Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-20 / 9. szám

Negyyeiinyolcadlk évfolyam, 9. szám, Csütörtök, 1927. január 20, KOMÁHOMI LAPOK POLITIKAI LAP. BlStixetéxi ár cxehxxlovik értékbon: flelybon é* vidékre postai szétküldéssel: Bgésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 E. - Külföldön 150 U. Sffyei »im árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dar. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség éx kiadóhivatal: Nádor-n. ÜQ,( Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton* ■ SEB „Megmaradunk mindvégig teljes nemzeti egyen­­jogvitásunk követelése mellett" — mondta Szent-Ivány József. Két politikai nyilatkozat — A politikai üveggyöngyök. Szent-Ivány József és Törköly József nyilatkozatai. í Éltei HMiiiji Komárom, — jatt. 19. A cseh nemzet vezető sajtó-or­gánuma, a brünni Lidove Noviny a helyzetre nézve igen jellemző cikket irt a külpolitikáról, melynek éle Hodzsa ellen irányul. Hodzsa apánk, tudvalevőleg a külpolitikai babérokkal szeretné magát feiéke­­siteni és ismeretes ebben az irány­ban Benes ellen folytatott harca, aki az agráriusok, nemzeti de­mokraták és a cseh néppárt fel­lépése folytán kényszerszabadságra ment, a brünni lap ezt szokatlan őszinteséggel száműzetésnek minő­siti, mert azok, akik őt oda ül­dözték, be akarták bizonyítani, hogy még ő sem nélkülözhetetlen. Benest igen sokan, még a leg­magasabb körökben is nélkülözhet­­lennek tartják és annak tartja ez a cseh lap is, amikor azt Írja, hogy a mai európai konstelláció mellett csak tapasztalt diplomata állhat a külügyminisztérium élén, és oda dilettánsot engedni, öngyil­kosság volna. Most a külügymi­nisztériumot tudvalevőleg Svehía vezeti, de a vezetésében inkább Hodzsának a befolyása érvényesül, aki ezen az utón szeretné legfőbb politikai ambícióját kielégíteni, A cseh lap lesújtó bírálatot mond Benes védelmezése közben az eddigi kü!politikáról, melyet az­zal jellemez, bogy a háború mor­zsáin élősködött a cseh külpolitika és elbújt a kisantant védőszárnyai alá. Ez a külpolitika abban élte ki magát, hogy minden ellen véde­kezett, ami a régi rezsim felélesz­tésére alkalmas lehetett volna. Bizony ez a beismerés elég so­ványnak festi le Benes nyolc éves külpolitikai működését, aki lekötve a köztársaságot a francia érdekek­nek, feláldozta annak az összes szomszédokkal való jó viszonyt és most ennek kezdenek érni keserű gyümölcsei. A lap őszintesége azonban még tovább megy, amikor beismeri végre valahára azt is, hogy Euró­pában más szelek kezdenek fuj­­dogálni. Középeurópa sorsát már többé nem a francia hatalom in­tézi, hanem abba Mussolini szólt bele, akinek tervei az egész vona­lon éreztetik hatásukat és politi­kája mindenütt tért hódit. Ennyi beismerés után a legérdekesebb az a nyilatkozata, mely a kisantant­­ról szól. Ezt akár idézőjelbe is ér­demes volna tenni: a kisantant, mely lijiajdonképen Magyarország ellen irányult, feleslegessé vált, mert hiszen Magyarországon is változott a helyzet. A kisantant további fennmaradásának semmi praktikus oldala nincs. Románja Olaszországgal kacérkodik és Ma­gyarország felé is közeledést. mu­tat. Közép- és Déleurópa politiká-Komárom magyarsága is élénk ér­deklődéssel figyelt a R^kéczi városában, Kassán a Magyar Nttmei Párt által megtarlott gyűlésre, mert mindenki íudta, hogy ott a párt törvényhozói, vezérei bizonyára fontos politikai nyilatkozato­kat fognak tenni. A Magyar Nemzed Párt párfgyűlésre hívta össze híveit Kassára, akik messze vidékről tömegesen zarándokoltak oda, hogy meghallgassák Szent hány József pártvezért, dr. Törköly József szenátort és Nitsch Andor nemzetgyűlési képvi­selőt. Minden társadalmi réteg képvi­selőit együtt láttuk ezen a tömegesen látogatón gyűlésen, melyen a Szepes­­ség, Sáros Zemplén. Ruszinszkó, Abauj külön kiküldöttekkel képviseltették ma­gukat. Különösen jó hatást telt a sok érdeklődő falusi gazda, akik Kassa kör­nyékéről és a távolabbi