Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-09 / 43. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1827. április 8. tartjuk, bogy az uszodára ne akadna, mert szerintünk az uszoda sokkal jobb üzlet, mint a strandfürdő, mert hiszen ha magas a viz, mint tavaly is volt, vége a strandnak, de az uszoda vígan fütyül, mint az a bizonyos portugál. Azután a strandozás Komáromban nem egészségügyi kérdés, hanem divat. Pár évvel ezelőtt a komáromiak divatot csináltak a strandra járásból és éppen úgy lenézték azt, aki nem járt ki a strandra, mint azt a hölgyet, aki a divatja múlt kalapját viseli. Persze a divat Komáromban is változik és a komáromi őslakó ma már Rém tar ja divatnak a strandra járást és egészen átengedi azoknak, akik nem rég költöztek Komáromba és nekik még újság a strandozás, amit legtöbb komáromi egészen megunt, pedig nem rég mág nagy rajongój t volt a strandra való kirándulásnak. Hiába, Komárom szeszélyes, mint egy primadonna, vágv mint az utóbbi időben az időjárás, amely elsősorban oka annak, hogy a strandolók száma csökkent. A rossz időben ugyan kinek van kedve erre, akár divat az még, akár nem. Az uszoda ellenben felette áll a divat szeszélyeinek, oda nem divatból, nem látni és láttatni mennek az emberek, hanem azért, mert tudják, hogy az egészséges és a szervezetük megkívánja az uszodát, a fürd äst. Ezeknek a száma minden évben több és több és ez a számemetkedés biztosíték arra, hogy igenis lenne magánvállalkozó az uszodafpité&re, illetvj annak fentariására is, ha a jövedelem az öve lenne. A városnak nem kellene mást tenni, mint kiírni egy pályázatot, hogy az érdeklődők tegyenek sjiniaiot. hogy ki ki miiyen feltételekkel aditana fel uszodát az előirt módon, helyen, a megszabott dijakkal és a hatóság ellenőrzése mellett. Ennek az ajánlattevőnek a kiírása igazán semmibe se kerülne a városnak és ha akadna vállalkozó (mi hisszük, hogy igen), akkor a város elverhetné egyik gondját é3 ha nem akadna senki, hát akkor a város moshatná kezeit, hogy: A városnak nincs rá pénze, magánvállalkozó pedig nem akad*, hát most már, sajnos, nem lehet a bajon segíteni. Nautilus. 4 korináu; hétfőn fog tárgyalni a vasutasokkal a szolgálati szabályrendelet ügyelten. — április 7. A vasutasok és a kormány közti konfliktusban, mely tudvalevőleg r,z uj szolgálati szabályzat kiadasa miatt keletkezett, az u óbbi napokban lecsöndesültek az idegek. A vasúti minisztérium, mint ismeretes, visszavonta a szolgálati szabályzatra vonatkozó végrehajtási rendeietet, amelyet a miniszter tudta nélkül Nutz miniszteri osztálytanácsos adott ki, akit azonnal szabadságoltak. A végrehajtási rendeletre vonatkozó tárgyalások a szak szervezetek és a miniszterelnökség szakbizottsága között hétfőn kezdődnek meg. A vasutasok szakszervezetei már összefoglalták követeléseiket. Mig a vasutügyi minisztérium a vasutasok szolgálati szabályzatának végrehajtási rendeletét már visszavonta, addig a postaügyi minisztérium a szolgálati szabályzatot már végre is hajtja. A cseh lapok szerint főként a szlovenszkói rendkívüli illetékek rendezése lesz a postásokra nézve hátrányos. A postaügyi minisztérium a szakszervezetekbe való tömörülést is meg akarja tiltani alkalmazottainak. A postaügyi minisztérium erélyes fellépesét megkönnyítette az, hogy a postások nem leptek fel eléggé egységesen. Hogyan történt Hunyadi László gróf halálos vadászszerencsétlensége? A lapok Hunyadi László grófnak, a hí rés magyar oroszianvadásznak a napokban bekövetkezett halálos