Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-11 / 70. szám

70. szám Szombat, 1987. juntas 1 i. ^«gyveBssyolcadik évfolyam. SUSfúetéai &r eaehaslovák értékben: Eelyben éa vidékre poatei aaétktlldésael: érre 80 K, félévre. 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 K£. syei (iám árut 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkeaatőaég éa kiadóhivatal: Nidor-n. 19., Megjelenik hetenkint háromszor > kedden, csütörtökön és szombaton. is Megoldódott a nemesócsai halálszoba rejtélye. Megállapították, hogy Bőgi Böske öngyilkossági szándékkal lőtt magára a vadászfegyverrel és kegy ezt Vörös Margittal közösen határozta el, aki azonban már nem tudta végrehajtani a tettét. Pár nappal tettük elkövetése előtt ötezer koronást loptak« ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a hisztériás [természetű lányok viharos életük elől öngyilkosságba meneküljenek. (Részletes tudósítás az 5-ik oldalon.) POLITIKAI^ SZEMLE Szent-fvány nyilatkozata a magyar egységről. — Végre kicserélik a magyar és csehszlovák közigaz­gatási iratokat. — Cserny szerint nem lehet gon­dolni a zsupatörvény megvalósítására. — Englis még egyszer nyilatkozik az adóreformról. — Húzódik a mezőgazdasági kamarák feláilitása. — A magyar nemzeti párt térhódítása. A könny és 3 MMmi Komárom, — janim 10. Még élénk emlékünkben van Svehla kormányelnöki beköszön­tője és annak semmitmondó ki­jelentése a kisebbségekről. Ezt a programot Svehla fényesen betar­totta kormányával együtt, amely semmit sem tett a kisebbségekért, bár ebben a kormányban helyet foglalnak a német kisebbség kép­viselői is. A csehek sajtója büsz­kén hirdeti, hogy a németek fen­­tartások nélkül léptek be a kor­mányba. A poitikában nincsen szerelem és ingyen semmit sem szoktak adni, legkevésbé a kor­mánytámogatást és a szimpátiákat. A németek talán a kormányzati téren érnek el bizonyos közéleti javulást, ami persze édeskevés a kisebbségi helyzet megvá'tozásá­­hoz, ahol intézményes biztosíté­kokra van szükség. A köztársaságban élő németek közvéleménye — nem is beszélve a birodalmi németségről — egyre növekvőbb várakozással nézi ezt a vállalkozást, és egyre jobban tért hódit a német nemzetiek állás­pontja, amely az agráriusok és keresztényszocialisták kormánytá­mogatását a német közvélemény előtt épen nem teszi rokonszen­vessé. És ez ellen a német agráriu­sok és keresztényszociálisták vé­dekezni is alig tudnak. Ha pedig a közigazgatási reformnál nem ér­vényesülhet a német álláspont, akkor Mayr-Harting és Spina ál­lása megrendültnek tekinthető, mert ezt a politikát pártjaik sem fedezhetik. Ha igy áll a nemzeti kisebbség kérdésének a mérlege a szudeta­­németeknél, akkor az még rosz­­szabb a magyar kisebbségnél, amely a kormánytámogatás kérdésében szintén megoszlott. A magyar nemzeti párt aktivista politikai irányát gazdasági és politikai kor­mányengedmények szabták meg. A kormánnyal való alkudozás azonban most már egy éve tart és a magyar nemzeti párt is be­látta ennek a huzavonának poli­tikai hátterében Svehla bű vészi kezének nyomait, aki a kisebbsé­gekkel szemben engedményekre vagy épenséggel nem, vagy igea szükmarkuan hajlandó. A magyar nemzeti kisebbség tehát ismét Komárom, — június 10. Szent-lvány; Nem a személyek fontosak, hanem az eredmények. A magyar nemzeti párt mezőgazda­­sági szakosztálya junius 6 án Érekuj­­várt faross Andor elnöklete mellett ülést tartott, amelyről táviratilag üdvö­zölték Szent-lvány József nemzgy. kép­viselőt, a párt illusztris elnökét, kérve őt, hogy a magyar egység megterem­tésére irányuló munkásságát, tovább is azzal az energiával folytassa, mint meg­kezdette s kifejezésre juttatta a szakosz­tály azt is. hogy az egység gondolata az egész Dunamenti magyarság szivé­ben mint egy hatalmas kívánság é). Szent-lvány az üdvözlő táviratra töb bek között a következőket válaszolta: A magyar egység létrehozására tö rekvő munkát minden erejével szívesen támogatja. Az elmúlt hét év alatt min­dig ez volt politikájának vezető gondo­lata. Ezért létesitette annak idején a Közös Bizottságot, ezért alakította mrg a magyar nemzeti pártot, hogy minden magyar ember elhelyezkedhessék benne egységesen ellenzéki, amit doku­mentált az elnökválasztáson el­foglalt szerepe Í3, amely Masaryk Tamás elnök ellen fordult, mivel azonosította magát a Svehla-féle kisebbségi politikával. A magyar nemzeti párt szabla hármas feltétel nem teljesül a kor­mány részéről s igy annak támo­gatására sem kerülhet a sor a párt részéről. A magyar kisebbségi po­litika tehát teljesen igazolt a kor­mánnyal szemben, amely nem teljesíti a békeszerződésekben, az alkotmánylevélben és a törvények­ben vele szemben vállalt kötele­zettségeket. Klasszikus esete ennek az állampolgársági törvény novel­lája, az úgynevezett lex Dérer— Szent-lvány végrehajtása, amely már közel egy éve van életben és még csak néhányan