Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-30 / 52. szám

1927. április 30. Komáromi Lapok 3. oldal. ............... .i ■— Állandó raktár r.1MlI Ml. fakereskedő és Komárom és kör- gjjl]]f építési vállal­nyéke részere I uUll Miül kozó cégnél, Komárom, Rákóczy-utca 40. Telefon szám 51. Állandó raktár Nagymegyer és vidéké részére fakereskedő cégnél Nag^megyer. Állandó raktár Kürt és kör­nyéke részére Kürt. fakereskedő cégnél Az Interparlamentáris Unió augusztus 25-től 30-ig konferenciázik Párisbam Külön albizottság fog foglalkozni a magyar kisebbségek kérdéseivel — április 28. Az Interparlamentáris Uniónak a na­pokban megtartott tanácsülésén magyar részről Lukács György nyugalmazott miniszter veit részt. Lukács György felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemietek Szövetségének Tané csa nem ^eljesiti kellően kisebbségvé­delmi hibását, amennyiben bizonyos jogszabályok mögé helyezkedve, hozzá­férhetetlenné tette magát a kisebbségi sérelmek tekintetében. Ugyanaz a saj­nálatra méltó íar őzkodás észlelhető az Interparlamentáris Unió részéről is, amely elmulasztotta kisebbségi ügyek­ben a Nemzetek Szövetsége előtt való eljárás reformjaira vonatkozó magyar javaslatnak oly időben való elkészítéséi, hogy a javaslat a nyári párisi konferen­cián letárgyalható lett volna. A kisebb­ségi probléma halogatása komoly ve­szedelmet rejt magában, lehetetlen tehát, hogy a nemzetközi közvélemény kiala­kítására oly fomos fórum, mint éppen az Interparlamentáris Unió, kitérjen a kisebbségi kérdés tárgyilagos, szakszerű tárgyalása elől. Ä magyar csoport kötelességének tartja, hogy a kisebbségi kérdést állan­dóan napirenden tartsa és előterjessze a magyar csoportnak azt a kívánságát, városkából. Végignézett magán a tükör­ben. Kifogástalanul szabott Novelli-ru­hája selymes-simogatón ölelte körül karcsú, friss, izmos alakját, mintha egy szerelmes páncél borulna rá O menjen kis vidéki korcsmárosnak! Igazán nevet­séges, hogy mit tételez föl róla az a kis fruska! És most már nem is vála­szolt a leveleire. Egyszer egy szomorú hír csapott le a mozivilág életébe. Arturo Novelli, a hires filmszínész hirtelen meghalt 1 Az emberek megrendülve állottak meg e hír előtt. A mozik, hogy a közönség utoljára még láthassa kedvencét, sorba mind Novelli filmet játszottak. A nők egyébről sem beszéltek, mint a kedves, szép Arturóról. Mikor elült némiképp a szomorúság első fölviharzása, mind többet kezdtek beszélni Gergely úrról, mint Novelli méltó utódjáról Gergely ur ezt egészen természetesnek találta. Elhatározta, hogy egy szép napon búcsút mond a keres­­kedősegédi pályának és elutazik Olasz­országba, jelentkezik a hires filmvála­­latnál és megkezdi működését Arturo Novelli örökében. A körülrajongás, a hízelgés, amivel körülövezték az emberek, olyan jólesőn ömlött el rajta, hogy egy napon riadtan vette észre, hogy alaposan hízik. Az arcán is, mintha nőttön-nőnéDek a zsír­párnák. A hízása olyanjrohamosan fej­lődött, hogy egy reggelen már nevet­ségesen furcsán bújtak ki szemei a zsírpárnák gyilkos, lomha öleléséből. És a pocakja növekedésével az érdeklő désis mintha lanyhult volna iránta Néha csikorgó fogakkal állt meg a bolt földig érő nagy tükre előtt és kétségbe­hogy a magyar tervezet elbírálására kiküldött albizottságot haladéktalanul hívják egybe, hogv ez a munkálat már a legközelebbi