Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-24 / 62. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 7. május 24. rencsét kívánó táviratot adtak fel Lindbergnek. Ernbad svéd követ meglátogatta az amerikai követségen Lindberget és a svéd nemzet nevében üdvözölte. Lindberg tudniillik svéd származású. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Minden jé háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 A római MM autonóm ogázii viharos löifilo. Lukácsovics káplán, a viharmag. Nem engedték szóhoz jutni a közgyfi- , lésen. — Nacionalizmus és politika az egyházban. — A közgyűlés vissza utasította Lukácsovicsék próbálkozásait. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1927. május 22 Már szombati számunkban jeleztük, hogy a komáromi r. kát. autonom közgyűlés körül viharfelhők tornyosulnak és meg is neveztük Lukácsovics József káplán személyében a mozgalom vezetőjét. Ez a prognózis; sajnos, sokkal hamarabb vált valósággá, mint hittük: a katolikus egyház közgyűlése sajnálatos jelenetek színhelye volt Lukácsovics személye miatt. A szlovák jövőről van szó I rikoltott bele az eddigi békességbe a türelmetlen nacionalizmus és a békétlenség megjelent a katolikus egyházkan, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a jövőben. Mindezért a Lukácsovics-féle türelmetlenség a felelős, mely ki akarja magának áréndálni a katolicizmust is. Komáromban az egyházközség közgyűlései a legnagyobb csendben szoktak leperegni. Az idei közgyűlésen a katolikus lakosság százai jelenlek meg, mert, sejtették, hogy miről lesz szó. A nacionalista támadás nem sikerült, a sok száz magyar katolikus között csaknem elveszett a kis szlovák sziget. Az egyház iránt az adózás alá felvett mint-, egy háromszáz szlovák katolikus közül ennek alig negyedrésze tett eleget adózási kötelezettségének, amely természetesen előfeltétele a jogok gyakorlásának is. A legnagyobb tiltakozást az váltotta ki, hogy a magyar elemi katolikus iskolák vezetésében is részt akarlak venni akkor, amikor ott egyetlen szlovák tanuló sincsen beirva. Hiszen ismeretes az, hogy elnemzetleniíést mi nem üz hetünk, ellenben a magyar gyermekeket száz számra Írják be a szlovák iskolába, de ott magyarnak nem szabad iskolaszéki tagságot kérnie. Ez az eljárás, a jogoknak ilyen ilyen értelmezése a tömegekben is visszhangra talál és az elkeseredés kirobban a jogokat reklamáló, de kötelességekre nem vállalkozó törekvések ellen. * A komáromi r. kát. autonom egyházközség vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a Majlát iskola dísztermében, amely a szó szoros értelmében kicsinynek bizonyult, mert abban mintegy hatszáz érdeklődő szorongott. A közgyűlésen mintegy 20—30 szlovák egyháztag is megjelent indítványokkal, tiltakozásokkal gazdagon felszerelve, szóval ellenzéki fegyverzetben. A közgyűlést Máj er Imre dr. apátplébános bevezető szavai után Alapy Gyula dr. világi elnök nyitotta meg és elnöki megnyitójának első mondatait, melyben megemlékezett a hetvenedik életévét betöltött XI. Pius pápáról, állva hallgatta végig a közgyűlés. Majd M rjláth Gusztáv Károly gróf, erdély püspöknek szentelt meleg szavakat, aki Komárom plébániájáról ment ezelőtt harminc évvel a püspöki székbe s e harminc esztendő tele dicsőséggel, de kijutott a megpróbáltatások martiriumából is neki, Indítványára a közgyűlés táviratban üdvözli Erdély lánglelkü püspökét. (Viharos éljenzés.) Majd a halottakról ad