Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-31 / 39. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1997. március 81. a kijelentésemet úgy a miniszterelnök ur, mint a többi urak tudomásul vették. Sohasem köteleztem magamat arra, hogy valamit is visszavonjak és nem is fogok semmit sem vissza­vonni, mert az igazat mondtam. Ebből a cikkből csak arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Spacsek ur mentali­tása egyáltalában nem változott és amint pártja, úgy ő maga is a legelfogultabb és legellenségesebb érzülettel viseltetik a magyarok és németek iránt. Hogy ezzel a békét és a konszolidációt szol­gálja-e, az más kérdés, de lehet, hogy ez nem is célja Spacsek urnák, hiszen az aránytalanul nagy csehszlovák hadsereg készenlétben való tartása mellett foglal állást.___________________ Németország szabad kikötőül ajánlja Romániának Hambnrgot. A román kormány legutóbb rende­letben felfüggesztette a háború alatt lefoglalt német vagyonok likvidálását. A rendelet összefüggésben van a német-román kölcsöntárgyalásokkal. A két ország között más irányban is fontos tanácskozásokat folytatnak. Németország ugyanis azzal az aján­lattal fordult a román kormányhoz, hogy Németország és Románia bizto­sítsanak egymásnak szabad kikötőt. Németország hajlandó Romániának felajánlani Hamburgot, viszont kéri, hogy biztosítsanak ezzel szemben neki szabad román kikötőt, amely kikötő­ben joga legyen ipari telepet is létesí­teni. A kérdés meglehetősen bonyo­lult, mert a németek azt kívánják, hogy ezekről az ipartelepekről Románia bármely pontjaira lehessen vámmentes árut szállítani, ami veszélyeztetné az egyes román ipart. A németek hajlan­dók kötelezettséget vállalni, hogy eze­ken az ipartelepeken, amennyire csak lehet, román munkásokat fognak al­kalmazni. CASINO BOROZÓ POZSONY Szabadság-tér és Dorner-u, sarok. KONCERT SEPARÉK g CONSORD1NO Nyitva d. u. 4 tői reggelig. Magyarország és a szomszéd államok között csak akkor jöhet létre igazi baráti viszony, ha gyökeres­től megváltoztatják a magyar kisebbségekkel szem­ben folytatott politikát. Bethlen miniszterelnök beszéde a magyar képviselőházban. Budapest, — március 30. A magyar képviselőházban a költség­vetési vitájával kapcsolatban felszólalt Apponyi Albert gróf, aki aggodalmát fejezte ki pénzügyi és közgazdasági szempontból a jelenlegi helyzettel szem­ben. Felhívja a náz figyelmét arra, hogy minden erőt össze kell szedni, hogy a nagy áldozatokkal éléit pénzügyi ered menyeket ne kockáztassák. Szerinte a milliárdos költségvetést a kis Magyar­­ország nem birja el és a húr tovább feszítése már annyira lehetetlen, hogy a pénzügyminiszter már gondolkodik a terhek leszállításán. Kiemelte, hogy a nyugdíj és tisztviselőkérdés még mindig nincs elintézve. A kormány erős szociál­politikáját készséggel támogatja. Ezen a téren a közegészségügyet tartja a legfontosabbnak. Fájdalmasan látja, hogy a lakáskérdésben még nem talál­ták meg a megoldást. Szükségesnek tartja, hogy ha nem is látja pesszi­­misztikusan a helyzetet, túlzó optimiz­mustól óvakodjék a közönség, amely azt mondaná, hogy túl van a nemzet minden veszélyen. Ezután Bethlen István gróf miniszter­­elnök válaszolt a vita folyamán elhang­zott beszédekre. Középeurópa jelenlegi helyzetéből indult ki, amelyet a béke­­szerződések szabtak meg. Bizonyos, hogy ennek a helyzetnek a kialaku­lása nem egyedül Franciaország be­folyására vezethető vissza. A jelenségek arra mutalnak, hogy ; Középeurópában más hatalmak befolyása is érvényesülni fog. Idő előtt volna ezt be nem várva, va­lamely irányban olyan elhamarkodott lépést tenni, amelyek útját vágnák an­nak, hogy Magyarország a jövőben olyan politikát folytasson, amely az [Halbik Ciprián I tihanyi apar. f 1840—1927. Tehát az ősz tihanyi apátur is el­költözött a jobb hazába, miután meg­érte a pátriárkái kort. Halbik Ciprián tihanyi apát nevére még emlékeznek Komárom idősebb polgárai, mint a komáromi gimnázium igazgatójára, aki itt 1877-től működött 1879. év végéig, mikor rendi főható­sága Pannonhalmára helyezte, hol 15 évet töltött mint könyvtáros és perjel. A komáromi társadalmi életnek ki­váló tagja volt a hetvenes évek végén Halbik Ciprián és a gyér számmal élő tanítványai emlékezetében még él­het a jeles