szeren esetlenségéről a legkülönbözőbb híreket közölték. A gróf a tél legnagyobb részét Egyplomban töltötte és Sudánban vadászattal és halászattal szórakozott. A déli Sudánban a No tavon gőzössel és vontatóhajóval indult el egy hatalmas oroszlán üldözésére. A gróf, jj akit három benszülött szolga kisért,1 másnap üldözőbe vette a vadai. Hunyadi 1 rálőtt a vadra, az oroszlán meg is sebesült, de nem halálosan. Az oroszlán a megsebzts következtében ingerüli és dühös lett és villámgyorsan, hirtelen ! ráugrott a vadászra, úgyhogy már nem voií ideje többé a puskával célozni, Hunyadi lövése nem talált és az inge- I rüit oroszlán súlyosan megsebesítette a grófot. Erre kísérői közül ketten rátámadtak az oroszlánra í mázsákkal, a harmadik bsnszülött pedig könnyű vadászfegyverével kezdett tüzelni az oroszlánra. A gróf csak azután tudott kiszabadulni "az oroszlán karmaiból, miután a három néger szolga veszélytelenné telte a vadít. Hunyadi grófot a könnyebben megsérült szolgák a hajó fedélzetére vitték, itt megállapították, hogy a jobb alsókarjál és a jobb vállát az oroszlán teljesen leharapta. A gőzös a legnagyobb sebességgel a legközelebbi város fáié, Malakaiba indult, ahol a súlyosan megsérült grófot a sudánkormány »Lady Biker“ nevű kórházhajóján részesítettek első segélynyújtásban. A »Lady Baker“ ezután teljes gőzzel Khartum felé indult. Útközben a grófnál bekövetkezett a vérmáigezás és a magas sebláz. Az azonnal végrehajtott háromszoros operáció ellenére is azonban néhány perccel előbb meghalt a gróf, mielőtt meg a gőzös megérkezett volna Kh?riumba, a kórházba. Az egypioini sajtó a szerencséljenül járt vadász haláláról részvéttel emlékezett meg. Hunyadi gróf messze Egyplomban neves oroszlánvadász volt és egész Sudáníóí Abe*szináig értékelték és ismerték. Abesszittában ulolj'ira hatvanegy nagy vadat terített le. lom aromi levelek. Tévedni tetszik ha azt méltóziatik hinni, hogy azért nem irtunk mostanában Faun levelet, mert a világot a sok gáncioiásunkkai, roaszalásuakkal si érült megjavítani és már nincsen szükség faunt dorgatóriuma! És azt se tessék hinni, hogy esetleg a Küzdelmet találtuk hiábavalónak és azért tettük le a kardot, azaz a tollat. Egyik eset se áll fenn. Mi naponta meg tud nók mosni a világ fajét és ez nem a mi érdemünk, hrnem sajnos a világ bűne, amlybőí a nap minden órájára ju- egy szomorú tünet. Csapongó képzetetet átül el az ön, helyesírási hibáktól nem teljesen mentesített, különben elég kedves levele, mert a bevezetés urán nyomban a szepsi i emberevö cigányok juthattak az eszebe és azt kérdezi tőlem, hogy mi a véleményem az embeihusevésről, a kanibálizmusrói ? No hallja kedves levélíró, mág ilyet se kérdeztek tőlem. Hogy az emberiség őse mind emberevő lett volna, azt bajos állítani és ne engedje magát félrevezetni attól a körülménytől, hogy egyes emberi testrészeknek olyan ennivalókra emlékeztető nevük van, mint teszem föl: lábikra, térdkalács, váilperec és mindjárt ott van a soványoknái a só'aró is. Ez se jelenti azt, hogy őseink erősen sózták az ennivalókat. És ne higyjs azt sem, hogy a kanibálizmusra vezethető vissza az a bók, amikor a széptermetü nőnek az özderekáról beszélünk, ott nem az őzpecseuyére kell gondolni. De nem ám. Már régen kimutattak a tudósok, hogy semmiképen sem rejlik magnkban az emberevés szöruyü emlékeit, amikor egy hölgyre azt mondjuk, hogy igazán ennivaló jószág. Attól sem kell megijedni, ha azt mondják, hogy: Eszem a zuzzáját. Vagy hogy: — Hamis a mája, meg a zuzzája, hamis