Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-22 / 10. szám
ÍO. szám. Szombat, 1997. január 88. r^e^yreuttyolcadik éríolyam, OMABOMI LAPOK Ezeket az igéket Írja a néppárt vezére a szlovenszkói iudákoknak; ez az érdekes irás a kormányba való belépést és annak ellenértékeit élénk szinekkel festi te Szlovenszkó előtt, de e mellett sokkal érdekesebb az árnyékolás, az ellentétek megrajzolása a régi vagy mondjuk eddigi centralista rezsimről. Győztünk a nehéz, a gigantikus küzdelemben, mo3t pedig indulunk Szlovenszkó autonómiáját megvédeni... Autonómiát ? Még nem látunk belőle semmit, csak egy nagyon is labilis és ingadozó keretet, amelyben állítólag kiépül a szlovenszkói országos közigazgatás, értsük meg világosan: közigazgatás, amelynek élén egy országos elnök áll, mint Csehországban, Morvában és Kárpátoroszországban. Azt azonban eddig nem tudtuk, hogy ezekben az országokban autonómia van. Tehát országos közigazgatás országos bizottsággal és nem megyeszövetség, mint ezt a szocialisták akarták. De ezzel szemben megszűnnek a megyék is. Bír az uj mammut-megyékben az autonómiának csak a látszata maradt meg és azokat a kormány által kinevezett bizottsági tagságokkal a centralizmus engedelmes szolgáivá változtatták, mégis az első pillanatban nem tudjuk megállapítani, vivmány-e a megyék helyett ez az országos közigazgatás ? Hiszen a mammuth-megyék csődbe jutottak és életképtelenekké váltak születésük percében. Képtelenek voltak a gyors intézkedésre, — az állampolgársági ügyeket kivéve, amelyeket mohó fürgeséggel intéztek el a kárunkra, — esztendőkig kellett várni egyes vitás ügyek elintézésére. Hát az országos hatóságnál ez jobbra változhatik? Kötve hiszszük. A teljhatalmú minisztériumban megtörtént az is, hogy nem ismerték az abban működő cseh hivatalnokok Szlovenszkónak földrajzát és egyes ügyeket tévesen ide-oda küldözgettek, mig évek múlva kiderült, hogy rossz helyre küldték. Az autonómiát az országos közigazgatási elnök személye íogja képviselni, akinek a kinevezési joga lesz a közigazgatás terén bezárólag a kilencedik fizetési osztályig, ezen kivűl vétójoga biztosittatik az egyébb tárcákhoz tartozók kinevezése körül. Az ötvenegy tagú országos választmányt Hlinka egy kissé erőltetett jóakarattal országgyűlésnek nevezi; mi eddig nem tudtunk cseh és morva országgyűlésekről, ahol ennek már működnie kellene jő idő óta, hiszen ez az országos igazgatás nem egyébb, mint az osztrák tartományi közigazgatásnak az egyszerű másolata. Mi aggodalmakkal fogadjuk az uj közigazgatást és attól tartunk, hogy a csere nem lesz jobb. Gyermekkorunkban egy találós képet forgattunk a kezünkben, amely ágas bogas fát ábrázolt. Ennett a lombozatában kellett a macskát megtalálni, amely oda ügyesen el volt bujtatva. Aki sok ideig nézegette, egyszer csakugyan rájött arra, hogy ott rejtőzik a macska a lombok között. Az uj közigazgatásban is igy lesz elbújtatva az autonómia. Az eddigi centralizmus tovább is megmarad és érdemlegesen mégis csak a prágai belügyminisztérium mondja ki a főbb ügyekben a döntő szót. Hlinka nem feledkezik el az öröm első pillanataiban sem azokról a sérelmekről, amelyeket a centralizmus részéről szenvedett. Első sorban Beuesnek ad egy erős vágást, aki a szlovákokról nem * 1 valami hízelgő do'gokat íratott párisi sajtójában, abol az autonómiát, mint valami zavaros követelést festette le. De nem kíméli a szocialistákat sem, akik szerinte a kormányba igyekeznek tolakodni, szerinte még a kommunistáknak is voltak ilyes ambícióik. Féltek, hogy elvész a szocialista gazdálkodásnak a sok vívmánya, pedig Hlinka szerint ez a gazdálkodás bosszúért kiált. Ez a gazdálkodás kizárta a szlovák intelligenciát a hivatalokból, a munkás szájából kivette a falatot, tönkretette az iskolát és oda olyan szellemet vezetett be, amelyért szégyelnünk kell magunkat. Ezeket olvassa rá Hlinka az eddigi kormányzat fejére. Nagyon örvendeni fogunk, ha ez megváltozik a jövőben. Mi ehhez • még egyet tehetünk hozzá: a magyar munkásnak a kenyerét is elvették, sőt sokkal jobban, mint a szlovákokét. Ha a magyar munkás csak Érsekújvárba ment is munkát keresni, nem is beszélve Pozsonyról, mindjárt azt hányták a szemére, hogy nem tudja az ál-Á Magyar Nemzeti Párt pártnapja. A Magyar Nemzeti Párt komáromi körzete jan. 27-én d. e. 10 órakor választmányi ülést tart, amelyre az alábbi meghívót küldték szét: Van szererencsénk párluk komáromi körzetének választmányi tagjait a f. év január 27-én d. e. 10 órakor Komáromban, a Dózsa-féle „Vigadó“-ban tartandó körzeti választmányi ülésre tisztelettel meghívni. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a krözet 1926. évi működéséről 3. Az általános politikai helyzet ismertetése. (előadják a párt törvényhozói. 4. A körzeti elnökség és a körzet pártvezetőség megválasztása. 