Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-28 / 64. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1927. májas 28-, földbirtokosok és gazdák figyelmébe ! Most jelent meg ITUHe 6.: ölekor la ti Gazdalexikon 2 kötél egész uászonkötésben. Ara 286 R Bezerédg-Szilassg: mezőgazdasági Lexikon 2 kötet füzue Ara 312 R Kaphatók: Spitzer Sándor könyvesboltjában, Nádor-u. 29. folyó hó 17-én az asztalosok, bognárok, kocsigyártók, esztergályosok, kádárok, hajóácsok, kerékgyártók, l.ß-än pedig a csizmadiák, cipészek, cipőfelsőrészkészitők, szíjgyártók, nyergesek alakítottak meg szakosztályaikat. A faipari szakosztály elnökévé Németh Béla, helyettes elnökévé Tóth József, jegyzőjévé Balogh Miklós asztalos mestereket választotta meg egyhangúan. A szakosztály elöljáróságának tagja tettek: Weisz Béla, Liszák József, Vida István, Kemenczky József asztalos mesterek, Dannis Ferenc bognár-, Kemenczk/ Lajos esztergályos-, Hajdúk István kádár mesterek; póttagok: Galgóczy Mátyás, Góczán Kálmán, Kohn Simon, Markovits István asztalos mesterek. A községi körzetek szakmabeliéinek képviseletére 4 rendes elöljárósági hely tartatott fenn. A Bőripari Szakosztály elnökévé: Lukovics József csizmadia mestert, helyettes elnökké Benkő Lajos cipész mestert választották meg egyhangúlag. Elöljáróság tagjai lettek: Jankulár Lajos, Köröss István, Fehérváry Mihály, Schwartz Izidor cipész, Mikes Kálmán, Lelkes Lajos, ifj Nagy Lajos ás Lesi István csizmadia, Zsilinszky István szíjgyártó es Stemmer Pál cipőfelsőrészkészítő mesterek, előljárósegi póttagokul megválasztattak: Haber Lajos, Vanin Tímofej, Pinke István cipész és Horváth Zsigmond, Fonód József, Szabó József csizmadia mesterek. A nagyobb vidéki községi körzetek szakmabeliéinek képviseletére az elöljáróságban 5,hely tartatott fenn. A szakosztályok a tagok gazdasági érdekeinek védelmére különösen fontos hivatást töltenek be s a társulat adminisztrációjában a szakmabeli kérdésekben véleményező joggal bírnak Májas hó 24-én a vas és fémipari (lakatos, kovács, bádogos, műszerész stb.) május hó 27 én a ruházati ipari szakosztályok alakulnak meg (szabók, kalaposok, szűcsök sib); május hő 31-én pedig a ruházati kereskedelmi (posztó, rőfös, rövidáru, cipő, kalap, divatáru kereskedők stb.) szakosztálya alakul meg. Az összes érdekelt iparosok és kereskedők saját érdekvédelmüket erősitik mag. ha a jelzett napokon az egyes szakosztály alakuló ülésekre, melyek a társulat s?ékházában esti 8 órakor kezdődnek, tejes számban megjelennek. A szakosztály alakítással semmiféle külön díjfizetési kötelezettség összekötve nincsen. Bop, sör és szeszesitalok lefejtése palackokba A kereskedelem és íparügyi minisztérium szlovenszkói osztálya a következőket közli: 1. A sörnek palackokba való fejtésére palackozott sör árusítása céljából ipso jure jogosultak a gyáros, malátafőzők, vendéglősök, iparigazolvány alapján sörcsapolásra jogosultak, (kiknek külön koncessiora nincs: szükségük). Kereskedők sör palackozásra csak akkor jogosultak, ha erre külön koncessiójuk (engedélyük) van. 2. Szeszes italos lefejtésére jogosult a gyároson kivül minden; további nélkül a kereskedő iparigazolvány alapján. A szeszes italom kicsinybeni árusításánál a törvény megköveteli a palackok kereskedői szokás szerint történő lezárását. A jelenlegi kereskedelmi szokás és a törvény szelleme értelmében lezárt palapkoknak tekintendők azok, amelyek: L- úgy vannak lezárva, hogy azokat minden megerőltetés, segédeszköz