Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-02 / 40. szám

1927. április 2. Komáromi Lapok 7 . ohbO. nagy mesemondó békéi hirdető igéinek befogadására. Jókai sohasem gyűlölkö­dik írásaiban, még a 48—49 es sza badsághaic epizódjainak ábrázolásában sem uszít a volt Magyarorsíág nemze­tiségei ellen, jóllehet nem ad minden­ben igazat nekik. Épp ez a körülmény teszi Iehítő/é, hogy a L dové Noviny folytatásokban közli az ,Uj főldesurat“, ámbár épp ebben a regényben erősen kifigurázza Jókai a Bach korszak alatt Magyarországra telepedett cseheket. Jókai cseh kiadása mindenesetre nagy lépés a legkulíiváltabb szláv nemzet es a iegfcultiváltabb finn ugor nemzet szel­lemi közeledése és igy a középeurópai béke megszilárdítása felé. (*) Móricz Zsigmond és M. Simonyi Mária irodalmi estiének, melyet ma, szombaton este 8 órakor a Kultúr­palota emeleti nagytermében tarta­nak a csehszlovákiai magyar főis­kolások diáksegély alapja javára, műsora a következő. 1. Képek Euró­pa irodalmi életéből. Móricz Zsig­­mond felolvasása. 2. Bánhidy Mária. Móricz Zsigmond balladája. Előadja M. Simonyi Mária. Szünet. 3. Az iró és az irás. Móricz Zsigmond elő­adása. 4 Az elhagyott Psyche. Mó­ricz Zsigmond „Ámor és Psyche“ c. ötfelvonásos mesejátékának rész­lete. Előadja M. Simonyi Mária. 5.. Mint a mezőnek virágai. Móricz Zsigmond verse. Előadja M. Simo­nyi Mária. 6. Két nemes állat. No­vella. Felolvassa Móricz Zsigmond. A magyar jövőt támogatja az, aki a magyar akadémikusokat segélyezi. Komárom nagy kultureseményéről senki sem maradhat el. A magyar prózairás mestere és a színművé­szet ihletett papnőjének bemutatko­zása Komáromban a szezon legna­gyobb kultureseménye. A magyar Kuliurát ápolni kisebbségi voltunk elmulaszthatatlan kötelessége és ezt tesszük akkor, amikor részlveszünk a csehszlovákiai magyar akadémi­kusok rendezésén. » Néhány sző a rádióról. (Előrebocsálom, hogy ezek a sorok nem reklám céljából íródtak. Megírá­sukra az ösztönzőit, hogy Komarom szinte paradicsoma lehelne a rádiózók­­nak, kiváltságos fekvésénél fogva, anieiy lehetővé teszi a legtávolabbi állomások véreiéi is, aránylag egyszerű készülé­kekkel. Lehetne, ha a derék amatőrök jó része nem rendezne helyi koncerte­ket a visszacsatolós készülékek tapin­tatlan kezeiésével.) Számítva a rádióamatőrök érdeklő désére, egy-egy gyakran ismétlődő kér­désre iparkodunk ehelyütt kielégítő választ adni. Mi is az a hullámhossz? Ez egyike a leggyakrabban feltett kérdéseknek azok részéről, akik szeretnek mélyebben elmerülni a dolgok lényegének vizsgá­latába. Némelyek napirendre térnek fölötte azzal, hogy ellentéte a huliám­­bessznek, ami mindenesetre nagyon szellemes válasz, csak a kérdező nem találja annak. A feleletet majdnem Ádámná! és Évá­nál kell kezdeni. A leadóállomás rend­kívül gyors váltakozásu magasfeszült­ségű árammá váliózíaija át a mikrofon által fe.fogott hanghullámokat, vagyis a levegőrezgésekből elektromos rezgése­ket állít elő. Ezek a rezgések váltóáram gyanánt jutnak a leadóállomás anten­nájába, mely ugyanolyan berendezésű, mint a felvevőállomásoké. Innen aztán (miként a hangrezgéseket a levegő,) ezeket az elektromos rezgéseket a fizika által föltételezett, súlytalan, „anyagta­lan anyag*, az úgynevezett éter továb­bítja minden irányban, a fény sebes­ségével, azaz 300,000 km, utat téve meg másodpercenként. Mint minden rezgésnél, úgy itt is fontos szervet ját­szik a rezgések másodpercenkénti száma. Minden esetben ugyanis, amikor a rezgéseket föl akarjuk fogni, azaz rezonanciát akarunk előidézni, ismer­nünk kell a rezgések egy bizonyos időn belüli számát, hogy a tárgyat, amely­ben rezonanciát akarunk előidézni, ké­pessé tehessük ugyanennyi rezgésnek ugyanennyi időn belül