tanár képe. A történelem­események kifejlődése során legjobban megfelel érdekeinek. Ez azonban nem lehet indoka annak, hogy minden al­kalmat meg ne ragadjunk arra, hogy egyfelől azokkal a szomszédokkal, amelyek hajlandók a baráti viszony kiala­kulásának előfeltételeit megteremteni, másrészt pedig a nagyhatalmakkal, igy elsősorban Olaszországgal, amelyeknek érdekei Magyarország érdekeivel kongru­ensek, meg ne kísérelje Magyarország a legmelegebb baráli viszony megterem­tését. A magyat kormány semmi kétsé get nem hagyott fenn aziránt, — mondta Bethlen István gróf — hogy igazi baráti viszony Magyar­­ország és bármely szomszédállam között csak akkor létesülhet, ha a a kisebbségi politika a magyar ki­sebbségekkel szemben gyökeresen megváltozik. Az az állam, amelynek a barátságát keressük, legyen teljesen meggyőződve arról, hogy e barátság részére is fon­tos és hogy önmagának kell megte­remtenie a barátsághoz szükséges pszi­­hológiai feltételeket. A vita során szóba került Anglia szerepe az európai politikai helyzet ki­alakulásában. Megállapilja, hogy a békekötések után egész Európában, tehát nemcsak a Magyarországgal szemben kifejlő­dött barátságos és békeszerelőbb atmoszféra Angliának köszönhető és Angliának köszönhető Európa gazdasági és pénzügyi rekonstruk­ciója is. Ebben a tekintetben Anglia a legna­gyobb szolgálatot tette Magyarországnak. Bethlen István gróf ezuián válaszolt a szociáldemokratáknak a Peidl- féle ügy ben. nek és a földrajznak volt a tanára és ezen a téren igazán alapvető és széles­körű ismeretekkel rendelkezett. Utóbb a rend életében is nagy sze­rephez jutott, mint annak főperjele. Mint jeles szónok nem egyszer vonta magára a közfigyelmet és a rendi élet kötelékein túl is hire ment egyes be­szédeinek, igy annak a híres szónoki remekművének, amellyel az esztergomi érseki székre és utóbb biborosi rangra emelt Vaszary Kolos főapáttól vett bú­csút a rend nevében. Az 1894. évben választották meg a Szent Ányosról nevezett tihanyi apáttá és e tisztségét harminckét éven át vi­selte. Mint tihanyi apát főpapi tiszté­ben sok tisztelőt és barátot szerzett magának lebilincselően kedves modo­rával, nagy műveltségével és ritka egyéni szeretetreméltóságával. Neve legutóbb IV. Károly király visszatérése után lett széles körben ismertté, ami­kor a szerencsétlen sorsra jutott királyt az antant-hatalmak Tihanyba internál­ták és az apátságban őrizték. E törté­nelmi epizódot kegyelettel őrzi az ősi, I. Endre királytól alapított apátság. Három évvel ezelőtt ünnepelte gyé­­mántmis<‘jét, pappá szentelésének 60. évfordulóját, amisor kormányfőtaná­csosi címmel tüntették ki. ■■■■■■■aaMnsn Az öregség testi fogyatkozásait nagy lelki nyugalommal viselte el és csak szemevilágának jó részben való elvesz­tése esett terhére, de ennek ellenére sem tudott leszokni az olvasásról, bár­mily nehezére is esett neki. Aggkori végelgyengülésben hunyt el hétfőn és szerdán délelőtt temették el az apát­sági templom kriptájában. Nyugodjék békében! sss,s Elzárták a Komáromot Csallóközaranyossal Összekötő közutat. Az útelzárás ismét eltéríti a forgalmat Komáromból. Komárom, márc. 28. Kereskedők, iparosok panaszaiból értesülünk, hogy a komárom-csalló­­közaranyosi közutat elzárták, hogy javítási munkálatokat végezhessenek rajta- Igen örvendetes, hogy végre ezzel az útszakasszal is törődik az illetékes hatóság, mert járhatatlansága követ­keztében rengeteg kárt okozott a fal­vakból a város felé bejövő gazdák állataiban, járműveiben. Viszont azon­ban nem szabad elfelejteni, hogy az útjavítási munkálatok következtében történt útlezárás káros befolyást gya­korol a város gazdasági forgalmára. Az uj határok következtében amúgy is elterelődött a forgalom észak-felé, Érsekújvár, Dunaszerda­­hely, Párkány vonzza ma a környék bevásárló publikumát, s Komárom nemcsak a Duna jobb oldaláról évszázadokig ideszokott, s ideszok­tatott forgalmat veszítette el, ds nap nap után veszti el a közvetlen szomszédságába eső községek fogyasztó közönségét is. A csallóközaranyosi útszakasz lezá­rása következtében Aranyosról irányuló forgalom átkerül nyugat felé Duna­­szerdahelynck, vagy átvág Érsekújvár felé, mert a kocsialkalmatossággal köz­lekedő gazdaember, vagy áruért a várost felkeresui készülő