nélkül kinyitni nem lehet, 2. amelyek oly berendezéssel vannak ellátva, melynek eltávolítása után lehet csak a zárszerkezetet eltávolítani s a pa*> lackpt felbontani s amelyek felbontását e zárószerkezet megsértése nyilvánvalóvá teszi. Ez elvek szerint kereskedelmi szokás szerint lepecsételjek kell tekintenünk azokat a palackokat, mélyek: szorosan vannak ledugaszolva parafadugóval egészen a palack torkának széléig s amelypk ezenkívül: a) le vannak pecsételve a dugóval és a palack szélével összefüggő pecséttel, vagy viasszal, parafinnal s hasonló anyagok-, kai y b) átvannak ragasztva bélyegzőpapírral, vignettával, vagy papiros ke rettel, amely szintén összefíig a dugóval és a palacktorok szélével, c) sztaniol kapszlival vannak ellátva; d) el vannak látva fém bevonattal a palacktorok körül, pl, csavaros zárral, ^ pergamennel, papirossal, bőrrel, raffiával vagy hasonlóval, mely zárolást lepecsételéssei, vignettázással, papirossal, leplombálássai oly összefügésbe lehet hozni a palackkal magával, hogy a palack felnyitása nyilvánvalóvá váljék; e) a torok körül dróttal, raffiával, szalaggal vannak befonva, hogy annak megsértéséről könnyen megállapítható legyen, vájjon a palack felnyitlatott. Kereskedelmi szokás szerinti zárolással van ellátva a palack, ha csavaros zárral van ellátva minden dugó nélkül, vagy üveg, fa, kéreg dugóval, amely a palack torkán kivül látszik, ha e zároláson kivül átragasztással, körüifonással, plombával vagy hasonlóképpen oly módon van megerősítve, hogy a palack segédeszközök nélkül fel nem bontható. Ha a zárszerkezeten a cég fel van tüntetve, úgy ez az eredeti töltésnek bizonyítéka és biztosítéka s ezért kifogás nem emelhető. Csupán a cég feltüntetése a palackon az eredeti töltés bizonyítékául azonban nem elegendő, hanem a palacknak a fennt felsorolt valamelyik módon való előirt pontos lezárása minősítheti csak a kereskedelmi szokás szerinti szabályszerű palackozást. Vegyeskereskedők kenyérsütése és árusítása. A kereskedelem- és iparügyi mtnisz'érium közli a következőket: Amennyiben a vegyeskereskedők által űzni szokott házikenyérsütés nem múlja felül a mellékfoglalkozás mértéket, tehát amig a házikenyeret a vegyeskereskedő maga s háza népe készíti pékipari szak munkások segédlete nélkül, e foglalkozás nem esik a képesítéshez kötött sütőipar terjedelme körébe. A házikenyér vagy egyéb péksütemények iparszerű készítésé és sütése azonban képesítés igazolásának feltételéhez és külön iparigazolvány elnyeréséhez van kötve. Védekezés a házaló kereskedők és megrendelésgyüjtő idegen kereskedők ügynökei ellen. A kereskedelem és iparügyi minisztérium a túlságosan elharapózott házalás és megrendelés gyűjtés ellen az ipartársulatok által felterjesztett panaszok alapján hathatós rendszabályokat kíván életbe léptetni. A letelepült kereskedők védelmét hatékonnyá tenni azonban csak úgy lehet, ha minden egyes eset, amely kereskedőink tudomására jut, azonnal bejelentetik az ipartársulathoz, hogy az ebben az ügyben a legitim kereskedés védelmében támogatást nyújtó járási hivatalnál és rendörbiztosságnál rövid utón a, házalás és megrendelés gyűjtés letiltását kérhesse. MEGÖL LEGYET. MOLYT, POLOSKÁT, TETŐT, SVÁBOT, BOLHÁT, SZUHYOGOT, HANGYÁT stb. HATÁSA GARANTÁLT I tE . j.MtTES’ iQUES ; • PUCESvj ÍFOURHtS V« Étere« üveg szájfujUtóval . . . . .. . Ké 24*—, 1 drb. k£aápei?netező . . > ..... .Ke 36'—. Mindenütt kapható. Vezérképviselet Csehszlovákiában; PRÁGA I., Krizovnická 3. Telefon 