Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-10 / 56. szám

1927. májas 10.

Komáromi Lapok

3. oldal.

Fejlődésképes városka a vadregényes

Vakvölgyben.

Zsolna szerencsés fekvésének köszönheti, hogy gyors iramban ipari és kereskedelmi várossá fejlődött, amit nem akadályozott meg az áll am átalakulás sem. — Pár év alatt több mint 500 ház épült Zsolnán magánépitések révén. — A zsolnai ipar specialitása Stark Árpád kisvasúti üzeme.

Zsolna, — május 9.

— Saját tudósítónktól. —

Zsolna, a remek Vágvölgyben elferülö városka, még a régi Magyarország idején egyik legfontosabb vasúti gócpontja volt az államvasutaknak. Akkoriban közel lévén az osztrák határhoz, gyorsan kifejlődött vasúti gócponttá, aminek jelentősége nyilvánvalóvá vált, A vasúti forgalom következtében Zsolna rohamos fejlődésnek indult. Elsősorban természetesen kereskedelmi és ipari szempontból jöhetett számításba ez a fejlődés, mivel az ország minden irányában jó vasúti közlekedést biztositolt magának. Zsolna így hamarosan ipari és kereskedelmi szempontból fontos szerephez tudott hozzá jutni, de légióként a faipar fejlődött ki, A város azáltal, hogy ipari és kereskedelmi jellegében megerősödött, lakosságában is biztosabb támaszra talált. Még az évszázad fordulóján Zsolna úgy nézett ki, mint akár Nagymegyer mostan, elhanyagolt község benyomását keltette az emberre, még csak alig lehetett kisvárosnak is nevezni. Tulajdonképen csak a 900 as évek elején kezdte meg a Zsolna nagyobbarányu fejlődését, akkor kezdték az utcákat is kikövezni, házakat építeni, az iparüzemeket kifejleszteni. Zsoinajehát az utóbbi másfél évtized alatt nagyon szépen fej ődött. Ebben a fejlődésben érte Zsolnát az uj állam alaku!ás 1918-ban. Zsolna az államalakulat következtében sem veszített vasúti gócpontjának jelentőségéből, sőt talán azt is lehetne mondani, a vasút forgalma azóta is megnagyobbodott. A vasutforgalom terjeszkedését az is bizonyitja, hogy Zsolnán aktuálissá vált az állomás kibővítésének a kérdése már a magyar rezsim alatt is, mivel az eddigi állomás nem tudja lebonyolítani teljes egészében a nagy forgalmat.

Szó van tehát arról is, hogy Zsolnán egy nagy, modernül berendezett vasútállomás létesül, amely mindenképen meg fog felelni a megnagyobbodott forgalom igényeinek. Ennek az állomásnak lenne egyik része állítólag az a szálloda is, amelyet egyik magáncég az államvasutakkal kötött szerződés alapján a vasul földjén építeni szeretne, de amit Z olna városi képviselőtestülete legutóbbi gyű lésén megfellebbezett, mivel a város terjeszkedési szempontból igényt tart erre a földre és ki akarja sajátítani építkezések részére.

Zsolna az átalakulás után is megtartotta gyors fejlődésének iramát,

amit nagyon kevés városról mondhatunk el.

De mivel továbbra is vasúti gócpont maradt, sőt mint mondottuk, ebben a jelentőségében talán meg is növekedett, predesztinálva volt és van ezentúl is a fejlődésre. Elsősorban az iparának jutott része ebből a fejlődésből. Zsolnán jelenleg egy cellulózé gyár működik, amelynek gyártási száma 20,000 tonnát tesz ki évente. A celluiozegyár főüzeme Pozsonyban van. Ezenkívül van Zsolnán egy posztógyár, egy gyufagyár, három téglagyár és egy petróleum és kátránygyár. Az ipar legnagyobbrészt azonban mégis a faiparból rekrutálódik, amit a központi fekvés segít elő, de nagyrészt az is, hogy a Vág folyó, amelyen a fát lecsusztatják a tutajokon, a váro3 szomszédságában vonul el. Zsolnán mintegy harmincöt nagy facég van, fűrésztelepekkel összekötve.

