Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-24 / 36. szám
KomAtomá Lapok 3. oldal. raftrwoa 24_________ A keotoni csapatot bevonulta! Shangbaiba és ilankingba, Sztrájk és perilla harcok Shanghaiban. —március 23. A haníoni csapatok hétfőn délben elfoglalták Shsnghait és bevonultak a városba, melyet előzőén az északi csapatok kiürítettek. A kantoni csapatok bevonulásával együttesen kitört az általános sztrájk is. Az angol csapatok állandó készültségben vannak, hogy az idegen negyed ellen irányuló támadásokat visszautasítsák. Az egész város a kantoni csapatok kezébe került, a város utcáin még guerilla harcok folynak. Jelenleg 170.000 munkás sztrájkol, a városban az üzleti élet teljesen szünetel. A nemzetközi zónában kihirdették az ostromállapotot. Az összes hadihajók és a katonai szervezetek készültségben állanak. A sötétség beáliával megújul nak a guerilla harcok. A halálos ítéletek végrehajtói a kantoni csapatok kezébe kerültek és ezeket haditörvényszék elé állítják. A Shanghaiban megjelenő angol és amerikai újságokat a hadparancsnokság elnyomja. Moszkvában Shanghai elestél nagy tüntetéssel ünnepelték meg és az újságok külön kiadásban ismertették Shanghai bevételét. Angol jelentések szerint az északi csapatok Nankingot is kiürítették és a kantornak további küzdelmek nélkül foglalták el a várost. Politikai gyilkosságok Tiranában. Tiranában a napokban politikai okokból meggyilkolták Jusszuf Sáli bej, albán politikust, aki azelőtt az albán kormánynak volt tagja. A meggyilkolt politikus annak idején Esszad pasa leghívebb embere volt és vele a központi hatalmak mellett harcolt. Tavaly kibékült Achmed Jogú miniszterelnökké!, azonban később megint ellentétbe került vele, Tiranában bizonyosra veszik, hogy jusszuf Sáli meggyilkolásának politikai háttere van. Ugyanakkor Bandzovi Achilles ochridai kereskedőt is meggyilkolták, aki legjobb barátja volt Salt bejnek. A két politikai gyilkosság szervesen össze függ egymással. Az olasz-juioszláv konfliktus a lira és a dinár árfolyamának csökkenésében éreztette hatáság az értéktőzsdéken. Az olasz—jugoszláv konfliktus az európai értéktőzsdéken is érezteti hatását Az értéktőzsdék deviza piacán a legutóbbi napokban az érdeklődés főként a balkáni országok felé irányult. Az olasz lira erős ingadozást mutatott, már csak azért is, mert a lira nagyobb forgalmat mutat, mint a dinár. Zürichben szombaton még 24-gyei jegyezték a Urát, hétfőn már 23 70 és 2325 között váltakozott. Az érdekelt körök megkísérelték bár a lira árfolyamának stabilizálását, ez azonban csak részben sikerült. A szombati árfolyamhoz viszonyítva, a lira két százalékkal hanyatlott. Épugy ingadoztak a kü'földi valuták az olasz értéktőzsdéken. A jugoszláv dinár árfolyamát könnyebb szabályozni a líránál, mégis a dinár árfolyama is visszaesést mutatott. Zürichben a dinár árfolyama 913 százazalékra, időközben 925-re csökkent. A dinárban kisebb volt a forgalom, mint a lírában. Hasonlóan a párizsi értéktőzsdén is erősen megérezték az olasz—jugoszláv diplomáciai bonyodalmat. A lira feltűnő gyorsan vesztett értékéből. Az ipari és bank papírokban az olasz—jugoszláv konfiik(u8 likvidálásokra adott alkalmat, ez a likvidáló mozgalom olyan méreteket öltött, amelyek erősen emlékeztettek a háború idejének első napjaira. A prágai értéktőzsdén