kaptak ez alapon állampolgárságot, de ezrek és ezrek hasztalan várják hónapok óta. Ha a több ezer kérvényt egy előadó intézné el a minisztérium­ban, már akkor is ezreknek kel­ts ez a párt magva lehessen a magyar egységnek. A magyar nemzeti pártnak egyenesen feladata a magyar egység erőteljes kialakulására való törekvés és ennek nem lehet akadálya sem a párt konstruktivizmusa, mégkevésbé a né­metekkel való barátság. Csak az agitáció hevében keletkezhetett az a téves felfo­gás, hogy a magyar nemzeti párt rob­bantotta fel a közös lisztát és kapcso­latai akadályozzák a magyar egységet. A kezdeményezés azonban a cél érde­kében nem lehet az ő feladata, mert hét év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kérdés még nem volt érett és az egy­ség forszirozása csak a gondolat ellen­feleit hívta ki. Nem tudom — folytatja válaszában, — itt van-e már az ideje, de örömmel látom, hogy a magyar köz­vélemény már nagyon kívánja a pártos­­kodás megszűntét és agy látom, hogy közelebb vagyunk ma egy egységes megoldáshoz, mint eddig bármikor, csak az a fő, hogy ez az egység igazi legyen, szervezetileg is egységes, politikailag minden magyar befogadására alkalmas. Tárgyaljanak a kérdésről a pártok ad­lett volna állampolgárságot kap­­niok. A hatóságok azonban nehéz­ségeket támasztanak az ügyek bü­rokratikus intézésével és az ado­mányozást kormánykegyként ke­zelik. Ez a kormány, amelyet a szlovák néppárt is támogat, melynek két­színű kisebbségi politikája eléggé ismeretes, nem hozza a kisebbségi jogokat. De hoz földreformot, amely a magyar nemzeti vagyont meg­semmisíti és fajunkból ezreket tesz földönfutóvá, belekergetve a kom­munizmus karjaiba, kultúránkról csak elvi kijelentéseket tesz, de az elnemzetlenités munkáját meg nem akasztja, iparunkat, kereskedel­münket a lehetetlen adókkal meg­­zsibbasztja, pénzintézeteinket a hadikölesönnel és a krízisek pasz­­sziv szemléletével a cseh és szlovák nacionalizmus szabad zsákmá­nyaivá teszi. Ezek a tények ad­ják a kormánnyal szemben köve­tendő kisebbségi politikát. minisztrativ szervei. Ha a2után szüksé­gük lesz rcám és a velem azonos meg­­győződésüek aktivitására, ott leszünk, ha nem, akkor is jó. Mert nem a sze­mélyek fontosak, hanem az eredmények. Kicserélik a magyar és csehszlovák közigazgatási iratokat. A napokban írták alá Budapesten a magyar királyi külügyminisztériumban a Magyarország és Csehszlovákia kö­zött a közigazgatási iratanyagok köl­csönös kicserélése tárgyában kötendő megállapodást. A nyolc függelékü meg­állapodást Csehszlovákia részéről Pallier Vaclav, a köztársaság budapesti rend­kívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere, Magyarország részéről pedig Berczelly Jenő helyettes államtitkár, a magyar királyi igazságügyi minisztérium nemzetközi jogi ügyosztályának főnöke irta alá. A megállapodást a két állam fogja megerősiieni, a megerősítő okmá­nyokat Prágában fogják kicserélni. Re­mélhető, hogy az rövidesen meg fcg­­tőrténni, amely esetben a megálbpodás még e hónap folyamán hatályba léphet. A megállapodás végrehajtása során a két állam a vasutak, a posta, a távíró és távbeszélő, a közlekedési és viziutak, a földadókataszter, a vízrajzi, vízépítési, kultúrmérnöki és meteorológiai szolgá­lat \és a katonai szervek iratanyagát fogja kicserélni. Kicserélés alá kerül­­nea a bírósági ügyiratok, telekkönyvek és az állami anyakönyvek is. Ha a megállapodás julius 1-ig hatályba lép, az eredeiiben kiszolgáltatandó telek­könyvek cseréjét legkésőbb a folyó évi december hónapban, a megosztott te­rületekre vonatkozó telekkönyvek hite­les másolatainak kölcsönös kiszolgál­tatását pedig legkésőbb jövő évi junius hónapban kell majd lebonyolítani. Hivatalos belügyminiszteri nyilatkozat a közigazgatási reformról. A közigazgatási reformnak a képvi­selőház alkotmányjogi bizottsága ülésén folytatott általános vitájában felszólalt Cserny belügyminiszter is, aki kifejtette, hogy a tervezetnek legfontosabb kér­dései már az 1919. és 1920. években gondos tanulmány tárgyát alkották. Ami pedig abban az időben elméletileg és gyakorlatilag helyes volt, az 1926. és 1927-ben is helyes marad mindkét szempontból. A zsupák kérdései képezi a komfüktusok magvát, A kormánynak, az 1926-ban és az 1927. év elején uralkodó helyzetet tekintve, bekeilett látnia, hogy nem lehet gondolni a zsupa­törvény megvalósítására, bár a közigaz­gatás-technikai és a közigazgatási kér­déseket illetően egyáltalában nem emel­tek ellene kifogást. Amidőn a kormány nem akarta tovább fentartani az eddigi méltatlan állapotot, akkor nem maradt részére más hátra, mini a közigazgatás unifikálása a tartományi beosztás alap­ján a megyebeosztás elvének felhaszná­lásával Ha a szakértők a tartományok allen foglaltak volna állást, a kormány­nak még akkor is a jelen törvényjavas­lat érteimében keltett volna a közigaz-

Next

/
Thumbnails
Contents