Egyidőben az a terv is felmerült

már, hogy Zsolnán fabörze létesüljön

ez a terv azonben egyelőre bizonytalan időre meghiúsult. Az általános gazdasági krizis persze Zsolna iparát és kereskedelmét is meglehelősen súlyosan érintette, azonban lassan lonszolidálódnak a viszonyok, úgyhogy Zsolnán a gazdasági válságok átmeneti jellegűnek minősíthetők már. Mini minden ipari és kereskedelmi városban, itt Í3 több bank V3n, ezek közül csak egy banknak voltak nehezebb napjai. A régi Felvidéki Hitelbank, amely azelőtt Turőc szentmártonban volt, 1921 ben átköltözött Zsolnára, ahol főként faüzletekkel

foglalkozott. A banknak azonban később nehézségekkel kezdett küzdeni, miéit is kénytelen volt a Szlovák Általános Hitelbankkal szanáltafni magát, amely bank tudvalevőleg a Morva Agrárbankkal fuzionált, azután a két bank u'ja megint szétváltok és a régi Felvidéki Hitelbankot tellesen felszívta a Szlovák Általános Hitelbank.

Zsolna iparában talán mégis a legnevezetesebb

Stark Árpád kisvasúti anyagok gyártásának és leiakatának üreme,

amely tulajdonképen egyedüli a maga nemében Szlovenszkóban. A cég 1922- ben létesült, éppen a legnagyobb gazdasági krizis idejében és azóta is becsülettel és kitartással állta meg a helyét, úgy hogy Szlovenszkóban ma a legjobban bevezetett ilyen cég. A cégnek központja Zsolna, Prágában fiókja van, képviseltei pedig Pozsonyban Kassán és MährFch-Ostrauban. A cég foglalkozik mindennemű kisvasúti anyagok gyártásával, szóval amik az ipar vasutakhoz szükségesek, szállít síneket beskenyvágányt, összekötő csavarokat váltókat, csapágyakat, billentőkccsikat, tégla-, répa , faszállitásra alkalmas kocsikat, gőz es benzinmozdonyokat kötörökeí, kőtörőiokomobilokst stb. A cég árui nagy keresletnek örvendenek, egész Szlovenszkó és Ruszinszkó terűdéről állandóan érkeznek megrendelések, mert mezőgazdaságokban, cukorrépatermelésekné), téglaszallitásnál, fatelepeknél ott rhol a kisvasunk által történik a nyersanyag szállítás, fontos szerepet töltenek be a cég gyártmányai.

Stark Árpád zsolnai cégének, mint egyetlen ilyennemü Sziovenszkói cégnek nagy terjeszkedési lehetősége van.

A cég egyébként vásárol hasinál! anyagokat, kocsikat, gineket stb. amelyek a szakmájába tartoznak. A cég legújabban Trencsénben készített 35 fokú szög; meredekségben egy siklóvasutat, amely iyel szapori'oíta eddigi elsőrendű mun- I kálatainak eredményét, amelyekről í egyébként a megrendelők elismerő ie- 1 veleinek tömege számol be. Minden bizonnyal enr.ek a specifikus üzemnek j nemcsak Zsolnán, de egész Slovenszkó\ ban is ezidőszerint, nagy kifejlődési lehetősége van és Sz'ovenszkó iparában jelentős és hézagpótló szerepet tölt be.

Zsolna másik ipari nevezetessége az is, hogy idevalósi cég a „Technika“ kövezési vállalat, amely jelenleg Komárommal annyiban van összefüggésben, hogy

a komáromi u'cák kövezésének nagy részét ez a cég fogja keresztülvinni.

A „Technika“ kövezte ki 1907 tői kezdve rendszeresen Zsolna utcáit és tereit még pedig korláti kisházait kővel, tehát ugyanolyannal, mint Komárom u'cái lesznek kikövezve.

Zsolna utcái pedig még most is csaknem másfél évtized után is a legjobb karban vannak, a kövezet mindenütt a legjobb állapotban van,

pedig Zsolna utcáin szép számmal járnak nehéz teherautók és súlyos fuvarok. A „Technika“ még most is folytat kövezéseket Zsolnán és amennyi ulcát eddig kikövezte*, olt valamennyi követ a Technika cég tette le. Különben e vállalat, amelynek egyik nagyon agilis embere Hiar főmérnök, most kövez Pőstyénben is, Trencsénben, Nagybicsén és még néhány városban.

