Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-07 / 55. szám
1927. május 7. Komáromi Lapok 5. oldal. iamos világítás bevezetésével. Mik le* hetnek tehát azok az objektumok, amelyekre 14 millió kölcsönt fel lehetne venni? Azt mondják rá a kommunisták és a szocialisták, hogy a polgárok adózó képessége. Hát ezt igen szépen köszönjük, de sokat már nem kérünk belőle. Nekünk éppen elég volt a kölcsönökből. Azt irja a lap, hogy a felveendő kölcsönből beruházásokat fog végeztetni a város, ki fogja köveztetni a többi utcákat is és iakásokat fog építeni. Egyelőre untig elég lesz a kéthárom utca kikővezése, amely a közlekedési fővonalakat jelenti, a többi is sorra kerülhet akkor, ha a városnak lesz rá nélkülözhető költsége. A lakás építésből pedig igazán nem kérünk, mert untig elég izelitő ebből a három munkáslakás, amely nem egészen egy százalékot jövedelmez a városnak, ha a fentartás költségeit és a befektetett tőke kamatait számításba vesszük. A lakásépítésben támogatni keli a szövetkezeti alapon megindított építéseket, amelyeket egyébként államilag is támogatnak, de a városnak ilyen befektetésre nem lehet ma fedezete. Mert nézzük csak a városi fedezetet. Egymillió és kétszázezer korona az, amelyet pótadóból kell a városi adózóknak fizetnie. Kik fizetik ezt elsősorban? A háztulajdonosok, azután az ipar és kereskedelem, végül a földbirlok. Vájjon felemelhető lenne-e ezen teher manap ság, amikor mindenki annak leszállítását várja ? Alig hihetjük. Nem gondoljuk, hogy a városi képviselőtestület többsége kapható lenne ilyen pénzügyi kdandokra, amellyel nem is egy, de három generációt nyo moritana meg a város képviselőtestülete. Elhisszük, hogy a cseh pártok vagy a kommunisták készségesen megszavaz nák a milliókat, amiből egy fillért sem téiitenek meg, hiszen községi póladót nem fizetnek, de hogy a közteherviselő rétegek képviselői ilyeneket megszavaz hatnának, azt fel nem tehetjük róluk, de ha mégis megtennék, politikai pártjainknak mindnyájukat vissza kellene hivniok a képviselőtestületből. Azt hisszük azonban hogy erre nem kerülhet a sor, mert sem 14 milliót, sem kevesebbet ma a város pénzügyi helyzete a.eg nem engedhet kölcsön felvenni és vele a következő nemzedéket megterhelni. Egyébként erre vonatkozólag hallgassuk meg a lakosság teherviselő részének érdekképviseleteit: a háztulajdonosokat, az ipartestületet és a kereskedők testületéit, valamint a közbirtokossági tanácsot, azok ki fogják fejteni ezzel szemben álláspontjukat. A városházán a legnagyobb takarékosságra van szükség, de úgy látszik, ott nem ez az álláspont, hanem a közmunka és középiíkezés. Emlékezetükbe idézzük a kiséri közmunkát, a munkáslakásokat, amelyekben elép pénze elveszett a város közönségének. A munkanélküliségen nem a város hivatott segíteni, hanem az állam közmunkákkal és építkezésekkel. Egyébként a városban most folyt csatornázási munkáknál sem láttunk komáromi, hanem vidéki munkásokat, ami azt bizonyítja, hogy a munkapiacon nem erős a kínálat. Tessék a városnak pótadómentességgel támogni a magánépitkezést messzemenő módon, de a város ne építkezzék. Mert ez a polgárságnak drága mulatság. Ellenben, ha a házakon levő közterhek lejebb szállhaínának, a magánépitkezés menten megindulhatna. Ehhez természetesen a szabid lakásforgalomra volna szükség. Minden magán: pitkezést, amely a lakásviszonyokat lenre hivatott enyhíteni ésjavitani, feltétlen támogatásra méltónak találunk, de a város építkezéseit ezekben a ne héz gazdasági viszonyokban teljesen perhorreszkáljuk. A városnál levő gazdálkodás, mely a szocialista gazdálkodásnak minden tünetét magán viseli és igy sok-ral drágább és sokkal költségesebb, mint a polgári gazdálkodás, sok terhet emelt a város