minden porcikája. Én inkább azt hiszem, hogy őseink csakis állatevők voltak 1 Hogy hogyan tudom bebizonyítani ? Hát nagyon eeyszerűen. Száz és száz szerelmi becéző szó van, melyek azt bizonyítják, hogy az ősember inkább állatevő volt, mint emberevő. Ha azonban végigmegyünk ezeken a szerelmi becéző szavakon, elszomorodottan kell megállapítanunk, hogy őseink gyomra ugyancsak jó gyomor volt, mert mindent bevett. Akit szeretünk, azt rendesen olyan állatnévvel illetjük, persze kicsinyítő, becéző formában, amilyen állatot szeretünk, Ezt a szokást az ősembertől örököltük. Az ősember amelyik állatot szerette, azt nemcsak képletesen tette, hanem meg is ette a szerelmével azaz szeretőiével kitüntetett álletol Lássuk tehát ezekat a becéző szavakat. Vannak az állatvilág rokonszenves alakjai nevével becéző szó?, minők a galambocskám, geríicém lubikám, pintyőkém, pscsirtá®, fülemülém D: a szerelmes nem marad meg a madárvilágnál, átmegy a négylábúak közé és innét írednek az alábbi becéző szavak : ku yuskám, cs?csikám, őzikém, drága majmom, édes bogaram, kicsi tücsköm, szóval tücsköt, bogarat Összehadar egy bolondos szerelmes, mucusom (ez egy kihalt őslény), arsnyh.ttacskám (aki már ráakadt a horogra), bocikám (egyenlő a borjú megszóüiíá&sal kissé finomabb formában) nyuszikám. Újabban négy előszeretettel mennek becéző szavakért a szerelmesek a baromfiak közé és a fiatal lányokat csibik ámnek, pipiké®nek, libuskámnak, a kinyílott rózráí édes tyúkomnak hívja a szerelmes. Sőt annyira prózai lett a mai * szerelmes.hogynem undorcdika konyhaszagtól és a konyhából is kér becéző szókat. Ma már nem azt mondják, hogy meghódítottam a hölgyemet, hanem azt, hogy ugyancsak megfőztem a tyúkomat. Az előtt a szellemesebb, az erősebb . lefőtte a gyengébbet. Azelőtt kifőzték a haditervd, most egyszerűen megfőzik a tyúkot. Az öregurak se számíthatnak már a kellő tiszteletre, mert az ő nevük is a szárnyasok közül kerül elő es vén kappanoknak hívják őket, and a háremőrök rangjának felel meg. Vén medve elnevezés is szerepel a szerelmi életben, de rendesen nem szemben mondjak az illetőnek. Az aszszony s'o tta így hívni a dörrnögő férjét persze rendítsen a háiamögött. Viszont a férj ;.z asszonyt a vén sárkány címmé; tünteti ki, persze szintén n;m szemben, hanem a hátamögöit és őst is csak lassan. Sírkány elnevezésnek örvendenek a köztiszteletnek éppen nem Örvendő anyósok is. fanét van aztán a? a megjegyzés, hogy ha a fiataloktól elutazik az anyós, azt a férjek úgy mondják, hogy sárkányt eresztettek. E« tudniillik nagy örömet jeleni Izraelben. Ionéi jut eszemb n az alábbi adoma: Kohnt megkérdezi az u cin egyik ismerőse: — Mondja Kohn, mért kormos magának az arca, a keze, a karja? Kőim örvendezve felel: — Az állomásról jövők! Most utazott el az an^óéom és örömömben összeölelgettem a mozdonyt, mielőtt elvitte az anyósomat. Lássa ! ilyen rossz vicceket faragnak szegény anyósokról. Nam rosszabb vicc ennél az alábbi és annál aktuálisabb, men emberevők között játszódik le. Az angol világutazó meginterjúvol egy emberevőt. — Nézze kedves barátom, nekünk fehéreknek sokkal változatosabb a konyhánk, mi akár száz fele húst is ehetünk, mig maguk mindig csak egyfélét, folyton emberhúst és emberhúst. Mágusnál nincs semmi delikatész, semmi uj dolog. Pe c illanó szemmel felel az emberevő; — De van és ez felér a maguk minden inyencfalaijukkal, aminél nincs főiségesebb falat a világon, csak az a baj, hogy ritkán jut hozzá a szegény emberevő. — És mi az? — Amikor az