Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-09 / 43. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1937. április 9. városi közgyűlés kiadta a kövezést és aszfaltozási munkálatokat. Több mint három milliós beruházás. A város képviselőtestületének közgyűlése. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — április 7. csőn megszerzésére a legmeszebbmenő Nagy jelentőséggel bir a városra nézve április 7-ike, amely napon tartott rendes közgyűlését Komárom vá-os képvise!őt$stüiete, hogy határozzon a város kövezási és aszfaltozási programjának megvalósítására nézve. A kapviselőlestülct csütörtöki közgyűlésében dSmöti a várost anyagilag nagy mértékben érintő, régóta húzódó ügyben és döntésével lehetővé tette, hogy a közei másfél évtized súlyos esztendeinek megpróbáltatásai által megakidá'y jzott városfejlesztés végre határozón irányt vegyen. A íervbevett utcák kövezésének é:. aszfaltozásának elrendelése és kiadása következtében végre eljutott a város ahhoz a lehetőséghez, hogy a va:u'ra vezető legfőbb útvonal és a nagy forgalomnak kitett utcák kövezése, ii lelve aszfaltozása által nemcsak külső képében nyer, de legfőképen a forgatom tekintetében nagyobb biziositéko: képes nyújtani a várost fölkereső vidékiek részére, a helybeli lakosság előnyére és hasznára. A n«gy fontosságú ügyben már hetek óta dolgozott a város vezetősége, építészeti és számvevői hivatala, több ülésen behatóan foglalkozott vele a városi tanács, majd a pénzügyi bizottság és ezeken kívül szakférfiakból álló bizottság adóit véleményt az útépítési munkásra nézve. Talán kissé szokatlannak tűnik főt, hogy a város egyszerre nagyobb komplexumát foglalta egybe a munkálatoknak, de az tagadhatatlan, hogy az évek óta járhatatlan utcák újra való megépítése többé halasztást nem szenvedhet és azoknak sürgős munkába ■ vétele elkerülhetetlenül szükséges. A képviselőtestület fvlelősíége tudatában a lehelő legnagyobb körültekintéssel foglalkozó t a kivételesen fontos üggyel és a 17 ajánlat közölt végre sikerült egyöntetű határozatra jutni, amely határozat meghozatalánál a város érdekei minden tekin etben meg lettek óva. Teljesen megbízható cégeknek adta ki a kö.gyűlés a munkákat és azt is le lehet szögezni, hogy számbelileg is előnyöd ajánlatokat honorált a képviselőtestület s munkák odaítélésénél. ^ Most már csak a fontos, hogy minél előbb megkezdjék a munkát, hogy a régóta uralkodó és a városra nézve igazán szégyenteljes közlekedési mizériáknak vége szakadjon. Megnyitás és interpellációk. f A közgyűlés iránt óriási volt az érdeklődés. Nemcsak a képviselőtestület tagjai jelentek meg teljes számban, hanem az érdeklődő közönség is igen nagy számban gyűlt össze a nagyteremben, amelyet zsúfolásig megtöltött. Czizmazia György városbiró megnyitván a közgyűlést, jelentést tett a tanács és a bizottságok működéséről és a helyettesítéseket jelentette be. Napirend előtt Steiner Gábor nemzgy. képviselő, interpellálta meg a városbirót a munkáslakások ügyében, kiemelve a városban uralkodó lakásszükséget, amelyet szerinte úgy lehetne leküzdeni, ha a város megfelelő telkekről gondoskodik és a munkáslakások megépítése céljára úgy, mint az utcák kövezésére, milliós kölcsönt vesz fel. Megfelelő telek volna az interpelláló szerint a szérüssert, amelynek megszüntetése iránt egy ízben már megtétetíek a lépések. Azt kérdezi a városbiróíől, hogy hajlandó- e a munkáslakások felépítéséhez szükséges telkek és