Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-05 / 41. szám
41. szám. ©gryvennyolcadik évtoiyam, Kedd, 1Ö87. április <5. POLITIKAI-LAP. \\ TO ASl8h«rté*i it cgshaaíoTák értékkén: «älelfben é* »«jókra poétái **éfckúldéaeel: &gé»s évre 80 K, félévre 40 E, negyedévre 20 K. - Külfölden 150 Ki. ryts« aju&aa árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SierkeuUSiég és kiadóhiTfttsl; Hidor-n. SS., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Komái om, — ápr. 4. Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke szombaton Rómába utazott. Miniszterkollégája Klebelsberg, akinél nagyobb koncepciójú állam férfiú a nagy báró Eötvös József óta nem tilt ebben a székben, már előkészilette e látogatás talaját Olaszországban és az olasz közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel várja a magyar miniszterelnök látogatását, amely ma európai eseménnyé szélesedik. A magyar miniszterelnök nyilatkozata szerint a magyar tengeri kikötő ügye ennek a látogatásnak a főcélja, de a világ érdeklődébe mégis ennél sokkal nagyobb politikai célokat keres és sejt e mögött a látogatás mögött. Hogy Magyarországnak ki keli szabadulnia a mögül a vasfal mögül, ahova a trianoni szerződés bezárta, az kétségtelen. Első sorban tehát gazdasági regenerálódása volt ez útjában az elérendő állomás, ez pedig külkereskedelmével ál! a legszorosabb összeköttetésben. Ez a külkereskedelem hatvan eszlendő óta rendszeresen a fiumei kikötőn keresztül nyert lebonyolítást. Fiume volt a magyar korona gyöngye, de e jeles klenódiumot is kegyetlenül letörte a békeszerződés róla. A délszláv állam kezéből azonban D’Annunzio vakmerő vállalkozása szakította ki és azóta az olasz állam tartozéka e sok gazdát látott kikötő. A jugoszláv előzékenység több kikötőt ajánlott Magyarország számára, köztük Spalatót is, azonban a legegyenesebb ut az Adriához a Karszton át vezet. Ez is, a fiumei kikötő is a magyar kéz szorgalmának és munkateljesítményének a gyümölcse. Mi sem természetesebb tehát, hogy magyar szempontokból csak ez a kikötő jöhet figyelembe, amelyet a magyar állam épített ki megszámlálhatlan békemilliók árán. Nem lehet kétséges, hogy az a kedvező atmoszféra, mely 0 aszorazág és Magyarország között a régi történelmi kapcsolatok megújításával is létesült és ki fog mélyülni, kedvezni fog a kikötő ügy teljes megoldásának, amely ellen Jugoszlávia sem fog kifogást tenni, ha Magyarország iránt nyilvánított barátságos érzülete komoly. A kikötőhöz való kijutást azonban semmiképen meg nem akadályozhatja, mert erre Magyarországnak a békeszerződés szerint joga van. A római találkozás mögött keresett egyéb célok, a barátsági és döntőbírósági szerződések megkötése csak természetes folyományai annak a jó viszonynak, amelybe a kis Magyarország került az antant hatalmak e második tényezőjével. ADglia mellett tehát uj szószólója is lesz Magyarországnak a nemzetek szövetségében, ami egyértelmű az ellenséges indulaiu kisantaDt törekvéseinek a leszerelésével. Tudott dolog, hogy Anglián kivü! Olaszország volt mindig az a hatalom, mely a kisantant ellen foglalt állást. Magyarországra nézve tehát gaz-Előbb a közigazgatási reformot tárgyalják. Megiriuk, hogy a kormány szerelné, hogyha az adóreformot és a közigazgatási reformot a képviselőház minél előbb elintézné. Egyes prágai lapok híradása szerint még a közlár&asági elnök választása előtt akarja a kormány ezen új törvényekei telőalá hozni, azonban a cseh lapok értesülése szerint az eredeii tervvel elleniéiben a parlament először a közigazgatási