Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-16 / 46. szám
4 oldal. Komáromi Lapok 1927. április 16. anyakirálynő az Összes sátrakat végiglátogatta és 450 forintot adományozott a Nőitanács céljaira. Másnap a látogatók száma megkétszereződött s a bevétel 50°/0-al nagyobb volt, mint előző nap Este igen előkelő közönség előtt friss színdarabot mutattak be műkedvelő holland arisztokraták. Csodálatos volt, hogy mennyire dilettánsokat meghazudtoló eredeti játékot nyújtottak. Ezt követte a „Tableaux vivants“, amely pazar rendezéséről tanúskodott. Ezen az előadáson Hendrik herceg, Vilma királynő férje is jelen volt és láthatólag igen jól érezte magát. Közvetlen modorával csakhamar nagy népszerűségre tett szert és egy virágcserép amerikai árverésen is részt vett. Jellemző igazságérzetére, hogy amikor egy forinttal túllicitálta a virágcserepet és átnyújtották számára a virágot, igen tiltakozott ez ellen, mert igazság szerint ez nem illeti őt. Ugyanis egész hátul egy ur még a herceget is túllicitálta. De ezt már senki sem hallotta a tapstól, csupán maga Hendrik herceg. A herceget ez nagyon bántotta s még a zenekar tagjainak is panaszkodott. Mindezgk dacára igen jól mulatott, ugyannyira, hogv másnap még kétszer jött el a Fancy Fairre, egyszer vilma királynővel, délelőtt, aztán este, amikor — záróest lévén — a kitűnő hangulat mindenkire átragadt. Utolsó este különböző országok nemzeti táncait mutatták be, köztük norvég, magyar és orosz táncok tűntek ki. A teljes beváiel még nem ismeretes. Felkerestük a bizortság pánztárnokát, tiki kérdésünkre azt válaszolta, hogy 30 000 holland forint a tiszta be vétel, de nem lehetetlen, hogy ennél is több lesz, mivelhogy még sok pavilion nem srámolt el. A legszebb eredményeket Németország, Franciaország és Anglia érte el 2—2000 forinttal. A rendezőség boldog és megelégedett, hogy ily fenyes anyagi és erkölcsi sikerrel zárult a Fancy Fair Harmincezer forint jut most nyomor enyhítésére. Bár az összeg korántsem enyhíthet tengernyi fájdalmakat, de a mód. ahogyan a világ arisztokratahölgyei összefogtak a legnagyobb cél érdeké ben, megható. (P. R) A komáromi harapós kutyák! Egy harapós kutya garázdálkodása! — Erélyes intézkedést a harapós kutyák ellen. Nem hiába falunak akarják degredálni Komáromot, de nem egy fa lusi vonása, szokása szinte elősegiti ezt a faluvá tevést! Egyik ilyen falusi szokás Komáromban, hogy igen sok helyen tartanak nemcjak ugatós, hanem harapós kutyákat Manapság már legtöbb faluban belátták, hogy a harapós kutyatartása csak veszedelmet jelent, de védelmet egyálta ában nem nyújt, mert az ügyes betörő, ha még hozzá oláhcigányok fajtájából való, játszva el tudja csendesíteni a legveszedelmesebb vérebet. A bünkrónikákban nem igen olvasunk arról, hogy a harapós kutya elbánt volna a rablókkal. Nagyanyáinktól nem egyszer hallottuk beszélni, hogy a pusztán lakók milyen rettenetesen vérengző ebeket tartottak. A kutyakölyköket rendesen mély vermekben nevelték, hogy még embert se lássanak és csak azt ismerték meg, aki etette a kutyákat. Ezeket a fenevadakat aztán éjszakára kiengedték és akkor még a házbeliek se mertek kimenni az udvarra, mert megesett az is, hogy a házbeliek közül marcangoltak össze ▼alakit. És uram Isten, micsoda védelmet nyújtottak ezek a fenevadak ? Sobry Jóska, Milfajt, Papp Andor, Rózsa Sándor akkor ment be az ilyen vérebektől védett tanyára, pusztára, tagra, amikor neki tetsze t. A vérebek a betyárok ellen semmi védelmet se nyújtottak. De ezek a dolgok 60 — 80 éve történtek, ma már nem nevelnek igazi farkaskutyákat a pusztákon. Persze azok igazi farkaskutyák voltak és nem csak a nevük volt az, mint a Kézművesek, földmunkások, valamint a gyári munkások a fáradság legyőzésére és nehéz munkánál az izmok erősítésére a világhírű ALPA MENTHOL-SOSBORSZESZT ismerik legjobbnak és egyedül ezen Márkát kérik. 