Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-14 / 58. szám

1927. május 14.

Komáromi Lapok

7. óddal

”1»

hitel nagyságát. Ezeket az adatokat csak az igazgatóság kapja kézhez, amely a vevőnek néhány napon belül igazolja rendelését. A Moravia Rt. reméli, hogy ezzel a rendszerrel lehetővé teszi a középosztálynak, hogy viszonyainak megfelelően felszerelhesse magát és igy

természetesen — vevőkörének kibővítését várja.

— Eljegyzés. Dr. Csukás István Komárom sz. kir. város főjegyzője, néhai dr. Csukás István közkórházi főorvos fia, eljegyezte Bangó Panni urhölgyet Miskolcon.

— Esküvő. Ghyczi, Assakürthi és Ablánckürthi Ghyczy Jenő m. kir követségi titkár, néhai Ghyczy Dénes Komáromvármegye alispánjának és G undani Strada Gizella fia május 18-án

"tartja esküvőjét Járdánháziés Berenczei Kováts Dórával, Kováts Miklós cs. és kir. kamarás és Streicher Berta leányával Budapesten, a piariasta rendház kápolnájában.

— A főgimnázium dakünnepélye.

A jövő vasárnap délután a Kultúrpalotában megtartandó diákünnepély iránt igen nagy az érdeklődés. Az ünnepély során a főgimnázium legjobb szavaiéi, énekesei, muzsikusai mutatkoznak be. Az ünnepélyt Borka Géza dr. tanár rendezi, aki garancia arra, hogy az nívósán fog lefolyni és a közönség kitünően fog szórakozni. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni.

— Énekes mise május utolsó vasárnapján. A főgimnázium egyházi énekkara május utolsó vasárnapján fellép a Sz. András templomában karénekekkel, melyeket Pataky Maurus regenschori tánit be. * 8

Minden gy ógyszertárban drogériában és pa rfumeriában kapható.

Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312.

— Tanfelügyelői látogatás a községi elemi Iskolában. J<zo Márton állami tanfelügyelő ez évben április 22. és május 8. között tartotta ellenőrző látogatását a községi elemi iskolában. Ez évben a fiúiskolával foglalkozott behatóbban, ámbár azért a leányiskolában Is hosszasabban időzött. Külön időt szánt az írásbeli dolgozatok, rajzok, agyagmunkák, famunkák, általában a slöjdoktatás eredményének és a női kézimunkák megtekintésére. A látogatását befejező értekezleten a tapasztaltak fölött való megedésének adott kifejezést.

— A Kamocs8i Önkéntes Tűzoltó Egylet műkedvelő csoportja május hó

8 án másodszor játszotta le Szigeti J. „Csizmadia mint kisértet“ cimü 4 felvonános szép és gazdag színmüvét. Az egylet műkedvelő csoportja már sok színdarabot játszott mindig talpraesett sikerrel, ezzel a legutóbbival azonban bámulatos ügyességével, a darab teljes átérzésével, kifogástalan technikájával jogosan kiérdemelte a kamocsaiak elismerését és háláját. A szereplők kivétel nélkül úgy a húsvéthétfői, mint a mostani másodszori előadáson élethűen, tiszta tudással adták elő a jól megválasztott és a közélet megannyi különböző jellemét markánsan bemutató színdarabot. Az egylet parancsnoksága és a műkedvelők fáradozása és áldozatkészsége megérdemelt viszhangra talált, aminek legszebb tanúbizonysága, hogy mindkét előadáson zsúfolásig megtelt a színházterem lelkes vidéki és helybeli közönséggel.

— Javítják a plébánia épületét. A

város, mint kegyur, javíttatja plébánia hivatal ősi, az időjárás viszontagságaitól megviselt épületét. A plébániát ezelőtt öt évvel tatarozták, ugytehát ráfért egy kis renoválás.

— A kát. adúfalszólamlási bizottság ülése. A katolikus autonom egyházközség adófelszólamlási bizottsága ma, szombaton déluián 4 órakor a Majiáth iskola tornatermében ülést tart. Ugyanitt ülésezik egy órával később az egyházi pénzügyi bizottság is.

