Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-26 / 50. szám
2 . oldal. Komáromi Lapok 1827. április 26. iii álteli Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 140 Női színes nadrágkombiné 26 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya divatszinek 3.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé női keztyű 29 K Selyem jambo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 45, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 2,50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, gyapjú ieanyka es fiú ruha. Vulkán koffer, retikfil, férfi uarisnya, pull-over, mellény, bambusbotok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban Komárom, —április 25. Az egész világon folyó szervezkedések sorozatába egy uj szervezet illeszkedett be a napokban, a hontalanok világszövetsége, amely egy prágai hir szerint Köln-Ehrenfeldbén alakult meg. A világszövetség célja a különböző államok ama lakosainak nemzetközi megszervezése, akik semmiféle állampolgárságot nem tudnak felmutatni. Ez is egyik vívmánya a mai haladó kornak, amelynek figyelmét nem kerüli el semmi sem s amely a maga nagyszerű eszközeivel támogatására siet minden bajban szenvedő embernek. (Körülbelül igy fogalmaznák meg az álhumanizmus kétszínű lovagjai a legújabb világszövetségről magas véleményüket) Ez az uj világszövetség, bár arra van hivatva, hogy súlyos sebeket gyógyítson, egyike a mai idők legszégyenteljesebb alakulatainak, amely vádlón hirdeti az egész világnak, hogy micsoda lehetetlen munkát végeztek a világháború utáni „békemüvek“ alkotói s hogy milyen lelkiismeretlen módon döntöttek milliók és milliók sorsáról. A hontalanok világszövetsége nemes céljainak elérésére statisztikát fog készíttetni a világ összes hontalanjairól és ezek helyzetéről és az igy beszerzett adatok alapján az illetékes nemzetközi fórumok előtt a rendkívül nagy horderejű kérdésegyetemes szabályozását fogja kérni. Lesz-e ennek eredménye, azt előre megjósolni vajmi nehéz lenne. Az állampolgárság igazságtalanul és elfogultsággal kezelt kérdése megérlelte az időt arra, hogy mindazok, akiknek valamely uj államalakulatba történt bekebelezésük folytán állampolgárságuk és illetőségük a kormányhatalom kényekedve szerint kockára tétetett, egy közös szervezetbe tömörüljenek és emberi jogaiknak elismerését követeljék. A békeszerződések szomorú következménye ez, amelyet a világháború előtt nem ismert a világ, aminthogy az akkori időkben az a négyén millió mai hontalan, akinek állampolgársága ma kérdésessé vált, a legnagyobb biztonságban élt és zavartalanul dolgozott a külömböző államokban. Csak a békekötés folyományaképen állott elő az az emberi jogokat frivolul megcsúfitó helyzet, hogy sokan akik ötven-hatvan évig laktak egy helyen állandóan, még saját szülőföldünkön sem lelhetik honjukat a hazában 1 A rettenetes zaklatások, a könyörtelen üldözések, a legtöbb ilyen esetben mérhetetlen anyagi károsodással járó mellőztetések, a holt betű szerinti rideg intézkedések a szivekben felhalmozott keserűségektől indíttatva, arra kényszerítik az érdekelt szerencsétlenek millióit, hogy az egyesülésben rejlő erőhöz folyamodjanak és a közös sors osztályosait sorakoztassák fel Istenadta joguknak kivivására és védelmére. Nemcsak az egyes államok, de úgyszólván az egész világ konszolidálása függ ennek a nagy kérdésnek helyes és egyöntetű megoldásától, amely elől ma már nem térhet ki semmiféle olyan nemzetközi intézmény, amely a világ népei sorsának intézésére van hivatva s amely csakis akkor teljesíti feladatát, ha az egész emberiség javát szolgálja. Fájdalmasan égő sebek gyógyítására és milliók veszendő életének megmentésére alakult meg a hontalanok világszövetsége, amely magasztos emberi céljainak megvalósításáért küzd, hogy megváltsa a mai hazug jelszavakkal dobálódzó, a fenséges eszméket valóságukból kiforgató reakciós kort attól a szégyentől, amelybe az állampolgársági jog uj kodifikálásával jutott. Éppen azért a hontalanok világszövetsége méltán számíthat mindé a kulturállam és minden jogokat és igazságot tisztelő nemzet legmesszebbmenő támogatására, (.—) Apagyilkoiság vagy gonosz rágalom ? Egy 82 éves aggastyán titokzatos halála. — Egy testvérháboru szomorú fejleménye. Bátorkeszi község eddig leginkább sűrűn megismétlődő tűzeseteivel vált hírhedtté, Alig telik el hét, mikor ne pusztítana tűzvész ebben a kis délszloveoszkói magyar falucskában, amelyét most egy nem mindennapi bűnügy tart izgalomban. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt szombaton Dick Bernát 42 éves bátorkeszi-i kereskedő megkínálta a nála lakó öreg 82 éves édesatyját valami pálinkával. Az öreg Dick azonban alig hogy szájába vette az italt, azonnal kétségbeesetten kiköpte s rosszul lett tőle. Dick Bernát megrendültén vette észre, hogy tragikus véletlen folytán nem a pálinkás üvegből, hanem koncentrált ecetsavval töltött üvegből adott apjának. Rőrich Béla dr., az azonnal a helyszínre siető körorvos megállapította, hogy az öreg Dick Mór nem nyelt le semmit a méregből s szerencsés körülmények folytán a torkán is csak igen könnyű égési sebeket szenvedett. Az ügy persze hamarosan a nyilvánosságra került s általában részvéttel vettek tudomást a tragikus véletlenről. Volt azonban valaki, aki nem tudott olyan hamar napirendre térni a dolog felett. Dick Bernátnak ugyanis Bátorkeszin lakik egy nővére, aki Fuchs Mór jómódú keres kedőnek a felesége. A testvérek és sógorok viszonya hosszú évek óta a lehető legrosszabb. A gyűlölködésnek persze anyagi okai vannak, többek között állítólag az, hogy az öreg Dick — a hírek szerint hálából azért, mert öreg beteges éveit fiánál töltheti, aki emberségesen bánik vele — Dick Bemátra íratta egyik házát. Csak a legvégletesebb gyülöködésnek tudható be, hogy. Fuchs Mór, amint meghallotta, hogy milyen szerencsétlenség történt apósával, azonnal elment a csendőrségre s feljelentést tett sógora: Dick Bernát ellen, hogy Dick el akarta tenni láb alól atyját, azért adott neki pálinka helyett koncentrált ecetsavat. Ez a feltételezés persze páratlan izgalmat keltett a faluban. Másról sem beszéltek, mint arról, hogy apagyilkosság kísérlete történt, vagy pedig gonosz rágalomról van szó. A csendőrség azonnal meginditotta a legszélesebbkörü nyomozást s többek között vasárnap délelőtt kihalgatták az időközben teljesen rendbejött öreg Dick Mórt. A betegségéből csak az imént felépült s nagy izgalmakon keresztülment öreg ember — aki egyébként is szervi szívbajban szenved — megrendültén hallotta s magából kikelten tiltakozott a vád ellen. Vallomása teljesen tisztázta az ügyet, úgy hogy a csendőrség jónak látta a vizsgálatot beszüntetni. Még aznap délután azonban újabb drámai fordulatot vett az ügy. Délután 4 óra tájban halva találták az öreg embert. Az előhivo't orvos ismét alaposan megvizsálta az elhunyt Dicket s minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a halálának szívszélhüdés az oka, melynek legfeljebb csak annyi köze lehetett a mérgezéshez, hogy az ezt követő izgalmak, főleg a csendőrségi kihalgatás a végletekig felizgatták a szívbajos öreget. A vád azonban tovább kísértett. Most már azzal is erősödve, hogy az öreg ember bele is halt. S bár az eljárás folyik, a halottkémi jelentés alapján jóllehet a feljelentő Fuchs Mór és a megvádolt Dick Bernát is követelték, nem rendelték el a hulla felboncolását. Az öreg Dick már ott pihen a bátorkeszi-i zsidó temetőben, de a kedélyek még nem nyugodtak meg Bátorkeszin. Megállapítható azonban, hogy a közvélemény általában tartózkodó az ügyben s nemftételezik fel,Dick Bernátról, akit jóravaló, dolgos jóérzésü embernek ismernek, hogy képes lenne ilyen gonosztettet elkövetni. A visszautasított szerelmes gyilkos boszuja* Folyó hó 21-én, csütörtökön éjszaka tomboló vihar dühöngött az ógyallai járásban levő Perbete községben. Körülbelül éjfél lehetett, amidőn hatalmas dörrenés reszkettette meg a leve gőt s rögtön utána egy kétségbeesett sikoly rázta fel az egész környéket álmából. A Szekeres-ház lakói, melynek udvarán a dörrenés s a sikoly elhangzott, kirohantak az udvarra s szörnyű kép tárult eléjük. Ott feküdt az udvar egyik virágágyán a 18 éves, virágzó szépségű Szekeres Ilona, eszméletlenül, a melléből patakzóan ömlött a vér s mellette térdelt, egész testében zokogva Csontos József 24 éves napszámoslegény. Amikor a házbeliek kirohantak az udvarra, a gyilkos legény hirtelen felugrott s szinte, mint egy eszétvesztett, elrohant. A vérző lányt bevitték a házba, ahová csakhamar megérkezett az orvos is, aki csak a beállott halált konstatálhatta. Á golyó egy vadászfegyver