lakossága vállaira. Az uj képviselőtestületnek, melyet a katonaság nélkül a? ősszel választ meg a város lakossága, ezekből a terhekből le kell venni. Bízunk abban, hogy a 14 millió kölcsönt ez a vezetőség már nem fogja felvenni és elépiteni, majd a következő rezsim lesz hivatott a város fejlődésének programját megállapítani a lakosság teherbíró képességének a a szigorú mérlegelésével. Végül az uj adótörvények, amelyek a községek háztartásait is szabályozzák és a pótadót maximálják, úgy tudjuk, hogy a ház és földadót leszállítják. Hága, május eleje. Az orániai lobogó ott lobogott minden ház előtt, ünnepi külseje volt a hágai utcáknak. Örömmámor töltötte el az embereket s valahogy mindenki úgy érezte, hogy nyakába kellene borutniembertársainak. A boldog izgalomnak, általános örömnek, nagy ünnepi dísznek egyszerűen az az oka, hogy Juliana hercegnő, Wilheimína holland királynő és Henrik herceg leánya most töltötte be tizennyolcadik évét. Ezt ünnepelte a napokban Németalföld és minden gyár mata, Holand India, Jáva, Celebes, Borneo, Sumatra színes törzsei, kereken ötvenmillió ember. Mig a Noordeinde n levő királyi palotában a gyarmatok csokoládéarcu hercegei és hercegnői a királylány elé járulnak, nyilván őszinte barátság tol mácsotása céljából, inig különböző or szágok képviselő hazájuk meleg szimpátiájával járulnak Juliona elé, egy szerény, csendes magyar asszony a magyar nép üdvözletét és háláját hozza a hol land trón várományosa elé. Általános az ünnep a születésnap alkalmából. A Vyveiberg-tó fölött rakéták ezrei robbannak és lampionok serege fénylik Hága fölött, az örömmámor százezer torkon talál kiutat, mindez a kirátyleánynak nagykorúsága alkalmából, A nagy népszerűség, az általános ünneplés nemcsak az ifjú leánynak szól, hanem az egész dinaszúán >k, amelynek története szorosan összefügg a holland nemzet nemes históriájával. A dinasztia messzimenő őse Hendrik, Nassau grófja, aki már 1159-ben élt. 1544 ben René van Ch Ionnal hal ki a Nassau ág s Oranje Vilmos, aki a Nassau dinasztia oldalági rokona, egyesíti a két nevet s megalapítja a mai napig uralkodó Oranje Nassau holland dinasztiát. Oranje Vilmos, vagy dinasztikus nevén I. Vilmos herceg fia Juliana van Stoíbergnek, akinek a holland nép talán több hódolattal és kegyelettel adózik, mint bármelyik későbbi utódának. Reávaló emlékezésből kapta Juliana trónörökösnő is a nevét. I Vilmos herceg fia, Maurits herceg 1585 ben veszi át az ország vezetéséi. Maurits herceg kitűnő gazdasági és művészi érzékéről volt hires. Ma is valóságos fogalomként él a nép szivében. Vele kezdődik Hollandia „Gouden Euw“-ja, aranyszázada. 1813-ban Hollandiát királysággá proklamálják. V. Rilmos herceg fia, I. Vilmos király uralkodása alatt kétségtelen, hogy úgy Németalföld, mint a gyarmatai a királyság kezdetévei érik el virágzásuk fénykorát, III. Vilmos, aki negyvenegy éven keresztül uralkodott, 1849—1890 ig elveszti három fiát s már-már kritikussá válik a trőnöröklés kérdése, amikor második feleségétől, Emma Waidtck Pyrmont hercegnőtől (a jelenlegi anyakirálynő) leánygyermeke születik 1880- ban. A legfelsőbb állami tanács alkotmányba iktatja ekkor az egyenes női leszármazottak trónöröklési jogát. Wilhelmine (a trónörökösnő) alig tízéves, amikor cpja, III Vilmos király 1890 ben meghald — Tizennyolcadik életévéig anyja, Emma királyné a régens és 1898 ban koronázzák Vilma királynőt, aki mind a mai napig Hollandia és a keleti és nyugati gyarmatok királynője. 