konferencián tárgyalható legyen. Lange javaslatára a tanácsülés hoz­zájárult ahhoz, hogy a kisebbségi al­bizottság az augusztusi párisi konfe­rencia alkalmával összehivassék és mun kálatait, ha keli, a konferencia befejezése után is folytassák. Melin francia szenátor hozzáfűzte ehhez, hogy bár célszerűbb lenne, ha a kisebbségi probléma ezúttal a párisi konferencia programján nem szerepelne, mégis semmi akadálya nincs annak, hogy a magyar csoport az általános vita során ezt a problémát lehetőleg uj szempontok felvetésével szóvá ne te­hesse. A párisi konferencia határidejéül a tanács ülés végérvényesen az augusz­tus 25 töl augusztus 30-ig terjedő idő - poniot állapította meg. Magyarország 13 hivatalos kiküldöttel szerepel a kon­ferencián (mig a többi országok: Né­metország 19, Anglia 17, Franciaország 16, Románia 12, Csehország 14, Jugo­szlávia 11). A nem hivatalos kiküldöt­tek számát nem korlátozzák. A konferencia résztvevői részvételi esve szemlélte a természet kegyetlen játékát, amely lassan hordóvá gömbö­lyítette egykor karcsú alakját. A kol­légák a pult mögött kuncogva nevették. Gergely ur egyszer elkapott egy ilyen nevetést, amely hidegen zuhant a szi vére, mintha egy jégdarab esett volna a büszkeségére. Haragosra vált arccal fordult a kollégák felé. — Jövő hónapban lemegyek Olasz­országba és jelentkezem a filmvállalatnál! No, lett erre olyan éktelen kacagás, hogy még a toronyba rakott finom selyemnyakkendők is mosolyogtak. A cégfőnök pedig behívta Gergely urat az üzlet hátsó részében meghúzódó kis kuckó irodába és sajnálkozva hozta tudomására, hogy elsejétől fogva le kell szállítania a fizetését, mert a mai rossz üzletmenet nem bírja el azt a horribilis gázsit, amit neki fizet ac ég Egy napon újra levelet kapott a vidéki városkából, ahol még mindig nem aludt el Gergely ur iránt a sze­relem tüze. Föl is kapta magát azonmód és uta­zott le a lányékhoz. Mikor megvasta­godott, gömbölyű alakjával leszállt a a vonatról, az egész család ott várta. A kislány ijedten csapta össze a két kezét. A mama is fölcsattant: — Jaj, fiam de meghíztál 1 Csak a papa szorította boldogan a keblére a vőlegény urat, mivel őt is alapos termettel áldotta meg az ég. — Nem baj az, fiam I Korcsmáros­nak nagyszerűen fogsz festeni. Nem is jó, ha egy korcsmáros sovány, cingár termetű, a vendégeknek nincs bizalma az olyan incifinci emberhez !. . . dijat fizetnek, még pedig a leromlott valutájuak 25 svájci frankot, a jó valu­­tájuak pedig 50 svájci frankot. A kon­ferencia tárgysorozatán négy pont sze repel: az ártalmas szerek (ópium stb) elleni küzdelem, az európai vám ántánt problémája, a lefegyverzés kérdése és a nemzetközi jog kodifikációjának a kérdése. Lesz maga juszt is az enyém. Szeret-e még? Tangó újdonságok kottái. Kaphatók lapunk kiadóhivata­lában Szlovák tiltakozás újabb negy­ven román állampolgársága eseb család Szlovenszkóba való tele­pítése ellen. Röviden már hirt adtunk arról, hogy Romániába letelepült cseheket akarnak Szlévenszkóra vísszateiepifeni A vissza­telepítés ellen most a S ovák is éles hangon kelt ki. Egyik cemurázott cik­kében azt irja a prágai Role alapján, hogy negyven cseh evangélikus család, amely régebben Csehországból Romá niába vándorolt ki és már régebben román állampolgárságot szereztek, most újra vissza akarnak jönni Csehszlová­kiába. Ezek bizonyára már teljesen