az olasz—jugoszláv bonyodalom nem éreztette hatását. — A missziós esten, melynek célja a külföldi katolikus missiók támagatása volt felülfizettek: Ragályi Gábor 25 K, Pölzl Irma 20 K, Égy anya 10 K. A kegyes jótevőknek ezúton mond köszönetét a rendezőség, Széke Rázotér dr. temetése. Kolozsnéma, — március 23. Méltó szeretettel és kegyelettel temette el nagy halottját a magyarság. Szőke Kázmér dr. eliávozása nagy veszteséget jelent a magyarság számára, melynek lobogó.lelkű és nyiltszivü harcosa volt, veszteség hívei számára, kiknek végtelenül odaadó, szentéletü lelkipásztora volt, veszteség a magyar tanügy számára, a magyar tanítóság számára, mely megértő, szerető kollégáját vesztette el benne. A szentéletü pásztor eltávozott és riadt, síró nyáj könnyezi őt. A két templom — melyek között életét megosztotta — harangjai négy napon át sirattak áldott szolgájukat és minden hívének könny csordult a szeméből, ha imádságra tette össze kezét. Pénteken vitték hült tetemét Csicsóra és könnyező asszonyok, komoly férfiak siettek a ravatalhoz, hogy mielőtt örökre eltávozik, még egyszer lássák őt. Akarták, hitték, hogy ebben a kis testben lakó, hatalmas, erős lélek megerősíti őket életük elkövetkező harcaira. a szeretetnek, a teljes megbecsülésnek, mellyel őt életében körülvették, voltak jelei azok a koszorús, amelyek ravatalát díszítették. A gróf Kálnoky család, paptársai, Kolozsnéma község, a hitközség,a Mária- lányok, tanít ványai, Csicsó község és hitközség, tanítványai, a csicsói izraelita hitközség, a tanítóság, a gútai tantestület, az uradalmi tiszttartóság és még sokan egyesek, rokonok, ismerősök ezúton is kimutatták nagy szeretetüket. A koszorúk hatalmas tömege a ravatal körül az egész templomot elfoglalta, Szombaton reggel ünnepi gyászba öltözött a vidék. Közeli és távoli falvak jöttek a temetésre. Kolozsnéma község impozáns menetben, processzióval vonult szeretett papja temetésére. A gyászistentiszteletre az egybegyült híveknek csak a negyedrésze fért a templomba. A gyászistentiszteletet nagy papi segédlettel Marczi József nagymegyeri esperes-plébános celebrálta. Tizenegy órakor megérkezett a temetésre Majer Imre komáromi apátplébános is a komáromi segádlelkészekkei. A temetésen a vidék összes kántorai és a nagymegyeri katolikus énekkar Hencz István tanító vezetésével énekelt. A sirnál Hrotkó Sándor csicsói kántortanitó, az elhunytnak tiz éven át baráti munkatársa, mondott beszédet. — Nem panaszra jöttem sírodhoz — búcsúztatta — nem is érdemeidet akarom elsorolni, mely ellen a te egyszerű, puritán lelked tiltakozna, csak megköszönni akarom nemes lelked munkáját. Csak megköszönni akarom, hogy egész életedet fajodért, értünk őrölted fel, bogy utolsó lehelletedig értünk dolgoztál. Nyitva volt ajtód mindenki számára, ki vigaszra, segítségre szőrűit ésnyiitvolt becsületes magyar lelked minden érzése, gondolata. ízig-vérig tanító voltál, a magyar tanítóság nevében is elbúcsúzom tőled. Vajha mi tudnék úgy szeretni a gyermekeket, mint ahogy te szeretted őket. Ha elköltöztél is,, hagyd itt nemes lelked egy sugarát, hogyvezérfóny legyen nékünk, hogy rögös utunkon a te ideáljaid szerint mehes sütik. Leesett a mi fejünk koronája és oly dísztelenül, oly egyedül maradtunk itt. A szép beszéd szívbe markolt és szem nem maradt szárazon, akár paptársa volt az, akár egy ismeretlen, aki sohase látta őt. Most már a hant alatt pihen a fáradhatatlan harcos. Hívei szivében nagy a fájdalom és a mi bomló sorainkban egy kemény katonával kevesebb. * Amint értesülünk, Szőke Kázmér dr.