Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-02 / 40. szám

vennyolcadik évtolyam, 40. s/ám. Szombat, 1927. óprilis 3. POLITIKAI LAP. BlSfuetéii ár ctehislovik értékben: Helyben és vidékre postai sxétkaldégset: j Kgéss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre '( 20 K. — Külföldön 150 K6. gyes szám ára t 80 fillér. Komárom, — április 1. A katonai javaslatok vitája ér­dekes adatokat dobott felszínre. Beszéltünk Spácsek előadó elszó­lásairól, aki leplezetlen őszinteség­gel jelentette ki, hogy a köztársa­ságnak Németország és Magyar- OTSzág ellen kell felvegyterkeznie. Spácsek annyira bizonyos a dol­gában, hogy nem is tartotta szük­ségesnek visszaszivni és megma­gyarázni kijelentéseit. line a béke politikája, amelyet a csehszlovák köztársaság külügyminisztere min­denkor siet hangsúlyozni, igy fest a gyakorlati valóságban. Még csak két esztendeig lesz szükség a más­fél évi katonai szolgálatra, akkor azután leszáliitják a szolgálati időt egy esztendőre, mert a hadsereg fel lesz készülje. A német törvényhozók megbot­­ránkozva olvastak fel a szolgálati szabályzatból olyan részleteket, amelyek a német nemzet elleni gyűlölettől csepegnek és a katona-1 Ságot az ellen izgatják. Erre egyik generális azt nyilatkoztatja ki, hogy ezeket a szavakat Palacky, a csehek történetírója irta. De váj­jon mi köze a német és a magyar újoncnak Palackyhoz, a csehek történetírójához? Ezt olvassa Spá­csek, meg Udrzsái és a cseh ge­nerálisok, ellenben a legelhibázot­­tabb katonai politikának találjuk a hadseregbe bevinni a köztársaság­ban élő nemzetek gyűlöletét, ami azután igen köonyen visszafelé is sülhet el, mert sem Spácsek, sem a generális urak nem gondolnak arra, hogy a hadsereg negyven százaléka német és magyar kato­nákból áll. Stribrny, a nemzeti szocialisták közül kiakolbolitott volt nemzet­védelmi miniszter nyilatkozata sokkal reálisabb: ő a szláv egy­ségre' támaszkodik, a németekben nem bízik, mert azok könnyen hátat fordítanak a cseheknek, mi­ként azt a csehek és a lengyelek is tették az adott pillanatban az osztrákokkal, de megszavazta a katonai javaslatokat, még a kato­nák választójogának a megszünte­tését is, amellyel szerinte a katonák a legutóbbi választásokon csíny­ből éltek vissza és szavaztak a kommunista pártra hatalmas tö­megekben. A kommunistáknak viszont nem igen esett jól ez a javaslat, mely nekik oly sok szavazat megszű­nését jelenti. Különösen a községi választásoknál fogják ezt megérezni azokban a városokban, ahol a katonaszavazafok révén kerültek be a kommunista tagok a kép­viselőtestületekbe, igy különösen Komáromban is, ahol az első köz­ségi választáson a katonaság na-ALAFITOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. POLITIKAI SZEMLE „. . . Őszinte békepolitika szolgálhatja a köztársa­ság érdekét.“ — Gbsírukcios viharban szavazták meg a katonai javaslatokat. — Bizalmatlansági in­dítvány a kormány ellen. — A lelkészek és tanítók a póttartalékban. — Egyéves önkéntesi intézmény 18 havi szolgálattal — A kormány sürgeti az adó­reformot és a közigazgatási reform elintézését. — Egyéb politikai hírek. Komárom, — április 1. Eoczor képviselő őszinte béke­politikára hívta föl a kormányt. A katonai javaslatok tárgyalásának utolsó napján a magyar nemzeti párt részérői ifj. Koczor Gyula nemzetgyü lést képviselő mondod tartalmas ellen­zéki beszédet, amelyben foglalkozott a világháború utáni nagy fegyverkezések­kel és rámutató t arra, hogy a köztár saság fegyverkezése az álfám nagysá­gát és anyagi