Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-23 / 49. szám

6. oldal Komáromi Lapok 1927. áprilit 23. annyi kutyazsirral, hiszen akkor minden második ember kuiyazsirral lenne meg­kenve, miniha nem lenne elég már amúgy is a számuk. És az'án mi lenne a sok kutyabőrrel ? Hiszen kátyabőrbe már nem igen kötnek könyvet, c .izmát is keveset csinálnak kutyabőrből és an­nak is vége már, hogy valaki kutya­­bőrre kapja a nemesi levelét. Nincs tehát semmi értelme, hogy 666 kutya kiirtásánál elkerülhetetlen vonitás és a tulajdonosok siránkozása és el­­kesereredése verje fel a város csendjét. Privát beteghez, gyakorlott ápolónő cu ÜT ajánlkozik Cim a kiadóban. Végig a Csallóközön. — Hová lettek a csallóközi állomásról a magyar állomásnevek ? — Miért nem beszélnek magyarul a kalauzok a ma gyár utasokkal e magyar lakta terüle leni — Kihajolni veszélyesI Hol a figyelem, az előzékenység? — A csallóközi vicinális vasúton végig utaztunk és útközben volt alkalmunk nem egy elszomorító és a magyarságra egyenesen sérelmes dolgot tapasztal­nunk. A szakasz, amelyben ültünk csak úgy zengett a magyar szótól, hiszen az utasok mind magyarok voltak. Bejön a kalauz és dacára, hogy hallja a magyar szót, de a világért sincs benne annyi tapintat és előzékenység, hogy magya­rul kérné a jegyeket. Én már utaztam nem egyszer a bécs—budapesti vonalon és a magyar kalauzban volt annyi tapintat, hogy a németül beszélő uta­soktól németül kérte a jegyet. Nem egyszer hallottam németül kérni a jegyet a Herceghalom körül, lakó sváboktól, sőt Békéscsabán a szlovákoktól is szlo­vákul kérte a kalauz a jegyet nem egyszer fülem hallatára. Ésez történt és történik Magyarországon, amelyről Sco­­tius Viator és a kisantant nem egy politikusa azt kürtölte világgá, hogy elnyomják a nemzetiségeket. És mi történik itt? Egy szinmagyar területen végighaladó vasút, amely minden bevételét a magyar lakosságnak köszönheti, amely ugyancsak becsuk­hatná a boltot, ha a magyarok nem utaznának rajta, mondom, egy szin­magyar területen végig haladó vasút vezetőségében nincs annyi figyelem, tapintat és előzékenység és üzleti érzék, hogy azt mondaná a kalauz, inak, az alkalmazottjainak, hogy ha a beszél­getésből és a megszólításból látod, hogy magyar az utas, hát kérd ma­gyarul a jegyét és magyarul beszélj vele. Ezt kellene tenni a vasút vezetősé gének, mert ennyi figyelmet és előzé- j kenységet elvárhatna az a magyar la­kosság, amely által lakott területen végig halad a vasút és különösen el­várhatnánk most, amikor hangos torok­kal hangoztatják a megértést, a köze­ledést a nemzeti kisebbségekhez. Kihajolni veszélyes! Ez a figyelmez­tetés például a MÁV kocsiain már rég óta az összes nemzetiségi nyelven ki van Írva és ki volt Írva Talá’unk e ilyen figyelmet és előzékenységet még ma­gyarlakta területen végig haladó vo­naton is ? Ugye nem. Pedig hát a vasút mégis csak üzleti vállalkozás és furcsa fogalma lehet annak az üzleti szellemről, aki az üzlet­feleit már az első megszólításnál meg­sérti és figyelmetlen irántuk. A figyelmetlenséget aztán még job­ban betetézi a csallóközi vonaton tapasztalható másik nagy sérelem a magyarság ellen és ez nem más, hogy amig azelőtt az állomás neveket ma­gyarul is olvashattuk, addig most már hiába keressük a magyar neveket. Kér­dezzük az intéző köröket, hogy mért Írták ki előbb magyarul is és mért tüntették el később a magyar neveket? Talán igy akarnak haladni fi megértés politikája felé és ezt nevezik közele désnek a magyarság felé ? Mondhatom, furca fogalma lehet az intéző köröknek a nemzetiségek közötti békés megértésről és a közeledésről. Vagy talán azt hiszik, hogy a szin­magyar területre letelepített szlovákok és csehek már egészen letörölték Csal­lóköz magyar jellegét és már nem