számot az elnök jelentése, mely elparentálja Major István nyugalmazott árvaszéki elnököt, az iskolaszék- és Félix Ferencet, a képviselet ügybuzgó tagjait, majd megemlékezik Szőke Kazmér dr. tanügyi espetesről, a magzar iskola megfélemiithetlen harcosának haláláról és Prohúszka Oitokár püspökről, a nagy egyházfejedelemről, akiben a költő és a tudós lelke egyesült. A közgyűlés felállással tisztelte meg emléküké!. Majd Palkovich Viktor esperes távozását jelentette be az elnök, aki a kerületnek hosszú időn át esperese volt, a Katolikus Nagybizottságnak pedig elnöke és a magyar katolikus alsópapságnak vezére. A távozó nyugalomra vágyott, mely itt nem adatott meg neki. Végül Király József segédlelkész áthelyezését jelentette, akinek az egyház- s község nevében hálás köszönetét mond 1 az itt végzett nagyszabású munkájáért, 1 a jó papnak és a magyar kultúra lelkes | munkásának. E bejelentéseket szűnni I nem akaró éljenzés követte. Az elnöki jelentés. Mijd Alapy elnök jelentését olvasta fel az egyházközség múlt évi eseményeiről. Megemlékezett a szent év folytatásáról, Assisibeli Szent Ferenc jubiláns ünnepségeiről. Majd az egyházi és hitélet eseményeit sorolta fel, kiemelve ebből a május 1-én megtartott szivgárdista kongresszust. Később az autonómia életének főbb mozzanatait sorolta elő és az adózás körül észlelt sérelmes eljárást is érintette. Majd az iskolákról számolt be a gondosan szerkesztett jelentés, a kisszemináriumról és a tervezett katolikus internátu3 ügyéről. Az egyháztársadalmi életben a katolikus estéket emelte ki és a háborúban elesett hősök emlékének megörökitési mozgalmát is ismertette. A katolikus egyesületek működésének rövid jellemzése után rátért a katolikus Karitász munkájára, melyben a Szent Erzsébet Egylet, az irgalmas nővérek és a Majláth-iskola tanítói testületé tevékeny részt vett. A tartalmas elnöki jelentést a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Számadások — költségvetés. Az autonóm egyházközség múlt évi számadását dr. Haján Lukács jegyző ismertette, melyet a közgyűlés vita nélkül egyhangúan fogadott el, 66433 kor. kereteiben. A folyó évi költségvetést pedig 74453 K bevétellel és kiadással állapította meg a közgyűlés, amelyre 20% pótadó kivetését szavazta meg szintén egyhangúlag. A temetőbizottság jelentését dr. Majer apátplébános ismertette, aki a gondnoki számadást felolvasta, majd a sírhelyek újból való megváltásának kérdését ismertette. A közgyűlés megsemmisítette a temetőbizottság eljárását és utasította a képviseletet, hogy uj temető rendtartási szabályzatot dolgozzon ki. A felekezetnélküliek temetőjének ügyében, akik ez idő szerint a katolikus feietkezet temetőjébe temetkeznek, azt határozta a közgyűlés, hogy megkeresi a város képviselőtestületét ezek részére külön temető kijelölése iránt. A katonaságot, mely nem hajlandó 60 sírhely árát megfizetni, polgári perrel támadja meg az egyházközség. A választások, Dr. Alapy Gyula világi elnök ekkor az elnöklést átadta a választások tartamára dr. Majer Imre apátplébános egyházi elnöknek, aki bejelentette, hogy a szlovák kisebbség tagjai a választás előtt szót kérnek, nekik a szót meg is adta. Hanus tanfelügyelőségi tollnok kezdett beszélni és polemikus szavakkal mond egy-két mondatot, de a közgyűlés viharos tiltakozásába fúlnak szavai. Utóbb a percekig tarló vihar miatt el is állott a szótól. Utána Lukácsovics József káplán akart beszélni, de szavai elképzelhetlen