Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-16 / 72. szám

>F- $ 2. oldal. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszer­zési forrása: Komárom, Klapka-tér. __________________14__________________ Magyar ijfak a tanítói pályán. (Hogyan kell kérni a magyar nyelvű tanítóképzőbe a felvételt ?) Egyik elŐ2ö számunkban már meg­írtuk, hogy az iskolaügyi miniszter ren­deleté értelmében a pozsonyi szlovák tanítóképzőben rendszeresített nugyar párhuzamos osztályokban minden tan­évben negyven növendéket vesznek fel. A negyven növendéknek legfeljebb egy negyede lehet nő. E híradásunkkal kapcsolatban felhív­juk a magyar ifjúságot, hogy ragadja meg az alkalmat és siessen a tanítói pályára, amely biztos megélhetést nyújt és az e pályán működők a magyar kultúrának tesznek szolgálatot. Többen fordullak hozzánk azért, hogy a magyar nyelvű tanítóképzőbe való felvételért hova és hogyan keli folya­modni. A kérdezősködérekre a legnagyobb készséggel az alábbiakban adjuk meg a szükséges felvilágosítást. A kérvényeket sürgősen be kell adni, nehogy az illető kérelmezők elkéssenek. A kérvényeket a tanítóképző igazgató­ságánál (Csi. st. ucitelsky pobocky v Bratislave) kell benyújtani. A kérvényre 5 K ás bélyeg kell. A kérvényhez mellékelni kell a kö­vetkező okmányokat: I. A polgári iskola III. vagy a közép­iskola IV. osztályának elvégzését iga­zoló iskolai bizonyitványt II. Illetőségi bizonyitványt, III. Járási vagy hasonló hatáskörrel felruházott orvos által kiáiiitott orvosi bizonyitványt, IV. Születési bizonyitványt, amelyből kitűnik, hogy az illető 1927 év szep­tember hó elsején betölti a 15-ik élet­évét. Ha netán fiatalabb volna az illető (legfeljebb hat hónappal), akkor a fel­vételt, illetve a korengedményt a fenti igazgatóság utján az iskolai referátusiól kell kérni Pozsonyban. E kérvényre szintén 5 K ás béiyeg kell. Ebben az esetben a hivatalos eljárásért a csekk­befizető lapon 50 K-át kell fizetni. A befizetésre szánt csekklapot az illetők a kérvény benyújtása után hivatalból megkapják. A beiraíá'i és felvételi vizsgákat a magyar nyelvből és a mennyiségtanból junius hó 30 án réggé! 8 órakor kelt tenni az állami reáliskola épületében Pozsonyban (Torna utca). Jelentkezéseket a kereskedelmi és középiskolai tanulói tanfolyamára szin­tén elfogad az igazgatóság. A jelenlegi 25 növendékes tanítói kurzust érettségizel ek számára mind­addig fentertják, amig a jövő, 1928 tanévre beiratkozott növendékek végez­nek. Siessen tehát a magyar ifjúság a magyar kultúra szolgálatába áüani és iratkozzanak be a magyar tanitókép zőbe, nehogy kevés jelentkező híján az intézmény megfen ekei jen. Minden pénteken este S órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Duna rakpart. 363 Komáromi Lapok miért temette el katolikus pap Bőgi Erzsébetet ? A komáromi római katolikus plébánia hivatal nyilatkozata Kaptuk a következő sorokat: A „Komáromi Lapok“ szombati szá­mában „Megoldódott a nemesóctai ha­lálszoba rejtélye“ c. cikkében részletesen foglalkozik Bőgi Erzsébet halálának előzményeivel, körülményeivel és többek között ezeket írja : vizsgálóbíró előtt tett vallomások szerint tehát a nemes­­őcsai halálszoba rejtélye végleg tisztá­zódott s most már semmi kétség sem fér ahhoz, hogy csakugyan öngyilkosság esete forog fenn.