Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-31 / 65. szám

65. szám P Negyvennyolcadik évfolyam, Kedd, 19S7. május 31. POLITIKAI-LAP. Kifizetési ár esebssíorák értékben: Sslfben és vidékre postai szétküldéssel: ftfé** évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 28 I. - Külföldön 150 5.Í. sye« szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hádor-o. ÍV, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton Komárom, — május 30. A statisztika pozitív tudomány, amely, ha meg nem hamisítják, őszinte dolgokat tár elénk. A márciusi statisztikai füzetek a ki­vándorlást is számokba foglalják. A köztársaság területéről 3196 személy vándorolt ki, és pedig Csehországból 592, Morvából 272, Sziléziából 109, Szlovenszkóból és Ruszinszkóból 2228, több mint kétszerannyi, mint a történelmi országokból Ezeket a számokat a statisztika mondja e), a politika kötelessége a számokat illusztrálni és magyarázatokkal kisémi. A gazdasági helyzet, melybe Szlovenszkót és Russinszkót taszí­tották, tömegesen termeli a ki­vándorlókat és azt eredményezi, hogy innét mégegyszerannyian vándorolnak ki, mint Csehország­ból, kétszer annyian, mint Mór vából, holott mindegyik országrész népesebb, mint ez a szerencsétlen Szlovenszkó és Ruszinszkó. Prága kiadta a jelszót : Szlovenszkó és Ruszinszkó agrár tartományok, magyarán gyarmatok, amelyek a történelmi országok számára ka­lácsot termelnek; de egyúttal meg­indította az agrár reformot is, felosztotta a nagybirtokokat és cseh-morva telepesekkel rakta meg azokat, meg maradékbirtoko­kat szervezett a politikai nagysá­gok, zsupán fiókák és atyaíiság számára, a gazdasági munkás pe­dig, a régi cseléd kenyér és fog­lalkozás nélkül marad, mehet a sőhivatalba és a kommunista pártba, vagy kivándorolhat Kana­dába és Argentínába. 2228 őslakóvai .kevesebb csak egy hónapban. A legrettenetesebb vád Prága és politikája, a Sveh­­lák, Hodzsák és Dérerek ellen, akik Szlovenszkót megfosztották először iparától, azután szétrombolták mezőgazdaságát és elvették ezer és ezer őslakos kenyerét. A száz­ezerholdas állami erdőben letarolva rothad el a fa, nem tudják el­szállítani és az erdőgazdaság nem jövedelmez egészen egy százalékot. Ez a kormány mezőgazdasági po­litikája, de szét akarja osztani az erdőbirtokot is, hogy még több kivándorlóról beszéljen a statisztika. Szlovenszkó és Ruszinszkó népe pedig fizeti a hallatlanul magas adókat és nem tud ráeszmélni arra, hogy ez a helyzet a végső gazdasági pusztulást jelenti. A nép pedig leadja szavazatait az agrá­riusokra, a szociáldemokratákra, Mostoha Pozsony nagymegye szombati köz­gyűlésén tárgyalták a múlt évi záró­számadásokat, amelyek nagy vitára ad­tak alkalmat a megyei választmány tagjainak. A megyei gazdálkodásról szóló számadások ellen különösen a magyar pártok képviselői foglaltak jogosan állást, akik igen helyesen vilá­gították meg a hatalmas kiadások árny­oldalait, amelyek abban mutatkoztak, hogy a zárószámadások szerint a ma­gyar érdekek nem részesültek keliő figyelemben, sőt a legtöbb esetben egyáltalában még csak nem is gon­doltak rájok. A megye magyar gazdaközönségével szemben, amely pedig igen tekintélyes részét képezi a politikai tendenciával kikerekitett nagymegyének, a legmos­tohább módon bántak az elmúlt évben is, amit szembetűnő módon igazol &z az eljárás, hogy a csallóközi árvizsuj­­totta lakosság csak a legminimálisabb segélyt kapta, holott különböző szlo­vák intézményekre bőségesen jutott pénz. De nagy megütközéssel kellett tudomást szerezni a közgyűlésnek arról is, hogy a megye mennyire elzárkózik a magyar kulturális intézmények támo­gatásától, ami megint