viharban vesznek ei. Lukácsovics ellen. Ekkor lett világossá, hogy a közgyűlés többségét képező magyarság Lukácsovics személyét tartja a konfliktus előidézőjének. Viharos közbeszólások röpködtek feléje, de minden áron beszélni akart. A csengetyü folyton szólott és Majer apát szavat elvesztek a rettenetes tumultusban, Ezt fokozta még Lukácsovics viselkedése, aki vállán vastag sétabottal jelent meg a közgyűlésen és minden áron beszéfni akart, erről azonban szó sem lehetett a borzasztó zajban és a feléje zuduló sértő közbekiáltások közt. A példás rendben indult közgyűlésben a rend teljesen felborult. Ennek csak a szlovák csoport kivonulása vetett véget. Ezelőtt Markovics Ede polg. iskolai tanár szólalt fel, aki tiltakozást és felebbezést jelentett be. Markovics azzal kezdte beszédét, hogy „szeretettel jöttek ide“, de később mégis haragosan távozott. A tisztikar megválasztása. Dr. Mijer apáíp’ébános az egyházközség tisztikarának megválasztására tett javaslatot és a közgyűlés egyhangúlag, lelkes éljenzések közt megválasztotta dr, Alapy Gyulát világi elnökké, dr. Kállay Endrét alelnökké, dr. Mihola Ferencet jogtanácsossá, Makky Lajost pénztárossá, Zimkay Antalt ellenőrré, dr. Hajdú Lukácsot egyházi és Zsidek Bélát világi jegyzőkké. Titkos szavazás. Nagyvennél több egyháztag titkos szavazást kért, amelyet dr. Majer Imre elnök el is rendelt. A szavazás a legpéldásabb rendben folyt és egynegyed két órakor ért véget a következő ered ménnyel: Iskolaszéki tagokká megválasztották: Dr. Aranyossy László, Bálint István, dr. Bardócz József, Biró Gyula. Doma István, Dosztál Jakab, Gidró Bonifác, Gödör Kap. János, Gergelyi József, dr. Kállay Endre, dr. Kamrás József, dr.Kőváry József, Lenhardt Mihály, Milus János, dr. Mezey János, Sárosy Etele, dr. Talcsik Károly, Zechmeisíer Sándort. Az egyházközségi képviselet tagjai lettek: Balogh Miklós, Boidoghy Gyula, mm Búkor Lajos, Dobrova András, Dos zfá Nándor, Feksor G/örgy Galba Károly, Hajdú Gábor. dr. Horváth Cézár, Ipovitz József, Ivánfy Géza, Jónás Mihály, Kalabusz István, Kathona Ignác, dr. Kebiu8ek Imre, Kiss Endre, Kiss István, Krajczár István, Kaubek Frigyes, Leisz Nándor, Liptay László, Lukovic3 József, dr, Mídarassy Pál, Makky János, Olegra An'ai, Maszarovics Pál, Molecz Tivadar, id. N3gy János. Nagy Simon, Pékh József, Prantner Lipót, Szórád János, Tokarik József, Tóth József (ács és kőmives m.) Trunetz Ferenc, Viszmeg Márton, Windisch Károly, dr. Witausek Károly, Zsilinszky István és Bindernics József. Majd a temető bizottság alakult meg, témetőgondnokká Broczky Istvánt választotta meg a közgyűlés, mely megalakította a számvizsgáló bizottságot, pénzügyi, szociális és adófelszólamlási bizottságokat. Úgy az iskolaszék, mint a képviselet és a bizottságok tagjai közé szlovák egyháztagokat is választott a közgyűlés. A szlovák kisebbség magatartására nézve jellemző, hogy a közgyűlés megelőző napon a jelölő bizottsággal való tárgyalás alkalmával átadott névsornak minden tagját elfogadta a jelölő bizottság és beosztotta az autonom szervekbe az egy Lukácsovics József kivételével, mert annak megválasztását nem lehetett remélni. A szlovák kisebbség tagjai a közgyűlésnek lisztét nyújtottak be, azonban kivonulásuk folytán ezek megválasztására sor nem kerülhetett. A választások kihirdetésénél egy ifjú szlovák férfiú izgatottan jegyzett és felebbezést jelenteti be, azután sietve távozott. Végül Majer Imre apátplébános válaszolt egy érdekes interpellációra, amit a közgyűlés tudomásul veti. Ez az interpelláció is Lukácsovicsra, a viharmagra vonatkozott.