Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-17 / 59. szám
1927, májas 17. Komáromi Lapok 3. oldal. alanti cikkekben Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 140 i c-L>o s-W Férfi fehérnemű, Női síines nadrágkombiné, Női- és iérfi harisnya, Mosd selyem harisnya, Női selyem alsónadrág, Vulkán és bőr Kofferek, Divatos bőr retikülök, Kötött pull-over és mellény, Férfi Pyjamas, Nyakkendő újdonságok, Mosó játszó ruha, TETRA babakelengyej Félharisnya és matrózing, Vászon zsebkendő, Divaternyők és bambusbotok, Crépe de chine sálok, Sport gyermekkocsi 98 Ke, ezenkívül különlegességek szekrényalaku és szijjrugós kocsikban. o<^. lNU sj tsl szerdahelyről beérkezett a vonat reggel félhétkor. Aki ezzel jött be, mert mondjuk 8 ra, vagy 9-re volt beidézve, hát szintén nagy gyönyörűséggel tölthette el az idejét félhéttői nyolcig vagy kilencig. Itt is történt változás, persze most nyáron és a félhetes vonat félnyolckor ér be. Az utolsó vonat télen beérkezett Pozsonyból Komáromba este féltizkor, amikor nagyon fáradságos volt bever ködni a sáros, havas utón a rossz világítás mellett az állomásról a városba azoknak, akiknek nincs pénzük kocsira. Ezen a kellemetlen érkezési időn is javítottak éppen 3 órát természetesen most nyáron, amikor az esték későn köszöntenek be é3 amikor a nyári esték kellemesek és most a féltizes vonat félhélkor már beérkezik Komáromba, Egyik balkezes intézkedése a menetrendkészitőnek, hogy a délután félkettőkor Pozsonyba induló vonat Komárombani időzését 10 perccel megrövidítette, hogy ezzel is kevesebb idejük legyen a Komáromba jött vidékieknek ügyesbajos dolgaikat, vásárlásaikat, megrendeléseiket elvégezni és a vonat most 1 óra 20 perckor indul. Már most figyelmeztetjük a menetrend összeállításába befolyó tényezőket, hogy kellő időben tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy ezt a nyári menetrendet hagyják meg télre és a téli menetrendet majd jővő esztendőre léptessék életbe majd a nyáron. Argentina az a csinos nő, aki után az egész világ mohón áhítozik».. Egy reklám, mely az ország legigazibb tükörképe — Kik uralkodnak Buenos- Airesbént? — Az európai és északamerikai nagytőke Eldorádója, Szomorú és kétséges az argentínai kivándorlók sorsa. között, közérdekből keresztül kell haj- | szolniok. S ennek ma már az egyszerűbb nép között sem lesznek nagyobb nehézségei. Mert az elmúlt évben s ebben as évben is olyan súlyos káro kát szenvedtek az Érsekújvár környéki földtulajdonosok, irgy, hogy ma már a leginaradibbak sem zárkóznak el a megfelelő áldozatok meghozatalától. Mindenki tisztában van azzal, hogy az a kár, amit a viz évről-évre okozni szokott, sokkal nagyobb, mint az az áldozat, amit, a szabályozás elvégzésénél kell hoznia az érdekelteknek. Az érsekujvári érdekeltek már állást is foglaltak a dologban s felírtak a nyitrai zsupanátushoz, melyben kérik a szabályozásnak a középső s alsó szakaszra való kiterjesztését. Minden remény megvan arra, hogy az illetékes körök méltányolni fogják ezt a kivánságot, mert az egyoldalú eljárás a legnagyobb veszedelmeket hordja magában. Tudvalevő dolog, hogy annakidején Szeged katasztrófáját is az okozta, hogy a Tisza felső szakaszát előbb szabályozták, mint az alsót. Amennyiben a felső szakasz szabályozását, technikai okokból mégis előbb kezdenék meg, mint az alsőbbakét, akkor legalább az alsőszakasz gátjait kell megerősíteni, mert egy 1920-ban lezaj lőtt áradás most a felső szakasz