Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-12 / 44. szám
^egyvennyo Icadlk éviolyam, 44. szám. Kedd, 1087. április 18. POLITIKAI*I*AP. SiSíisMési ár cehíaloyák értékkén; áUiybesi ét vidékre postai síétküldóssel; igén érre 80 K, félévre 4© K, negyedévre í 20 I. — Külföldön 150 Kö. \ Kye* uém árat 86 fillér. Kifliiéi is Hifi. Komárom, — április 11. A katonai javaslatok szenátusi vitájában felszólalt Richter szenátor és igen talpraesett beszédben tette nevetségesekké azokat az állításokat, melyeket a cseh soviniszták dobnak be a közvéleménybe Magyarország fegyverkezéséről és támadásra való késziilődéseiró'J. Richter logikus beszédben mutatta ki, hogy ezek a felelőtlen izgatások mennyire nem használnak a békés szomszédi viszonynak és csak a gyűlölet szitására alkalmasak. Richter után Kiofács szenátor szólalt lel, aki a koalíció boldogabb napjaiban elnöke is volt a szenátusnak és igen furcsa kis beszédet mondott, amelyben a kiofácsi lelkivilág és gondolkodás pontos keresztmetszetét találhatjuk meg. Kiofács azt az állítást engedte meg magának, hogy Richter szenátor beszédét Horthy parancsára mondotta el. A cseh sovinizmusnak ez a Don Kihótéja mindig a szélmalmok ellen hadakozik és fantáziája örökké rémképeket lát. Ugyanez a Kiofács azonban a feledékenység patológikus tüneteit mutatja, amikor elfeledkezik, hogy miket beszélt össze-vissza arról, hogy mennyire felkészültünk a magyar támadás ellen, határainkon kaszárnyákat és biztos gránát fészkeket építettünk, amelyekkel meghiúsítjuk a magyarok támadását. Ezt másfél esztendeje mondotta a nagy kávéházi stratéga a véderő bizottság egy ülésén, igaz ugyan, hogy a valódi stratégák azt mondogatják, hogy a köztársaság geográfiái helyzete nem volna képes ellenállni az esetleg két oldalról ellene meginduló nyomást, de hát legyen Klofácsnak igaza, aki bízik a határon elhelyezett gránátfészkekben és a háborús uszítás babéraira pályázik. A magyar nemzeti kisebbségnek ezek mellett a sérelmek mellett el kell haladnia és az ilyen provokálásokra felesleges reagálnia. KIofáesék minden erőlködése mellett is a kis Magyarország kilépett elszigeteltségéből és aktiv részese lett Középeurőpa politikája intézésének. Hasztalan emelte Klofácsék pártja és pártjuknak szemefénye, Benes, a nagy kínai falat Magyarország köré a kisantant szuronyaival, az idő haladt és a dolgok értek, a kínai fal omladozni kezd és a kisantant nemsokára felveszi a néhai nevet és már a sirversét csinálják. Hasztalan a nemzeti demokrata és a nemzeti szocialisták minden hadakozása Magyarországgal szemben, ha Európa közvéleménye veALAFÍTÖTTA : TUBA JÁNOS. ! Sierkmtőség és kiadóhivatal; Nidor-u. ÜL, Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA áx. | Megjelenik hetenkint háromszori Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dbr. kedden, csütörtökön és szombaton. lük teljesen ellenkező véleményen van, sőt hasztalan magának a pátrónusnak, Franciaországnak az ellenkezése is, ha egyszer két nagyhatalom baráti viszonyban van a kis országgal, mely alkalmazkodott a békeszerződés leszerelési követeléseihez. Nagyon a magyarság leikéből beszélt Richter szenátor, aki leszámolt azokkal a rablómesékkel, Komárom, — április 11. A Tátikán és a Csehszlovák köztársaság közötti viszony. Ismeretes az a feszült viszony, ami az emlékezetes Húsz-ünnepek miatt a Vatikán és a Csehszlovák köztársaság között keletkezett. Egyes politikai pártok már régóta sürgetik, hogy állítsa vissza a kormány a Vatikánnal a rendes diplomáciai viszonyt és legutóbb történtek is arra lépések, hogy a kibékülés megtörténjék. A prágai nunciatura vezetője Ciriaci ismételten tárgyalt ez ügyben Svehla miniszterelnökkel és Kordács dr. érsekkel, valamint több befolyásos egyházi és politikai