magyar Csallóköz és a magyar feliratok már nem illetik meg. Hiába erőlködött Hodzsa apánk és hiába neveztek el becses neve után egy te’epes falut Hodzsovonak, Hodzsafalvának, azért Csallóköz magyar maradt és itt se tel­jesedik be Hodzsaapánk hirhedt bud­­weisi szózata, hogy tiz év múlva nem lesz magyar kérdés a köztársaságban azon egyszerű okból, mert akkorra már nem is lesz itt magyar, Hodzsa apánk majd gondoskodnilog, ne legyen. Megnyugtathatjuk Hodzsa apánkat, hogy bár megható ez az atyai gon­doskodása, már nem rólunk, magya­rokról, hanem a más nemzetiségekről, de mi még egy másik ezerévig nem akarjuk kiv. tkőztetni magunkat a ma­gyar mivoltunkból. Pár megkótyagoso­­dott ember felmehet, Prágában mint átvedlett volt magyar, az is előfordulhat, hogy pár, magyar jogairól megfeled­kezett utas nem érez sérelmet, ha a kalauz nem magyarul kéri a jegyét, a nagy többség magyar marad,* ha száz Hodzsafalvát telepítenek is a szinmagyar területre és ez a nagytöbb­ség követelni fogja, hogy csak tegyék szépen vissza a magyar feliratokat is az állomásokra és a kalauzok ne un­dorodjanak annyira a magyar szótól. HÍREK — Előléptetés. Hiszek Nándor, a monostori iskola igazgató tanítója hosszú, érdemes szolgálata után a VIÍ fizetési osztályba lépett elő. A kiváló tanítónak és pedagógusnak előmenetele nagy örömet okozott Magyar Komárom­ban, ahol nagyra értékelik Hiszek Nán­dor ritka pedagógiai kvalitásait. Hiszeket számosán üdvözö ték pálya­társai közül és Komárom város társa­dalmából, melynek egyik tisztelt tagja. — Dálszluvenszkó villamosítása ismét egy nagy lépéssel haladt előre. Értesü­lésünk szerint u. i. a Délszlovenszkói Villamosműv'ek igazgatósága folyó hó 20-án elhatározta ^ Komárom—Nemes ócsai, továbbá Szt Péter—Kamocsa— Guta—Sdmő i és az Érsekújvár Nagy­­surányi 22.000 V-os távvezetékek ki­építését. Erek a távvezetékek melyek Örsujf.lu, Csallóközaranyos, Ekel, Ne­­mesócsa, Szt. Péter, Bogota, Ógyalla, Imely Naszvad, Kamocsa, Gúla, Szimö továbbá Bánkeszi és Nagy Surány községek mellett fognak elhaladni ilthaiővé teszi:; mindeme községek és a környékbeli majorok villamosítá­sát. Guta, Ógyalla és Nagysurány községekben, melyek már régeb en kérték villamos áram nal való ellátásukat ki lesznek együttal építve a transzfor­mátor állomások és szekunder hálózatok is úgy, hogy az áramszolgáltatás még a nyár folyamán megkezdődik ezekben a községekben. A Délszlovenszkó Villamos müvek igazgatósága több céget bizolt meg egyszerre az építkezési munkála­­tok«al, hogy ezek minél gyorsabban haladjanak előre. Az összes éptiések, melyek kb. május végén kezdődnek és mintegy 3 4 hónapot fognak igénybe venni, sok munkásnak adnak majd ismét munkaalkalmat, úgy, hogy a munkanélküliség legal bb ideig­lenes csökkentésével számíthatunk. Mint hírlik rövidesen sor kerül Udvard, Naszvad és Nemesócsa községek villa­mosítására is és remélni lehet, hogy a többi községek villamosítása sem fog soká váratni magára, úgyhogy népünk rövidesen mindenütt átveheti majd a villamos energia áldásos előnyeit. — A r. kát egyházi énekkar köz­gyűlése. A komáro t i r. kát. egyházi énekkar holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor torija XXXVII. évi rendes köz gyűlését a M^jlath iskola dísztermében. A hÖ2gyü!