Zsolna ipari neveze!ességein kivül már csak fu'ólagosan jegyezzük meg, hogy a lakosság száma az utóbbi időben erősen emelkedett, csaknem 60C00 lakosa van már, túlnyomó részt szlovákok, de hála Istennek, még sűrűn lehet magyar beszédet is hallani, különösen a megmaradt intelligencia és a kereskedővilág beszél magyarul Mindenképen megállapítható, hogy Zsolna | a fordulat u án is fejlődött,

a telkek ára rohamosan emelkedett és különösen sok magánépitkezés folyt. Több mint 500 ház épült fel magánépitkezés révén.

Ehhez a számhoz képest állami építkezés alig történt, mindössze egy kaszárnya épült fel és több ház állami szubvencióval, A munkanélküliség is megcsappant, noha még mindig szép számmal vannak munkanélküliek Zsolnán. A város kulluréletében is nagy haladást jelentett az, hogy Zsolna a városok között szinte leghamarább rendezkedett be vízvezetékkel és villamosítása is korán történt meg. A városnak van egy gyönyöiüen berendezett gőzfürdője, továbbá van a városnak egy szemklinikája és színháza, ahol felváltva szoktak cseh, szlovák, magyar és német színészek közreműködésével előadásokat tartani. Az természetes, hogy mozijai is vannak és hogy a Rémi-szálló akármelyik nagyvárosban is helyt állana és hogy a fenséges Rajec fürdő is közel van a városhoz — ezekről azonban most ne tegyen szó.

A város vezetőségében különben főként a szlovák néppártiak, Hiinka emberei dominálnak, éppúgy a lakosok nagyrésze is politikailag Hiinka táborába tömörült.

Zsolna tehát Komárommal szemben azok közé a ritka városok közé tartozik, amelynek fejlődését az államfordulat nem akasztotta meg, sőt bizonyos mértékek között elő is segítette.

A joachimsthali konferencián Bethlen római utjával is fognak rágódni.

A „Magyarország“ belgrádi munkatársa közli a csütörtökön Joachimstahlban megkezdődő kisantant konferencia programját. A jelentés szerint a fasiszta diplomácia agresszív fellépése egészen uj problémák megoldása elé állította a kisantantot, Bethlen római útja is szorosabbá tette a kisantant három országának a kapcsolatát és a joachimsthali konferencia egyik legfontosabb témája lesz Bethlen római utjának bírálata. Minthogy Magyarország katonai ellenőrzéseit közvetlenül a római ut előtt szüntették meg, a kisantant arra az álláspontra helyezkedik, hogy erkölcsi garanciákat kell kapnia arra- nézve, hogy Magyarország eleget tesz a békeszerződésbeli kötelezettségének. A konferencián természetesen szóba kerül a magyar királykérdés is.

A konferencia csütörtökön, május 11-én este 6 órakor kezdődik a joechimsihali Kurhotel nagytermében. A konferencia nagy érdeklődés mellett fog lefolyni, a szállodák szobáit előre lefoglalták a delegáltak és újságírók számara.

A Prager Presse a napokban részletezte a kisantantnak azt a munkáját, melyet a Károly puccs után végzett. A lap szerint a kisantant három országának együttműködése Középeurópa keretében magától értetődővé vált.

Találkozás egy tuniszi arab kocsmában tizenngyolc magyar iogionista-njonccal.

Tőzsdétek, artisták, volt tisztek, iparosok — tizennyolcán, kabátjukon a francia idegenlégió fémplakettjével . . .

Az égő afrikai kikötővárosban, ahol tavasszal valóságos fölvonulást rendeznek a pénz minden viiágrészbeíi fejedelmei, a kikötő egyik eldugott utcájában egy egyszerű fehér kis kőház elöli katonák állanak őrt.

A fehér kőház az idegenlégió ideiglenes gyüjiőáliomása,

ide irányi juk a francia hatóságok azokat, akik őt évre száműzték magukat a társadalomból ás itt várják az indulási parancsot, A fehéz kőház az élet hajótöröttjeinek őrháza. Tizennyolc magyar ember vár ebben a fehér őt házban hajójára és elszántan, meghasonolva az egész világgal, számzlják az órákal, emelyeket még a civilizáció területén töltenek.