a szükséges köllépéseket megtenni. Csizmazia városbiró válaszában ismertette mindama intézkedéseket, amelyeket a város a lakáskérdés megoldása érdekében telkek beszerzése végett tett. A város a kincstártól és magánosoktól is megkísérelte, hogy telket kapjon, a katonai kincstár azonban nem hajlandó területeket átengedni, egyébként is ez az ügy a pozsonyi katonai parancsnokság előtt van, amelynek véleményétől függ a minisztérium dőn ése. A szárüskertek kiürítésének ügye a felsőbb hatóság előtt van, amely még nem döntött a kérdésben. Ő maga már egy ízben elő erjesztést tett a tanácsnak egy i4 milliós beruházási tervezetről, amelyben 2Vs millióval a munkáslakások is bsntfoglaltatnak s keresett kölcsönt a munkásbizíosilőnális. Egyébként kijelentheti, hogy a város ebben az irányban a tőle telhető módon igyekezett cselekedni, amit bizonyít a három munkáslakás megépítése is és a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel a jövőben is arra fog törekedni, hogy a súlyos lakáskérdést megoldásra juttassa. A választ az interpelláló nem tartotta kielégítőnek és ezért nem vette tudomásul. Majd Gáborek Károly másodvárosbiró tett előterjesztést a készülő közigazgatási reform tárgyában, amely ellen a kommunista párt nevében tiltakozó javaslatot terjesztett elő. Mivel már a tanácsban ebben a kérdésben előzőén tett hasonló javaslatot, csodálkozik, hogy az a közgyűlés tárgysorozatára nem lett kitűzve. Kérdi, hogy mi ennek az oka? Darola Jakab állami jegyző kijelenti, hogy már a tanácsban is tiltakozott úgy ezen javaslat, mint a kir.ai felkelők üdvözlése tárgyában beadóit javaslat ellen, ezúttal is tiltakozik az ellen, hogy politikai kérdésekben bárminemű indi.vány tárgyaltassék. Tőrvényadta vétó jogával él, mert a képviselőtestületnek nincsen joga politikai kérdésekben állást fogialni. Gáborek fentartja javaslatát, amelyet kommunista izü megszövegezésben felolvasott és elfogadásra ajanit. A tiltakozást a közgyűlés Steiner felszólalása után tudomásul vette. A Zemska banka 2 milliós kölcsöne. Minthogy az utcák rendezésével a Zemska bankának nem emissziós kölcsöne szoros összefüggésben van, mert e kölcsön nyújt fedezetet a munkálatok költségeire, a közgyűlés mindenekelőtt e kérdést intézte el. Sándor Ernő főszámvevő ismertette a bank ajánlatát, amely szerint kétmilliót folyósít a városnak beruházási célokra, elsősorban kifejezetten az ulcák kövezésére és aszfaltozására és pedig 51I2C,I0 kamattal és l°/0 kezelési költséggel. A kölcsönből 1927-ben egymilliót és 1928 ban újabb egymilliót bocsát a bank a város rendelkezésére, tiz félévenkénti 5%- os törlesztés mellett azzal, hogy az öt év elteltével kilátásba helyezi a fennmaradó Ö33zegnek amortizációs kölcsönné való átváltoztatását. A kölcsönt a város összes ingatlanaira, a hajógyári telek kivételével, zálogjogiig bekebelezted. A tanács és pénzügyi bizottság javaslatának ismertetése után a közgyűlés a kölcsön fölvételét határozta el és megbízta a tanácsot, hogy a felvételhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Az utcák kövezése és aszfaltozása. A közgyűlés tárgysorozatának a leglegfőbb pontjára csak hat óra után került a sor. Mielőtt a tárgyalás megkezdődön volna, Ciiznnzia városbiró arra kérte a képviselőtestület tagjait, hogy e nsgy jelentőségű fontos ügyben a váios érdekeinek szemelőd tartásával akként döntsön a képviselőtestület, hogy az a városra nézve minden tekintetben hasznos és előnyős