golyója, közvetlen közelből a szivébe hatolt s a hátán jött ki. A lövés pillanatában megölte őt. Ezalatt a 24 éves gyilkos eszelősen rohant össze-vissza a faluban, végre nagy elhatározással beállított a csendőrökhöz, s előadta, hogy meggyilkolta a leányt. Csontos József hosszú idő óta érdeklődött a szép Szekeres Ilona iránt, de a lány nem viszonozta az izgágának. verekedőnek ismert fiatal legény meleg érzelmeit. Többször is visszautasította, amikor megkérte a kezét, de a halálosan szerelmes legény nem tudott belenyugodni abba, hogy a szép Ilonka ne lehessen az övé. Minden visszautasítás dacára kitartott mellette s gyakran hangoztatta, hogy kell, hogy az övé legyen Szekeres Ilonka, mert ő nem tud nélküle élni s inkább megöli őt is és magát is, de nem engedi, hogy a más felesége legyen. Csütörtökön késő este ismét bekopogtatott Szekeresékhez. Ismét könyörgött a lánynak, legyen a felesége, de Szekeres Ilonka újból kosarat adott neki. Órákig beszélgettek, hosszú órákon keresztül kérlelte, fenyegette a lányt, végül — fél 12 óra lehetett — felállt, érzékeny búcsút vett a lánytól, hogy őt többé soha sem látja . . . Alighogy kiment azonban, újból viszszajött s kihívta a lányt, hogy csak még valamit akar neki mondani. Szekeres Ilonka gyanútlanul kiment az udvarra, de alig tett néhány lépést, Csontos József hirtelen felkapta ott előkészített vadászfegyverét s közvetlen közelről rálőtt. A gyilkos legényt letartóztatták s beszállították a komáromi ügyészség fogházába. A tragikus véget ért Szekeres Ilonkát pénteken temették el nagy részvét mellett. Ausztriában vasárnap 94 polgári és 71 szociáldemokrata képviselőt választottak meg. Bécs, — április 25. ciali8lák végleges eloszlása már is megtörtént. Ausztriában vasárnap folytak le a tartoniánygyülésbe és a nemzetgyűlésbe az általános képviselői választások, amiket sokszor heves agitáció előzött meg, úgy a polgári pirtok, mint a szociáldemokraták részéről. A választásból a szociáldemokraták az eddigi eredménynél jobbat értek el, aminek oka a polgári pártok széthúzásában rejlett. A lakosság a választások iránt rendkívül nagy érdeklődést mutatott, a polgáriak egy része azonban távolmaradt a választásoktól, ami ugyancsak a szociáldemokratáknak volt kedvező körülméoy. A választás végleges eredményeképen a polgári pártok 94 mandátumot nyertek (85 egységes párti és 9 gazdaszövetségii) a szociáldemokraták pedig 71 mandátumot. Az egységes párt eddigi mandátumainak számából 7 mandátumot elvesztett, ebből 4 a gazdaszövetségé, 3 pedig a szociáldemokratáké lett. A nemzeti szo-A rom. Kath. Egyházi Énekkar közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — ápril. 25. A komáromi Római Katolikus Egyházi Énekkar vasárnap tartotta 37. rendes közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett a Majláth-iskola dísztermében. A közgyűlésen az Énekkar tagjai testületileg jelentek meg és annak megkezdése előtt elénekelték az énekkar jeligéjét. Dr. Majer Imre, az egyesület egy-A zsidópárt. amely önállóan ment a válasíásba, szétforgácsolódott és azt az egyetlen mandátumát is elvesztette, amelyet eddig tartott. A keresztényszocialisták erősen meggyöngültén jöttek ki a választásból és valószinüleg a gazdaszövetséggel lépnek koalícióba, mert egyébként, ha ez a koalíció nem jön létre, akkor a jelenlegi kormány helyzete is tarthatatlanná válik. A nemzeti tanácsba való választással egyidejűén megejtették a községi válaszlást is, ami a bécsi városi tanácsban az erőviszonyok változatlanságát jelentette és az egységes polgáriak közül 42, a szociáldemokraták közül pedig 78 városatyát választottak meg. Bécsben a választások általában rendesen folytak le minden különösebb zavar nélkül. Néhány ember ellen választási visszaélés és kisebb rendzavarások miatt eljárást indítottak. házi elnöke magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melyben visszapillantott az Egyesület dicsőséges múltjára és annak a reményének adott kifejezést, hogy a mai utón bizonyára tovább is dicsőséggel fog haladni fennállásának félszázados jubileuma felé. A gondolatokban gazdag és szónoki hévvel előadott megnyitót a közgyűlés zajosan megéljenezte. Majd az elnöklő apáíplébános röviden megemlékezett az Egyesület eseményeiről, különösen a működőkarnak kiváló szerepéről, amely Hal iiüifit
