Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-31 / 65. szám

1987, májas 31. Komáromi Lapok 3. oldal. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök! legolcsóbb beszer­zési forrása: Prágái hEmesam különlegességen Komárom, Klapka-tér. 14 vizmusban keresnek menedéket é3 örökre elvesznek a nemzeti esz­mének és a nemzeti céloknak, Egyedül helyesnek tehát csak az egyenlő fontosságúnak tekintett és egyenlő mértékben felkarolt nemzeti kisebbségi, gazdasági és kulturális po­litikát tarthatjuk. A magyarság egysége. Majd a továbbiakban a következő­ket mondotta Koczor Gyula nemzet­gyűlési képviselő: Jablonczky dr. képviselőtársam fel­hozta a nyilvánosság ellenőrzésének szükségességét. A magyarság egységének megterem­tésével kapcsolatban bátorkodom pedig azt az eszmét felvetni: vegye fel a két párt az egység léte­sítésére vonatkozó tárgyalásokat s kötelezze magát, hogy minden ré­széről felmerülő dolgot írásban kö­zöl a másik párttal, úgy, hogy ha az egység megteremtése nem volna lehetséges, az égisz a nyilvánosság elé legyen terjesztendő. Így azu án nem kell majd vitatkozni azon, hogy melyik fél volt a hibás, melyik aka­dályozta meg az egységet, hanem magyar népünk önmaga alkothatja meg ítéletét. A földbirtokreform. Magyar Testvéreim ! Szenátor és kép­viselőtársaim között létesített munka­­beosztás folytán reám hárult az az egyrészt megtisztelő, másrészt azonban óriási feladat, hogy a földbirtokreform ügyeket vezessem. Erről kívánok tehát lehető röviden szólni, — hisz annyit irtunk és beszéltünk már erről a kér­désről, — hogy itt minden egyes szó maga is sokat beszél. A földbirtokreform törvényt, amint jól tudják és tapasztalják, nem azért alkották meg, hogy a helytelen birtok­megoszlásokat jóvá tegye és a szociá­lis helyzeten javítson, hanem egyedül azért, — amint annak több vezető ál­lásban levő csehszlovák férfi is kifeje­zést adott, — hogy a magyar kezekben lévő föl­det elvegyék és csehszlovákoknak juttassák. Ez a cél vonul végig a földbirtok­reform egész végrehajtási módján. Fe­leslegesnek tartom felsorolni mindazt, ami ilyen irányban történt, szükségte­lennek tartom elmondani, hogy hány felé és hol történtek te'epitések, hány felé és hol vették el a magyar föld­­mives elől az egyedül őt megillető föl­det, hány felé és hol tették tönkre, kenyértelenné a magyar mezőgazdasági munkások tizezreit. Amerre járnak, ahol megfordulnak, mindenütt telepes falvakba ütköznek, mindenütt csak azt látják, hogy az a föld, melyet az Isten is nekünk teremtett, másnak ad kenye­ret és mellette nyomorognak népünk ezrei. A többséggel folytatott tárgyalásaink legfőbb pontja a földbirtokreform volt. Azt követeltük, hogy szüntessék be a magyar területek betelepítését s a ma­gyar vidéken felosztásra kerülő földe­ket kizárólag magyaroknak adják. Nem állíthatjuk, hogy nem tapasz­taltunk bizonyos megyezésre való haj­landóságot, de sajnálattal kell megálla­pítanunk, hogy amit az egyik fél ma megadott, azt a másik másnapra sok­szor lerombolta s ami elvi formában kielégített volna bennünket, a részletei­ben ismét csak a telepítések szörny­­képét mutatta s bár a csehszlovák po­litikusok józanabb része belátni látszik a magyar néppel szemben eddig köve­tett eljárás helytelenségét, a túlnyomó rész benyomásunk szerint a magyarság tönkretételét és meg­semmisítését célzó telepítések min­den áron való keresztülvitelét erőlteti s legfeljebb arra hajlandó, hogy a te­lepítésre nem alkalmas területeket a magyarság lecsillapítására és megosz­tására, itt-ott néhány elcsábítható ma­gyarnak odadobja. Nos hát elég volt már ebből a já­tékból I E helyről utoljára figyelmeztet­jük a hatalom birtokosait, hogy nem türjük a földbirtokreform eddigi formában való végrehajtását és kö­veteljük, hogy magyarlakta területen csak magyarnak adjanak földed Ha a magyar nép eddig tűrte a meg­semmisítésére irányuló telepeseket s nem rendezett zajos, fenyegető csopor­tosulásokat* ha nem folyt már vér a telepes falvak körül s nem festette azok lángja pirosra az eget, azt csak rendszeretetének és törvénytiszteletének, de nem mindenben való megnyugvásnak tekintsék. Elég volt már s ne tovább! Az ezer éve magyar verejtékkel, ma­gyar könnyel és vérrel áztatott föld, melyet magunkénak vallunk s mely isteni és emberi törvények szerint egyedül a mienk, csak akkor veszett el számunkra, ha azt mi is elveszett­nek tekintjük. Ha ma erőhatalommal, az igazság csuffátételével azt ki is húzzák a lábunk alól, abba mi soha bele nem nyugszunk, arról mi soha ie nem mondunk, azt mindig a magun­kénak tekintjük és visszaszerezzük! Fogadjuk, hogy visszaszerezzük! Es­küszünk, hogy visszaszerezzük I Koczor Gyula szavai nagy lelkese­dést váltottak ki, majd ezután Koczor Gyula határozati javaslatot olvasott fel, amely szerint a párt felirattal fordul a köztársasági elnökhöz a földbirtokre­form ügyében. