Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-26 / 63. szám
1927. május 26. Komáromi Lapok 3. oldal. A iszalmakalapos fiatalember harmincnégy érés légi-sprintje. Irta: Krepelka Elek. Képzeljük el, pár nappal előbb Nungesser és Coli nevei rengették meg a világot, most pedig egy újabb név hozta lázas izgalomba két világrészen az embereket, Lindbergh ide, Lindbergh oda, mindenki róla beszél, róla, akiről 24 órával előbb legtöbbjük azt sem tudta, létezik -e egyáltalán és kicsoda, micsoda ez a szürke nevű valaki, akinek 24 órával későbben olyan megbüvölö varázsereje van, hogy az egész világ érdeklődését egy csapásra magára irányítja. Hihetetlen ennek a huszonötéves fiatalembernek az esete, s mert mégis hinnünk kell benne, éppen ez a leggrandiozusabb valami, ami most már Lindbergh múltját képezi, a harmincnégyórás futam, az a 6000 kilométeres ut, melyet NeWyorkból Párizsig tett ez alatt az idő alatt a «Spirit of St, Louis“. Országok sorsát intéző komoly politikusok, államférfiak köszöntötték mély tisztelettel elsőnek ezt az eredetileg svéd származású, tipikusan északi, hatalmas termetű, világosszőke hajú fiút, akinek barna szeméből állandóan mosolygós nézés áradt szét, akkor is, mikor pénteken kezet fogott néhány barátjával, akik a gépet körülvették és a motor berregni kezdett, hogy nekivágjon an nak az útnak, amelyen pár nappal ezelőtt jeltelenül elhullottak a bátorszivü Nungesser és Coli, és akkor is mosolygott ez a fiatalember, mikor szombaton este 10 óra 22 perckor a lebourget-i repülőtérre megérkezett és kiszállás közben kiemelte szalmakalapját a kormány mellől- Mindig mosolyogj, ez a legelső, amit Amerika követel gyermekeitől, ez az amerikai műveltség alfája és ómegája, mindent csak mosolyogva szabad tennünk és a kellemetlen dolgot is csak le kell mosolyognunk, igy okoskodik a yankee, akinek a mosoly mindig ott görbül a szájaszélén, ott huncutkodik a szemében. Ám könnyű is néki mosolyogni az emberi öntudat hatása alatt, ami a fiatal Amerikában kétségtelenül jobban fejlődhetett ki az események gyors tempója következtében, mint az öreg Európában. Az amerikai mosoly, amely azonban egészen más, mint a japánok udvariassági, az altruizmus túlzásából keletkezett, félelmetes, az egyénnek és fajnak fegyelmét eláruló mosolya, a yankee optimizmusának a tükre, annak az optimizmusnak, amely gigászi dolgokat termel, hogy energia feleslegét levezethesse. Ez az amerikai mosoly ült Lindbergh arcán is, aki optimizmusával csak lemosolyogni tudta a veszedelmeket, mint ahogy ezt a mosolyt kell meglátnunk abban a tettében is, hogy pár órával előbb, mielőtt elindult erre a mégis csak élet-halál úti a, édesanyjával a detroit i tanítónővel beült a moziba és jól mulatott a burleszk filmen, nemsokára pedig szalmakalappal egyszerű utcai ruhában (bár vastag alsóruhában) repült az óceán felett. És Lindbergh ajkára valószínűleg akkor is előbujt a yankee mosolya, s megint Ryőzött az amerikai optimizmusa, mikor lew Founland partvidékétől kezdve a dühöngő hóviharral órákig küzdött és már-már az a gondolata támadt, hogy jó volna visszafordulni. Lindbergen győ zött a yankee mosolya, az optimizmusa, s ezért kellett győznie. Charles Lindbergh pedig győzött, olyan hatalmasan és egyedülállóan, mint amilyenre alig emlékszünk az emberiség fejlődése során. A fiatal kapitány győ zelmét csodálatos dolgok jelzik, Lindbergh tettében újra halhatatlan erejűvé vált az emberiség. Azt a fogadtatást és azokat a kivételes kitüntetéseket, amikben részesítették őt megérkezése után, méltán megérdemelte tehát ez a bátor, kitartó, intelligens fiú. aki tettével az emberiség jövőjének útját is