erejét messze felülmúlja, ami ez amúgy is agyonlerheit adózó­kat tönkre teszi és a gazdasági élet romlására vezet. Spácsek előadónak megütközést keltett kijelentéseivel fog­lalkozva, biztosítja a kormányt, hogy M-gyarország részéről semmiféle ve­szély nem fenyegeti az államot és Kü­lönösnek tartja, hogy a hivatalos hely­ről állandóan hangoztatott jó viszonyra való törekvésnek az ilyen kijelentések megfelelhetnek. Kételkedni kell abban, hogy az ilyen ellenséges kijelentések a jó viszonyt és a békét szolgálnák és csak a legnagyobb nyomatékkai kell tiltakozni az elLn, hogy két olyan ál­lamnak imputdljanak ellenséges érzüle­tet, amilyen nemzetiségi lakosok az ország egy harmadát alkotják. Meg van győződve a szónok arról, hogy csak az őszinte békepoüíika szolgálhatja a Köztársaság érdekét és annak u!jaii, ha akarják, meg lehet találni. Ennek a politikának azonban első követelménye a belső béke, a nyu­galom, a nemzetek egyenjogúsá­gának és megelégedésének meg­teremtése, mely nélkül — hl már hadseregről van szó — erkölcsi­leg erős hadsereget megteremteni nem tehet. Törekedjék a kormány minden ere­jével a belső és küiső békét megte­remteni, akkor a köztársaság nagy anyagi tehertől és felesleges aggodal­maktól szabadul meg. Végül kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Szavazás obstrukciós viharok mellett. A katonai javaslatokat letárgyalta a bépviselőház és szerdán éjjel meg is szavazták. A szavazás azonban nem ment simán. A viharos jelenetek egymást gyobb fele szavazott a kommunista lisztára. Mindezzel szemben azonban Syrovy tábornok, a vezérkar főnöke azt a kijelentéseket teszi egy cseh újságban, hogy a hadseregnek in­telligens elemekre van szüksége. A középiskolákat és a főiskolákat végzett hallgatókat nem vehetik fel mind a tisztek közé, mert nincs szükség annyi tartalékos tisztre, hanem alhadnagyok lehet­nek a másfél évi szolgálati idő végére. Nagyon megnyugtatja a vezérkari főnök nyilatkozata a magyar ifjúságot és általában a magyarságot, amely a hadsereg tisztikarában abszolúte nincs kép­viselve, nemcsak számaránya sze­rint nem, de egyáltalán nincsen. Nagyon fokozni fogja a magyar ifjúság katonai ambícióját az a tu­dat, hogy alhadnagy is lehet belőle, mig a cseh kollégákból mind tar­talékos tiszt le3z. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Dürernek a nyilatkozata, aki sohasem leplezi Magyarország el­leni gyűlöletét. Most mást nem tu­dott felhozni eílene, mint az olasz­magyar barátsági szerződést, mely szerinte Magyarországellea irányul. De a kardcsörtető kisantant éle nem irányul Magyarország ellen. Szerencse, hogy már Európa tisz­tában van a kisantanttal és an­nak szándékaival és a legújabb diplomáciai szerződések sztorníroz­ták minden számítását ennek az alakulatnak, amelyben olyan nagy az összhang, hogy Románia le­szerződött Olaszországgal, Jugo­szlávia háta mögött, de erősen iz­gat Csehszlovákia ellen is, hogy az a szovjettel akar szerződést kötni. Jugoszlávia Magyarországgal kénytelen békét kötni, mire az olasz veszedelem kényszeríti. íme, ebből a félelmes szövetségből egyedül Csehszlovákia marad ma­gában. A béke tehát erős fegyverke­zéssel megtámogatva újabb két esztendeig biztosítva van a katonai javaslatok szerint, de ezekből a köztársaságot környező szomszé­dok világosan tájékozódhatnak a cseh gondolkodásról és a kisan­­tant féle béke biztosítás áldásairól, melyet még ma is sérthetetlennek és egységesnek jelentenek ki kül­ügyminisztereik, akik félnek egy­mástól összejönni és