asszimilálódtak, ottani gazdaságukat előnyösen fogják eladni és Csehszlo­vákiában olcsó pénzen fognak földet vásárolni. Ilyen módon már vagy nyolcszáz családot telepítettek a Bánátból és Romániából Csehszlovákiába. Állítólag Prágában már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a negy­ven evangélikus családot Szlovenszkón helyezzék el. Csodálatos és hihetetlen dolog, hogy az állam ezekkel a külföldi állampolgárokkal szemben milyen előzékenységet mutat és milyen gyo/san intézi el az ügyüket. A mi embereinknek — irja a Slovák — vért izzadó munkát kell végezniük Amerikában, Brazíliában, Argentínában, Magyarországban és Franciaországban, hogy kenyerüket megkeressék, a cseh bevándorlók meg szlovenszkói földet kapnak. Minthogy látszik, hogy egyáltalán nem törődnek a sok ezer alkalma­zottal, akik a parcellázás követ­keztében reménytelen helyzetbe jutottak, nem törődnek a szlovák gazdákkal, tiltakozunk a külföldi állampolgárok újabb szlovenszkói telep tése ellen és az összes szlo­venszkói képviselőkhöz azzal a kéréssel fordulunk, hogy teljes súlyúkkal interveniáljanak a föld­hivatalnál olyan értelemben, hogy szlovenszkói földet csak szlovén­­szkóiak kaphatnak, csak itteni em­berek közt oszthatnak szét, elsősorban pedig azok közt, akik a földreform révén kenyerüket vesztették. Ézeknek az igazságtalanságoknak a megszűnését csak attól várhatjuk, ha mielőbb törvénnyé emelnék Koczor Gyula nemzeti párti képviselő által be­nyújtott földreform módosító javaslatot, mely az őslakosok érdekeit teljesen megvédelmezné és elvenné a földreform nemzetiségi élét. JL náthaláz lábbadozói általános gyengeséget és fárad­ságot éreznek. Az izmok ernyed­tek, az idegek feszültek. Maszi­­rozza magát orvosi előírás szerint ALPA m e n t h o l-sősborszesszel. Ez növeli a vérkeringést, erősiti az izmokat és emeli a munka­kedvet. Lakásában permetezzen szét „Alpát“, ezáltal alaposan fertőtleníti a levegőt. Kérjen „Alpa“-sósborszeszt ere­deti csomagolásban, sértetlen plombával. I i 1-3 Hol van a pénz? (A plutokrácia világstatisztikája.) Sokszor jelentek már meg statiszti­kák a világ leggazdagabb embereiről és miután ezekben a statisztikákban legnagyobb számban amerikaiak szok­tak szerepelni és különben is mint a gazdagság hazájáról beszélnek Európá­ban a tengerentúlról, lassanként elter­jedt az a felfogás, hogy az Egyesült Államokban legalább is minden máso­dik ember milliomos. Hát ez persze nem igaz, de kétségtelen, hogy az Unió bővelkedik legerősebben milliomosok­ban. Az amerikai milliomosok száma egy középnagy magyar város lakossá­gát tenné ki, mert bizony meghaladja a 30000-et. Tehát 30.000-nél több olyan polgár él az Egyesült Államok területén, akinek safejében, vállalatai­ban, birtokaiban stb. legalább is egy­millió hever. Ha hozzátesszük, hogy ez a millió dollármillió, úgy némi fogal­mat nyerünk arról, milyen hallatlan vagyontömeget reprezentál az amerikai milliomosok társadalma. Némileg rontja ezt az impozáns statisztikát az a tény, hogy a dollárnak a tengerentúl nincs olyan nagy értéke, mint Európában, hanem vásárióképessége az európaihoz viszonyítva csak a felét teszi ki. De még igy sem sajnálatraméltók Amerika milliomosai. Mégkevésbé a milliárdosok. Az in­flációs időben túlságosan megszoktuk ezt a valamikor misztikus jelentőségű szót,*hogy: milliárd. Közvetlen környe*

Next

/
Thumbnails
Contents