való megtevé­­sére, mert csak igy tud teljes mérték­ben rezonální. Az „a* hangvilla hang­jára a zongora „a* húrja rezonál, mert közös a másodpercenkénti rezgésszá­muk : 435. Az elektromos rezgésekre, más szó- j vai a rádióhullámokra az a felvevőbe­­lendezés (értsd: anienna, készülék, föl- - delés együttvéve) rezonál, amelynek az elektromos rezgésszáma megegyezik az érkező hullámok rezgésszámával, amely tehát az illető hullámokra „van han­golva*. Hogy ez a hangolás hogy tör­ténik, azt minden amatőr tudja. Magától érteiődik, hogy ha az elek­tromosság az egy másodpercnyi 300.000 km. uion csak egy rezgést tesz, akkor a rezgést továbbitó hullámmozgás min­den egyes huiláma 300 000 km. hosszú­ságú. (E helyütt csak az egyenlő idős alatt egyenlő számú rezgésekről van szó.) Ha másodpercenként két rezgés van, a hullámhossz: 300.000 km,/2 = I 150.000 km. Másodpercenkénti egy­millió rezgés esetén a hullámhossz 300 | méter. Ha a leadóállomás aritennajá- i ban az elektromosság másodpercenként 539 950 rezgést végez, akkor a hullám­hossz 5556 méter, ami jelenleg Buda­pest huiiámkossza. B:cí hullámhossza 517 2 m, ami 580000 rezgést jelent másodpercenként. A gyakorlat megmutatta, hogy a hul­lámok hosszúság szerint való megkü­lönböztetése nem volt szerencsés ötlet I és sok tévedést okozott. Bebizonyoso­dott ugyanis, hogy két leadóállomást i normálisan szelektív felvevőkészülékkel csak akkor lehet különválasztani, ha a | másodpercenkénti rezgéseik száma kö­­í zöit a különbség legalább 10000, azaz ; kiioctklus. (1 kílocikius egyenlő 1000 rezgesse!!) No már most, hogy kei állomás hullamrezgései között megvan-e ez a különbség, azt közvetlenül a hul­lámhosszból nem látni. Mindnyájan csodálkoztunk már azon, úgy e, hogy miért szoronganak a leadóállomások a 200 métertől 600 méterig terjedő sza­kaszon, ahelyett, hogy fölfelé mennének a méterek számával ? Peidáui a 20,000 —20,400 métert miért nem foglalja el egyik sem ? Számoljunk csak! 20,000 méteres hul­lám a 300 milliós szakaszon 15,000- szer fér el, ez tehát 15 000 rezgés, 15 kilociklus. Á 20,400 méteres nullám pedig 14 705 rezgés, tehat csak 14 705 : feilociklus. A különbség nem 10, hanem 0 295 kilociklus Szóval nemcsak, hogy ebben a szakaszban nem iehet elhe­lyezni néhány állomást, h nern a szélső értékeken sem működhet két állomás egyidejűleg. Az előadottakból következik, hogy minél rövid, bb hu1 lámákat használunk, annál könnyebb elhelyezni ugyanannyi állomást, anélküi, hogy a rezgésszámok közti különbség kisebb lenne 10 kilo­­cikiusná). Az egy métertől két mé'erig terjedő szakaszon pl. pontosan 30 000 — ugy-e hihetetlen: harmincezer leadó­állomást lehet elhelyezni anélkül, hogy „egymásbabeszélnének“. Most már világos, ugy-e, hogy miért kisérleteznek a feltalálok, Marconival az élükön, a rövidhullámú adó- és vevőberendezések problémájának sike­res megoldásával, A dolog már azért í is csábító, meri a rövid hullámok arány­talanul kisebb aniennaentrgiát kíván­­; nak meg a leadóállomás részéről. Azon- I ban óriási nehézségeket okoz a rezgés I szám szabályozása, mert a legcsekélyebb ingadozás könnyen átlépi a tíz kilo- I ctk üst és pedig annál könnyebben, i minél rövidebb hullámokat használunk. ; Az ezitányban folyó kísérletek siker esetén kiszámíthatatlan lehetőségeket rejtegetnek a Teremtés koronája szá­mára. Dénesdy Pál. A Szlovák Filharmonikus Egyesület szimfonikus hangversenyének nagy sikere Komáromban. A Szlovák Filharmonikus Egyesület tegnap pénteken rendezte meg a ko­máromi tiszti kaszinó helyiségeiben a helybeli Hviezdoslav szlovák kultur­­egyesület, a Szlovák Liga komáromi cso­portja, a helybeli tisztiegyesület, a Jókai Egyesület s a Kát Legényegyesület támo­gatásaival nagyszabású