1901-ben lép házasságra Henrik Mecklenburg hercegével s e frigyből származik 1909 április 30-án Juliana hercegnő, aki 1927 április 30 án tölti be tizennyolcadik életévét. Az alkotmány szerint nagykorúságot nyer és a „Raad der Staie“ államtanács tagja lesz Saját palotát kap a Kneáterdykon s természetesen ar. ezzel járó udvartartást is. Juliana hercegnő, vagyis ahogy a holland nép nevezi: Juliantje, Juíiski igen népszerű és közkedveit Hollandiában. Gyakran kccsikázik vagy sétál Hága gyönyörű környékén s ahol szerét Következésképpen a pótadójuk is le fog szállani. Ez is eiienemond egyelőre minden kölcsönnek. Adózó. teheti, gyermekekkel kezd játszadozni. Mondják, hogy mint gyermek roppant akaratos volt. Egyszer operaelőadáson volt felséges szüleivel s mert nagyon késő lehetett, a második felvonás után haza akarták küldeni. A kis hercegnő sírni kezdett akár egy igazi polgárgyermek ; — Itt akarok maradni.. . A királyi hatalom nagyobb volt a szülői gyengédségnél s egy adjutáns hazavitte a klasszikus zenét olyan nagyon kedvelő princest. Amikor 1909 április 30 án megszületett, egy amerikai, angol és francia újságíró versenyfutást rendezett a táviróhivatalhoz, hogy lapjaikat tud'tsitsák. Sokan fogadást is kötöttek erre a versenyre. Egy másik alkalommal, miután a korcsolyapálya megnyi ásán jelen volt, elesett a jégen. Sokan rohantak segítségére, de Vilma királynő rendelkezésére senkinek sem volt szabad felsegítenie, mint ahogy maga kötötte fel korcsolyáit, saját magának kellett felkelnie a sikoä jégről. Számos barátnője között nem mind tartozik az arisziokraciához. Ez idén kezdi jogi tanulmányait. Leiden ősregi egyetemén. Tanulmányi ideje alatt lakása a tengerparti Kalwyk egyik gyönyörű villájában lesz. S ezzel Ju ianna hercegnő a komoly emberek sorába lép. A víg leideni diákélet, mely az eljövendő komoly életet takargatja, egy királyi kollégát fogad be. s fiatat lények feltörő kacaja, ha egy percre magával is sodorja a fenséges jogászt, mégse takarhatja el szemei élőt azt az egy szót, amely oly szárazon, komolyan és dicsőn előtte áll, s melynek neve: Alkotmány. Franciaország fegyvereket szállít Jugoszláviának. Egyik olasz lap jelentése szerint Marsailieből Susakía hadianyaggal megrakott hajó érkezett, A hajó rakománya lőszeranyagból, motor és aeropíánalkatrészekből és pontonokból áll. A lap arról is értesül, hogy már két hadianyaggal megrakott hajó van útba Marsaidéból Susak felé. Északamerikából csapatkihajózások történtek, amelyeket a rajnavidéki és saarvidéki csapatokhoz hasonlóan,- Franciaország alpesi határaira küldték ,. . ■. -w . -A képeslevelezölapok gyűjtése A levelekre tájképek reányomatása már nem éppen uj dolog; gyűjteményemben van egy levél, amely 1840 ben Íródott és felzetén Temesvár gyönyörű látképét ábrázolja, olyan szép fametszetben, hogy az díszére válik az akkori nyomdaiparnak. Hogy a képes levelezőlapok ezekből alakultak ki. az valószínű, de megvallom, nem tudom, melyik országban jelent meg az első képeslevelezőlap. Gyűjteményemben az első magyar képeslevelezőlapok a mull század kilencvenes éveiből valók, de ezek igen kezdetlegesek és messze mögötte maradnak a fent említett és 87 év előtt készült temesvári levet fetzetének. A képes levelezőlap számba vehető minőségben vító megjelenésének első évét a miilé nium évére tehetjük, tehát ezelőtt 31 évvel indult hazánkban először hóditó útjára az azóta már igazán művészi tökéletességre emelkedett képesleve lezőlap, Saj tos, a magyar emberben nincs meg a takarékosságra, a gyűjtésre való hajiam, mint p'. a németben: alig találkozom olyanokkal, kik rendszeresen gyűjtenék a képes levelezőlapokat. Hogy a bélyeggyüjtés ma nálunk is valame-Ötvenmillió ember ünnepelte nagykorusitása alkalmával Julianna hercegnőt. Németalföld jövendőbeli királynőjét. Lobogódisszel, tűzijátékkal ünnepelték a trónörökösnő tizennyolcadik születésenapját — A hercegnő a leideni jogi egyetemnek lesz hallgatója. iyesí fellendült, ez is csak arra