megmutatta. Mert Lindbergh sikere több a sportrekordnál, az emberfeletti akarat győzelme ez a tér felett, az anyag letiprása a szellem által. A csoda akkora, hogy örökké megmarad az emberek emlékezetében jegyezte meg Mussolini Lindbergh tettéről üdvözlő táviratában és bizonyos, hogy amikor a fiatalember, akinek homloka még az édesanyja csókjától volt nedves, mosolyogva magára vállalta, hogy 35 — 40 órán át, az álomtól egy pillanatig sem lankadtan, a fáradtságtól el nem nyomottan, az emberfeletti erőfeszítéstől félholtan is teljes akaraterejével megvalósítja az emberiség nagy és régi álmát és figyelni fogja az iránytűt és a kormánykereket, hogy törékeny masinájával egyik partról átjusson a má sikra, csodál cselekedett, amit az eddigi fogalmakhoz viszonyítva emberi méretekkel nehéz méricskélni. Lindberg csodás tette, mely a le-bourgeti repülőállomáson reá várakozó százezres tömeg expanzív nyugtalanságát egyesítette két világrész metropolisaiban nyugtalankodó milliókkal, akik leírhatatlan izgalommal, szinte extázissal kapcsolódtak bele a telefondrótokba és a rádióhullámokba, valóságosan a vallásos élmény erejével hatott az emberiségre, amely saját maga erejét érezte meg Lindbergh vállalkozásában s a hit mai devalvációjában uj biztatást öntött az emberiségbe az örök fejlődés iránt. Az emberiség megérezte, mit cselekszik ez az ember ott a végtelen óceán felett, aki a tett roppant feladatával küzködik kicsiny monoplánján, de megérezte azt is, hogy milyen határtalan jelentősége van ennek az útnak. Még etikai értelemben is erős hatásokat váltott ki Lindenberg repülése. New-yorkban negyvenezer néző várta kíváncsian két boxoló mérkőzését. A két öklöző már fennállt a ringben, amikor a mérkőzés megkezdése előtt a döntőbíró bekiáltott a tölcsérbe és felkérte a közönséget, hogy álljon fel a helyéről s mondjon imát, hogy Lindbergh az Atlanti-óceán felett szerencsésen birkózzék meg nehéz feladatával. A negyvenezer ember felállott és két percig néma, templomi csendben imádkozott. Vagy mekkora etikai erőt sugároz ki Lindberghnek az a tette, hogy Párisban első útja hős bajtársának, Nungessernek gyászbaöltözött édesanyjához vezetett. Lindbergh vigasztaló szavait félbeszakította a francia anya zokogása. Nungesserné megölelte az amerikai repülőt és arcon csókolta a fiút, a jelenlevők pedig lopva törölgették könnyeiket és Lindbergh, aki harmincnégy órán át a halál tornácán mert lenni, most kisgyermek módjára sirt, Vagy milyen nagy etikai erőt tartalmaz az is, mikor Lindbergh az Arc de Triomphe alatt megállította autóját és két térdére leborulva imádkozott az Ismeretlen Katona sirja előtt. Ez a huszonöt éves fiú, akit társai „bolond" repülőnek gúnyoltak, egész hős, mert egész férfi. Tettét akkor is ugyanígy fogja megítélni az emberiség, mint most, amikor tomboló lelkesedéssel fogadta, ha esetleg húsz vagy harminc év múlva már természetes és magától értetődő dolog lesz New-york és Paris között a személyforgalom repülőgépen. Lindbergh sikerének jelentőségét ma még taián nem is tudjuk teljes egészében felfogni, csak érezzük, sejtjük, hogy uj korszak kezdetére érkeztünk. Óriási idő múlott el Ikaros mitologikus hősétől kezdve Lindbergh gépéig, mint ahogy nagy idő múlott el azóta is, mióta Columbus felfedezte Amerikát egészen addig, arnig Lindbergh 34 óra alatt Amerikából Európába repült. De sok idő múlott el azóta is és sok lezuhant, összeroncsolt testű mártír jelzi az utat, mióta Wrigth első gépe 12 métert repült egyfolytában az idei év májusáig, amikor először szelte át repülőgép egyfolytában Amerika és Európa között a távolságot, amire pár évvel ezelőtt legfeljebb csak a Verne regények