személyiséggel. Az tárgyalások az ismert garancia szerződésről foiyíak. Ez a legfontosabb ésegyuítal legnehezebbkérdés, mert a többi kérdés, mint az egyházi méltóságok kinevezése, az egyháznak újra való felosztása és a többi egyházpolitikai piobléma nem fog különösebb akadályokkal találkozni. Jói informátt politikai körökben úgy tudják, hogy a kormány ezekben a kérdésekben már javaslatokat terjesztett a Vatikán elé, amelyeket az elfogadott a további tárgyalások alapjául A garancia szerződés tárgyalásai közben a prágai nunciatura azt a benyomást nyerte, hogy az összes kérdések kedvezően oldhatók meg és hogy a köztársaság és a Vatikán közötti normális diplomáciai összeköttetés nem sokára megint helyreáll. A miniszterelnök lapja a magyar-olasz barátságról. A Venkov, amely a miniszterelnök lapja, vezetőcikkben foglalkozik Bethlen István magyar miniszterelnök római uíjáva», A cikk szerint most már tisztán állnak Magyarország tervei: mint kell kihasználni politikailag az uj barátságokat. Az Olaszországhoz való viszony magyar koncepciójában kevésbé fontos szerepet tölt be a tengerhez vezető ut kérdése, amellyel egyébként szintén foglalkozik Magyarország. A helyzet megítéléséhez fontos a római körök véleménye, főképen a római sajtó hangja is. Ezek a körök hangsúlyozzák, hogy a látogatásnak békét kereső céljai vannak és hogy Olaszország támogatni fogja a budapesti kormányt ama törekvésében, hogy Európa Keletén az egyensúly és nyugalom tényezője legyen. Grandi előadó az olasz nemzetgyűlés külpolitikai vitájában hangoztatta, hogy az olasz külföldi diplomáciának első sorban kereskedelmi hivatása van. A fasiszta külpolitika tehát első sorban uj piacokat keres az olasz ipar számára és nincsen ok arra a föltevésre, hogy a magyar esetben kivételt kellene lenni. Az angolok égisze alatt álló olaszmagyar barátság elemei egyébként indokolttá teszik ama magyar törekvések szkeptikus megítélését, amelyek a Mussolinival való szövetségben az egykori magyar hatalom ujjáébresziését szeretnék amelyekkel a KIofác3-féle politikai véuasszonyok ijesztgetik a serdületlen cseh ifjúságot és a sötétben való fütyörészésre tanitják a hiszékeny közvéleményt. Nem Magyarország veszedelmes a békére, hanem azok, akik háborúra uszítanak és elérhetlen imperialista álmokról álmodoznak és jóétvágyukkal felfalni szeretnék a félvilágot. látni. Budapest kénytelen lesz továbbra is kitartani a békés elem szerepében. Ebben a tekintetben felesleges volna Bethlen utazásából politikai mumust csinálni. A kisantant újabb mozgolódása. A kisantantról már többször megállapították, hogy csődbe jutott és különösen a magyar—olasz örök barátságos szerződés megkötése után világosodott ki, hogy a kisantant immár befejezte rövid pályafutását. A kisantant azonban mindezek dacára még nagy erőfeszítéseket tesz, hogy reménytelen életét meghosszabbítsa. Íme, ismét arról szól a hír, hegy a kisantant legközelebb konferenciát tart, amelynek színhelyéül a Tátrát jelölték ki, ahol május 15-én lesz a kisantant-találkozó. De még e tanácskozás előtt egy igen jellemző politikai ténykedéssel akarja maga iránt fölkelteni a nagyon is megcsappant érdeklődést. Az angol »Times“ belgrádi tudósítója arról értesült, hogy a kisantant valamennyi államának kormányai nyilvánosságra hozzák azokat az előterjesztéseket, melyeket a nagykövetek tanácsának tettek Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése ellen. Egyszersmind közük Briandnak ezekre adott válaszát. Ebben a dologban az a jellemző, hogy a hírül adott közzététel közvetlenül az olasz—magyar barátsági szerződés aláírása után történik. Félhivatalos lapvélemény a magyar-olasz szerződésről. A csehszlovák kormány németnyelvű félhivatalosa (Pr. Pr.) azt írja, hogy Olaszország a Magyarországgal kötött szerződéssel semmiképen sem váltóztatfa meg a többi középeurópai állammal kötött szerződését. Magyarországhoz való közeledése inkább Közép - Európa megszilárdítására vonatkozó további lépésnek tekinthető, amely mihelyt békés jellege általánosan nyilvánvalóvá lesz, hozzá fog járulni annak a fejlődésnek gyorsításához, amely megteremti Magyarországnak a szomszédos államokhoz való közeledése számára az előfeltételt. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Komáromi Járási Általános Ipartársulat IL évi közgyűlése. — Eredményes és úttörő munkáról számolt be az 1926. évi jelentés. — A közgyűlés elfogadta Fried Jenő indítványát az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok és kereskedők menházának felépilése Ügyében. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — április 10. A Komáromi Járási Általános Ipartársulat vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg saját székházának tanácstermében 11. évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok nagyszámban vettek részt és a községi társulatok is szépen voltak képviselve a megbízottak által. A társulat tanácsterme teljesen megtelt tagokká’, akik a mindvégig impozáns módon lefolyt közgyűlés tárgysororozatát élénk érdeklődéssel kisérték. A közgyűlést Boldoghy Gyula járási ipartársuiati elnök nyitotta meg, aki, miután megállapította a közgyűlés határozatképességét, meleg szavakban üdvözölte Őzike Dénes diszelnököt, Fried Jenő társelnököt és a vezetőség többi tagjait, továbbá Soltész Pál szolgabirót, aki a járási elsőfokú iparhatóság képviseletében jelent meg a közgyűlésen és Ottinger Kálmán iparhatósági biztost. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kincs Izidort és Eugner Ferencet. Ezután Ivánfy Géza a járási ipartársulat titkára oivasla fel az 1926. évi jelentést a társulat működéséről, amely a társulati szervezet hármas feladatcsoportjára osztható: és pedig 1. A társulati belső szervezet továbbépítése. 2 fparigazgatási teendőkben a közhatóságok munkájának kiegészítése és 3. a társulati tagok gazdasági helyzetének javítása. A társulat az 1926. év folyamán a megalakulás első lépései nyomán járt, s ha csak pár lépést tudott is tenni, örömmel áüapithaíó meg, hogy ezeket a lépéseket előre tette meg azon a hosszú úton, amely tagjainak gazdasági, kulturális és szociális előrehaladásához vezet. A társulat belső szervezetének továbbépítése érdekében a törvény és az alapszabályok megengedett keretei között arra törekedett a vezetőség, hogy az egyes iparszakmák a társulati nagy kereteken belül speciális érdekeik védelmére kisebb csoportokban találják meg helyeiket, amelyeknek megszervezése azonban ne járjon anyagi terhekkel. A községi szervezetek révén kapcsolódott bele a társulatba a tagok összesége. Az 1926 évre csak a társulati iroda kiépítésének munkája, melyben a társulat választmánya és a körzeti szervezetek tevékenyen résztvettek és 24 községre terjedt ki a szervezkedés nehéz munkája. A társulat vezetősége igyekezett a szervezetet az ország többi testvérszervezetével kapcsolatba hozni és a magasabbfoku érdekképviseletekkel a kerületi kamarával és kamarákkal, úgy hogy a társulat valamennyi községben lakó tagja érezte a szervezeti életnek azokat az előnyeit, amelyeket rövid működése alatt a tagok érdekében elérni sikerült. Az iparigazgatást kiegészítő tevékenység a társulati szervezeti munka nagy részét foglalta le. Az iparhatóságok, a járási és zsupáni hivatal főként az iparbejelentések és a képesítés alóli felmentési kérelmekben fordult többször a társulathoz véleményért. Az ipartársulati szervezetnek ez a bekapcsolódása az igarigazgatás állami szervezetébe azért is örvendetes, mert remélhető, hogy ezáltal ..... mnuwnMuwrr POLITIKAI'SZEMLE