reformot tárgyalja és csak azután kerti! a sor az adóreformra. Az óba ennek az, hogy a közigazgatás átszervezése sok időt és nagy előkészületeket vesz igénybe, Természetes azonban, hogy ez nem fogja befolyásolni az adóreform visszaható erejét. A lapok értesülése szerint a parlament június végéig elfogja intézni mind a két javaslatot. Kompromisszum a köztársasági elnök választására nézve. A küszöbön álló közlársasági elnök választásról már többizben Írtak a lapok, amelyek tárgyalják a válaszlás eshetőségeit. A „Slovák“ szerint a polgári pártok két csoportra oszlanak e kérdésben. Az egyk csoport Masaryk elnököt akarja újra megválasztani, a másik csoport azonban ezt ellenzi. Minthogy azonban a két csoport ereje meg nem állapítható és egyik csoport sem bizik a feltétlen győzelemben, kompromiszszummal kísérleteznek. Ennek lényege az, hogy Masarykot megválasztják elnöknek, de hivatalában az alkotmány levél 61. § a alapján helyeltesitteti magát. Ez a helyettes a jelenlegi polgári többségből kerülne ki. A kompromisszumnak ez a része azonban teljesen ellenkezik Bethlen István gróf magyar miniszterelnök szombaton délután félhat óra kor Rómába utazott felesége Bethlen Margit grófnő, gróf Khuen-Héderváry Sándor és felesége, valamint báró Bessenyei György kűlügyminiszteriumi titkár társasagában. Beihlen István gróf római útját illetékes francia körökben nagy érdeklődéssel kiséritr. Olaszország és Franciaország viszonya nem mondható ezidőezerint a legideálisabbnak és Franciaország kettőzött figyelemmel ki séri Olaszország bármilyen irányú mozdulatát. Ennek ellenére is a nagy francia ladasági fejlődésének újabb távlata nyílik meg, amely előreláthatólag külkereskedelmi mérlegének megerősödéséhez fog vezetni. Ennek az államnak más célja nem lehet. Minden ezzel ellenkező híresztelés háborps szápdékokról a rossz lelkiismeret nyugtalankodásának a rémlátása és komolyan nem vehető. alkotmánylevéllel, mert az elnökhelyettes hivatala nem állandó, hanem kivételes. A postások a szolgálati szabályzatot módosítani kívánják. Április 1-én a postai alkalmazottak szövetségének küldöttsége járt Nősek postaügyi miniszternél, akinek a megjelentek emlékiratot nyújtottak át, amely a szolgálati szabályzat végrehajtó rendeletéhez számos módosító indítványt tartalmaz. A postaügyi miniszter megígérte a küldöttség tagjainak, hogy a módosításokról tárgyalni fog a postai alkalmazottakkal. A szlovák nyelv mellőzése az új húszkoronás bankjegyen. Nemrégiben bocsátotta ki a kormány az uj húsz koronás bankjegyet,amely színére nezve nagyon emlékeztet a háború alatt kibocsátott osztrák-magyar tiz koronás bankjegyre s amelyen Rasin volt pénzügyminiszter és Síefanik tábornok arcképe ékeskedik. A bankjegyről azonban hiányzik a szlováknyelvü felírás, ami nagy sérelmet jelent a szlovák népre. E mellőzés miatt a szlovák néppárt fölkereste Svehla miniszterelnököt, aki előtt a küldöttség panaszt tett, hogy az új bankjegyeken egyáltalában nincsen szlovák szöveg és a bankjegyek további nyomásának beszüntetését követelte. A miniszterelnök a panasznak helyt adott és az új húszkoronás bankjegyek további nyomását beszüntette. A szlovákok azon követeléséről, hogy a már forgalomba hozott új 20 koronásokat vonják be, csak néhány nap múlva fognak dönteni. Más hírek szerint a miniszterelnök nem volt hajlandó a bankjegyek további nyomását beszüntetni. — április 3. pok keveset törődtek a kérdéssel, csak az inkább pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozó „Information* volt az, amely a római jelentés alapján