vezethető vissza, hogy a külföld igen tekintélyes összegeket ad a bélyegekért. A képes levelezőlapoknak azonban nincs és nem is lehet katalógusuk, börzéjük, mint a levélbélyegeknek. Az, hogy valaki a kapott képes lapokat az asztalán porosodásnak kitéve halomra rakja, amelyből szabadon válogathat mindenki, karcolódik és a színét veszti, még riem nevezhető gyűjtésnek. A képes levelezőlapok, amint megérkeznek, azonnal gyüjtődobozba, vagy albumba kell tenni, amelyben a lapok a napsütéstől és porosodástól meg vannak védve és jól elzárható helyen kell azokat tartani, mert külön* ben a szebbeket lassankint kiválogatják közülök, akik hozzájutnak. Mondanom sem kell talán, hogy igazában csak a tájképes levelezőlapoknak van becsük, ami természetes is, mert az ismeretlen tájak, vidékek, városok érdeklik első sorban a gyűjtő közönséget. A többit már csak kuriózumképp teszi el az ember; talán valamikor lesz, mint a régi idők produktumainak, valamelyes értékük, de ennek kivivására talán emberöltő kell. Az is kelléke a gyűjteménybe sorolt képes levelezőlapnak, hogy az azon a helyen legyen postára adva, amelyet abrázol — ha van ott postahivatal — és azon a helyen használatos levélbélyeggel kell felbélyegezve és annak a helynek feladási bélyegzővel ellátva lennie, ahonnan a tájkép való, de ha nincs ott postahivatal, úgy a legközelebbi helyről kell azt elküldeni. Hiába küld valaki nekem pld. egy spanyolországi képeslapot Székesfehérvárról, ez nem ér a gyüj ő előtt semmit vagy hiába küld pl. valaki Japánból egy csomó képes levelezőlapot zárt borítékban, mert azokon japáni bélyegeknek és postabélyegzőknek kell lenniök. Értékben második helyen áll a nem megnevezett helyről készült képes levelezőlap, mint pl. egy virágzó fáakal teli udvar, egy szép házzal, egy erdei részlet, egy téli táj; ezek szintén értékesebbek azoknál, melyeket alább fogok még felsorolni. Az ilyen képek már — ismeretlen lévén az eredetük, — nincsenek korlátozva abban, hogy hol kell azokat feladni. E két említettem fajtánál a művészi kivitel, szép színek összhangja adja meg az elsőbbséget a kevésbé szépek fölött és mennél távolabbi vidékről, országból valók, annál ritkábbak és értékesebbek. Azután következnek az értékesség sorában az allegórikus képek, művészi reprodukciók, bibliai képek, freskók másolatai, állatok, vadászatok és eféle jelenetek szép színes felvételei. Az emberekről készült fényképek nem számíthatók képes levelezőlap sknak. Kevésbé értékesek a tréfás képek és az alkalmi ünnepi képeslapok, mint újévi, karácsonyi és húsvéti üdvözletek többé-kevésbbé Ízléstelen és müvészietlen banalitásai ; ezek egy szép képes leveiezőlapgyülteményben nem kaphatnak helyet. A képes levelezőlapokat az említett kategóriák szerint kell albumba osztályozni, kronologikus sorrendben, amint érkeznek. Alsóeöri Farkas Géza. Komáromi levelek. Kedves „Ősember!“ Fogadja hálás köszönetemet, hogy levelet intézett hozzám, amellyel egyenesen megszólaltatott. Még a hatezer éves Faunoknak is könnyebb a helyzetű*, ha valaki témát, problémát ád elibük, mintha nekünk kellene az kitalálnunk. A hozzám küldött levelét az alábbiakban adom közzé és pedig részben azért, hogy az olvasók tudják, hogy hát miről is van szó és azért is, mert vannak hlteíien Tamások, akik azt mondják, hogy dehogy is keresik fel leveleikkel az olvasók az öreg Faunt, sz .kát a leveleket mind ő maga találja ki és önmagának irja. Erek a hitetlen Tamások nem ismerik a Faunok lényégét, hogy a berkekben, a napsütötte csalitokban szeretnek heverészni és bizony sokkal kényelmesebbek, hogy önlevelezésekkel ámítsák a világot, hanem egész nyugodtan megvárják, amig az olvasók szépen megírják a levelet és kérdést intéznek hozzánk, Faunokhoz.