vidékről jöttek be. Érsekújvár és Losonc után most Kassára hívták össze a párt vezérei a párt tagjait, hogy beszámoljanak azok­ról a fontos politikai eseményekről, amelyek az egész magyarságot izga­lomban tartják, mert hiszen mindenki tudja, hogy a legközelebbi napok sors­döntő hatással lehetnek az itteni ma­gyarság sorsára. A zsúfolásig megtelt (eremben dr. Blanát Bála ny. polgármester, volt or­­szággy. képv. nagyhatású megnyitója s Várnay Ernő titkár beszámolója után a tárgysorozat következő pontja s egy­úttal a gyűlés kiemelkedő ünnepi moz­zanata volt Szent-Ivány József nemzet gyűlési képviselőnek hatalmas beszéde, melynek nagy horderejű, az egész hall­gatóságot lenyűgöző komplexumából közöljük a következőket: — Kötelességemnek tartom a páriot bár löviden, mégis informálni azokról az eseményekről, melyek folyamatban vannak, arról a politikáról, amelyet a párt folytat és azokról a célokról,ame­lyek felé a párt törekszik. Mélyen Tisz­telt Barátaim! Több mint egy félesz­jában mindenütt az olasz befolyás válik érezhetővé. Hogy mi lesz a kisantanttal, mi lesz velünk, egy­előre semmit sem tudhatunk. Ennyi őszinteséget esztendők alatt sem tapasztalhattunk, ami­nek azért is örülnünk keli, mivel ezek megerősítik azt a régi állás­pontunkat, amelyet a magyarság ezzel a kisantantnak nevezett ala­kulattal szemben elfoglalt, amely­ről számtalanszor irta meg a magyar sajtó, hogy az Magyar­­ország bekerítésére irányult. No3, Benesnek ez a legegyénibb műve végre elérkezett a végállomáshoz. Mi előttünk ez régen tudott dolog volt, mert a kisantantnak egységes céljait, heterogén célú tagjainak politikája miatt megvalósítani nem lehetett. De feleslegessé is vált a Magyarország ellen támadó célú szövetség azzal, hogy ez az ország teljesen leszerelt. Csehszlovákia most ébred tudatára annak, hogy az eddigi külpolitikája meddő volt, mert ma a protektor, Franciaor* tendő óta tarthatatlannak bizonyult az eddigi cseh kormányrendszer. Uj irány keletkezett szinte önmagától, abból az egyszeiü okból, mert a nagy tömegek kívánsága volt, mert a csehszlovák állam éiere is ezt kivárna Mi régen mondjuk, hogy a csehszlovák állam fennállásának legfontosabb tényezője a nemzett béke megteremtése. A békeszerződések kelet­kezése mindnyájunk elölt ismeretes. Ez nem az egyenlő lelek, de a legyőzött é.s győztesek békéje. A szeizői Kényte­lenek voltak a nagy közvélemény han­gulatának megfelelően, ha csak a látszat kedvéért is, gondolni oly szerződési pontokra, vagy külön szerződésekre, melyek a kisetbségek jogaival foglal­koznak. Ezek a mi erősségeink s nem­zeti követeléseinknek alapját képező programmunk ezekre van állítva. A mi nemzeti egyenjogositásunk a csehszlovák állam kötelessége s mi ragaszkodunk és megmaradunk mindvégig te jes nemzeti egyen­jogositásunk követelése mellett. Ebben az irányban ezerl közvetlen a célért küldünk és sohi nem fog­juk feledni az ebbeli követeié­­sünkért való küzdelmet. Hogy a küzdelem tere és eszközei mi­lyenek legyenek, csak ez a kérdés s az én aktivizmusom annyit jelent, hogy ott szolgálom s magyarság ügyét, ahol a legjobban lehet, ahol a legjobbnak hiszem. Zajos tapsvihar szakította meg itt a vezér beszédét, majd igy folytatta: — Ha az ellenzékben, úgy ott, ha a kormánypártban, úgy ott. Előttem az eredmény a f mos s az, hogy váljon az az ut, melyen politikám jár, megfe­lelnek-e annak az elvi alapnak, melyen állunk és váljon megjárhnó e nemzeti becsületünk sérelme Délkül I Mióta Tri­anon jogerőre emelkedett, fenntartjuk ugyan az igazságtalan béke reparálására követeléseinket, de politikánk legfon­szág is izolálíau áll Európában, a német politika lassanként kiegyen­súlyozta annak hatását, O.aszor­­szág elfordult tőle és Anglia kül­politikája sem halad vele párhuza­mosan, Amerikában pedig, ha volt is francia rokonszenv, az is lelo­hadt, mibor a háborús adósságok elengedését kérték arra való hi­vatkozással, hogy a francia vér igen drága