kereskedő, iparos a Megyercs felé vezető kerülő helyett inkább elfordítja a szekérrúdat egye­nesen Újvár irányába, s ami szükséglete van, azt beszerezi ottan. Emlékezünk arra, hogy pl. csak a nagytrafiknak a válsága meunyire befolyásolta a ko­máromi kereskedelmi forgalmat még­pedig hátrányosan, mert a vidék ke­reskedői, sőt a város kereskedői Érsek­újvárba utazgattak trafikáruért, s egyben bevásárolták azokat a cikkeket is, amelyekre éppen szükségük volt. Az ilyen forgalmi eltolódás pedig igen érezhető oiy városban, ahol az egész­séges kereskedelmi forgalomnak felté­telei annyira hiányosak, mint éppen Komáromban. Minden téren a pangás szélén álló ipari és kereskedelmi élet, a sok adóval agyonsujtott iparos, kereskedő, nem birja ki az ilyen forgalmi exkurziókat, mert a város és a közeli községek minden for­galomra szánt fillérére szüksége van, hogy valamiképpen keresethez jussanak. Úgy tudjuk, hogy hasonló útelzárások alkalmával a községek lakosai az ár­­mentesitő társulat töltését használták útnak, most az esős időben azonban félő, hogy a társulat a töltések úthasz­nálatát nem engedi meg. Pedig arra a rövid időre, amíg az útjavítás tart, legalább ezt az expedienst kellene biztosítani a községbeli gazdák részére, akiknek a komáromi piac elkerülése is bizonyára többe kerül, s igy közvetve ők is csak károsodnak. Helyes lenne, ha úgy a város ható­sága, mint a községek elöljáróságai is eljárnának az illetékes hatósá­goknál, s magánál az ármentesilő társulatnál is, hogy a kényszeredett helyzetben a töltések használatát közforgalmi érdekekből megen­gedje. Az útjavítást végző hatóság tényke­déseinek nem szabad kártokozó hatással lenni a forgalomra, s kell lenni oly fórumnak, amely az államéletre felbe­csülhetetlen fontosságú kereskedelmi forgalom érdekében a megfelelő intéz­­| kedést megtenni köteles és kész. Riport a legnépesebb csalló­közi faluról és annak lakos­ságáról, a gutái „nemzetiről. Saját tudósítónktól. — Gúláról Komáromban többé-kevésbbé mindenkinek fogalma van. A komá­romiaknak tudomásuk van a „nemzet“ létezéséről, de legtöbben mégis csak azt tudják róluk, hogy híresek virtusuk­ról. Pedig a virtusukon kívül még sok másról lehet nevezetes ez a nagy falu, amiről meggyőződhetünk, ha kissé kö­rülnézünk a községben. Gúlára Komáromból kis vicinálison jutunk el, amely több, mint egy óra alatt teszi meg a mindössze 26 kilométeres utat. Komárom és Gúla között tulajdonképen csak két falu fekszik, Keszegfalva és Megyercs, de a vicinális megáll Ga­­dóc, Bálványszakálas és Kiiulynérét puszták előtt is. Gúla felé ag vonat mindinkább mocäaras, lápos vidéken halad. A faluba is ilyen mocsaras ta­vak között vezet az ut. Guta Csallóköz legnépesebb községe. Gúta nagyközségnek a legutolsó nép­­számlálás szerint 10200 lakósa van, Csallóközben tehát legnépesebb nagyközség. A falu a hosszú főút két oldalán fek­szik egész a Vág mentéig. A főútnak a templomtérig Győri-ut a neve, azon­túl Nagyhid-ut. A község meglehetősen rendezetlen építkezést mutat, a házak egyenlőtlen magasságú talajon — március 30. épültek, legtöbbjük még zsupposan. A házak előtt kétoldalt kikövezett járda van, ami megdönti azt a sokat emle­getett állítást, hogy Gútán esős időben el lehet sülyedni a sárban, legfeljebb a kocsiutra vonatkozhaiik még ez. A templom előtti tér előtt van Gúta épít­kezési szégyene és a község vezetősé­gének figyelmét is felhívjuk arra, hogy lehetetlen ilyen romhalmazos vis­kót, nyomorúságos helyet a falu közepén megtűrni ebben az álla­potban. A községnek ezt már csak a saját re­putációja érdekében is, vagy le kell rombolnia, vagy fel kell építenie, de Gúta nyomorúságának lesz a szim­bóluma ez a ház, ha igy hagyják. A falu középületei: a templom, amely nagyon szép állapotban van, az isko­lák, az elemi fiú- és leányiskola külön épületekben a tanitólakásokkal, a köz­ségháza, az izraelita imaház és iskola, a csendőrség épülete és a nyolclakásos tisztviselő telepet is ide lehet számítani, A faluban egymás mellett vannak a kocsmák, amelyek száma húsz­nál is több. Ezek közül nagyobb szabású a Mihola­­féle vendéglő, ahová a falu intelligen­ciája jár el esténkint társadalmi életet élni. Palkovich Viktor, a gdiaiak jótevője elköltözik Magyarországba.

Next

/
Thumbnails
Contents