szimfonikus hangversenyét. A hangverseny egy­formán jelenteit kulturális és társa­dalmi eseményt is, mert azon a magyar társadalom és az itteni csehszlovák I kolónia egyaránt részt vett. A tísztipavitlon nagyterme csaknem szinültig megtelt előkelő közönséggel és a közönségnek felejthetetlen emlékűvé vált műélvezetben volt része. A hatal­mas zenekart a pozsonyi szlovák nem zeti színház tehetséges fiatal karmestere Volprech Zdenfco vezette. A hangver­senyre lejött Pozsonyból Mariik Emánuel dr. zsupán helyettes, a kiváló szlo- I venszkői zeneszerző is, akinek D-moll szimfóniája szerepeit a műsoron. Mar­­sík Emanuel dr. nak az est folyamán zajos ünneplésben volt része és a közönség kitüntető melegséggel fogadta a rokonszenves zeneszerzőt. Hasonlóan a szimfonikus zenekart is hosszas tapsok - kai ünnepelték, amiből természetesen legnagyobb része a karmesternek jutott. I Nagyon szerencsés gondolat volt, i hogy a műsoron kívül Beethoven hal­­| hatatlan müvével nyitották meg a hang­versenyt és igy a hangversenyt be­állították a Beethoven centennáriumba is, A közönségnek legzajosabban Liszt | magyar rapszódiaja tetszett, úgy hogy meg is kellett ismételniük. Az erkölcsi­leg é3 bizonyára anyagilag is első­rangúan sikerült hangversenyről zenei kritikánkat legközelebbi keddi szá­­; inunkban közöljük. ' □ Mű vészfőid leink nagy sikara a „Siinnyei-Marea Pál Társaság* ta­­, vaszt tarlatan. Mint értesülünk már­cius hó 25-én nyilt meg Budapes­ten a Nemzeti Szalonban a Szinnyei Társaság tavaszi tárlata, Nemcsak nagy számmal vesznek részt fiatal művészeink a kiállításon, de sikereket, babérokat is hoznak haza. A két Basilides fivért i csaknem minden lap kiemeli, Rafael Győző, Vaszkó Ödön nevét is olvassuk, | Rauscher Györgyről pedig örömmel I tudatjuk, hogy egy képét kitüntetésre méltónak találták. Nem volt alkalmunk még Rauscher Györgyei személyesen i beszélnünk, csupán a napilapokban ol­­! vastuk róla a legelismerőbb kritikát. | Mint a fiatal magyar festőgárda egyik > legerősebb tagját emlegetik. Úgy halljuk ' Rauscher György az idén későbben kez­­; di meg az Erzsébet szigeten nyári mun­kásságát, mert számos megrendelése egyelőre Budapesthez köti. Reméljük hogy a K. U T. egyesület (képzőművé­­jj szék új társulata) kiállításán mely április I végén lesz, újból hallunk majd róla. Ez i az egyesület a progresszív magyar : művészek csoportosulása. Törvénykezés, (§) Liba lopkodásért álllak a bíróság élőn. A komáromi törvényszék csütőr­­, tökön vonta felelősségre lopás büntette : miatt Szabó Gtbor és Németh József ; gúlái lakosokat, Szabó Gáborné gútai ; es Kucsera József né bogyaréti lakost : pedig orgazdaság büntette miatt, mert I Gúlán, 1926. október 6-tól 1927 ja­­j nuár 6 ig terjedő időben összesen 29 i ludat es libát loptak kb. 1800 K ér­tékben, a lopott jószágokat pedig el­adták Kucseránénak. Szabó és Nemeth beismertek tettüket, hogy négy ízben a legelőn fogdosták össze a libákat, egy esetben pedig Varga Dávid udvarából loptak el libákat. Szabó Dávidné ta­gadta a terhére rótt bűncselekményt és Kucseráné sem érzi magát bűnösnek; de az első és másodrendű vádlottak ellenük vallottak. A kihallgatott tanuk és a megkárosítottak nem tudtak na­gyobb terhelő bizonyítékot szolgáltatni, ezért a törvényszék Szabó Gábort és Németh Józsefet hat hónapi fogházra, Kucsera Józsefnét pedig 1 hónapi fog­házra ítélte. Szabó Gábornét a vád alól felmentette. A vádlottak az ítéletet megfelebbezték. (§) Felmentették a sikkasztással váooit volt tisztikaszlnó tulajdonosát. A komáromi államügyészség vádiratot adott be sikkasztás büntette miatt Ze­­lenka Ferenc volt komáromi tisztika­­szinó tulajdonos ellen, mert Komárom­ban, 1925 január 10-én Valach János János