“ E híradás nyomán, hozzávéve a ki­csapongásokat és az öngyilkossági készü­lődéseket, melyek a cikkben el vannak mondva, méltán alakulhatott ki az a vélemény, hogy Bőgi Erzsébet nem részesülhet katolikus szertartás szerint egyházi temetésben. Mégis szombaton délután a katolikus temetőkápolnából Király József segádlelkész, aki éppen soros volt a heti funkciók végzésében, eltemette a nevezett halottat. Mivel ez a körülmény sokaknál feltűnést, egyesek­nél visszatetszést is keltett, a római katolikus plébániahivatal jónak látja az eljárást kellő megvilágításba helyezni. A katolikus egyházi törvénykönyv (C. I. C. can. 1240, § 1. n. 3.) valóban világosan kimondja, hogy „egyházi te­metésben nem részesíthetők, hacsak haláluk előtt a bánat valamelyes jeleit nem mutatták, . . . azok, akik előre megfontolt szándékkal magukat meg­ölték.“ Az öngyilkosság tehát abban az esetben fosztja meg a halottat az egyházi temetéstől, ha tettét beszámít­ható állapotban követte el és azt a ha­lál beállta elölt meg nem bánta. A beszámithatőság, illetve elmezavar meg­állapítás szerint az orvosra tartozik. A bá nat jeleiről a haldoklót körülvevők tanús­kodhatnak. Ez utóbbi Bőgi Erzsé­bet halálánál nem történt meg, sőt a „Komáromi Lapok“bsn leirt előzmé­nyek a bánatot legalább is nagyon valószínűtlenné teszik. A beszámit­­hatőságra vonatkozólag Rogriin Ede dr. a következőket irta a halotti jelentésre, amelyen a halál okául „samovrezda“ „öngyilkosság“ van fel­tüntetve. Orvosi vélemény szerint elkesere­dett állapotában valószínűleg pilla­natnyi elmezavarban követte el .tettét. Nsmesócsán, 1927. június 10. Dr. Rogrün Ede 8. k. Ezt az orvosi véleményt a plébá­niahivatal nem vehette elegendőnek ahhoz, hogy Bőgi Erzsébetet, mint ön­gyilkost, egyházi temetésben részesítse mert á'talánoságban úgyszólván minden öngyilkosról el tehet a fen'ieket mon­dani és ha ez a vélemény az egyházi temetéshez elegendő lenne, akkor a törvénykönyv idézett rendelkezése illu­zórikussá válnék. A plébániahivatal ennek következ­tében a temetés lebonyolításával meg­bízott Balogh Miklósné temetkezési vitatkozásának a következő hivatalos utasítást adta ki: Bőgi Erzsébet rk. vatlásu ön­gyilkosnak holttefeme az egyházi törvénykönyv (1240 ív. 1. § 3. p.) értelmében egyházi temetésben nem részesíthető, a felszentelt temető­­kápolnában fel nem ravatalozható, az elföldelésnél a rk. egyházi ének­kar testületi szereplése meg nem engedhető, az elfőidelés az öngyil­kosok számára kijelölt helyen vég­zendő. Ezeknek az intézkedéseknek a végre­hajtását azonban megakadályozta egy az ügyben lényeges fordulat. Szomba­ton délben ugyanis Bőgi Mihály, a halott atyja, ezt az átiratot hozta a komáromi államügyészségtől: Sine C- . A róm. kath. plébániai hivatalnak H. Bőgi Mihály helybeli lakos kérése folytán értesítem, hogy a néhai Bőgi Böske erőszakos halála körölményeire elrendelt nyomozás még nincs befejezve s ez idő szerint kétséget kizáróan még nem állapítható meg, hogy néhai Bőgi J Böske öngyilkosságot követett-e el vagy szándékos emberölés áldozatául esett. Státné zástupitel’stvó ÁUamügyészség Komárno dfia 11/VI. 1927. Moes s. k. red. §‘átny zástupca. Az illetékes hivatalnak, az állam­­ügyészségnek átirata tehát kétségesnek jelöli meg a halál okát és ez a tény szükségképen módosította a plébánia­hivatal állásfoglalását az esettel szemben. Az egyházi törvénykönyv idézett kánon­jának második paragrafusa ugyanis megengedi az egyházi temetést abban az esetben, hogyha az öngyilkosság ténye