Tóth Ilon­ka, Balog Kató. 4. Toborzó. Énekli: Weintraub Zoltán. 5. A fakir és a bűvös tükör. (Képek a gyermekéletből.) Fakir: Hegedűs Juliska. Durcás: Do­­- monko8 Ete. Játék: Földes Éva, Pethő

Next

/
Thumbnails
Contents