szabályozása esetén egyszerűen viz alá sülyesztené egész Érsekújvárt és környékét. Kétmilliárd veszteséggel zárult le a berlini tőzsde szerencsétlen péntekje. A beriini értéktőzsdén régóta tartó hausse je utánlmult pénteken a tőzsdepánikban érte el visszahatáséi. A reportpénzek beszüntetésének hírére már a kora reggeli órákban megszaporodtak az eladási megbízások, mire a tőzsdetanács a veszély elkerülésére és ovóintézkedések [foganatosítása végett ülést tartott, az intézkedések azonban meddők voltak. A tőzsdetanács akkor azt határozta el, hogy a határidőpiacon csak olyan papirosok értékét szabad jegyezni, amelyek árfolyamukból legfeljebb csak. 121/2°/o ot vesztettek, ilyen azonban kévés maradt, mert a papírok ára már a nyitás után 30—100 pánttal alacsonyabb volt az előző napi záróárfolyamoknál, később pedig a zuharás még rohamosabb Ütemű volt. A fekete pénteknek,amelynek egy napi veszteségét két milliárd aranymárkára (16 000 000.000 csehszlovák koronára) becsülik, közvetlen oka Schacht dr-nak, a birodalmi bank elnökének drákói intézkedése volt a bankokkal szemben a reportpánzek kérdésében. Schacht dr. a tőzsdeárak csökkenését már hetekkel ezelőtt bejelentette, mert a tőzsde árfolyamai úgy tüntették fel az országot, mintha a leg nagyobb virágzásban élne, pedig a német közgazdaság nagy nehézségekkel küzködik. Schacht elítéli ezt a túltengő vad spekulációt és előre felszólította a szolidabb elemeket, tartózkodjanak a vad spekulációtól. Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Sch? olí ehifon, vász!:n, paplaulepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Ki állítja össze a menetrendeket ? Aki nincs tisztában az évszakokkal. — Nem tudja, mikor van tél és nyár. — Felfordult világ. Amióta vasutak szeldelík keiesztül a földtekét, s amióta a vonatok indulását és érkezését pontos időhöz kötik, azóta elfogadott törvényszerű szabály az, hogy télen a vonatok később induljanak reggel és este hamarább beérkezzenek a végállomásra. És e szerint a szabály szerint szokták a vonatok menetrendjét összeáliitani. Nyáron ellenben az a szabály, hogy korán kezdjenek már kiindulni a vonatok és későbben szűnjön meg a forgalom. Hiszen ez természetes is. A világitó és fűtőanyag kímélését segíti elő, ha télen reggel későbben kezdődik a vasúd forgalom. Nyáron már korán világos van, se a vonatot, se az állomásokat, se a pályatestet az állomásoknál nem kell világítani. így született meg az egész világon a téli és nyári menetrend fogalma. Amig igy van ez az egész világon, addig nálunk egészen megfordított dolgokat tapasztalunk. Csak egy futó pillantást kell vetnünk a május 15-én életbelépett uj menetrendce, szomorúan láljuk, hogy itt a telet összetévesziik a nyárral. Igaz ugyan, hogy a meteorológusok azt állítják, hogy az évszakok megszokott idejében nagy eltolódások tapasztalhatók, de azért mégis furcsa és kissé korai dolog, hogy a menetrendekben ezt az eltolódást annyira veszik, hogy a telet felcserélik a nyárral és a nyári menetrend tulajdonképpen téli és megfordítva. Ennek igazolására hamarosan csak egy példát kapunk ki a sok közül. Lássuk a csallóközi vasút menetrendjét: A csallóközi vasúton a féli menetrend szerint a reggeli vonat Komáromból Pozsonyba reggeljfélötkor indult. Hát ez télen rettenetén korán van, Tegyük fel, hogy valakinek nem Pozsonyban, hanem egyik közeli faluban akadt dolga, ahová már reggel 5 órakor odaért. Nyolc kilenc óra előtt nem mehetett a