840-13 mostani farkaskutyának nevezett ebeknek, de a farkas véréből nincs egy cseppnyi sem bennük. Ezek a pusztai kutyatartások is jó régen történtek, de akkor is voit annyi emberség a kutya gazdájában, hogy ezeket a veszedelmes állatokat nappal erősen zárva tartotta. De ma már a puszta se védekezik harapós kutyákkal és még kevésbbá a falun lakók, éppen azért, szinte megdöbbenve hallottuk azt a hirt, hogy Komáromban, amely mégis csak városnak tartja magát, megtörténhetett az Urnák 1927-ik esztendejében, hogy fényes nappal szabadon hagynak egy veszedelmes harapós kutyát. Legalább az utcaajtót zárták volna be, hogy ha idegen kopog az ajtón és ha már beengedik, akkor a harapós kutyát zárják be és ne tegyék ki a házbamenőket annak a veszedelemnek, hogy a harapós kutya marcangolja meg. Ilyen gondatlanságnak lett az áldozata Füssy Kálmán, a Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselőjének leánya, Jolánka, akit egy ismerősüknek az udvaron szabadon hagyott vérebe veszedelmesen összemarcan olt. Ádáz dühvei rontott a gyanútlanul benyí ó leánykára, akit a megbőszült bestia a földre rántott és a földön vergődő leánykán borzalmas harapásokat ejtett. Ezer szerencse, hogy a leányka arcát nem érte a harapás, mert esetleg egész életére eléktelenithette volna a sebhely. A súlyos harapások a lábán érték A számtalan sebből vérző leánykát aztán édesapja az Emberszeretet kórházba vitte, ahol sebeit kimosták és összevarták A legelső vonattal Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Prágába vitte leányát és a Pasteur-intézetben helyezte el, ahol azonnal megkezdték a kezelését és az oltásokat, mert lehet, hogy a kutya nem veszett, de a folytonos aggodalomtól, rettegéstől menekül meg a kislány és az egész család azzal, hogy a Pasteur kezelés után ki van zárva minden aggodalom. A veszedelmes bestiát, amely a nagyveszedelmet okozta, D'Elia Ferenc főállatorvos azonnal elvitette és elkülönítve figyeli, hogy nem vol ; e a kutya veszett? Reméljük azonban, hogy akár veszett volt, akár nem, ez volt a veszedelmes állal; utolsó hősködése Elvégre nem Afrikában, se Ázsiában nem lakunk, ahol vadállatok járnak szabadon. Több ilyen veszedelmes bestiáról tudunk Komáromban. Erélyes intézkedéseket kérünk a gazdáik ellen és nem lehet tűrni azt, hogy akárki ki legyen téve a fenti esethez hasonló veszedelemnek. Mondjuk, valaki keres valakit és nem tudja biztosan, hogy hol lakik és gyanútlanul benyit egy kapun, hogy ott kérdezősködjék és akkor ráront egy véreb és összeharapdálja vagy mond juk, nyitva felejtik a kaput és az utcán harapja meg a járókelőket. Hát köszönjük szépen ezt a szerencsét. Ebből igazán nem kérünk és aztán ki téríti taeg a fájdalomdijon kívül a Pasteur intézeti kezelés, utazás, ellátás költségeit ? Akkor persze minden kutyatulajdonos azzal érvel, hogy az illető ingerelte a kutyát, azért harapta meg. Nem! Itt erélyes intékedéseket kérünk- Tessék a veszedelmes kutyákat ki irtani, az nem elég az üdvösséghez, hogy nappal zárva vagy kötve tartják. Az csak olyan mese beszéd. Amint nincs ellenőrzés, azonnal eleresztik a kutyát, mert megunják a folytonos vonítását. Aztán mondjuk, tényleg kötve, vagy zárva tartják a harapós kutyát, még az se elég biz- < tositék, mert láttam én már elsza- j baduit bikát és oroszlánt is, pedig j azokat sokkal jobban öriz ék. Hát mért ne szabadulhatna el a megkötött kutya? Ez ellen csak egy mód ■ nyújt biztosítékot, ha nincs harapós j kutya. Egy rokonomat egv elszaba- j dúlt kutya harapta meg- pedig ugyancsak meg volt kötve egy karóhoz, de a bőszült állat a karót kirántotta a földből és úgy rontott rá | az áldozatár . A napokban valakit keresvén, benyitok egy kapun és abban a pillanatban kiugrik a ház kutyája és a lábikrámba harapott, természetesen, amig meg nem állapították, hogy a kutya nem veszett, nem aludtam valami nyugodtan. De mondjuk, a kutya elszalad és nem lehet megfigyelni, akkor mehet szépen az ember szórakozni — Prágába — a Pasteur intézetbe, azért, mert egyes uraknak a passziójuk, hogy harapós kutyát tartanak. Még ahol a kutya gazdája tehetős, ott még rá lehet sózni a költségeket, de legtöbb harapós kutya tulajdonos szegény, mint a templom egere, attól ugyan nem lehet bevasalni a költségeket ! Ilyenkor aztán elmehetünk a sokat emlegetett sóhivatalba, ahol mint ismeretes, a behajthatatlan követeléseket kezelik. Mert hát az régi magyar szokás, hogy minél szegényebb a magyar, annál több kutyát tart! Nem egyszer még magának is alig van, mit enni, de azért három, négy kuvasz ólálkodik a háza táján. Enni, hát azt nem ád neki! Menjenek egerészni — mondja a gazda! Ezekből lesznek aztán a szánalmas kóborló ebek, amelyek szinte predesztinálva vannák, hogy megvesszenek de addig is ezek a