— Elhunyt művésznő. A magyar színészetet gyász érte, halottja van. Zöldi Vilma neves magyar színésznő hunyt el Budapesten, egyik szanatóriumban. Zöldi Vilmát, a kiváló drámai művésznőt jól ismerte és szerette a komáromi szinházbajáró közönség is. Akkor járt náiunk és akkor lépett fel többször a kultúrpalota színpadán és ragadta el igazi művészetével a közönséget, amikor Földessy Sándor színtársulata másodízben tartott itt szezont és amikor Oláh Gyula, a népszerű énekes is tagja volt a társulatnak. Oiáh Gyula e szezon alatt vette nőül a társulat jeles drámai hősnőjét Zöldi Elzát itt Komáromban, a most elhunyt Zöldi Vilma nővérét. Az uj házasok meglátogatására jött el Zöldi Vilma Komáromba és pár hetet töltött itt. Ittartózkodása alatt többszőr fellépett, mint vendég. A közönséget első fellépésére meghódította. Zöldi Vilma leánya volt a népszerű komikusnak és humoristának, a nemrég elhunyt Zöldi Mártonnak, aki a magyar szinészeletből sok sok jelenetet, esetet megörökített sűrűén megjelent tárcáiban. Az elhunyt művésznő édes anyja Alszeghy Hona is neves magyar énekesnő volt. Az elhunyt művésznő édes anyjának a testvérei: Alszeghy Kálmán, a budapesti m. kir. Operaház nyugalmazott főrendezője, Császárné, Alszeghy Irma, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja és Alszeghy Béla huszárezredes, aki már meghalt. Az elhunytnak másik nővére, Tilda szintén neves énekesnő volt, de amikor férjhez ment, megvált a színpadtól. Zöldi Vilmát ismerte a komáromi közönségen kivül a pozsonyi közönség is. Legszebb sikereit Budapeslen, Szegeden és Kassán aratta. Temetése nagy részvét mellett a pócsmegyer—leány falusi temetőben ment végbe.

— Baby kelengye, Telra áruk, gyermekkocsikban legnagyobb választék Eibertnél.

— A somorjai ifjúság szinieiőadösa a Legényegyletben. Holnap vasárnap érkezik Komáromba a somorjaiak tanoncegyesület ifjúsága, hogy tanulmányi kirándulás keretében megtekintsék városunk nevezétességeit. — Fél tiz órakor érkezve d, e. megnézik a város múzeumát, d. u. a város ipari kikötői és egyéb nevezetességeit Este pedig a Legényegyletben 8 órai kezdettel színre hozzak Farkas István párkányi polg. isk. tanító „Sári te“ c. 3 felv. vig magyaros népszinmüvét. — Komárom társadalma, köztük az ált. ipartársulat is melegen támogatja a bátran élni és tanulni akaró ifjúságot s igy bizonyára kedves emléket hagyva vissza Komáromba, maguk is kedves emlékkel fognak távozni ősi városunkból. — Az előadásra jegyek kaph dók özv. Apagyi Aladárné dohánytőzsdéjében Jókai-utca 3 sz. alatt s este 7 órától a Legényegyletben 8, 6, 4, 3, 2, 1, K-ás árban.

— A ront. kát. autonom egyházközség

közgyűlése. A komáromi r. kát. autonom egyházközség májás 22-én d e. 11 órakor a Majiáth-iskola dísztermében tartja rendes közgyűlését az alábbi napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. 2, Jelentés az egyházközség 1926. évi tevékenységéről. 3 Az egyházközség 1926 évi zárószámadása 4. Az 1927, évi költségvetés. 5. Az egyházközség tisztikarának, iskolaszékének, képviseletének és bizottságainak megalakítása az 1927— 1929. évekre. 6. A teraetőbizottság jelentése. 7. Esetleges indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg három nappal nyújtandók be az egyházközség elnökségénél.

— Vízi cserkészet. A komáromi Jókai cserkészcsapat ajándékozás és vétel utján két uj csónakhoz jutott, melyek a cserkészeknek az egészséges vizisport gyakorlására rendelkezésre állanak. A csónakokat azok a cserkészek használhatják, akik az úszásban gyakorlatot szereztek.

— Csikó rúgás, mely halállal végző • dlk. Veres Pál 18 éves szolgalegény a vágfarkasdi határban szántogatott. Az ebéd ideje alatt kifogta lovait és enni adott nekik. Amint a lovak mellett futkosó kis csikó észrevette az abrakolást, sebesen közeledett a kocsi felé. A legény helyére akarta terelni a csikót, de a kis szeleburdi hatalmas rúgással fizetett érte, amely a gyomor tájékán bélrepedést okozott. A szerencsétlen fiatalembert azonnal az érsekujvári kórházba szállították, ahol megoperálták. De a műtét már nem segített rajta és pár napi kínlódás után kiszenvedett.

Irodalom.

Kersék János emlékezete.

1889-1927.