legyen. Majd Sándor Ernő fö3zámvő tett jelentést a kiirt pályázatra beérkezett ajánlatokról, amely szerint 17 vállalkozó cég adott ba ajánlatot a munkálatokra. Az ajánlatokat az erre kijelölt bizottság az érdekeltek jelenlétében bontotta föl és kiadta egy szakértő bizottságnak, a számvevőségnek és az építészeti hivatalnak véleményezés céljából. A szakértő bizottság, valamint a kél hivatal véleményező jelentését a tanács elé terjeszietíe, amelyeknek alapján a tanács több ütésben behatóan foglalkozott az ajánlatokkal, a jelentésekkel és a javaslatokkal. Hogy a képviselőtesület minden egyes tagja tájékozást nyerjen az előző tanácskozásokról, azok eredményéről, a kialakult véleményekről és a meghozott javaslatokról, a tanács üléseiről falvett jegyzőkönyvet Igó Aladár rendőrkapitáiy egész terjedelmében előterjeszti. A tanácsi jegyzőkönyv felöleli a szakbizottság, a számvevőség és építészeti hivatal jelentését és az összes ajánlatok előzetes ismertetését. Felolvastatoít a pénzügyi bizottságnak e tárgyban tartott üléséről felvett jegyzőkönyve is és előterjesztették úgy a tanácsi, mint a pénzügyi bizottsági javaslatokat. Ezekkel kapcsolatosan bemutatta a váró biró és a főszámvavő azokat a megállapodásokat is, amelyeket a számbavehető s a tanács áital megbízásra ajánlott vállalkozó cégekkel a város javára a közgyűlésig folytatod. Az ügy ekként való ismertetése közel egy órába került és csak ezután kezdődött meg a vita, amelyben többen vettek sészt Mely utcák kapnak aj burkolaton A munkálatokat három osztályba sorozták és igy három útszakasz szerint javasolta a tanács a munka kiadását. Az útszakaszok a következők: Első útszakaszhoz tartozik a Gazdautcának a ,Magyar utcától kezdődő része, a Megy ercsi-utca és Tehénállás-tér, Kisérsoregészen a kiséri hídig; a Rákóczi-utcának a Szekér-utcától a Vágtádig terjedő szakasza és a Rákócziutcát a fókái utcával összekötő Kossuthtéren átvezető útszakasz. A második útszakasz a Megyercsiutcának a Kossuth-tértől a Gazda utcáig terjedő szakaszából áll. A harmadik útszakasz a Nádor-utca, Baross-utca és a Királypüspök utcának a főgimnázium előtti része. A Nádor- és Baross-utcákból kikerülő kőből a Királypüspök-utcának a Magyar-utcától a Temetősorig terjedő része, az Eötvös utcának a Kórház-tértől a Citrom-utcáig terjedő vonala és a Kórház-tér közepén fekvő s a Királypüspök- és a Kishíd-utcát összekötő útvonal, valamint a Megyercsi utcát a Rákóczi utcával összekötő Kossuih-téren át vivő útvonal nyer kőburkolatot. A tanács és pénzügyi bizottság javaslata. A tanács az egyes útszakaszokra a következő javaslatokat terjesztette elő : az első útszakasz kikövezésére kor táti bazalttal a Korlát! bazaltbánya rt.- ságot ajánlotta 1.603717 K költséggel. A második útszakasz elkészítésével andezit kőburkolatra Gyulai Mihály nyitrai céget javasolta 409610 K költséggel és a harmadik útszakaszba foglalt u^cák aszfaltozásával a pozsonyi K. C. Menzel céget ajánlotta 1060751 K költséggel. (E javaslattal szemben a vifkovici Poznanszky és Sírélic — Ktug Lajos vállalkozók ajánlata kisebbségben maradt.) Ezzel szemben a pénzügyi bfzottsáj javaslatai a következők voltak: els útszakasz kövezésére andezit burkolattal a „Technika“ zsolnai céget ajánlotta, amelynél, tekintettel az olcsóbb kőanyagra, bizonyos megtakarítást érne el a város, a második útszakaszra andezittel Gyulai Mihályt s harmadik útszakaszra aszfaltozásra a Menzel céget javasolta megbízni. A