---------------------------------------------1 Masaryk pártjainak teljes számban kell felvonulniuk pénteken, ha Masaryk megválasztását már az első menetben biztosítani akarják. — május 23. A nemzeti demokratapárt az elnökválasztás kérdésében a cseh néppárt állásfoglalásától teszi függővé. Svehia miniszterelnök mindent elkövetett, hogy a párt vezérét, Hlinkát engedékenységre bírja, bár a párt úgy döntött, hogy semmiesetre sem szavaz Masarykra. Az első választási menetben valószínűleg Masaryk mellett szavaz a cseh agrárpárt 6 8 tagja és egy lengyel képviselő. Valószínűleg Masarykra szavaz a 47 tagú cseh néppárt is, bár ezek még nem hozták ! nyilvánosságra határozatukat, amitől a I nemzeti demokrata párt is függővé tette állásfoglalását, Masaryk mellett fog szavazni a 43 cseh szocáldemokrata, a 19 cseh iparospárti, 36 nemzeti agrárpárii, német iparospárli és a 20 német keresztényszociálista. Hat azat kálvinista jtlsnlÄn nyilt meg ! szombatos az országos refuíMigresszas Budapesten. Budapesten szombaton kezdődött ! meg a nárom napra tervezett országos ! református kongresszus, amelyen hat • ; ezer magyar református vett részt. A naggyülésre az egész ország kálvinista gyülekezetei elküldték demonstrációjukat. A városligeti iparcsarnok hatalmas fedele alatt tartották meg szombaton a í naggyülést megnyitó istentiszteletet és ; az első előadásokat, melyeket harang- i szó, ünneplő gúnyák, zsoitárének és a i lelkesedés forró hangulata tett ünnepies : külsejűvé. \ _ A szószék előtt rádiomikrofónok ■ voltak felszerelve, hogy az olt eíhang- I zott beszédeket az ország minden ré; széo hallhassák rádió utján. Az első j szónoklatot Czeglédi Sándor egyházkerületi főjegyző mondta el a „Jövel szentlélek“ ősi zsoltár eléneklése után. Azt fejtegette, hogy vezeklésre és megtérésre van szüksége a magyar református egyház gyermekeinek, kijelentette, hogy a nagygyűlés nem politikai demonstráció akar lenni, hanem demonstrálás amellett, hogy Krisztus - nélkül nincsen magyar jövendő. Az Valószínűleg Masaryk ellen szavaz a 62 kommunista, a 35 szlovák néppárti, a 20 nemzeti demokrata, a 26 német szociáldemokrata, a 15 német nemzeti, a 9 német nemzeti szocialista, a 6 magyar keresziényszocialista és a 4 pársonkivüli képviselő és a szenátus. A háromötöd többséghez tehát 270 szavazatra van szükség és ilyen körülmények között Masaryk pártjainak teljes számban kell felvonulniok pénteken a választásra, ha msgvaiasztását már az első menetben biztosítani akarják. A második menetben azonban Masaryk megválasztása egészen biztos, mert ekkor a kommunisták a német szociáldemokraták és valószínűleg még mások is mellette adják le szavazataikat. első nap során több szónok között feltűnő volt Hegedűs Lóránt előadása a magyar kálvinista egyházról. A református naggyülés arányai vasárnap bontakoztak ki. Vasárnap reggel fél 9 órakor négy helyen egyszerre tartottak ünnepi istentiszteletet, amely után a gyűlés résztvevői ünnepi felvonulást tartottak az iparcsarnokba, ahol a református egyház püspökei mondottak beszédeket. földbirtokosok és gazdák figyelmébe 1 Most jelent meg mille G : Gyakorlati Gazdalexikon 2 kötél egész uászonkötésben. ára 286 K Bezerédy-Szilassy: mezőgazdasági lsexikon 2 kötet fflzue ára 312 K Kaphatók: Spitzen Sándor könyvesboltjában, Nádor-u. 29.