é en szerepel a tisztikarnak újabb három évre leendő megválasztása és a .választmány újjáalakítása is. Az egyesületnek múlt évi zárószámadása szerint bevé!ele volt 3302 K 80 f és kiadása 1350 K 10 f. Pénztári maradék 1952 K 70 f, Az egyesü et élén M jer Imre dr. apátplébános egyházi és Wit­­tausek Károly dr. világi elnök állanak. Az énekkarnak karnagya alakulásától kezdve Moher Tivadar, működő tagjai­nak száma 22, a pártolóké pedig 283. Az énekkar jeligéje vezeti be a köz­gyűlést, melynek végén egy magyar népdalt énekelnek. — Halálozás. Amint részvéttel vesz­­szűk a szomorú hirt, Zalezsák Ilonka 23 ik évében hosszú szenvedés után szüleinek és testvéreinek mérhetetlen fájdalmára visszaadta nemes lelkét a Mindenhatónak. Az elhunyt földi marad­ványait ma szombaton, délután fél öt órakor helyezik a római katolikus teme­tőben örök nynugalomra. Az engesz­telő szent mise áldozatot folyó hó 28 án féi 8 órakor fogják a Szt. András templomban az Egek Urának bemutatni. — Magyar-Komárom közgyűlése. Komárom Újvárosból jelentik. Komárom sz. kir. város szerdán délután rendkí­vüli közgyűlést tartott Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester elnök lete alatt. Az elnöki előterjesztések kapcsán kegyeletes szavakkal emléke­zett meg az elnökiő polgármester Prohászka Ottokár püspöknek, a nagy főpapnak elhunytáról és a katolikus egyház nagy gyászáról, melyhez az egész ország részvéte csatlakozott, igy Komárom város közönsége is. indítvá­nyára a város üdvözölte Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatátigyi minisztert olasz utjának nagy sikerei alkalmából. Meleg üdvözlettel köszön­tötte Komáromi Kacz Endre festőmű vészt is, aki a Képzőművészeti Társulat nagy diját nyerte el, mely művészi pályájának legnagyobb elismerése, üd­vözölte Takdts Sándort, a nagy történet­írót is magas kitüntetése alkalmából és Lörinczy György írót, aki a Petőfi Társaság nagy diját nyerte el. A köz­gyűlés legfontosabb tárgyai voltak a járásbíróság székházának felépítése, amely a városháza szomszédságában fog felépülni és erre a város 120,000 pengőt (720000 Ke) szavazott meg. Egy uj városi bérházat is építenek a lakásínség mérséklésére, mely az idei építkezésekkel már teljes megoldást nyer, ennek költségeire 100000 pengőt (600000 Ke.) szavazott meg a köz­gyűlés, továbbá elhatározta a mai köz­­vágóhidnak kiépítését is 35000 pengő kereteiben (210000 Ke). A város ösz­­szes határozatait egyhangúlag hozta. A közgyűlés a polgármester lelkes éltetésével ért véget. — Hivatalos órak a komáromi táv­­irda és távbeszélő hivatalnál 1927. má­jus hó 1 tői A postaminisztérium 1927, április hó 9-én kelt 11.622—XI—1927. számú rendeletével a helybeli távirda és távbeszélő hivatalnál 1927. május hó 1 én kezdődő érvénnyel a hivatalos órákat a következőképen szabályozta, a) Hétköznap; április 1 tői szeptember 30-ig 7—21 óráig és okt. 1-től márc. 31 ig 8—21 óráig, b) Ünnepen 8—19 óráig és c) Vasárnap 8—12 és 15—19 óráig. — Ajándék a városi könyvtárnak. Komárom város nyilvános könyvtárának gyarapítására újabban ' a köveikezök voltak szívesek könyveket adományozni: orv. Aranyoasy Lászlóné urhölgy 3 kötetet, Hiitrich Emma urhölgy 4 kötetet, Unger Mihályne urhölgy 7 kötetet, Földes György ur 4 kötetet. Dióssy Ede ur 2 kötetet, Goldberg Sándor ur 1 kötetet. A szives adományokért ez utón mond köszönését Gidró Bonifác a városi könyvtárbizottság elnöke. — Csökkentik a szubvenciókat A minisztériumok vezető osztályfőnökei a napokban tanácskozást tartottak a szub­venciók csökkentésének lehetőségeiről. A Vecerny Listy jelentése szerint a szubvenciókat teljesen beszüntetik és csak a törvényben előirt előirányzott összegeket fizetnek ki. Mindezt a kor mány által a közigazgatásban való takarékossági elv alapj ín teszik. A köz­egészségügyi minisztérium erősen kor­látozni fogja a sport és a tornaegyesü­­ieteknek adott szubvenciókat.