Irta és elmondotta Boross Kálmán, Kamocsán > Kersék Jánosnak 1827. évi április 24-én tartott emlékünnepélyén.

Ha jól emlékszem, mindössze négyszer találkoztam Kersék Jánossal ref. egyházhatósági gyűléseken.

Alig volt még ember, aki reám mindjárt az első beszélgetésünk alkalmával olyan rokonszenves lett volna s olyan maradandó emlékű hatást gyakorolt volna, mint ő.

Már második találkozásunkkor szoros

Í barátságra leptünk, örült annak, hogy ő három évvel fiatalabb mini én és ezen a címen bátyámnak szólított.

A szerény igénytelenségnek igazán példányképe volt. Külsejéből, beszédmódjából, emberi hiúságtól teljesen mentes magatartásából senki sem gondolhatta, hogy egy kis könyvtárra való tanulságosnál-tanulságosabb újságcikket, értekezést, szebbnél-szebb költeményt megirt és löbb kötet verset, kisebb és nagyobb színmüvet közre bocsájtost.

Mint egy igazi hegedűművész, ad játszi könnyedséggel csalja ki a hurokból a kesergető, lelkesítő, ábrátídozó és felvidító nótákat, úgy ő Isteniől nyert rendkívüli tehetségével korlátlan ura volt a magyar költészetnek.

Kersék János 1869 julius 12-én született Léván. Kora gyermekségében éreznie kellett az élet terhét, mert sze gény sorsban levő édes atyja elhalt es özvegy édes anyjának szeretetteljes gondját neki kellett pótolnia már tanuló eveiben.

De miként igen sok jelesnek a küzdelmes tanulóévek ösztönzésül szolgálnak a nagyra, nemesre törekedésre, úgy nála is Istennek bölcsessége alkalmat adott arra, hogy lankadatlan szorgalmával már ifjú korában alapvető munkát végezzen jövőjére.

Tudatára ébredt már budapesti egyetemi hallgató korában, hogy neki Isten rendeléséből kenyérkereső foglalkozása mellett a magyar nép apostolának keli lennie. Mintha csak megérezte volna előre, hogy nemzetére milyen sors var, ügyvédi, doktori vizsgái után visszatért felvidéki szülővárosába, Lávára.

A természeti szépségekben gazdagon megáldott Garamvölgy felé tárogaíózia: „A lévai várromon.“

»Mint k5szobor állok a hegygerinc ormán,

A bujdosók nyomát keresem mogorván És az őrtüzet, mely régen kialudt.*

— Elütötte a vonat. A Komáromból Pozsonyba menő vonat a napokban Nemesabony és Dióspafony közölt a sínek mellett ballagó Kovács Antalné 60 éves nemesabonyi öreg asszonyt elütötte. A nagyot halló öregasszony nem vette észre a vonat közeledését. Az öreg aszszonynak azonban nagy szerencséje volt a szerencsétlenségben, mert mindössze csak az történt, hogy az ütés következtében lesodródott a az árokba és az ijedtségen és kisebb karcoláson kivül egyéb baja nem történt,

— Tűz az állomáson. Az egyik éjjel smeretlen okból kigyulladt a dióspatonyi vasútállomáson levő hatal-1 más szénatelep, amely hamarosan elégett. •

»Sajgó derekamat kiegyenesítem,

Zsibbadt akaratom hinni kényszerítem Virrasztók az ormon a nagy éjbe kint!

Mig nem szól a hajnalt ébresztő kakasszó, Csüggedt magyar szívben életei vinarzó;

Hogy valakik voltunk és leszünk megint.*

Kersék J most történelmi tudáson kifejlődött magyar bánata képzeletben gyakran elvezette a Rákóczi és Kosautn szabadságharcok eseményeihez és költői elragadtatásában Vak Bottyánnak, Dobó, Koháry, Ocskay, Petőfi, Tompa, Damjanics stb szellemeivel társalkodó t

Rendkívüli hálás gyermeki ragaszkodással viseltetett szülővárosához és ebből magyarázható, hogy sós költeményében foglalkozik vele. „Ocskay Szerenádja“ cimü versében is a Rákóczi korban szerepelteti kedves szülőföldjét.

»Léva város álmát esti szellő vádi.. ,

Az ó temetőben vak Bottyán cselédi . . .

A muzsikaszóra mind előkerül,

Körülállták némán a Tiszáét házit,

Szerelmes Ocskayt kucogva vigyázzák,

Büszke bánatában busán elmerül.*

A legújabb időben alig volt a költők között, aki a magyar nemzet végzetszerfi szomorú sorsát olyan világosan, olyan szivhezszóló mély bánattal tudta volna versbe foglalni, mint Kersék János. Tudatában volt erejének és a nehéz viszonyok között isteni küldetésének, ezért hiúságtól mentes önérzettel nevezte magát öreg hegedősnek.