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Oroszország háborúval akar felelni Angliának. Az angol-orosz diplomáciai vi­szony megszakításával kapcsolatban Vorosilov hadügyi népbiztos egyik moszkvai népgyülésen kijelentette, hogy mig azelőtt a diplomáciai vi­szony megszakítása egyúttal a há­borút is jelentelfe, most azonban ez még nem jelent háborút. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy Ang­lia két év óla előkészítene a szov­jetunió bekerifését, akkor be kell ismerni, hogy a háborús veszély nem kizárt. Moszkvai hírek szerint az orosz szakszervezeteket és orosz keres­kedőket felszólították, hogy ne ad­janak megbízást az angol hajózási társaságoknak Az orosz gőzösöket, amelyek eddig Oroszország és az angol kikötők közölt bonyolították le a forgalmat, utasították, hogy Hambugban fejezzék be útjukat. A szovjet hadügyi tanácsa összes tisztjének szabadságát további in­tézkedésig felfüggesztette, a szabad­ságon lévőket pedig visszahívták. A katonaságot a legnagyobb gyorsasággal szervezik hadi­­készenlétbe, bár a hadügyi tanács tagjai tagadják, hogy az angol-orosz konfliktus há­borús kilátással fenyeget Lengyel­­ország határán a szovjetesapatokat jelentősen megerősítették. A pozsonyi utlevélhamisi­­tási ügyben újabb letar­tóztatások történtek. Letartóztatták Vercsik Józsefet a kom­munista párt főtitkárát és Holtán Máriát, a párt női szervezetének titkárnőjét. — Singer Jenő Bécsen keresztül kapta utasításait Müller Antdltól. — március 30. A pozsonyi utlevélhamisitásban a rendőrség újabb letartóztatásokat foga­natosított. A kihallgatások során szere­­repelt két kereskedő is, akiknek Singer szabálytalan útlevelet szerzett. A keres­kedőket a kihallgatásuk után a rendőr­ség szabadlábra helyezte. Vercsik József komunista párttitkárt és Hollán Máriát a kommunista női szervezetek titkárnőjét újra ki­hallgatták és kihallgatásuk után ismét őrizetbe helyezték. A rendőrség a bűnügyről hivatalos komünikét adott ki, amely szerint Po­zsonyban összesen 16 helyen tartottak házkutatásokat. Az államügyészség fog­házába az eddig letartóztatottakhoz senkit nem engedtek be, még Singer és Singerné ügyvédjének Weiszherz Zoltánnak sem adták meg az engedélyt arra, hogy be­szélhessen védenceivel. A pozsonyi városi képviselőtestületbe Okanik polgármester a letartóztatott Singer Jenő helyébe a listán következő — március 30. A szovjet kormány öt korosz­tályt állított fegyverbe. Kronstadt körül nagy csapatőssze­­vonásokat eszközölt. A fegyver és lőszergyárakban éjjel-nappal megfeszített munka folyik. A vasutak egy részét kivonták a magánforgalomból, hogy a hadsereg részére történő szállításokat s a csapatok koncentrálását mennél gyorsabban végrehajthassák. Orosz katonai körökben az a vélemény, hogy az angol orosz konfliktust nem lehet békésen elintézni, mivel Anglia már két év óta vár erre az alkalomra, hogy valamilyen ürügy­gyei nyíltan is felléphessen a szovjet ellen. Egyes szovjetlapok a legna­gyobb agresszivitással foglalnak ál­lást Anglia ellen s azt Írják, hogy az angolok jogtalan világuralmá­nak a világ munkássága fog most végetvetni. A legújabb ottawai jelen­tés szerint a szovjet a kereskedelmi kap­csolatot kamaráival is megszakí­totta. Moszkva utasítást adott az ottawai kereskedelmi biztosnak az agenlura bezárására s a Moszkvába való visszatérésére. kommunista tagot hívta be. Legújabb verzió szerint az útlevél panamára a rendőrség figyelmét a pozsonyi angol konzu­látus hívta volna fel, mert láttamozás végett olyan egyének jöttek a konzulátusra, akik aligha sze­rezték ú leveleiket legális utón. Ez a hir most még komolyabbá teszi az egész ügyet, mert az első hírek szerint Guttmann jelentette fel Musilt, amit