községházára, tehát 3—4 órát kellett gubbasztania a rendesen nem fütött és nem világított vasúti állomáson, vagy esetleg bemehett a kocsmába, ahol éppan akkor szoknak takarítani, söpörni, szellőztetni. Hogy milyen gyönyörűséges szórakozás ez, ezt elképzelni is könnyű. Keservesen érezték ezt a komáromi vadászok, akik Csallóközben bereltek vadászterületet. Ezeknek is rettenetes volt öttől nyolcig, kilencig kihúzni az időt, amig annyira kivilágosodott, hogy vadászni lehetett. Az új, május 15 én életbelépett menetrend nem télen, hanem nyáron változtatta meg ezt a korai vonatot és most félöt helyett másfél órával később, kétperc híján 6 órakor indul Komáromból Dunaszerdahelyen át Pozsonyba a vonat. A bölcs intézkedés éppen megfordítja a rendet. Most nyáron már nem volna olyan nagy dolog a korai indulás, mint télen és mégis most változtatják meg. No de ne sirjunk»a félötkor induló vonat ulán, mert annak gyönyörűségeitől nem fosztottak meg bennünket örökre, mert azt újra viszontlátjuk a téli menetrendbe. De menjünk tovább. Télen Duna-Buenos-Aires, 1927 május. Ma, midőn Dél-Amerika az intellekíu ellek, tönkrement iparosok, kereskedők és munkásemberek egyetlen kivándorlóhelye, mert sz U S A.-ba lehetetlen bejutni, Ausztrála viszont a költséges utazás miatt elérhetetlen, érdekesnek tartom Argentina, de mondhatnám Dél- Amerika központjának: Buenos-Airesnek fotográfiáját megrajzolni. Közel egy éve vagyok a városban, elérkezettnek látom hát az időt, hogy elfogulatlanul számoljak be az itteni életről, viszonyokról és elérhetőségi lehetőségekről. Sok képet rajzolhatnék Buenos Airesről, Argentínáról, de csak egyet akarok megemliteni, mely leginkább megragadla figyelmemet, s ez leghűségesebb tükre Argentínának, Egy rádiótetegram vállalat reklámját láttam a nspokban az egyik villamoson. E reklám Észak- és Dél Amerikát, valamint Európát ábrázolja hatalmas térkép alakjában, s minden egyes nagyhala lom területének központjában egy-egy találó alak van berajzolva, Argentina a központja e rajznak, mit csinos fél-spanyol, fél-olasz nő szimbolizál s vele keres és talál kapcsolatot rádión a többi alak: a yenbi, az ismert öregedő cilinderes alak (Egyesült-Államok), amint mosolyogva tárgyal a csinos nővel, Anglia, a számitó, szikár üzletember, komolyan értekezik vele. Németországot bankdirektorként illusztrálják, amint íróasztala mellől diszponál a pápaszemes, kövéredő igazgató ur... Aztán láthatók a többi a mellékalakok: a bersaglieri kalapos olasz, a fess francia tengerésztiszt és a színes ruhába öltöztetett spanyol, amint ez utóbbi az egész társa Ságot figyeli. És a csinos nő, Argentina, aki után eped, nyúl az egész világ, mosolyogva hallgatja őket, látszik rajta, hogy tudatában van szépségének, csinosságának. Csodáltam, hogy a reklám megjelenhetett, de nem volna találó, ha meg nem jelenhetett volna. Valóban hűséges képe, fényképe Argentinénak, az elkényeztetett, de kihasznált Argentínának, melynek szépségén kívül semmije sincs. Mindene van és semmije egyben, mert minden érték, minden vállalat a külföld kezében va. Nincs is itt hiány semmiben, megtalálható itt minden: kezdve az állandó friss gyümölcstől és főzeléktől, a finom angol szövetből készült ruháig, de mindezt külföldi kézből kapja az ember. Ritka, fehér holló az olyan benszülött, aki már második, harmadik generáció volna s még ritkább közöttük, aki ipar, kereskedjem révén ért volna el pozíciót s a maga erejéből produkált