világgá röpítette a hirt, hogy Mussolini a magyar kormánynak felajánlotta a döntőbírósági és barátsági szerző dés megkötését. A „Le Figaro" volt a másik francia lap, amely foglalkozott Bethlen római utjának jelentőségével, még pedig meglepően jóindulattal, objektivitással és hűvös nyugalommal ismertetve a kikötőre vonatkozó tárgyalások előzményeit, megemlékezik a romániai Dunakikőlő, a spalaiói és trieszti kikötőre vonatkozó kombinációkról is és a végén arra a konklúzióra jut, hogy a magyar kormánynak a sok kínálkozó alkalom s lehetőség közül, a fiumei kikötői kell választania, mert Fiúmét a szokások, tradíciók, érzelmek és berendezések egész hálózata köt Magyarorországhoz. A lap megjegyzi, hogy Olaszország elvben máris ki (áfásba helyezett Magyarország számára egy szabadzóna, valamint vámhivatal létesítését is a fiumei kikötőben és e tekiníeibsn a lap szerint Jugoszlávia sem emelne az ellen kifogást. A lap szerint, ha Magyarországnak valóban sikerülne kijutnia a tengerhez, akkor teljes bizalommal tekinthet jövője elé az ország, amely néhány évvel ezelőit még gondolni sem merhetett arra, hogy ilyen rövid időn beiül megfogja találni a kereskedelmi talpraállásának azokat az eszközeit, amelyekkel megjavíthatja az ország külkereskedelmi mérlegét. A francia külügyminiszter rezervált magatartása ellenére is, a francia külügyminisztérium egyik magasrangú főtisztviselője kijelentette, hogy a francia kormány nem kiséri nyugtalansággal vagy féltékenységgel Bethlen a római utjával lezajló eseményeket. Információnk szerint arról van sző, hogy Magyarország a békeszerződések elgondolásának megfelelően tengeri kikötőhöz jusson, hogy gazdasági élete könnyebben külföldre juttassa termékeit és kereskedelme könnyebben találjon világkereskedelmi piacra. A francia kormány csak örömmel üdvözölheti ezt, egyrészt, mert a gazdasági közeledés csak a békét erősiti meg, másrészt mert a magyar kikötő rendezése a békeszerződések egyik lényeges intézkedésének gyakorlati végrehajtása lesz. Bethlen István gróf római utjával kapcsolatban az olasz közvélemény elterelődött a jugoszláv olasz konfliktusról és a Bethlen látogatása felé fordult. Az olasz lapok egy félhivatalos színezető közleményt hoztak, amely hangsúlyozta, hogy Bethlen római látogatásának nagy jelentősége van, mert a magyar olasz viszony kiméiyitése mind a két ország kormányának szemében elsőrangú érdeknek látszik. A Lavoro d’Italia szerint Bethlen látogatása alkalmat nyújt Jugoszláviának arra, hogy tényleg őszinte viszonyt kíván-e fentartani Olaszországgal. Ha tényleg igen, akkor Jugoszlávia nem fog nehézséget okozni Magyarországnak és megengedi, hogy át úját Jugoszlávián keresztül szállítsa a leendő magyar kikötőbe. A Corriera della Serra budapesti tudósítója előtt Bethlen István gróf hosszabb nyilatkozatban ismertette római utjának a célját. A miniszterelnök közölte, hogy az olasz-magyar viszony nyal kapcsolatban különböző gazdásági és politikai természetű kérdésekről kíván tárgyalni Mussolinivel. ezek közt is legföként a magyar tengeri kikötő ügyében akar szerződést kötni Olaszországgal, de reméli, hogy a barátsági és döntőbírósági szerződés megkötésére is sor kerül. ' '«■ n«i .min ni" «« Olvassa és terjessze a legjobb magyar Jepet a Komáromi Lapokat politieüi Bethlen magyar miniszterelnök elntazott Rómába, hogy Mussolinivel tárgyalásokat folytasson. A francia kormány nem kíséri nyugtalansággal vagy féltékenyéig®* a Bethlen római utjával lezajló eseményeket. — Elsősorban a tengeri kikötő ügye szerepel a tárgyalásokon. 1