konstatálni, hogy amely ország ellen hozták létre ezt a szövetséget, a kis Ma­gyarország túlnőtt a körülötte ke­rített vasfalon és onnét nyújtja békejobbját Európa nagy nemzetei felé. Szerke«zt6iég él kiadóhivatal; Nádor-u. M., Megjelenik hetenkint háromszor s kedden, csütörtökön és szombaton. érték és a szavazás alatt állandó vol­­a lárma. A vihar Spácsek előadó be széde alatt indult meg, akit amikor a szószékre lépett, hogy záróbeszédét megtartsa, a német ellenzéki pártok óriási lármával fogadlak, úgy hogy az előadó csak a gyorsíróknak beszélhe­tett. Mikor a záróbeszéd végétért és a névszerinti szavazás megkezdődött, a cseh képviselők között röpcédulákat [ osztottak szét, amelyekben a határszéli cseh kisebbségek figyelmeztetik a kép­viselőket, hogy a katonai szavazatok megszüntetése óriási veszélyt jelent rájuk nézve. Pick szociáldemokrata kép­viselő közbekiáltása után a kommunis­ták megkezdték a lármát, sípoltak, fit­ty öltek és verték a padokat. A névsze-' rinti szavazás alkalmával az összes ellenzéki javaslatokat elvetették s a kormány törvényjavaslatai mellett 139 képviselő szavazott, ellene pedig 116 képviselő. A magyar nemzeti párt a véderő javaslatok ellen szavazott. A képviselőnéz többsége a javaslatokat második olvasásban is elfogadta. Bizalmatlansági javaslat a kormány ellen. A német szociáldemokrata képviselők klubjának kezdeményezésére az el­lenzéki képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen. A német szociáldemokraták felhívására az indítványt a kezdemé­nyezőkön kívül a csehszlovák szociál­demokrata, kommunista és német pol­gári ellenzéki képviselők írták alá, összesen száznégyen és igy a javaslat formailag megfelel a házszabályok azon rendelkezésének, hogy bizal­matlansági indítványt legalább 100 aláírással kell ellátni. Mint a hiva­talos cseh sajtóiroda jelenti, a né­met szociáldemokraták eredetileg azt az indítványt akartak benyúj­tani, hogy a minisztereket helyezzék vád alá, ezt a tervet azonban nem lehetett keresztülvinni, mert az ilyen értelmű indítványhoz legalább is 120 aláírás szükséges. A cseh nemzeti szocialisták nem írták alá a bizal­matlansági indítványt, mert felfogá­suk szerint oly kormánynya, amely­nek külügyminisztere Benes, bizal­matlanságot nem szavazhatnak. A nemzeti szocialisták vissza akarják állítani a kettős ünnepeket. A cseh nemzeti szocialisták a prágai parlamentben interpellációt nyújtottak be a kettős ünnepek visszaállítására vonatkozóan. A kettős ünnepek vissza­­álliíása ügyében azonban még a nem­zeti szocialisták előtt adtak be a kor­mánytöbbség katolikus pártjai javasla­tot, hogy vallási és szociális okból újra vezessék be a kettős ünnepeket. Politikai körök véleménye szerint ezt a kérdést még a húsvéti ünnepek előtt rendezni fogják. Ha addigra a törvény novellálását nem sikerülne keresztül vinni, úgy a kormány másképen ejti módját annak, hogy husvét másod­­napját, mint ünnepet üljék meg. A póttartalékról szőlő törvény­­javaslatot elfogadták, Csütörtökön foglalkozott a képviselő • ház a véderőbizottságnak az ujonckon­­tingensről és a póttartalékról szóló törvényjavaslatokkal. Az előadó ismer­teti a javaslatokat és kifejti, hogy a javaslatok megkönnyítik a szolgálatot. A póttartalékról szóló javaslat a tény­leges szolgálatot teljesítő 70000 újon­con kívül fennmaradt létszámot bizto­sítja. A póttartalékosokat 12 hét alatt képezik ki. Az intelligenciát úgy kívánja a kormány a hadseregben biztosítani, hogy behozza az egy éves önkéntességi

Next

/
Thumbnails
Contents