Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-04 / 67. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1927. junius 4, a halálozási százalék sokkal nagyobb. A közeli nepokban egymás után há­rom nyugdíjast temettek el Komárom­ban, akiknek a nyugdiját rendezték, de nem a hivatott fórumok, hanem a halál. Ők már csendesen pihennek és nem zavarja már többet őket a nyugdijren­­dezés Kálváriája. II. Kilencszáz darab hamis húsz koronás van még mindig forga­lomban. — junius 3. A pozsonyi államügyészséghez jelen­tés érkezett a rajecfürdői csendőrséglől, hogy a napokban ott néhány ezer korona értékű ha mis csehszlovák húsz koronásokat hoztak forgalomba. Ugyanis amikor az elmúlt napokban Rajecon marhavásárt tartottak.és az egyik gazda értékesíteni akarta a marhavásá­ron kapott húsz koronásokat, kiderüli, hogy a húsz koronások hamisak. A nyomozás hamarosan megállapította, hogy a morvsországi kereskedők, akik a hamis húsz koronásokat forgalomba hozták, Spurny Jaromir, Riedl Metód és Kréméi Viktor voltak. Az esetről érte­sítették a morvaországi hatóságokat, amelyek azonnal őrizetbe vették a ne­vezetteket. A kereskedők tagadták, hogy tudo­másuk lett volna arról, hogy a húsz koronások hamisak voltak, későbben azonban beismeiő vallomást tettek. Kiderült, hogy még tavaly október­ben kiterjedt pénzhamisitó bandát leplezett le a novyjicseni rendőrség, amelynek vezetője Fried ich Jaromir volt aki egy Tilg Rudo f nevű társával együt ipirszerüen készítette a húsz koroná­sokat. Friedrichet és Tilget el is Ítélték annak idején és most is börtönben ülnek. Spurny, az egyik letartóztatott be­­ismei e, hogy a hamis húsz koro­násokat a Bayer testvérektől kapta, akik viszont rokonai Friedrich Jaromirnak. A csendőrség erre a két Bayer testvért is letartóztatta, éppúgy Friedrich öccsét is, akinél a csendőrségnek sikerült elkobozni a sokáig keresett pénzhamisitó gépet. -Az e kobzott húsz koronásokon kívül amiről a becsapott rajeci gazdáktól ko­boztak el, még mindig több mint kilencszáz darab hamis húsz koronás van forgalomban Szlovenszkóban, aminek mielőbbi bevonására máris in­tézkedett a szlovenszkói csendőrpa­rancsnokság. XET-TOX a biztos hatású amerikai féregirtószer MEGÖL legyet, szúnyogot, letilt, bolhát, molyt, poloskát, syábbogarat, hangyát, stb. Emberre és állatra veszélytelen. Hatásáért szavatolunk! Egy drb. 1/i 1 üveg szájfujtatóval........................Ké Bádogkanna kb. 2 1 tartalommal........................... Egy drb. kézi permetező (nagyon gazdaságos). „ Vezérkéviselet Csehszlovákiában: PRÁGA L, Kfiíovnická 3. 24 ieo -so -A város gondjai. Komárom, — június 3. Komáromról nem igen lehet elmon­dani, hogy valami nagy jókedvben s bőségben élne, noha a múlt szá­zad elején itt élt gazdag fakereskedők, gabonakereskedők és hajóváiialkozók révén a vagyonos városok sorában szokták annakidején emlegetni. Ámbá­tor ami a jókedvet illeti, Komárom nem igen megy ilyenért a szomszédba, amit legfényesebben bizonyít az is, hogy kévés olyan város van a vidéken, amely­ben annyi lenne a kávéhaz és a ven­déglő, mint a mi szeretett városunkban. De ha valaha volt is Komárom jobb helyzetben, ugyancsak meg kellett azért szenvednie, mert évtizedek óta csak a legnagyobb küzködések között tartja fenn magát, bár azt is el kell róla is ing merni, hogy dacára nehéz helyzetének, a háború előtti évtizedekben a hala­dásnak olyan hatalmas ivére emelke­dett, hogy példája lehetett akkor sok úgynevezett gazdag városnak. Igaz, hogy az akkori nagyfontosságu közművek létesítése a város polgárságának nagy áldozatába kerüli, de legalább a város akkori nagykoncepcióju polgármestere a falusi nívóról igazi várossá emelte Komáromot. Azonban jött a háború, amely uj ve­zetőséget talált a város élén, amely elé, ha akart volna is valamit alkotni, a ret­tenetes világégés !ekü dhetetlen aka­dályokat gördített. Nemcsak hogy alkotásról nem lehetett szó, hanem még a meglevőknek jókarban tartására sem gondolhattak