Legutóbb kiadott Templomcsend cimü verskötetének beköszöntő versében ezt írja:

»Mit keresel itt még öreg hegedős ?

Bánatos a lelked, homlokod redős,

Szemed a borongó könnytől öntözött Mit keresel itt a vigadók között?«

S míg a magyar lélek bujdos valahol,

A magyar Olympon idegen dalol,

Rakott asztaloknál céda nép muíat,

A magyar szó torán báli hangulat.

Sírj vén hegedősöm, sírva menj tovább:

Eltűnt a pusztáról a szép délibáb;

Kint a gémes kótnál nincs legény s leány, Félve gubbaszt minden magyar csalogány.

Kersék János nem tartozott a mai dekadens, nyugotias irányt követő versirók közé, akik nyakló nélkül vágtatnak sánta pegazusukon és szeretnének mindent eltiporni, ami korlátozza az ő költői szabadságukat, akik az érthetetlenségig mennek zabolátlan külsejű gondolatszegény verselésükben.

Kersék nem volt reklám költő, nem tartott művészes^élyeket, amint néhány verse elkészült. Ő csendben, biztos úton haladt. Őserdőben nem m agacsapott gyatogősvényen, hanem Tinódi Sebestyén, Gyöngyösi István, Csokonai Mihály, Arany János, Tompa, Petőfi jót kikövezett, széles országú ján haladt, a magyar népköltészetnek volt Istentől ihletett fáradhatatlan buzgó munkása.

Ezért előbb említett költeményében mintha maga magát biztatná a teveteg irányba sodort magyar költészettel szemben, hogy álljon ki bátran a küzdelem terére:

»Öreg hegedősöm, én mondom neked,

Hars Dg jón fel újra magyar éneked;

Állj az orgiába; a mérték betelt,

Magyar szó varázsát ellenük emeld, j

Lüktessen a szived, harsogjon a szavad,

R megjen a banda, bújjon mint a vad,

Jőjiön vissza minden régi, szép, nemes.

Miért a magyarnak élni érdemes.

* * *

Kersék János nemcsak a magyar nép lélek bánatának, nemcsak az elmúlt századok dicsőségének, hanem a lüktető keleti vér pajzán jókedvének és ősi humorának is hivatott dalnoka volt.

Lírai költeményei bizonyítják, hogy a zene és ének terén is otthonos volt. E ső verskötetét már mint a fővárosi lapokból jól ismert, kiforrott agyú és szívű költő 1911-ben Budapesten Rákod Jenő buzdítására adta ki. Ebben a vaskos 300 oldalas kötetben, melynek H gedős Énekek a cime, van közel luO db. lírai költemény. Muzsikaszómeildt a címmel, melynek minden dar bj« színié maga kínálkozik a zeneszerző kottájára. Köztük több, mint p‘d. az: „Ezüsttükrös kávéházba, üldő«* g lek elmélázva“ kezdetű a magyarnép aozö t országszerte el van terjedve.

A népdal Költő végzete, hogy dalát énekli a, muzsikálják mindenfele; de az éneklő, vagy muzsikus nem tudja a szer ő nevet.

Szülővárosához való vonzódását bizonyi |i, mikor egyik versét igy kezdi:

»Elhagytam, elhagytam azt a kicsi várost,

He. fjedig szívesen vissza mennék már most. M gf.iradt kezemből a tollat letenném,

Ülnek a szekérre, kimennék a rétre,

Azt a kicsi földet szántogatnám, vetném.

Mi iő gyengéd gyermeki szeretetrői ta msiodÍK ez a katonadala:

•Rossz dolga van, hajh a szegény bakának, Mag* veti meg az ágyat magának; szál nazsák a szegény baka párnája,

Minden este sírva fekszik reaja.

É les anyám beh más volt ez tenálad,

M isként tudtad te megvetni az ágyat,

A te áldott két kezednek nincs masa,

Legyen is rajt’ a jó Isten áldása.

E ső kötet verse után, hogy milyen isin rés lett a budapesti könyvpiacon K 'sé.y János neve, legjobban bizoriv ti t az, hogy két év mu.va, vagyis i9l3 ban ugyanaz a kiadó egyszerre hé hö et versét adta ki. Az egyiknek ciné: Muzsikálnak, a másiké: Aranyerdőből kifelé.