A tizennyolc magyar — tizennyolc titokzatos regény. Senki sem luoja róluk, hogy milyen okok — bűn, szerelem, nyomorúság — miatt zarándokoltak el ide, az idegenlégió állomására. Csupa lemondás, irtózatos gyötrődés ül az arcukon. Mind a tizennyolc elhúzódik többi szerencsétlen társából és zsebükben a francia kimaradási engedéllyel, egy cscportba verődve, keresik föl a tuniszi kikötő kéteshirü, piszkos, lármás kocsmáit,

E sorok Írójának alkalma voit az idegenlégió magyar tagjainak pontos névsorát megszereznie. Talán Magyarországon hasznát veszik a hatóságok, vagy talán ezúton jut sok család tudomására, hogy elveszettnek hitt hozzátartozójukat hova vetette a sors.

A névsor a következő: Németh István Budapest, 27 éves villamosszerelő, Dobos József Békéscsaba, 30 éves asztalos, Páza Zoltán volt egyetemi hallgató, 29 éves Budapest, Henter Ödön volt kereskedősegéd, 23 éves, Horváth Nándor 26 évas és Horváth Dezső 25 éves, iparosok (testvérek), Korom Ernő volt tőzsdés, Debrecen, 27 éves, Weisz Endre volt épitőpaliér, 29 éves, Buda pest, Demeter József volt hadnagy, 27 éves, Nagy Gyula lakatos, 24 éves, Gyöngyös, Ferenczi Gábor volt tapéíázósegéd, 26 éves, Nagyvárad, Garba Dénes pincér, 28 éves, Kolozsvár. Zatnya István 31 éves vasmunkás, Nógrádverőce, Tóth Ferenc volt artista, 29 éves, Karcag, Kalapos Oí'ó 23 éves nyomdász, Szeged, Kemény Henrik 20 éves lakatos, Kolozsvár, Tine József 21 éves kertész, Kecskemét és Somogyi Gáspár 22 éves, voli hivatalnok, Sopron.

A tizennyolc magyar fiú együtt ült le

— május hó.

íj egy hosszú faasztalhoz. Csöndesen, egymáshoz húzódva beszélnek a távoli keletről, ahonnan csak évek múlva jöhetnek vissza, ha ugyan visszajöhetnek még egyáltalán. Odamegyek az asztalukhoz; bemutatkozom. A várt örömteljes fogadtatás helyett csodál kozva,

ellenségesen néznek rám. Nehezen indul meg a társalgás. Kérdésemre ! öviden, szaggatottan felelnek. Teihűkre van minden gondolat, ami valami kapcsolatot jelent a múlttal. Egy alacsony zömök magyar újonc közelebb ül hozzám és lassan beszélni kezd:

— Tóth Ferenc vagyok. Odahaza és külföldön artista voltam. Nem tudtam megélni. Bejártam egész Európát, mindenütt {nyomorogtam, Belgrádban már éheztem, betörtem egy üzletbe, elfogtak. Félévet üiíem. Ujja kezdtem az életet, nem ment Négy nyelvet beszélek, voltam már minden, Pesten rokonaim vannak, azok kitagadtak. Végül idekerüllem. Most újra kezdem. Talán sikerül, ha nem, — úgyis jó. Már minden egyre megy.

Arca elkomorodik. Újra csönd lesz az asztalnál. Egy másik magyar veszi át a szót. Korom Ernő volt tőzsdei tisztviselő. Sovány arcán megfeszülnek az inak, amikor megszólal. — Látja, kérem, intelligens ember vagyok. Érettségim van. A háború után autóm volt. Kerestem sok pénzt. Azután szegényebb lettem. Máról holnapra kitettek állásomból. Sok mindenen mentem keresztül és tengernyi szenvedés után ide jutoitam. Tudom, mi vár rám. Pedig nem is vagyok egószséges. Szívbajom van, de itt az orvosi vizsgálatnál nem vették észre. Május 3 án este indulunk. Ki tudja, mi lesz? Talán még egyszer hazakerülök Magyarországba. Majd csak lesz valahogyan.

Közelebb húzódik az egész kis kolónia és a volt tőzsdés összefüggően beszél tovább: Tuniszban már katonai fegyelem alatt vagyunk. Mindegyikünk kapott 500 frankot, de az csak előleg. Ha az öt évet letöltöttük, kapunk 20 000 frankot, vagy talán még többet, föltéve, hogy ha valami rangot élérünk. Hogy hogyan kerüllünk ide?Nem ügynökök utján. Ezt a mesét csak odahaza szokták kitalálni.

Nincs szükség ügynökre: sok a jelentkező és ma már csak fiatal, erőteljes férfiakat vesznek fői.

Itt, a gyüjtőállomáson, elvesznek min-