abból tűnik ki, kegy a 402000 koronából, amelyet a megye az 2926 évben kulturális intéz­mények támogatására fordított, magyar kukurcélokat szolgáló intézmények egyetlen egy fillért sem kaptak! A dolog annál is feltűnőbb, mert a zsupán, amikor ezt szóvátették a köz­gyűlésen, kijelentette, hogy magyar kulturális intézmények és egyesületek azért nem kaphattak segélyt, mert ilyent egyáltalában nem is kértek, ügy ér­tesülünk, hogy ez nem egészen igy van, mert például a Magyar Szinpár­­toló Egyesület kért segélyt, de bizony eddig még nem intézték el kérvényét. Nem tekintve azt, hogy a megye lakosságának kétötöd része magyar, tehát a megyei pótadóban igen jelen­tékeny arányban vesznek részt a ma­gyar adófizetők, mégis csak le kell szögeznünk azt, hogy a megye vezetői teljesen megfeledkeznek akkor a ma­gyarokról, amikor támogatást kellene részükre nyújtani, de bezzeg tüzzel­­vassal végrehajtják az adókat, hogy azokból nacionalista kulturcélokra kö­zei félmilliót költsenek. Azt jól tudjuk, hisz kilenc év óta meg kellett tanul­nunk, hogy a magyar kultúra a mos­toha gyermek sorsára van Csehszlo­vákiában kárhoztatva, azt is elismerjük, hogy a szlovák kultúra segítségre szo­rul, de azt semmiképen sem fogadhat­juk el, hogy a magyarok kultúrintéz­ményeire ne jusson megfelelő támoga­tás annak a nagymegyének részéről, amelyben a magyarságnak olyan ha­talmas kontingense van képviselve, mint épen a pozsonyi zsupában. A magyar közművelődési egyesülete­ket munkájukban megbénítják, alapsza­bályaikat nem hagyják jóvá és minden­féle helyi hatósági intézkedésekkel te­az egyedül üdvözítő szlovák nép­pártra, amelyeknek képviselői nem tudnak megállj-t kiáltani ennek a gazdasági és politikai rendszernek, mely alatt koldusbotra jutottak elbánás. szik lehetetlenné működésűket. Holott a kisebbségi szerződésekben és az al­kotmány alaptörvényben a legteljesebb kuiturszabadságot biztosítottak a nem­zeti kisebbségek számára. Kétszeresen elítélendő tehát a megye elzárkózása a magyar kultúrintézményekkel szemben, A nagymegye zsupánja által nyújtott kimagyarázás azonban megtaníthat ben­nünket arra, hogy a magyar művelődést előmozdító egyesületek a jövőben mi­ként járjanak el. Nem nagy reménnyel kecsegtet ugyan, de mindazonáltal kötelességünk felszó­lítani az amúgy is nagy nehézségekkel közködő magyar kulturális egyesülete­ket arra, hogy támogatás céljából nyújtsák be kérvényüket a nagyme­­gyéhez. Majd meglátjuk, hogy azután ez voit-e az oka annak, hogy az el­múlt évben nem részesültek segélyben a magyar kultúrintézmények. Mert azt igen jól tudjuk, hogy ebben a tekin­tetben nem igen vagyunk elkényeztetve, aminthogy a magyarság más téren is mostoha gyermeke a köztársaságnak 1 POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — május 30. A köztársasági elnökválasztás hullámai már lecsendesedtek, ami azt jelenti, hogy végeredményben még azok a pártok is, amelyek nem szavaztak Masarykra, az ő kezében szívesebben látják a köztársaság, vezetését és az államfői jogokat, mint valami uj embe­rében. A nagy fogadkozások, amelyek a cseh nemzeti demokrata és különö­sen a szlovák néppárt részéről elhang­zottak, közvetlenül a választás előtt üres szappanbuborékká váltak, ami újra bebizonyította azt, hogy ebben a köz­társaságban olyan sok üres szalmacsé­­pelés van, hogy igazán meg kell válo­gatni azokat a pártokat, amelyeknek beszédét cselekedetük is fedik. Lám, Masarykot a nagy katolikus párt, a cseh néppárt is támogatta, úgyszintén a három német kormánypárt is, pedig nagyon sok szó férhet ahhoz, hogy ezek a pártok mennyire helyeslik Masa­­ryk politikáját. Hogy persze a válasz­tások