főpincértől átvett 15000 koronát és azt saját céljaira fordította. A vád­lott tagadta a terhére rótt bűncselek­ményt, mert ö a pénzt nem kapta kéz­hez, csak az elődje, Kuján József mon­dotta, hogy a főpincérnek van nála óvadéka, amit vele berendezésben el­számolt. A tanuk nem szolgáltattak terhelő adatokat, ezért a bíróság fel­mentette a vádlottat. Az államügyész három napi gondolkodási időt kért. A vádlott az Ítéletet tudomásul vette. (§) Egy hónépi fogház, mert meg­támadta a vsgrehejtot. A komáromi törvényszék csütörtökön vonta felelős­ségre három rendbeli hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt Nagy Ká­­rolyné, Ruman Jánosné és Ruman Hen­­rikné párkányi lakosokat, meri Párkány­ban 1925 augusztus 25-én Valach Fe­renc végrehajtó náluk megjelent és a lefoglalt ingóságot el akarta árverezni, azonban ellene és a vele megjelent Kosa János kisbirónak szegültek, mi­közben Nagy Károlyné azt a kifejezést használta, hogy aki hozzá nyúl az in­góságaihoz, annak betöri a hátát. A fenyegetések következtében a végre­hajtó kénytelen volt a rendőrség se­gítségéért folyamodni. A vádlottak ta­gadják a íerhükre rótt bűncselekményt, a kihallgatott tanuk azonban igazolták a vádat, ezért a törvényszék Nsgy Ká­­rolynét bűnösnek mondotta ki három rendbeli hatósági közeg elleni erőszak vétségében és feltételesen egy hónapi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre Ítélte el jogerősen. (§) Uionaáló cigányok a bíróság előtt A komáromi törvényszék előtt csütör­tökön id Németh Károly, Vegh Kálmán ,ea N. K. fiatalkorú kóborciganyok ál­lottak, mert Nagykálnán február 18 án II tska Sámuel lévai lakostól, amikor a verebélyi országos vásárra igyekezett, a kocsira felugrottak és onnét egy zsá­kot és egy nagy ponyvát elloptak 1230 K értékben, amit később a Ga­­ram vizéből kihalásztak. A cigányok tagadták tettüket, de a tanuk vallomá­sai bebizonyították bűnösségüket. A tör­vényszék Vegh Kálmánt 3 hónapi fog­házra ítélte, N. K. fiatatkorut 15 napi fogházra ítélte és Németh Károlyt fel­mentette a vád alól. Az ítélet jogerős. Közgazdaság, Távirattal fordult a Komáromi Járási Ipartársulat a megyei és államépitészeti hivatalokhoz a csallóközarasiyas-komáromi útelzárás ügyében. Hirt adtunk már arról, hogy az Ál­lamépitészeti Hivatal a csaltóközara­­nyos-komáromi közutat javítás végett lezárta. Ennek az útlezárásnak most az a következménye, hogy a környék köz­ségeinek lakossága elkerüli a várost s igy az ipar és kereskedelem forgalmát vezeti el más városok községek s felé. A Komáromi Járási Ipartársulat társ­elnöke Fried Jenő az útlezárásról vett értesülés után nyomban érintkezésbe lépatt az Alsócsallóközi Ármentesitő tár­sulat igazgatójával Bálint István müsz. tanácsossal, hogy az útszakaszon a tár­sulat töltéseinek ideiglenes használatát kérje a kocsiforgalom számára. Az Ármentesitő Társulat — bár maga is átlátja a forgalom elterelésének ká­ros hatásait, — nem tehetett eleget a kérelemnek, mert az esős időjárásban a kocsiforgalom a töltéseket nagyon megrongálná s viszont az Ipartársulat sem veheti magára azt a nagy anyagi felelősséget, hogy a töltés megrongálá­sával járó javítási költségeket garantálja és fizesse. Minthogy a város ipara és keres­kedelme egy napig sem nélkülöz­heti a környék fogyasztó közönsé­gét, a Járási Ipartársulat táviratilag kért haladéktalan intézkedést a zsu­­páni és Államépitészeti Hivataltól, hogy a javítás alatt álló útszakasz mel­letti földterület-sáv átmeneti kisajátítá­sával történjék gondoskodás a városba irányuló forgalom zavartalan és sürgős biztosítására. A város egész lakossága joggal vár­hatja el, hogy a hatóságok — melyek­nek egyébként kötelességük lett volna,

Next

/
Thumbnails
Contents