és egyrészt ennek is lehet tulajdonítani, hogy a város most olyan nagy áldozatokat kénytelen hozni, hogy valamiképen helyreállítsa a régi rende­zett formáját. -Szó sincs róla, a városnak nagy gondjai vannak. Igaz, hogy egyes főulcák rendezésével bizonyos részben meg­teremti azokat a föltételeket, amelyek a | várható nagyobb forgalom folytán a város lakosságának helyzetén segíteni fognak, ez azonban, még nem minden és azzal, hogy a Gazda, Nádor, Rákóczi, Megyercsi u ca és társai rendes űibur­­koiattal lesznek ellátva, tulajdonkeppen j csak megkezdik a városrendezés nagy programját, amelynek fe! kell ölelni az említetteken kívül a város vala­mennyi utcáját, mert azok majdnem ki vétet nélkül nagyon is rászorulnak a mai állapot javítására. De az utcák javításán kívül több olyan közműnek létesítése is szükségessé válik, amely közbizton­sági, közegészségügyi és kulturális cé­lokat szolgál, nem is említve, hogy szociális vonatkozású feladatok is há­rulnak a városra. Ennek tudatában bízta meg a város egyik közgyűlése a város vezetőségét, hogy keressen a szükséges beruhá­zásokra megfelelő olcsó kölcsönt, amellyel előnyösen lehetne invesztálni. A város vezetősége összeszámította, hogy mire is volna szükség és mi­kor a számadást lezárta, csekély 14 miiió jött ki olyan összeg gyanánt, amelyre a városnak szüksége volna. Errői a tekintélyes összegről azóta egész te gendák keringenek, amelyek arrói is beszélnek, hogy az összeg már bizto­sítva is van, sőt némelyek tudni vélik azt is, hogy ebből a kölcsönből mi mindent fog a város építtetni. Hát bi­zony ez a dolog, — ahogy mi értesü­lünk — még nagyon is az álmok vilá­gában lebeg. Akik már előre félreverik a harangokat, hogy a város polgársá­gának terhei elviselhetetlen módon meg fognak ezáltal növekedni, azokat meg­nyugtathatjuk:, hogy ettől egyelőre még nem kell rettegni, a 14 milliós kölcsön megszavazására a mai képviselőtestület aligha vállalkoznék, mert annak vége csak pótadóemelés lehet. Ebbői pedig senki sem kér, de tudtunkkal a város vezetősége sem törekszik erre A nagy beruházási kölcsön felől tehát egyideig még nyugodtan áthatunk. Van azonban a városnak egy aklu­­álisabb kérdése is, amelyet meg kell oldania. Ez pedig a tisztviselők fizetés­rendezésének kérdése, amellyel a nyug­díjasok ügye is szoros kapcsolatban van. Évek óta mint a tengeri kígyó kisért állandóan ez az ügy, amelynek megoldása elől elzárkózni nem lehet. A város tisztviselői és alkalmazottai eredetileg is a magyar állami tisztvi­selőkkel egyenlő fizetést élveztek, a fordulat után azonban a fizetéseket csak esetenként rendeztek, úgy hogy a kép­viselőtestület, az öt ostromló sok kére­lemre és pinaszra egyik közgyűlésén kimondotta, hogy a tisztviselők illetmé­nyeit a csehszlovák állami tisztviselő­kével azonos törvényszerinti rendelke­zések szerint fogja szabályozni. Az állami tisztviselők fizetésrendezé­séről szóló törvényt 1926 ban meghoz­ták. Tehát a közgyűlés idevonat­kozó határozatának végrehajtása is ak luálissá vált. A város tehát most ren­dezni kénytelen a tisztviselők fizetését, ami azonban nem olyan egyszerű dolog, mert a rendezéssel tehertöbblet hárul a városra. Szerencse, hogy a kincstár a város javára az 1927. évre több mint kétszázezer korona pótedóíöbbleíet iri elő, amely a különbözeiéi fedezni fogja. De mit fog csinálni a város a nyug­díjasokkal, akik szintén döngetik a vá­rosháza kapuil? Itt aztán már ugyan­csak nagy bölcsességre, nagy megfon­toltságra van szükség, mert ebben a ro­vatban a város költségvetése igen nagy, egyelőre még fedezetlen teherrel fog megszaporodni. Az lehetetlen, hogy a szegény nyug­díjasok ügye felelt napirendre térjen a város, amely egyes nyugdíjasoknak csak az alamizsna morzsáit adja, azonban azt is jól meg kell fontolni, hogy az adózók teherbíró képességét máris ki­merítik a közterhek és pótadóemeléssel aligha tanácsos a nyugdijak rendezésé­vel előálló óriási többlet-kiadást fedezni. Hogy miként