újabban úgy módosítottak, hogy Musil maga vette észre Singerék manipuláció­ját sőmaga tett jelentést fellebbvalóinak. A rendőrség kiadott jelentése nem szá­mol be arról, kik és hogyan jöttek rá a hamisításra. Egyes berlini lapok arról számolnak be, hogy a pozsonyi utlevélhamisitás végső szálai a végeredményben az Arcos épületébe futottak össze és Singer Jenő, a letartóztatott, tanácstag a a bécsi szovjetdelegáció utján kapta közvetve Müller Antal utasításait. Müller Antal volt tudvalevőleg az egyik szovjetkém, akit Baldwin az angol alsó házban névszerint is megnevezett az Arcos épületben tartott házkutatással kapcsolatban. Olvassa és terjessze a legjobb migyar lapot a Komáromi Lapokat földbirtokosok és gazdák figyelmébe 1 Most Jelent meg mille G: Gyakorlati Gazda­lexikon 2 kötet egész uászon­­kötésben. ára 286 K Bezerédy-Szilassy: mezőgaz­dasági Lexikon 2 kötet fQzue ára 312 K Kaphatók: Spitzen Sándor könyvesboltjában, Nádor-u. 29. Ipartársulati közlemények Vas- és fémipari szakosztály. Folyó hó 24 én alakult meg az ipartársulat vas- és fémipari szakosztálya, melynek tagjai lakatosok, kovácsok, késesek, órások, műszerészek, puskamüvesek, bádogosok, szerelők stb. A szakosztály elnökévé Dosztdl Jakab géplakatos mes­tert, alelnökévé Dosztdl Gyula gépla­katos mestert, jegyzőjévé Kiss Endre géplakatos m.*t választották meg az alakuló gyűlésen. Az elöljáróság tagjai lettek: Kiss Endre, Bakos József bádo­gos, Martiny Ferenc kovács, Török András lakatos, Németh Miklós lakatos, Pollák Lajos viz, gáz, villanyszerelő, Wetheimer Samu műszerész, Király Károly aranyműves, póttagoknak meg­választattak: Hacker Zoltán, Beke Ká­roly, Csirkovifs Jenő, Windisch Károly. A választmányban 4 rendas taghely a vidék képviseletére tartatott fenn. A szakosztály elöljárósága üléseit minden hónap első szerdáján fogja tartani, esti 8 órai kezdettel. Baleseti biztosítás módosítása. Ami­ről az iparosság egy nagy része már régebben panaszkodott, a baleset biz­tosítás ügye reform alá kerül és a ke­reskedelmi és iparkamarák már hozzá is fogtak az érdekeltek véleményeinek összegyűjtésére. A Járási Ipartestület elnöksége kéri ezúton a társulati köz­ségi körzetek t. vezetőségeit, hogy a kérdéssel legközelebb körzeti ülésükön behatóan foglalkozzanak, hogy a bal­esetbiztosításra vonatkozó törvények reformjára vonatkozó véleményezésnél a községekben lakó iparosság érdekei is figyelemben részesedjenek és kíván­ságai kifejezésre jussanak. Három fon­tos szempontot ajánlunk a t. körzeti vezetőségek szives figyelmébe vélemé­nyezéseik megadásánál: 1. Kiterjesz­tessék- e a balesetbiztosítás az eddig ettől mentesített iparágakra ? 2. Pausali­­roztassék-e a baleseti dij? 3. Össze­­kapcsoltassék-e a baleseti biztosítás az eddig fennálló betegsegélyző, rokkant és aggkori biztosítással? Ezek mellett számos más kérdés szempontjából is ajánlatos az ügyet alaposan megvitatni. Kérjük a körzeti vezetőségeket, hogy javaslataikat, kívánságaikat, panaszaikat mielőbb hozzák a társulat elnökségé­nek tudomására. Gépbeszerzés, megyei segély kisipa­rosoknak. Felhívjuk tagjaink figyelmét a kerületi (pozsonyi) Ipar és Kereske­delmi Kamara gépbeszerző Szövetkeze­tére. A Szövetkezet utján kisiparosaink műhelyeiket modernebbül rendezhetik be, ha a Járási Ipartársulat utján kérik a Gépberendező Szövetkezet támogatá­sát. A beszerzendő gépekért megren­delés elfogadása esetén a gép árának 40%-a fizetendő le, a fennmaradó 60% pedig törlesztéssel fizethető le 4%-os kamatfizetés mellett. A pozsonyi nagy­megye ez évben 300 ezer koronát fog a kisiparosok segélyezésére fordítani főleg gépbeszerzés megkönnyítése ér­dekében. Minden, úgy a gépbeszerzés, mint a megyei segély kérelmek ügyé­ben forduljanak a társulat tagjai a Ko­máromi Járási Ipartársulat elnökségéhez. Ipari és mezőgazdasági kiállítás Ko­máromban 1927. augusztus 14—21. Komáromban augusztus hó 14—21. napjai közölt nagy ipari, mezőgazda­­sági és népviseleti kiállítás rendeztetik, amelyen való részvételre felhívjuk ipa­ros és kereskedő tagjaink figyelmét. A kiállítás célja a kisipari termelés be­mutatása is s emellett a vásári, eladási lehetőségek biztosítása. A kiállítás ha­talmas anyaggal mutatja be a mező­­gazdaság, nagy- és kisipar produklu-

Next

/
Thumbnails
Contents