olvasásakor mertünk gondolni. Lindbergh az emberiség fejlődésében egy uj korszak előhirnöke. éppúgy ez lett volna Nungesser és Coli is, vagy Chamberlain és Berthaud, ha Nungesse rék sikertelensége nem riasztotta volna vissza őket az úttól. A világosszőke hajú, mosolygós, szalmakalapos Lindberg uj embere már az eljövendő uj kornak, egy uj emberiségnek, amely még szélesebb horizontú lesz, mint az eddigi, még jobban hisz majd abban, hogy a Föld az övé és méginkább jobban érvényesíti akaratának potenciáját. Lindbergh, az amerikaiaknak ez a pompás hajtása, akinek emlékét a lebourgeti repülőtér hangárjában az ágy felett, amelyben először lepihent, falbaillesztett márványtáblával örökítik meg az utókor számára, akinek a francia köztársaság elnöke átnyújtotta ' a becsületrendet, akit úgy ünnepeltek, mint ahogy uralkodókat sem szoktak ünnepelni, már ennek az uj kornak az előfutárja, amelyben újfajta, uj gondolkodású emberek fognak élni, mint amilyen alakokat talán csak a H. G Wellsnek utópisztikus regényeiből ismerünk most. De az emberiség legnagyobb hatalma éppen az, hogy az elképzelhetetlenből valóságot, a fantasztikus utópiából pedig kézzelfogható tényt tud teremteni. A szalmakalapos, fiatal repülőkapitány 34 órás légi-sprintje is ezt igazolja. A komáromi kiállítás A vidék nagy érdeklődése. — Komárom iparosai és kereskedői is vegyék ki részüket, — Ne maradjanak el a többiektől. — A munkálatok erősen folynak. — Az érdeklődés napról-napra nő. — A bejelentések sűrűén érkeznek. A munkálatok. Megemlékeztünk már lapunkban az év őszért, augusztus 14—21-ig tartandó mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállításról. Amint örömmel értesülünk, a kiállítás munkálatai serényen és eredményesen folynak. A köztársaság gyári és kézműipara, annak tudatában, hogy Komárom egy tisztán mezőgazdasággal foglalkozó országrész központjában fekszik, melynek magyar lakossága előszeretettel látogatja a várost és igy tömeges közönségre van kilátás, élénken érdeklődik a kiállítás iránt és jelentkezések a vezetőséghez nagy számban folynak be. Ez az érdeklődés minden tekintetben jogosult és indokolt is, mert hisz a múltban, amikor egy politikai párt rendezett Komárnmban összejöveteleket, az emberek tízezrei keresték fel a várost e napon, most pedig, amikor párt és nemzetiségi külömbség nélkül úgy a gazdasági élet minden vezető féifia támogatja a kiállítást, oly látogatottságot lehet remélni, amely párját fogja ritkítani. Hasonlóképpen kiválónak Ígérkezik a mezőgazdasági rész is, melyen nemcsak a vidék birtokosai, hanemaSzlovenszkói Mezőgazdasági Tanács, valamint a Csehországi Mezőgazdasági Tanács német osztálya és a Cseh és Morvaországi, valamint a Sziléziai Német Szövetkezetek Központja is résztvesznek a rendkívül tanulságos, sok évtizedes komoly munkáról tanúságot tevő kiállításukkal. Ezek a kiállítások annyi a haladást elősegítő, oktatóanyagot fognak a szemlélő elé tárni, hogy attól egész mezőgazdaságunkra jó hatást, a fejlődés és haladás erős nekilendülését várhatjuk. A népviseleti és háziipari osztály is nagyon szép anyagot igér. A magyar népviseletek és a házi ipar igazán művészi remekeiben lesz alkalmuk a látogatóknak gyönyörködni. A kiállítás alkalmával iparlörténelmi kiállítás is lesz, mely a kisipar aranykorának fennmaradt emlékeit fogja a látogató elé tárni. összegezve a dolgokat, azon biztos reményünknek adhatunk kifejezést, hogy a kiállítás üzleti szempontból teljesen ki fogja elégíteni a kiállítókat, a látogatók pedig az elismerés megelégedettségével távozhatnak majd a kiállításról, ami a legszebb jutalma lesz a kiállítást rendezők nagy fáradságának. Komárom