volt, ami a háborúban elhullott. Ezt korábban kellett volna meggondolni. A csehszlovák köztársaságnak francia orientációja most zsák­utcába került. Benes vitte oda, aki iránt e miatt a legjogosultabb a bizalmatlanság. Hogy a cseh lap ezt a következtetést nem vonja le egyébként logikus cikkében, azt meg tudjuk érteni. Benes a jobb­oldali pártoknak nem kell, de a köztársasági elnök tartja őt. Hogy meddig, azt a külpolitikai fejle­mények mutatják meg, amelyek Beuest is és alkotását, a kisan­­tantot is el fog' * seperni. tosabb feladatául tüz2tik a magyar nem­zeti érdekeinknek megtartásút és konzer válását. Elsősorban saját t rönkből, a belpolitikai utjain, de ugyanakkor az uj nemzetközi jog által részünkre biztosi­tatott területen is. A cseh polgári pártok a kényszer hatása alatt látták be, hogy a nemzeti békére kell törekedni s mikor ennek föltételeit szóvá teszik, akkor ter­mészetesen kötelességem azokat közölni. Éten az alapon tárgyalunk a kormánnyal s miután a polgári tftbbtég megalaku­lása a szlovák néppárt belépésével be­fejezettnek tekinthető, elérkezett az ideje annak, hogy komoly és végleges for­mában tárgyaltassanak követeléseink, melyeket illetékes körökkel megismer­tettünk s melyeket pártunk jogügyi bi­zottsága állított Össze Természetes, hogy a kormánytámogatás feltételeinek telje­sítése vagy garanciái nélkül, a kormány­­többségbe Váló belépésünk ki van zárva. A sok között az a vád is felmerüli ellenünk egy időben, ellenfeleink részé­ről, hogy mi a szlovenszkói gondolatot politikánkból kihagytuk és a centraliz­mus feltétlen hívei vagyunk. Ez igen nagy tévedés. S valószínűleg onnan keletkezett, mert sohasem mulasztottuk el a szlovákokkal való testvéri megértés óhaja mellett megállapítani, hogy a magyarság szabadságjogait fenntartjuk mindenkivel szemben — Üdvözlöm a Hlinka-párt sikereit, melyeket a párt a tartományi rendszer biztosításában elért s magunk részéről csak i&mételheíjük, hogy közös szükehb hazánk Szlovenszkó és Ruszinszkó fel­virágoztatásának munkájából részt ké­rünk magunknak is. Kérem a további munkámhoz a párt bizalmát és támogatását. Szűnni nem akaró ováció és taps­orkán zárta be ezt a férfias hitval­lást s a nehezen létrejött ünnepi csend­ben dr. Törköly József a M. N. P. orsz. elnöke és szenátora vette át a szót. Kimutatta, hogy az a vád, amelyet testvérkéz bocsátott nyilvánosságra, mely - szerint üveggyöngyökért volna a Ma­gyar Nemzeti Párt hajlandó a polgári blokkba belépni, alaptalan és igazság­talan I Kimutatta, hogy valódi nemzeti értékek megmentését célozta a M. N. P. minden kívánsága s hogy ez lesz irány­­anó akkor is, ha a polgári blokkba való belépésre tényleg sor kerül. Dr. Törköly beszédére a rezonancia az ál­landó helyeslés és éljenzés volt, mely a nagy tömeg részéröl kisérte igaz­mondó szavait. Utána Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő a szepesi német párt üdvöz­letét tolmácsolja és részletesen foglal­kozik az igazságtalan tarifa politikával, továbbá közgazdasági kérdésekkel és az adóreformmal. Kifejti az aktivizmus fontosságát s ezen közgazdasági téte­lekkel kapcsolatban is rámutat a szlo­venszkói gazdasági parlament fontos­ságára, amely hivatva volna e közgaz­dasági sérelmeket orvosolni. Majd a választásokat ejtették meg. IMna a nyugdíjasok ügye került a napirendre. Ezután dr. Holota János képviselő halaszthatatlan elutazása, illetőleg tá­voliéle miatt dr. Törköly szenátor mör.­­dott nagyfontosságu és megnyugtató kijelentéseket a nagyszámban megjelent elbocsájtottaknak és nyugdíjasoknak, hangsúlyozva azt, hogy a sebek gyó­gyítása máris folyamatban van, a párt­nak kardinális feltétele a közalkalma­zotti kérdésnek megoldása és hihető, hogy egész közeli jövőben minden-sé­relmezett ügye reperálva lesz, a nyug­­dijegyenjogusKás kérdése a parlament­nek közeli teendőit képezi. Megható jelenet volt az az ünnepé­lyes mo neműm, amidőn Szent-Ivány T T

Next

/
Thumbnails
Contents