kétséges, de az egyházi utasítások egyszersmind azt is meghagyják hogy minden fény és pompa kerülésével a legegyszerűbb szertartást kell végezni az ilyen esetben. Ezért folyt le a Bőgi Erzsébet temetési szertariása pusztán recitálva, minden ének elhangzása nélkül karingben és fekete síólában, A plébániahivatal tehát, amely egy­részt a boldogtalan leány sajnilaíra­­mélíó szülei és hozzátartozói iráni rész­véttel viseltetett és fájdalmukat nem mélyíteni, hanem enyhíteni törekedett, másrészt azonban az egyházi előírások lelkiismeretes betartását is kötelességé­nek ismerte, nem tehetett egyébként és helyesebben, mint ahogy eljárt, Komárom, 1927 junius 14 én. R. k plébánia hivatal. így fiatalít és szépít a [[Él Sí Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava— Pozsony. Alapítva: 1312. B BÉiPSllii tíjíí Idilli. Az igaz >ágügyminisztérium jaraslata a minimális kvótát 40, illetve 50 száza­lékban állapítja, meg. Megnehezítik a kényszeregyezségi eljárást. j Miután az jgazságügyminlszíérium a kényszeregyezségi jog legfontosabb kér­déseit az érdekelt testületek és javas­­lattevők közt megoldotta, csupán az egységes kényszeregyezségi eljárásról í szóló javaslat kidolgozása van még hátra. A legfontosabb kérdé3 eddig a kény­szeregyezségi eljárás körül a minimális kényszeregyezségi kvóta magassága volt. A javaslattevők indítványozták az eredeti követelések 35—70 százalékát, mig a többség a mérsékelt kvóta mel­lett foglalt állást. — Ezért megálla­podtak abban, hogy egyéves fizetési határidőnél 40 százalék, két éves fize­tési határidőnél pedig 50 százalék le­gyen a minimális kvóta. Nagyobb ha­táridő nincs megállapítva. A javaslatnak a megáliapitások egész sora arra irá­nyul, hogy a fueféőképíelen tartozóknak megnehezítse a kányszeregyezségi eljá­rást. — Így megállapítja, hogy a kény­­szeregyezségi eljárást nem lehet meg­indítani, ha a közadós (akit ezentúl nem kiegyező adósnak neveznek) kél évig nem vezette vállalkozását, ha az utolsó öt évben az eljárás benyújtásáig csalásért büntetve volt, vagy ha ugyan ezalatt a határidő alatt vagyona csőd alatt volt, vagy más kényszeregyezségi eljárás is folyik már ellene. A javaslat többet követel írásban és egyidőben kell a kvótát és a fizetési határidőt megállapítani, továbbá a kész­séget arra, hogy a manífesztációs esküt viseli. Ezenkívül a javaslat kifejezetten megállapítja, hogy ha a kényszeregyez­ségi eljárás megindult már, de a kény­szeregyezség még nem történt meg, a közadós elismeri a törvényszék jogos­ságát csőd ügyében. A javaslat szerint a kényszeregyez­ségi eljárás megindításakor elegendő bizonyíték kell arra, hogy a közadós fizetésképtelen. A javaslat Kizárja, hogy egy kényszeregyezségi eljárás megin­dulhasson hagyatékért. Mert ha a tu­lajdonosnak a vállalkozása vagy a va-I gyona életképtelen, nincs arra ok, hogy 1987. j un ms 16. ezt a vállalkozást vagy vagyont, ha passzív, ugyanakkor a csőd alól fel­mentsék. Az örökösök a csőd jog tör* vényei szerint uj jogi alanyt képezhet­nek. A kiegyezési eljárásban bejelentett és az aktíva jegyzékébe felvett köve­telések képezhetnek a megnevezett kényszeregyezségi kvóta értékében magától értetődő végrehajtási jogcímet, ha a kényszeregyezségi kezelőtől ez el­ismerést nyer. Ennek a jogcímnek alapján a kényszeregyezségi eljárás jogerőre emelése után azonnal is esz­közölhető végrehajtás, még ha a kö­vetelés erre az időtartamra