-nak, ennek a sokat szenvedő és küzködő megalkuvástalan harcos magyarnak élete szomorú és a mai állapotokra jellemző epilógussal végződött. Epen temetése napján érkezett meg állampolgársági ügyének kedvező elintézése. Szegény Szőke Kázmér dr., akit életében az állampolgársága miatt annyira üldöztek, sőt ki is utasították a csehszlovák állam területéről, most halálában mégis megkapta az elégtételt és az igazságot, amit életében megtagadtak tőle. De hogy csak a halála után kapta meg az állampolgárságot — nem tehetünk róla — ebben sem látjuk meg a véletlent. Szőke Kázmér dr. élete és halála, azzal a fájdalmas véggel, hogy a temetése napján kapta meg az állampolgárságot: a csehszlovákiai magyar kisebbségi sors egyik legjellegzetesebb esete. ÍZ Oll 21 Menu MIR Csendes, zajtalan munkásság jellemzi a komáromi Orlh. Zsidó Nőegylet működését. Sokan nem is tudtak róla, hogy működik. A zajtalan munka azonban annál nagyobb és szebb eredményeket ér el a jótékonyság terén. Most vasárnap azonban a külvilág részére is életjelt adott magáról. Egy végtelen kedves teaestályt rendezett a Nőegylet agilis elnöksége a Kultúrpalota emeleti nagytermében. Mondhatnám, hogy e pompásan sikerült teaest a nő emancipáció diadalát is jelenti, mert a többi Nőegylelektö! eltérően itt a rendezés, a megszervezés, a műsor összeállítás, szereplők keresése, betanítás, rendezés nem kicsinylendő nehéz munkáját egytől-egyig a nőegyleti lelkes hölgyek végezték és ez alkalommal a gyengébb nem ugyancsak az erős nemmel vette fel a versenyt, mert nem könnyű feladat nehezedett vállaikra. És dicséretükre legyen mondva, azt a legfényesebb eredménnyel oldották meg. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nehéz munka édes gyümölcsét tisztára maguk a hölgyek élvezték csak, mert ezt a kedves teaestélyt kizáróan a nők szórakozására rendezték. Az elfogultak ezt önzésnek tartják, hogy a férfiak száműzve voltak e kedves szórakozásból. Mi azonban igazat adunk a derék rendezőségnek. A férfiaknak annyiszor adódik alkalom, hogy mulassanak, szórakozzanak, mért nem tehetik ezt meg a nők is? Már a délelőtti órákban kezdték hordani a jobbnál-jobb süteményeket, ínyencségeket, nyalánkságokat a jótékony adakozóktól a Kultúrpalotába. Rengeteg enni való gyűlt össze. Estére már az asztalok valósággal görnyedeztek a sok-sok, pompásnál pompásabb süteményektől. Az asztalok ízléses megtérítése, elrendezése, díszítése is dicsérte a rendezőség gondos kezeit. De nemcsak gazdag testi táplálék várta a sűrűén érkező vendégeket, hanem ennél maradandóbb érték, mindennel fölérő gazdag lelki táplálék, pompás, gazdag, nívós műsor. Egy kedves, szellemes prológ nyitotta meg a gazdag, szórakoztató műsort, amelyet Schweitzer Ilike lebilincselő bájossággal adott elő. Talán nem árulunk el kulissza titkot, ha megírjuk, hogy a szellemes prológot a kitűnő előadó kedves mamája irta, aki különben a rendezés nehéz munkájából az elnökséggel együtt ugyancsak kivette az oroszlánrészt. A megkapó beköszöntőt Schwartz Ellu8ka adta elő végtelen kedvességgel Ugyancsak elragadta a hallgatóságot a