vita és hozzászólások. A javaslatok fölött megindult vita főképan arra irányult, hogy a város a kiválasztott és javaslatba nozott cégek; a szállítandó anyag tartóssága és a kiépítendő munka megbízhatósága tekintetében a legmegfelelőbb ajánlatokat fogadja el, de egyben a jó kivitel mellett a város teherbíró képességének szeraelőit tartásával döntsön a képviselőtestület. A tárgyhoz elsőnek Dosztdl Jakab szólott, akinek csak utólagosan jutott tudomására, hogy az aszfaltnál a Poznanszky és Strélfc céggel Kiug Lajos helybeli építőiparos is pályázott, akit mint megbízható szakembert szívesen támogat. Az aszfaltozással javasolja a nevezett céget megbízni. Dénes Emil felszólalásában hangsúlyozta, hogy a városnak nemcsak a belváros utcáit kell rendben tartani, hanem a külvárosi sáros és a forgalomra teljesen altralmatlanná vált útvonalakat is. A javaslatok közül az aszfaltozásra nézve tett javaslatot nem fogadja el és ajánlja, hogy a munkák elvégzésével bizassák meg a Poznan^ szky és Strélic cég, amelynek társvállalkozója Klug Lajos komáromi építész is és akinek megbízhatóságához sző nem fér. Csizmazia városbiró felvilágosító szavai után FülÖp Zsigmond tett javaslatot a megbízásokra nézve Felszólalásában rámutatott arra, hogya kőburkolat megítélésénél a szakértők messze felülértékelik a bazaltot az andezitnél, amely kis kocka alakjában nem is igen fordul elő és kipróbálva még nincsen. Tehát a kövezésnél csakis a bazaltkőre tett ajánlatot tartja elfogadhatónak az első útszakaszra nézve. A Megyercíi-utca kövezésénél, amivel ott nagy andezit kockáról van sző, elfogadja Gyulai ajánlatát. Az aszfaltozási munkálatokra nézve a Poznanszky és Strálic-Klug Lajos céget ajánlja és pedig azárt, mert ez a cég e téren a legjobb bizonyítványokkal igazolja közel három évtizedes elismert munkásságát, tehát megbízhatósága elsőrendű és ezenfelül, bár 5400 K val drágább mint a tanács által javasolt cég, a pályázatnál fanusitott magatartása és a körülmény, hogy Klug Lajos helybeli iparos társvállalkozója, arra indítja, hogy ennek a cégnek javasolja a munka kiadását. Fölhívja a képviselőtestület figyelmét a Tolnai u cira, amely a vasúti teherpályaudvarra visz ki és amelyen a vasúti szállítmányokat teherkocsikon és autókon fuvarozzák be a városba. Ennek az utcának a rendbehozását sürgeti és indítványozza, hogy a kikövezendő Eötvös és Királypüspök utcák csoportjába vegye föl a város a Tolnai utcát is. A munkák kiadására nézve a következő javaslatot teszi: Az első útszakasznak korldti bazaltkövel leendő kövezést munkálataival bízassák meg a „Technikau zsolnai cég,[amint azt a számvevőség is véleményezte; a második útszakasz nagy andezit kockával való kövezésével Gyulai Mihály nyitrai cég bízassák meg; a harmadik útszakasz utcáinak aszfaltozási munkálataival pedig a Poznanszky és Strelic — Klug Lajos vállalkozók bízassanak meg. Slovenská Banka Fiókja Eomárno Központ: BRATISLAVA« Betétek: Ke 330,000.000 Alapittatott 1879 évben. Részvénytőke és tartalékalap Ke 130,000.000 Slovensko legnagyobb intézete. Állami közegek által gyakorolt ellenőrzéssel elegendő garanciát nyújt a betéteknél, Betéteket elfogad betélkönyvecskére vagy folyószámlára folyósít: kölcsönöket váltókra, folyószámlákra vagy betáblázásra és értékpapírokra. VOSZ: idegen pénznemeket. Eszközöl: átutalásokat bel- és külföldi helyekre. Elad: értékpapírokat és sorsjegyeket. Minden a bankszakmába vágó tlgyletet lebonyolít. \