312-H. A komáromi háziasszonyok keservet. Bajok a háztartás körül. •**. Cselédmizériák. — Gondok a konyh «ban. — A mikor elkésik áz ebéd. Családi perpatvarok. — Hogyan segíthetünk a bajokon,? Ha társaságba megyünk, ahol asszonyok is vannak, hamar szóba kerülnek a háztartási gondok, a cseléd nizériák. A cselédmizériák különösen ilyenkor, a tavaszi munkálatok idején és aratás előtt okoznak sok-sok gondot a háziasszonyoknak. A legtöbb szolgáló leány ugyanis aratásra hazamegy, hogy segítsen megkeresni a családjának az egész évi kenyeret. Ez a négy-hat hétig tartó interregnum sok-sok zavart okoz a háztartásokban, mert a főzés gondjai a tűzrakástól a mosogatásig legtöbb háziasszonyra magára nehezedik, mert olyan bejáró asszonyt is nehéz kapni, aki pont a délutáni mosogatásra legyen szabad, tehát vagy el keli tenni a szenynyes edényt, ami ízléstelen és mondhatnám, undorító, vagy a manikűrözött kezeket fel kell áldozni annak a háziasszonynak, aki ad egy ici-picikét is a tisztaságra. A tűzrakás sem olyan egyszerű dolog Komáromban, ahol a komáromi specialitások — a komáromi kőszüz, a halászlé, a molnár csusza és egyéb különlegességeken kivül van egy szomorú ritkasága is Komáromnak: a könnyező fa, a mi nedves fának a szuperlativusza. Ha a háztartásba ez a veszedelem, a könnyező fa veszedelme be vágódott, akkor ugyan nehéz dolog tüzet rakni még akkor is, ha a cseléd otthon van és nem ment haza aratni. A vizes fa nemcsak keservesen gyulád meg, hanem keservesen is ég, mert hiszen előbb meg kell száradnia. Ilyenkor csak természetes, hogy az ebéd alaposan elkésik és a rossz tűzön nem is sikerül jól. Ilyenkor nem lehet semmit se ropogósra sütni. A férjuram nagy sietve éhesen és idegesen rohan haza azzal a szent elhatározással, hogy hamarosan bekapja az ebédet és rohan vissza a hivatalba, vagy a tárgyalásra, a gyűlésre. A férj uram tervez, az ebéd végez. A’ rossz tűz miatt elkésett az ebéd, arról szó se lehet, hogy hamarosan visszaszaladhasson. Fel órát, esetleg többet is kell várni, mig behozzák az ebédet. Közben a családi perpatvar elkerülhetetlen. A férj kitör, a feleségének dühös szemrehányásokat tesz: — Persze valahol eltraccsolta az időt vagy flancolt az utcán. Gondolta, nekem a vén szamárnak jó lesz az ebéd estére is. Mit törődik maga az urával, hogy az ne menjen éhesen vissza a hivatalba, ahol a maga flancolására keresem a pénzt. Az anyuka hiába áll elő a vizes fával, a rosszul égő tűzzel, a férj dühe csak fokozódik. — Ilyen mesékkel az udvarlóit ámítsa, ne engem. Az asszony elsápad a haragtól. — Nekem nincsenek udvarlóim. Hogy mer ilyen hazugságot a szemembe mondani. Szóval a lavina megindult. Amire behozzák az elkésett ebédet, akkorra már a házas felek torkig jól laktak egymással. A férj veszi a kalapját és nagy ajtócsapkodással elrohan. Vagy esetleg az éhező oroszlán nagyobb benne, mint a dühöngő oroszlán, akkor leül és enni kezd, persze a leves forró és férjuramnak elégeti a száját. No éppen csak ez hiányzott. Ez éppen olaj es még hozzá forró olaj a tűzre. Mint a sebzett, azaz leforrázott oroszlán rohan el és napokig nem szól a feleségéhez. íme, egy elkésett ebéd szomorú következményei. Hát ha még iskolába járó gyermekek is vannak a családban. Azok jajgatnak, hogy elkésnek az iskolából stb. A fával, szénnel való tüzelésnek, főzésnek egyéb nagy kellemetlenségei is vannak. A fa és szén rendelés bajai, a szén és fa súlyának ellenőrzése, hogy megvan-e a jelzett súly? A szén és fa elraktározása