5. Az országos választmány megválasztása. 6 Indítványok. 7. Elnöki zárszó. Indi.ványok az ülés előtt 3 nappal Írásban nyújtandók be. A tárgysorozat fontosságára való tekintettel választmányi tagjainak pontos megjelenést kérjük s vagyunk Komárom, 1927. január 15. magyaros üdvözlettel: Barfal Ferenc s. k. ifj. Koczor O) ula s. k. körz. elnök. ögyr. elnök. nemzgy. képviselő. Franciaország messzemenő' kompenzációiért hajlandó^kiüríteni a Rajnavidéket. Még ebben az évben várható a kiürítés.. — Briand francia külügyminiszter nyilatkozata a külügyi bizottság zárt üléséről. A kamara külügyi bizottságának január 19 re összehívott ülése szigorúan zárt ajtók mögött folyt le. Az ülés vé geztével maga Briand tájékoztatta az újságírókat a külügyi bizottságban megtartott expozéjáról. A külügyminiszter mindenekelőtt a kormány többi tagjával való teljes szolidaritását hangsúlyozta, majd expozéjának érdemi részére térve át, megállapításait azzal a negatívummal kezdte, hogy a Rajnavidék kiürítésének kérdése a külügyi bizottságban nem került szóba. Egyéni véleménye szerint a Rajnavidék időelőtti kiürítése nem tartozik a lehetetlenségek közé, Franciaországnak ezért azonban messzemenő kompenzációkat kell követelnie. A iRajnavidéket csupán abban az esefben lehet kiüríteni, ha a Népszövetség garantálja, hogy a népszövetségi kutató bizottságon kívül a Rajnavidéken külön ellenőrző szemeket állítanak fel, amelyek állandóan a Rajna tartományban székelnének. Arra a kérdésre, hogy mikórra várható a Rajnavidék kiürítésé, Briand azt válaszolta, hogy minden valószínűség szerint még a folyó évben. Azzal a sajtóhadjárattal kapcsolatban, amely réhány nap óta fokozottabb erővel folytatódik Briand ellen s amelynek látható célja az, hogy izolálja őt a kormány többi tagjától, Briand annyit mrndott, hogy ha le kell mondania, úgy nem ő lesz az egyetlen miniszter, aki távozik. Beavatott körökben Briand kijelentéseiből arra következtetnek, hogy a Rajnavidék kiürítése most már elkerül hetetlenül küszöbön áll. Briand ugylátszik, még maga sincs tiszlában azzal, hogy a R jfiatartomány időelőtti kiürítése fejében milyen kompenzációkat kérjen Németországtól. Poliiikai körökben még az *8 általános feltűnést keltett, hogy a küíügyi bizottság egyetlen tagja sem szólalt fai Briand expozéjának turiomásulvé; -g e[|etl. • lám nyelvet, nem kaphat munkát Budapesten, amig az világvárossá lett, a szlovákok tízezrei dolgoztak és azoktól soha senki se kérdezte: tudtok-e magyarul! Hlinka szavaiból is a nacionalizmus csendül ki. A magyarság eddig a cseh nacionalizmus miatt szenvedett, most a szlovák nacionalizmus malomkövei közé kerül tovább őrlődni. A néppárti szózat önelégülten állapítja meg, hogy ezentúl a szlovák nemzetnek felvirrad és jobb napok várnak reá. A statisztika szerint Szlovenszkóban kétmillió szlovák él, magyar és német pedig meghaladja a milliót. A szlovenszkói autonómiában még eddig egy hangot se hallottunk magyarokról és németekről, pedig ezeknek jelentős számának megfelelően fejlesztett magasfoka kultúrája van, vannak gazdasági intézményeik is. Hlinka egy magánnyilatkozatában a magyarokról szólva azt a kijelentést teszi, hogy azokat nem akarja elnemzetleniteni és azt mondja: a magyaroknak fel kell ismerniök, hogy minden érdekük a szlováksághoz fűzi őket, amely elvégre is a hegemóniát képviseli. Fel kell ismerniök azt is, hogy fegyvertársaik sem lehetnek mások, mint a szlovákok, szóval nem Prága, hanem Rózsahegy felé kell orientálódniok... Erre a túlönérzetes vezéri akcentussal hangoztatott szavakra csak egy válaszunk lehet: mi várakozunk, mert ráérünk. Mi úgy tudjuk, hogy a nemzeti kisebbségi jogokat sem Prága, sem Rózsahegy osztogatja, hanem azokat a nemzetközi szerződések biztosítják. Nekünk azok végrehajtására van szükségünk. Ha ezeket Rózsahegy biztosítani tudja és akarja is, akkor habozás nélkül állunk melléje. Előbb azonban meg kell várnunk, hogy mit mond Prága ebben a kérdésben, mert a kérdés ott is fel van téve. Azonban minden tisztelettel, amelyet a nemzetének nagy érdekeit önzetlenül védő Hlinka András személye iránt érzünk, azt kell megjegyeznünk a hegemónia hangoztatására, hogy a nemzetközi szerződések ilyet nem ismernek, csak egyenjogú nemzeteket és állampolgárokat. Hegemónia csak a legyőzött nemzetek felelt gyakorolható, már pedig minket sem a csehek, sem a szlovákok nem győztek le és igy nem lehet bennünket a meghódítottak gyanánt kezelni. Körzeti választmányi ülés Komáromban. A Magyar Nemzeti Párt komáromi körzete január 27-én, csütörtökön dételőtt 10 Órakor Komáromban, a Dósa-Vigadó nagytermében választmányi ülést tart. Az ülésen a párt törvény- , hozói beszámolnak a politikai helyzetről és a körzet tisztikarát és választ- « mányá fogják- megválasztani. ■' A harcból győztesként kerültünk ki... Komárom, — jan. 21.