részvétele. A vidék nagy érdeklődéséből arra lehet következtetni, hogy a konárorni kereskedőknek és iparosoknak erős Dr. Percnyi: CsI. töruéngek és rendeletek tára 1918-19,1921, 1922, és 1924 évf. , egyszeri megvételénél Ke 900 — Spitzer Sándor könyvesboltjában Komárom, Nádor-u, 29. versenytársaik lesznek és reméljük, hogy ez csak jobban serkenteni fogja a komáromiakat és minél többen fognak azon résztvenni, mert az volna csak szomorú dolog, hogy a Komáromban megtartott kiállításon éppen Komárom nem volna kellően képviselve. Felhívás a komáromi kereskedökhöz és iparosokhoz. Éppen ezért a kiállítás ,aghis vezetősége az alábbi kérelemmel fordul a komáromi kereskedőkhöz és iparosokhoz: Kérelem városunk iparosaihoz és kereskedőihez. Felkérjük városunk iparosait és kereskedőit, kik az augusztus 14—21-ig tartandó Magyar Mezőgazdasági-, Ipari és Népviseleti kiállításon kiállítani óhajtanak, hogy amennyiben ezen szándékukat az igényelt terület stb. pontos megjelölésével még nem jelentették be, vagy bejelentésük csak részvételüket jelezte és a kívánt területet nem határozta meg, hogy jelentkezésüket az igényelt terület pontos megjelölésével mielőbb tegyék meg, mert a kiállítás vezetőségének a helyek felett diszponálni kell s később a vezetőség a napról-napra történő jelentkezések miatt legjobb akarata mellett sem lesz abban a helyzetben, hogy a helyek tekintetében támasztott minden kívánalomnak megfeleljen. Ez alkalommal felkérjük azon iparosainkat is, kik az iparral bármi vonatkozásban álló történelmi anyaggal rendelkeznek, hogy azt a kiállítás vezetőségének rendelkezésére bocsátani szíveskedjenek. Szükségtelen fejtegetnünk kiállításunk nagy jelentőségét városunk minden egyes lakosára, mert hisz annak mindenki tudatában van, ezért tehát röviden csak azt kérjük, hogy minden iparosunk és kereskedőnk, akinek a lehetősége meg van, mint kiállító vegyen részt és ezenkívül támogassa minden tőle telhető módon kiállításunkat. A Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti kiállítás végrehajtó bizottsága. Tr encséniepiicz csodás hatással gyógyít csúzt, köszvényt, ischlast. Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Pensió-Iakás 40 Kc-tól, Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u. 5., vagy a fürdőigazgatóság. S8S Vörös eton* Párisból írják, hogy a nők megbolondultak. Párisban minden nő vörösre f-sti a haját. Tavaszi divat. De ha Párisban megbolondulnak a nők, akkor meg fognak bo'ondulni Berlinben, Belgrádban és Bagdadban is. A vörös haj tomboló diadalutra indul, a vörös eton világturnéra. Magyarázat? Nincs. Hiszen éppen az a szép az őrületben, a divatban és az asszonyi okoskodásban, hogy azt magyarázni nem lehet. Halvány magyarázati kísérlet, hogy a vörös a legharmonikusabb hajviselet, tudniillik ahoz lehet viselni bármilyen szinü ruhát, kalapot, cipőt, harisnyát és sált. De ennek ne méltóztassanak bedőlni. Az esztendők hosszú során át míg nem láttunk hajviseletet, amely ne lett volna harmonikus, de női ruhakomplekszumot sem, amely nem állt volna tündérien remekül és amelyben gazdája nem lett volna szebb, sőt fiatalabb, mint tavaly ilyenkor volt. Mert ez is hozzá'artozik a divat áldásaihoz. Minden uj ruha, uj kalap, uj botrány, uj cipő, uj tánc, uj férj, uj váóper csak kedvesebbé, csak szebbé, csak fiatalabbá teszi az illetőt. Az idén Tizian ittas vörös színe az, amely a nőt szebbé, fiatalabbá és kívánatosabbá varázsolja. Tavaly az eton, jövőre a fehér paróka lesz az ifjúság, a szépség és az életkedv magasztos szimbóluma. Ami pedig a dologban igazán mulatságos az, hogy a férfiak ezt el is hiszik. Négy év előtt elhitték a férfiak, hogy