fog ezen a kérdésen a város átesni, egyelőre még bizonytalan, mert az ügy a tárgyalások kezdő stá­diumában van, de hogy súlyos gond ez a városra, azt mindenki beláthatja. D D k P á automoblljíy *r rnáuá präg—viii. Eladási hely i 77 BRATISLAVA, — Kolben palota Telefon 24-64. Divatos és legelegé .sabb kl.lt.lt! és a legrosszabb utakra is alkalmas személy- és teherautók. Az ©rósz követség elhagyta Londont. — június 2. I , l A londoni orosz követség és a ke­reskedelmi delegáció 35 alkalmazottja szerdán elhagyta Angliát. Rosengold diplomáciai ügyvivő a magasabb orosz hivatalnokokkal csütörtökön utazott el, [mivel Rosen^old nem egyenesen Moszk­vába megy, hanem előbb Berlinbe [utazik, ahol Csicserinnel, valamint a párisi és olasz nagykövetekkel fog tárgyalni. Baden a gyógyulást és pihenést keresők Mekkája. A Bécs melletti B dent már a rómaiak Thermae Pannonicaé néven vagy rö­viden csak Aquis-nak nevezték és Európa egyik legrégibb fürdőhelye. Számos emléktárgyat, pénzt és más maradványt találtak, amelyekből kitűnt, hogy Badenben már a rómaiak Is gyógyfürdőt rendeztek be magúknak Baden fürdőváros, amelyet áldásos kénes vize tett világhírűvé, látogatóit a legnagyobb vendégszerető gonddal fo­gadja, Tiszta, aszfaltozott utcák, árnyas fák, virágos parkok mindenfelé a fürdő­városban. Elsőrangú szállodák, ven­dégfogadók, penzionok, magánlakások állnak a vendégek rendelkezésére. A vendéglők, kávéházak úgy az elegancia mint a konyha, pince és a kiszolgálás tekintetében a nagyvárosi maximumokra fokozott igényeket is hiánytalanul ki­elégítik. Epúgy a fürdővárosban talál­ható fővárosi nagykereskedések is c»ak növelik a fürűővendégík vásár­lási kedvét. A viléghiiü gyógyforrások és für­dők a legkényesebben.berendezett szanatóriumok a betegeket meg­szabadítják a fajdalmuktól és újra visszaadják nekik a legnagyobb földi jót, az egészséget. Az idő kellemes eltöltése és a szó­rakozás szempontjából mindenre kiter­jedő figyelmességgel van a fürdővezc­­tőség. Naponta hangverseny szórakoz­tatja a közönséget, továbbá elsőrendű színház, előadások, művészesiek, aréna, mozi, ezek.a rendszeres szórakozások, nem is említve a motorkerékpérverse­­nyékét és a többi ülhető sportot. De a közönségnek kedves élménnyé válnak már szók a feledhetetlen séták is. amelyeket a paradicsomi szépségű parkokban tehet meg és a természeti szépségekkel körülnőtt környéken. A fürdők látogatása, az Uránia előadások, a kiváló múzeum tarulmányozása mindmegannyi szórakozás a fü.dőven­­dégek részére, hogy j napjukat a leg­kellemesebben töltsék el. Mindezt fo­kozta az isÁhogy Badenben az éief, illetve az oftar­­tózkodás aránylag nem drága a többi fürdőhelyhez viszonyítva, úgy, hogylkevésbbé tehetős módú betegek is^ legpompásabb ellá­tásban részesülnek és nékik is rendelkezésre állnak a különféle győgyeszközök, a kúrához szüksé­ges fürdők, kiszolgálás és a szó­rakozások minden fi ja. Az persze egészen magától értetődő, hogy a iegkitünőbb ivóvíz, tökéletes csatornázás, a közlekedésre szolgáló u ak teljes pormentesitése és több más higiénikus intézkedés jellemzik még Baden fürdőt. Mindezekből természe­tesen az következik, hogy aki csak egyszer megismerte a B.cs melletti Badent, Ausztriának ezt a gyöngyszemét és ha csak pár napra is otfartózkodotl, az újra s újra fe! keresi majd. Slovenská Banka Fiókja Komámo I Központ: BRATISLAVA. Betétek: Kő 320,000.0.00 Alapittatott 1879 évben. Részvénytőke és tartalékalap Kő 120,000.000 B Slovensko legnagyobb intézete, állami közegek által gyakorolt ellenőrzéssel elegendő garanciát nyújt a betéteknél. Betéteket elfogad betétkönyvecskére vagy folyószámlára folyósít: kölcsönöket váltókra, folyószámlákra vagy betáblázásra és értékpapírokra. Hj Vesz: idegen pénznemeket. Eszközöl: átutalásokat bel- és küdöidi helyekre. Elad: értékpapírokat és sorsjegyeket. Minden a bankszakmába vágó ügyletet lebonyolít. lse Hamis húsz koiooásokat hoztak íoiüaloilia M

Next

/
Thumbnails
Contents