eredményét azért a pártok mégis csak a saját nézőpontjukból veszik szemügyre, legjobban bizonyítja a Slo­­vák cikke, amely azt hangsúlyozza, hogy Masaryk újra megválasztása Szlovén szkő szavazatai nélkül ment végbe. Ami azt is jelenti, hogy Szlovenszkó nem kívánta tovább Masarykot elnöknek. Épen olyaa szélsőséges és elfogult a Lidové Noviny meghatározása is, amely azért tartja nagyjelentőségűnek a vá­lasztást, mert Masaryk újra megválasz­tásában az aktivista német pártok is résztvettek. Ezt nagy haladásnak te­kinti a konszolidáció terén. A német aktivisták kényszerhelyzetben voltak és már tízezrek és a koldusbot mellé vándortarisznyát akasztottak a nyakukba, mert apáik földje nem szerzett a számukra mindennapi } kenyeret. azért szavaztak együtt a többséggel* mert minisztereiket nem lehetett deza­­vuálni. De különben is Masaryk meg­választása Svehla mestermüve volt, aki az egyes pártokat nagy sikerrel hozta össze egy csoportba egységes állás­­foglalás céljából. Az elnökválasztás eredménye tehát elsősorban Svehla sikerét jelenti és csak másodsorban következnek a pártok, amelyek meg­alkudtak a jelenlegi helyzettel. Masaryk elnököt megválasztása után üdvözölte a diplomáciai kar. Masaryk elnököt a köztársaság el­nökévé történt újra megválasztása alkalmából szombaton délelőtt üd­vözölték a prágai diplomáciai kép­viseletek, Az elnök a prágai vár kihallgatási termében fogadta a dip­lomatákat, akiknek nevében Loewert báró svéd követ tolmácsolta a sze­­rencsekivánatokat. Masaryk elnök megköszönte az üdvözlést és meg-1 említette azt, hogy Csehszlovákia a jövő évben fogja ünnepelni fennállá­sának tizedik évfordulóját. Az első évtized alatt az elnök arra töreke­dett, hogy megalapozza állama nyu­godt és boldog létét. Majd kijelen­tette az elnök, hogy Csehszlovákia minden erejével a békét akarja szol­gálni és reméli, hogy e törekvésben a többi állam támogatni fogja. Likvidálják a pozsonyi minisztériumot. A közigazgatási reform még elő­készítés alatt van, de a pozsonyi teljhatalmú minisztérium már köze­ledik a likvidáláshoz. Az erre vo­natkozó munkálatok annyira előre­haladtak, hogy legközelebb keresz­­tülvihetik a tisztviselők beosztását az éíetbeléptetendő tartományi köz­­igazgatás számára. Sok helyen módosították a közigazgatási reformot. í Ismeretes, hogy a közigazgatási reformot most készítik elő a bizott­ságokban. A tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy a tizenhatos bi­zottság már be is fejezte munkáját. Ezzel kapcsolatban a Lidové Noviny legutóbbi száma a következőképen tájékoztatja olvasóit a reform mos­tani állásáról. A törvénytervezet eredeti rendelkezéseit sok helyen módosították, különösen az úgynevezett „Prügel­­patent“-ről, a járási és országos kép­viseletek kinevezett tagjainak szá­máról és a hivatalnokoknak ezekben a testületekben való szavazati jogá­ról szóló rendelkezéseket A lap megjegyzi, hogy a németek bizonyos nemzeti jellegű engedményeket kap­ták, de távolról sem olyanokat, mint amilyeneket követeltek. A módosí­tások részleteit még titokban tartják. Ebből a hírből arra lehet következ­tetni, hogy a német kormánypártok­nak a közigazgatási reformnál sem sikerült követeléseiket keresztül­vinni, ami újabb vereséget jelent. A hivatalos pártkommüniké szerint a Bund der Landwirte juníus 8-án tart ülést, amelyen véglegesen állást fog­lal a közigazgatási reformhoz. Ellentétek a nemzeti demokrata pártban az elnökválasztás miatt. A cseh nemzeti demokrata párt szenátorai és képviselői, amint az Magyar gyermek magyar iskolába való! ■■■BBWWWHHBMBMBBMÉIMMWMM—üi ■ 111 111 ■ — flIWIIW II1 I Ili IIIM ITI 'iHü

Next

/
Thumbnails
Contents