nem ts esedékes, egyelőre garancia szempont­jából. Abban az esetben, ha egyes hi­telezők vagy ezeknek legközelebbi roko­naik a kiegyezésnek egy magasabb kvótáját követelik, mint a megnevezett rendes kvóta, a törvény szerint az eljá­rás érvénytelenné válik. Az általános kényszeregyezségi eljárást megsemmi­­siteitnek tekintik, ha a közadós nem előírásosan és nem a kellő időben fizeti meg a kvótát, ebben az esetben az esetben az eljárás újra követelhető, hogy az esedékes batáridő eredménytelen elmúlása miatt 8 napi határidőn be­lül köteles a fizetést eszközölni. A hitelezők egyesületét ujabb3n egy uj törvény fogja kiadásaik kartaianitása végett megvédeni. A kányszeregyezségi eljárás biztosítására megállapítják, hogy azt 90 napon beiül kel! végrehajtani. Csupán kivételes esetekben tudja az illetékes bíróság toyábbi 99 napra meg­adni a hosszabbítást. Minden további meghosszabbítás ki van zarva. Ha ez­alatt a határidő alatt sem végződik be a kényszeregyezségi eljárás elrendelhető a csőd. Végül mint ujitást hozzák be, hogy az adók épugy mint a nyilvános jogi testületek követelései előnyösen csak a leguío'ső évben jönnek tekintetbe. H1BEK. — Hátfőn tartják msg a városi köz­gyűlést. Czizímzia városbiró értesülé­sünk szerint héttő délutánra hívta egybe a képviselőtestületet közgyűlésre. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelni fog a tisztviselők fízeíésrendezésének sokáig elodázott ügye is. — PáRiügyi bizottsági ülés a város­házán. Komárom váro3 községi kép­viselőtestületének pénzügyi buousága junius hó 17-én, pénteken délután 5 órakor, a városháza nagyterméoen ülést tart. — Presbiteri ülés a református egy­háznál. A komáromi református egyház junius 16 án, csütörtökön , délután 4 órakor a Kollégium kis tanácstermében ülést tart, ameiyen fontos egyházi ügyek kerülnek napirendre. — Halálozás. Cbzinte részvéttel ér­tesülünk, hogy Szabó Aladár, városi kezelő tisztviselő, folyó hó 13 án éjjel fél 12 órakor rövid, de súlyos szen­vedés után életének 44 ik evében el­hunyt, mélységes gyászba borítván sze­retteit. A megboldogult két évtized óta volt a város szolgálatában, előbb a rendőrségen, majd a város kiadóhiva­talában működön és hűséges, szorgal­mas munkásságával feljebbvalóinak el­ismerését lelj es mértékben kiérdemelte. A korán elköltözött tisztviselő kihűlt porrészeií szerdán délután 5 órakor helyezték a helybeli református temető* ben, nagy részvét mellett örök pihenőre. Temetésen a város tisztikara és kezelő­­személyzete testületileg jelent meg. El­hunytét gyászbaboruit özvegye, szül. Kozma Ilona és kis fiacskája gyászolja t — A református egyetemi hallgatok országos konferenciája. A csehszlová­kiai különböző egyetemek hallgatói a losonci ref. teológia hallgatóival karöltve Julius 1., 2 és 3 án országos konfe­renciát tartanak Komáromban. Ez lesz a második diákkonferencia, amelyet a református egyetemi hallgatók rendez­nek s amely egyházi, társadalmi, kul­turális és közgazdasági kérdésekkel fog; foglalkozni. A konferencia gazdag tárgy­­sorozatát a legközelebb bővebben fog­juk ismertetni. — A Komárom városi zeneiskola vizsgál. A Komárom városi zeneiskola zongora- és hegedütanszakának növen­dékei junius 11-én, szombaton és ju­nius 12-én, vasárnapon tartották meg szokásos évvégi vizsgáikat. Szombaton délelőtt a kezdők vizsgáztak, vasárnap délelőtt és délután pedig a haladók.

Next

/
Thumbnails
Contents