határok rémei, és a vadászok ellenségei, mert ren" geteg pusztítást visznek véghez a vadállományban! Ilyen kutya ha megveszik, aztán végig marja a város, a falu kóbor kutyáit! Száz szónak is egy a vége. A fenti sajnálatos eset terelje rá a figyelmet erre az égető kérdésre és a legerélyesebb intézkedéseket kérjük, hogy hasonló kellemetlenségek ne érhessenek többé senkit. Aki szereti a vadállatokat, vándororóljon ki Afrikába, ott a mi veszélyeztetésünk nélkül űzheti úri passzióit, de a mi rovásunkra ne tessék vadállatokat tartani. Cave canem I Mert Ő feltámadott. Irta: Lukácsovics József. Ha az ember a Monte Pincio magaslatáról végigjártatja tekintetét az örök városon, nagy kontúrokban lepereg előtte a római pogány impérium és az Egyház Rómájának vál j tozatos története. Ott áll előtte a ! pápai Róma majesztetikus nyugalmai; j lehelő szent Péter bazilikája. Az emberhalász sírja felett domborodó j gigantikus kupola mintha féltve őrizné a nagy apostol álmát. A háttért a pogány Róma legóriásibb emléke a Colosseum alkotja. Düledező rozzant falaival mintegy a I visszavonulást jelzi a keresztény Róma impozáns megnyilatkozása előtt. Nem műizlés, sem kegyelet, de rabszolgák emelték vastag falait, a szerencsétlen«gladiátorok, az emberhústenyészet ezen ’szánalomra méltó példányai áztatták földjét, míg a védtelen keresztény anyák és-gyermek-mártírok meg nem szentelték a rabszolgatartók röheje közepette. Düledezik a Colosseum! Megszűnt a rabszolgaság és keményen büszkén áll Szent Péter bazilikája. Köréje csoportosul Róma számtalan különféle stílusban épített temploma mintegy jelezve azt, hogy a kereszténység átgyúrta a rabszolgatartó, kéjeket és élvezeteket hajhászó pogány patrícius világot. Hogy Róma ma nem az, mint ami Jeruzsálem, Athén, Bagdad, azaz romokban heverő sírhalma az örökre tönkretett nagyságnak, hanem középpontja a művészeteknek és civilizációnak: azt mind a názáreti prófétának és a kupola alatt nyugvó emberhalálásznak köszönheti Nem az ókor beszédes emlékei biztosítják hegemóniáját a többi város felett, hiszen Athénnek is van Akropolisa és mégsem ő vezet. Róma a kereszténység szimbóluma ! A föltámadt Krisztus utódainak székhelye. Pedig a kereszténység bölcsője nem is ringott Rómában Oda már mint tipegő gyermek került, Terjesztői nem is voltak tudósok, filozófusok vagy hadvezérek. Egyszerű tizenkét aposto ból állott a hadvezetőség. A lélekmegmunkálás titáni küzdelem volt. A galileai próféta, a nagy Mester ott találta magát szemben a rideg ész, a racionalizmus megcsontosodott fariezus alakjaival. Megindult a harc a két világnézet között. Az események ijesztő komolysággal viharrá tornyosultak a kereszténység ifjú egén. A helyzet végtelenül komoly. Élet-halál harcról van szó. Megtörténik az árulás. A lavina megindul. A Mestert elfogták. Beáll a katasztrófa! A nép többre becsüli Barabást Jézusnál. A próféta, az Isten fia a nép röheje közepette meghal. A világ pontot akar tenni a nagypénteki események után. Hiszen Krisztus elbukott! Vallása zsákutcába került. Az apostolok rettegéssel vegyest félelemmel zárkóznak magukba De jön a Husvét hajnala. A harmadnapos halott feltámadt! A Pilátusok, Kaifások, Heródesek megremegtek. Az előbb remegő halászemberek nekibátorodva megindultak a világot a feltámadt Krisztus tanára átformálni. Krisztus vallása kievezett a népek s a történelem végtelen tengerére, ahol az emberhalász utódjaira csodálatos halfogások várakoztak. Eljutottak a pogány Rómába ! Itt az istenek pogány követőivel találkoztak. A szerencsétlenek megérezvén a latin kultúra pusztulását, egyesek kardot rántottak, mások a pogány Róma régi lobogójába takarózva stoikus nyugalommal és reménytelenséggel várták a végzetes csapást, mint egykor a dicső szenátorok székeiken a gall hódítókat. Isteneikkel és rabszolgakulturájukkal elpusztultak ők is, hogy helyet adjanak a középkor művészeinek, akik a keresztény apológiát monumentális épitkezésükkel maguk írták, A porban heverő pogány Róma felett ott ravyog most a Capitólium ormán ; a feltámadás beszédes szimbóluma: l a názáreti Jézus dicső keresztje. Röntgen intézet Quarz fény Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. = Mérsékelt á^ak! = Mérsékelt áraki Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-a. 3. sz. Telefon 68. 780 Telefon 68.