a fáskamrákban. Aggodalom, hogy nem jár-e oda be más is és nem dézsmálja-e meg a tüzelő anysgot, amelynek beherdása a konyhába, ha ez hozzá még emeleten van, elég izza- F dás és piszkot ja a lakást. És hányszor így fiatalít és szépít a Minden gyógyszertárban, drogériában éfi parfümériában kapható. Fölerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK« GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. megesik, hogy a cseléd nem jelzi jó előre, fogytán van a fa s az u:olsó pillanatban megrendelt fa persze nem érkezhetik meg a kellő időben. Felesleges az emiatt támadt boszur Ságokat részletesen tárgyalnunk. Ha szél van és Komáromban nagyon hamar van szél, ha a kéménybe besüt a nap, vagy a szomszéd magasabb házat épített és a légáramlatot elvonja a kéménytől, akkor füstöl a kémény, a tűzhely. Ismét egy nagy kellemetlenség, amellyel a takarítás szüksegessége karöltve jár. És aztan a kéményseprés. Erről is lehetne csevegni akkor, ha a kémény takarítása nem történik rendesen és alaposan. A kéményseprő köielessége azonban csak a kémény takarítása, de nem a tűzhelyé és a csövek, Kürtöké. Ezeknek takarítása rettenetes sok piszokkal jár. A fával való tüzelés sok pazarlással jár. Mennyi fa és szén elfogy, mire az egész tűzhely átmelegszik a tűzhely vaslapja, a sütők, vízmelegítők és mikor a kapun kikitekintő családtagok jelzik, hogy a papa jön már a hivatalból, erősen meg kell rakni a tüzet,, hogy a levestésztát beiehessen főzni. Amikor ez megtörtént, már nincs szükség a tűzre, de a jói megrakott tűz tovább ég és csak hiába pazarlódik a drága tüzelő anyag. Télen még a kályhába lehet vaslapáttal a tüzes fát vinni és megmenteni, de nyáron ez se lehetséges. Még ezzel nem fogytunk ki a sok kellemetlenséggel, amellyel a fa és szénnel való főzés jár. De már ez a rövid vázlat is meggyőzhet mindenkit arról, hogy aki osan teheti, búcsúzzék el ettől a főzési módszertől és térjen át a gázzal való főzésre. A gázzal való főzés a legideálisabb valami. A konyha nem egy monstrum tűzhelyet foglal magába, hanem egy csinos, ízléses gáztűzhelyt, amely díszére válik a konyhának és e mellett kicsi helyet foglal ei. Megszűnik a tüzelőanyag behordása, annak piszkitása, és annak pazarlása. Abban a pillanatban, amelyben meggyujtjuk a gázlángokat, azonnal fölni. sülni kezd az étel és amint készen vagyunk a főzéssel, elzárjuk a gázcsapot és megszűnt a tüzelőanyag pazarlás. Nincs a nehezen égő, vizes fa miatt bosszúság, nincs kémény, tűzhely és csőtakaritás. A tűzhelyen való főzéshez egy polgári ebéd elkészitéséhez legalább is két óra kell. A gázzal való főzés ezt egy negyed időre redukáljál' Csak nagyon nehezen fölő és sülő ételekhez kell V* ás 3h óra. A gázzal való főzés óriási időmegtakarítással jár. A gázfőzés nagy előnye, hogy a lassú, vagy a hirtelen sütés, fölés kívánalmai szerint a gázláng szabályozható, ami a fával, szénnel való főzésnél legtöbbször keresztülvihetetlen. Amit legelőbb kelleti volna mondanunk, azt hagytuk legutoljára, a gázzal való főzés sokkal olcsóbb, mint más tüzelőanyaggal és talán a mai nehéz gazdasági viszonyok között ez a döntő; A gázzal való főzés tehát olcsóbb, -■■ ■ i éj ■■■■in, iiÉin.. ..éHik.il«»' . - Dí-ZTALATA . , DISINFECTION SOAP pooPÁjS» pcracm-teihomiE HAND UNO FUXT pP-W fiESCN JT HAUTJUCKEN. (sENERAJL-DEPOT .'DUNAJJKA-OONAU . DROGÉRIA, BRA.TlSlAVA-l6il'Z.0VA 35. * KAPHAT#: GYÓGYSZERTÁRBAN, DROGÉRIÁBAN PARPÜMÉRIÉBAN.' F ólerakat Komárom és vidékére ív KUBÁNYI DROGÉRIA.