ember a saját anyósát falhatja fel! De most már Isten vele. Máskor löbbet. Faun. lOMM Szibériai páriák sóhaja. — 1920. május 15. Nyomorult vackokban Kínlódnak a rabok, Se nap, se csillagfény Nekik már nem ragyog ... Leikükön is tanyát Vert a sötét éjjel, U'Olsó reményük Messzi szállt a széllel. Hosszú éveken át Csak reméltek s vártak, Megsuhantak néha Bágyadt lelki szárnyak ... Hazáról, les vérről Álmokat álmodtak, Üzenetéi várták Testvér magyaroknak. Az álom is eltűnt.. . Testvérre s hazái a Nem számit már többé Rabság páriája. Lelkűk ablakán cst-k Egy sugáika rezeg: Hátha maradtak még A földön — emberes?! Emberi roncsokban Inaszakadt félek Kmos lizálffioiban Valiig igy beszélget: „Embere*, embereit! Csontunkra bőr száradt! Vagy nincs a világon Ember csak — vadállat?!“ Kemény György. 81.1 It K K. Magyar ének. Irta: Herczeg Ferenc Lovasok jöttek a Volgáról, tegezzel a vállukon, délcegek, vadak: A selyemszőrű tigrisek csapatja Amerre mennek: hollószárnyon a fagyos leheletü rémület száll előttük. ... Fülledt éjjel, mikor lobogó tüzek mellett győzelmi tort ülnzk az ellenség földjén felzendül az énekük. Az erdő, a nádas sohasem hallott még ilyen éneket! Halkan, búsan, édesen szól mint az ősi dajkadal, amit Ázsia pusztaiban énekeltek barnaarcu anyák. Majd sziláján csapong, a felhők felé lendül szélvészként és danájához rohanó lovak patkói dobolják az ütemet. A piros tüzek körül szól az ének és az erdőben, a nádasban lappangó szökevények fülelnek. És halkan susogják: A magyarok énekelnek . . A magyarok énekelnek! Ti germánok, ti frankok, mii tudjátok ti, mi a magyar ének ?! Ez a magány dala, amit az élet pusztájában bolyongó gyermek énekel. Mert bujdosó gyermek a magyar és meg van írva a csidagokban: egymagában lesz akkor is, ha emberóceán morajtik körülötte. És hiába faj a maiyai szív Európa után: Ázsia visszaköveteli hütelen fiát és ha sátrat ver a gyűlölet, az irigység, a mindennél szörnyűbb közömbösség, sivár pusztává dúlja körülötte a világot. fúrod a pusztaságot, magyar, büszkén és boldogtalanul Járod a sötétséget és mint útmutató szentjánosbogár, szikrázva röpköd előtted a magyar ének. — A eauyhsti lataüitisztdetek sorrendje. (A komáromi r. kát. plébániahivatal közlése.) 1. Virágvasárnapon. R ggeí 6 órakor csendes szentmise, fél 9 órakor barkaszentdés, utána könnend a temp’omban, melynek végeztével ünnepi szentmise Passió val. D. u. 3 órakor litánia. 2. Hétfőn, kedden és szerdán: 6 órakor és fél 8 órasor szentmise a Szent-András templomban, szerdán 8 órakora Szent Ro-áia templomban szentmise. 3 Nagycsütörtökön: A Szent András templomban 8 órakor ünnepi szentmise, mely alatt közös I szent áldozás, utána az oltároknak díszeiktől való megfosztása A Szent Ro| zália templom d. u. 5 órától kezdve I nyitva lesz a hívek kereszti ájtatosságának végzése céljából. Szerdán, csüj törtökön és pénteken d. u. 6 órakor lamentatiők a Szent András templom| ban. 4 Nagypénteken 8 órakor kezdő- I dik az istenitisztelet a Szent András templomban. Csonka mise után az 01- táriszentség elhelyezése a szent sírban, utána szentbeszed: tartja dr. Majer Imre apátplébános. A Szent Rozália templomban az Oltáriszentség d. e. 10 órakor helyeztetik el a szent sírnál. Ugyanígy a Szent Anna templomban fs. 5. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel a szent siroknál, 7 órakor tíz-, húsvéti gyertya- és keresztkut szentelés, utána ünnepi szentmise. Feltámadás a 1 helyőrségi templomban d. u. 4 órakor, a Szent Rozália templomban d. u. 5