(Kiváncsiak vagyunk, hogy a szokol egyesületekét is?!) De csökkenteni fogja a humani­tárius intézményekre fordított szub en­­ciókat is (Mindezekből a magyarságra iit amúgy is nagyon kevés, helyesebben semmi nem jutóit.) — Egy uj ágiró, ki többet keres Pierpont Morgannal Parisban esett meg ez a történet Pierpont Morgannal, mikor a világnak ez a leghíresebb bankárja, százmillió dollár ura, legutóbb ott tar­tózkodott. Morgan nevezetes arról hogy nem szeret intervjut adni. Egy fiatal angoi ujságtudósitó mégis levelet irt neki s két percnyi beszélgetést kért tőle. Morgan abban a hitben, hogy el rettenti a hírlapírót, rövidesen azt felelte, hogy életének minden perce kétszáz­ötven frankor ér. Az újságíró nem ke­vésbé röviden válaszolta: Elfogadom. S másnap megjelent Morgan előtt. A következő beszélgetés fejlődött ki köz­tük : Morgan: Mit kíván tőlem ? Az újságíró: Csak éppen meg aka­rom fizetni önnek azt a két percet, melyet eladott nekem. Tessék, itt van az öt­száz frank. Morgan: Azonkívül ? Az újságíró: Azonkívül semmit. Morgan: De akkor miért kérte ezt a beszélgetést? Az újságíró: Azért, mert fogadtam kétezerötszáz frankba, hogy bejutok önhöz. Fizettem önnek ötszáz frankot, tehát tiszta nyereségem kétezer frank. Ami azt jenenti, hogy percenkét hét­százötven frankkal többet keresek mint ön, Morgan ur. Izsap- és Sárkánypusztai tea­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konzerv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönleges­ségek. Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-utca. 16 — Makkora volt az első emberpár? A középkor tudósai azt a nézetet val­lották, hogy az első emberek sokkal nagyobbak voltak nálunk. Még Linné is azt hitte, hogy Ádám és Éva óriás volt. Egy francia akadémikus, Linné kortársa, Ádám testmagasságát 40 mé­terre, Éváét 38.5 méterre becsülte. De azt, hogy mire alapítja ezt a becslést, elmulasztotta megmondani. — Érdekes apróságok. Hogy van-e arany valamely kőzetben, vegyileg ki­mutatható, ha legalább egy gramm arany van ezer kilogramm kőben De az aranytermelést csakis abban az eset­ben lehet haszonnal űzni, ha legalább hat gramm arany van ezer kilogramm kőben. A légy egyetlenegy évben tizennégy nemzedékkel szaporítja fajtáját. Egyet­lenegy légyanya évente 100—200 apró léggyel örvendeztetheti meg az embe riséget, A növény zöld színének szaktudósok megállapítása szerint 560 különböző változata van. — Ötvenötezer koronás pósta sikkasz­tás Pragaban. A Prága holesovitzi póstahivata! egyik alkalmazottja Preisler Jaroslav egy pénzeszsákból 55 000 ko­ronát lopott el és azután eltűnt a zsákmányával együtt Preislernek a pénzeszsákot a dejvitzi postahivatalnál kellett volna átadni, útközben azonban felnyitotta és a zsákot egy kocsmába helyezte. A tolvaj postást körözi a rendőrség. — Baby kelengye, Telra áruk, gyer­mekkocsikban legnagyobb választék Elbertnél. — A keresztényszociatista szakszer­vezetek komáromi csoportjának mun­kaközvetítése. A kereszlényszocialísta szakszervezetek komáromi csoprijánál munkát keresnek kőművesek. Munkát nyerhetnek : segédmunkások, (napszá­mosok). Jelentkezés a komáromi tit­kárságnál: Klapka-tér 9. szám alatt, délelőtt 8—12 és délután 2—6 óra között. — A psronospora és a szőiömoly elleni vódekazést ismerteti a Növsny­véoelem és Kertészet most megjelent száma. Megtanít az almamoiy elleni vé­dekezésre, a gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezésére, az arzén permete­zőszerek alkalmazására, az uj ültetésü gyümö c fák ápolására, a szőlődugvány gyökerezteíésére, a gyümölcsfák termé­kenységének mesterséges fokozására, a virágágyak beültetésére Foglalkozik az egres szaporításával, a ribizli nyári met­szésével, a szamócaüitetvények termé­sének csökk. néséve), a gyümölcs ritkí­tásával, a gyökeres szölődugványok ültetésével, a helyes palántálással, a mesterséges beporzással, a champignon nyári tenyésztésével, az ablakok virág­díszével, a napórával, a földiboihák, a firkálóbogár, a férges körte, a repce­bogár elleni védekezéssel stb. A Nö­vényvédelem megrendelhető a Spitzer­­féle könyvesboltban Komárom (Nádor­­u. 29.) i

Next

/
Thumbnails
Contents