volna valamit. A papír, melyen írok, német gyártmány, a ceruza Csehszlovákiából való, a tinta angol, a toll német, az Írógép U S A. a pecsétviasz angol, a fényképezőgépem U. S. A .... A világítást angol vállalat adja. övék a villamos és a leg'öbb autóbuszvállalat is, övék a földalatti vasút, sőt a vasutak 80 százaléka is, az építkezési vállalkozók, a mérnökök, építészek stb Ma a legjobb, legbiztosabb üzlet itt a hajózás, a be és visszavándorlás, a rettenetes kivitel és behozatal szállítása tengerentúlra és mit lát e téren a szemlélő: van itt német, angol, U. S, A., * japán, francia, holland, spanyol, ső olasz hajósvállalat is, de még nagyítóval sem található egy argentínai hajóstársaság. Mije van hát Argentínának ? Egy elképzelhetetlenül nagy és elképzelhetetlenül kihasználatlan szűz termőföldje, területe, de hogy ezt megérthessük, még egyszer meg kell említenem, hogy az ország területe tízszer akkora, mint Németország, mig lakossága hatodrésze Németországnak. A 10 millió lakosságából magában Buenos-Airesben él vagy 3 millió, van ezenkívül még vagy 4-5 nagy város, amelyekbe együtt szintén vagy 3 millió lélek él, s igy e roppant kiterjedésű ország vidékére mindössze 4 millió lakos jut. Elképzelhető hát, hogy mekkora területek hevernek itt kihasználatlanul, parlagon, legjobb esetben erdőktől, őserdőktől benőve. Zsebpénzért juthat területhez, birtokhoz, aki pénzzel jön ide, de sok-sok pénz, kitartás kell ahhoz, hogy e földből termőföldet teremtsen a munkáskéz. Sajnos, az argentínai kivándorló kevéssé van felvilágosítva, tájékozatlan, nem ismeri a nyelvet, a spanyolt s kihez forduljon itt tanácsért ? Idő kell ahhoz mig mindenre rájön, s addig már beleszokott a nagyvárosi életbe, nem kívánkozik ki a földre, az erdőbe, a rengetegbe I... De még nagy százalékba jön ide minden egyéb, mint a földmivelő. Legtöbbje intellektuel, volt kereskedő, iparos, s a legtöbbje bizony hamarosan belátja, rövid Ítélet után, hogy nem igy képzelte el azt az Amerikát, melyet a nagy Colon (igy uevezik itt Colombust) fedezett fel 400 egynéhány év előtti Mert mi történik az ideérkezővel ? Otthon nem sokat gondolkozik az illető: elhatározza magát, hogy kijön és „lesz, ami lesz*... A hajón ismerkedik. Többnyire hasonszőrű utasokkal, akik először jönnek ide. Mindegyik máskép képzeli el az életet, s nagy a n egiepetés, méltatlamkodás, mert biz nem jó élni munkakeresés közben az „Emigrációs“ házban, meg azlán ott nem is tűrik tovább a kivándorlót 8—10 napnál, hát kenyér u>án kell nézni 1 Nem szándékom elrettentő képet rajzolni Argentínáról, de nem volna igazságos a leírásom, ha mindezt fel nem soroltam volna. Végeredményben azt akarom és akartam leirni, hogy Argentina nem a szegény kivándorló Amerikája. S ha valóban Eldorádója is az európai és északamerikai nagy tőkének, akkor csakis a nagytőke az, amely itt olcsón jut jó üzlethez, olcsón vesz, olcsón épit, kereskedik, gyárt, müvei és mindezt 0 csó, nagyon octo, rászorult, éhező, tapasztalatlan kivándorlókkal. Az jöjjön ide, aki pénzzel, sok-sok pénzzel rendelkezik, aki elhatározza magát arra, hogy kimegy a vidékre és feldolgozza a szüzföldet, melyet aztán hatalmas árért értékesíthet egy-két éven belül Persze ezt minden ide vándorolni szándékozónak tudnia kellene, de ki világosija fel az illetőt? Senki, senki, legkevésbbé a hajósvállalat mely egyedül ismeri az itteni viszonyokat s amelyeknek viszont üzlet minden egyes kis kivándorló. (S—y) !