Tündérek cimü verssel Raab Oígíca s a magánjelenet előadásával Fleischmann Kató. Az ötletes Nőegylet cimü vígjátékban Singer Gizi, Róth Magda, Schweitzer Ili, Raab Edit, Gsrő Edit, Stein Ili, Láng Rózsi, Fischer Nelli, Rausnitz Györgyi, Grünhut Lili, Schwartz Sári jobbnál-jobb alakítást nyújtottak. A közönség tömör soraiból nagy tetszést váltottak még ki: Stern Kató és Terus (Páros jelene!), Rau?nitz Györgyi (Bölcső dal), Singer Aranka, Hoffman Lulu (Mézes hetek után), Schwartz Sári (Hármas oazlop), Schweitzer Ili (Móka), Lővinger Irma (Monológ), Hoffman Irén és Ella (Héber dalok), Jakatovits Reska (Idegenben), Rausnitz Györgyi, Schweitzer Ili, Ehrenfeld Rózsi, Stern Kató (Lenge magyar tánc), Rausnitz Györgyi (Aktuális énekszámok) ügyes előadásukkal. A mintagimnáziám cimü darabban Singer Aranka, Hoffmann Elia és Irén, Lővinger Irma mulattatták a közönséget pompás alakításaikkal. Hoffmann Ella ezenkívül még, mint szellemes konferanszié szerzett sok derűs percet. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni és csak a végén írjuk meg, hogy minden szám után felhangzott a tetszésnyilvánítás zugó tapsa. A pompás műsor után még jó hosszú ideig együtt tartotta a kellemes hangulat a közönséget. 1 komáromi akadémikusok bálja. A magyar akadémikusok országos szövetségének komáromi köre április hó 19-én, husvét utáni kedden rendezi meg az első műsorral egybekötött bálját. Ennyi a hivatalos jelentés s mivel pedig a hivatalos jelentések mindig csak jelentenek és nem magyaráznak, azért nem árt ha néhány informáló szóval tájékoztatjuk a komáromi magyar intelligenciát a bál jelentőségéről. A hir hallatára sokan talán azt mondják, hogy mért épen most jutott ezeknek az akadémikusoknak eszükbe a bál, hiszen elég hosszú volt a farsang. Biztosan nekik is jutott volna egy szabadnap — különböző álarcos és nem álarcos mulatságok mellett. Igen, de ép az az, ami miatt nem tartották az akadémikus bált meg a farsang alatt. Akkor ugyanis mindenkinek megvolt a maga bálja. A különböző társaságok mind kitáncolták magukat a saját körükben, egyesületükben. Aki az egyik bálba elment, hogy lerója leizzadja a társadalmi osztályának és a farsangnak tartozó kötelességét, az ott aztán be is fejezte anyagilag, erkölcsileg egyaránt a farsangot. Voltak azonban olyanok is, akik végigtáncolták az összes be számítható bálokat, kezdve a Jeszo meseországától egészen a rózsaszinü diákbálig, mert mindenhová kötötte őket a kötelesség, a végén azonban már ők is nyakig voltak a sok ugrálással. Tehát ha ebbe a nagy bálkaoszba még begyömőszölték volna ezt a magyar elite bált, akkor igazán elhétköznapiasodott volna a komáromi báitengerben az egész vidék magyarságát reprezentáló akadémikus bál. Ez volt az oka tehát annak, hogy most husvét kedden lesz, amelynek a sikerét a közbeeső kéthónapos táncböjt már előre biztosítja. A jelentésben műsorról is van szó. Mivel a rendezőség nemcsak a táncolóknak rendezi ezt az estet, azért ügyesen összeállított műsorral akar kedveskedni a nem táncoló közönségnek is. Befejezésként meg csak annyit: mindenki tudja bizonyára, hogy nem a legaranyosabb élet most a jogász élet. Idegen város, idegen nyelv. Április 19 ike azonban a mi esténk lesz, amikor a szórakozásban szűk életünket egy estére boldoggá varázsolja az akadémikus bál. Prága (K. L.)
