Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-11 / 5. szám
1927. januir 11. Komáromi Lapok 8. oldal Farsangi ujüonságok megérkeztek Svájc selyem ingnadrágok, batiszt fchérneműek, selyem és arany ezüst csipkék, selyem rojtok, fém- és strassz csattok, hajdiszek, koszorúk, fátylak, selyem sálok, Trama selyem haris« nyák, legyezők, nyakgyöngyök, lárvák, „Charleston“ smoking és frakk ingek (végig gombolható), nyakkendő különlegességek, glacé keztyűk, selyem ás selyemflór soknik stb., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrmeboákban, bőrritikülőkken és bőröndökben gazdag választék. . szánon ar fi, .uiwurniiw.«,» ■mi ... A Jókai Egyesület kiiltuf munkája. Beöthy László és Vajda János centennáriunaát irodalmi üi*néppel Üli meg a Jókai Egyesüket.— Beethoven a zeneköltők fejedelmének centennáriumára zenei Ünnepet rendez az egyesület. Komárom, — január 10. A Jókai Egyesület igazgató tanácsa vasárnap délelőtt nagy érdeklődéssel kisért ülést tartott, melynek ünnepi színezetet kölcsönzött Zsindely Ferenc ny. kúriai biró, törvényszéki elnök székfoglaló beszéde, aki Beöthy Zsolt után került a Jókai Egyesület elnöki székébe A gyönyörű beszédben az uj elnök meggyőző erővel mutatott rá ű kultúra mindennél nagyobb fontosságára és az egyesület nagy hivatására, melyet a régi nyomokon fog vezetni. A megnyitót követő lelkes tapsok után megemlékezett az elnök Sárkány Ferenc ny. államtitkár elhuny iáról, aki úgyis, mint Komárom hűséges fia és hosszú időkön át vezető tisztviselője, de mint a város társadalmának is példásan munkás tagja szerzett nagy érdemeket. A Jókai Egye süiet első igazgató tanácsának öt éven át volt tagja. Részvéttel jelentette bs Szladek János tag elhunytát is. Majd bemutatja Jankovia Marcell dr. tiszteleti tag levelét, melyben az köszönetét mond megválasztásáért. Alapy Gyula dr. főtitkár, előadó ismertette ezután a folyó évi szabadoktatási programot, melyen előadásokkal vesznek részt számosán az egyesület vezető tagjai közül, de megjelennek az előadó asztalnál a szomszéd városok írói is. Az egyesület irodalmi osztálya Beöthy Lászlónak, a komáromi származású korán elhunyt humoristának centennáriumát, Vajda János költő ceatennáriumát irodalmi ünnepekkel üli meg. Páll Miklós fiatal szlovenszkói költő is szerzői est keretében mutatkozik be Komárom közönségének. Az egyesület művészi osztálya Beethovennek, a zeneköltők fejedelmének halálozási centennáriumán zenei ünnepélyt tart és ezen a bevezető előadást Szijj Ferenc dr., a kiváló zenész, a Jókai Egyesület ügyv. elnöke tartja. Tudomásul vette az igazgató tanács a szini szezonról előterjesztett jelentést is. Az egyesület közel 3000 K költséggel harmadizben vezettette be a színpadra és a színházterembe a villamos világítást, amivel jelentékeny áldozatot hozott a színészetnek. A szinlelőadások által tönkrement terem újból való fes tését is elhatározta az igazgató tanács és ezt ajánlati utón biztosítja. Végül nagy örömmel vette tudomásul, hogy az egyesület hölgyválasgt mánya újból megalakul és műkedvelő előadások rendezését veszi tervbe, amivel a közönséggel való intenzivebb kapcsolatot kívánja megteremteni. A folyó ügyek elintézése után az elnök lelkes éltetésével ért véget a nivós ülés. Lesz-e uszodája Komáromnak ? {Már most elő ezzel a fontos kérdéssel, mert mire a bizottságok letárgyalják — régen benne leszünk a nyárban.) A laikus közönség a főcím elolvasására talán nagyot nevet, hogyan lehet januárban uszodáról beszélni. Remélem azonban, hogy a főcím után az alcim megérteti a laikussal is, már t. i. a városi lassú tempójú bürokratikus dolgokban laikussal, hogy jó lesz már most jó előre foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert amig elkészül a javaslat és letárgyalja a vízjogi, egészségügyi, pénzügyi bizottság, aztán a tanács, aztán végül a közgyűlés, amig elkészül a költségvetés, a tervrajz, amig kikérik a szakértők véleményét, addigra jól bent leszünk, nem az uj uszodában, hanem a nyári kánikulában. Tessék tehát mármost szóba hozni a dolgot, hogy el ne késsünk s hogy az uszodából ne legyen jégpálya. Még a víztől távol eső faluk és városok is azon vannak, hogy a közegészségügynek egyik alapfeltételét, a tisztaságot elősegítő népfürdőt létesítsenek. Ilyen hatalmas strandfürdőt létesített mesterségesen Tatabánya. Sok alföldi város és falu artézi kutat furat és annak felesle ges vizéből alkot mesterséges tavat s azon uszodát. Komáromnak e tekintetben szerencsés a helyzete. Megáldotta az ég vízzel bőven. Pár századdal előbb nem hiába hívták Komárom egy részét Velencének, de tényleg volt itt és van most is itt viz bőven. Amiért más városok nagy áldozatokat hoznak, az ingyén hullott Komárom ölébe. Sajnos azonban, amint a közmondás szerint a cipésznek nincs jó cipője, a szabónak jó ruhája, éppen úgy áll ez Komáromra, a vizek városára, hogy nincs uszodája Tavaly legalább nem volt és ha megint csak májusban, júniusban kezdenek a bölcs városatyák az uszodára gondolni, akkor az idén is uszoda nélkül maradunk, Az uszoda hívei, az uszodát várók kértek fel bennünket, hogy már most foglalkozzunk azzal a témával, mert különben a nyár ránk köszönt és csak akkor kezdik előkészíteni az ügyet. Ha a városnak nincs elég pénze, hát nem igen kell valami cifra, nagy uszodát építeni. Jó lesz nekünk, ha a kabinok egyszerű tutajokon lesznek is, nem ragaszkodunk a nagy tölgyfahajókhoz Az a fő hogy legyen uszodánk, ha egyszerű is, csak legyen. Ha a városnak még arra sincs pénze, hát adjon engedélyt és szabad teret a magánvállalkozónak. Lehetetlenség, hogy ne vállalkoznék senki arra, hogy uszodát állítson fel a Dunán vagy a Vágón. A Vágón felállítandó uszodának több hive van. Ezek azt mondják, hogy a Duna vize hidegebb, ridegebb és piszkosabb, mig ellenben a Vág mindig kellemesebb és a beleömlő, vagy a medrében fakadó sok-sok gyógyforrás miatt a Vág vize az üdítő hatásán kívül gyógyító erejű is. Ha a közönséget megszavaztatják, hogy hol akar uszodát, a Vágón, vagy a Dunán, a nagy többség a Vág mellett döntene, illetve a Vágduna javára. Ettől még azonban nagyon messze vagyunk Nekünk most arra kell törekednünk, hogy a város minél előbb felvegye a tárgyalandók közé az uszoda ügyét. Művészek, akik a csillagokban járnak. Komáromi-Kacz Endre és Bornemisza Géza huszonöt éve figyelik és rajzolják a csillagokat. — A „Komáromi Lapok“ budapesti munkatársától, — Éjszakákon, amikor csillagsátoros ég borul az elpihenő város fölé, kinn a a budai perifériákon, a Horthy Miklós utón és egy vele szomszédos utcában, fenn az ötödik emeleten két különös ember hagyja itt a „földi lét siralomvölgyét“, hogy vágyaival s egyre fokozódó olthatatlan tudományszomjával felszálljon a csillagok milliárdjai közé... * Két művész, — akiknek neve minden j i művészet iránt érdeklődő ember előtt I ismeretes — két áhitatos rajongója az | I égi világnak — a virrasztója ezeknek f a csillagos éjszakáknak, I Csaknem kát évtized óta — egy* mástól függetlenül — kutatják a csil* I lagvilág régióit, csendben és visszavonultan, csak legmeghittebb barátaik tudnak róla, de a csillagászat itthoni tudományos művelői előtt nagyon megbecsült a kutatásaik eredménye s a nemzetközi csillagvizsgáló körökben igen jelentékeny érdemeik vannak. Rajzaik pedig, amelyeket bizonyos csil- J lagképekről készítettek, legalább olyan í jelentősek, mint a tudományos és hiva' tott csillagászok ugyanezen égitestek- 1 ről készített fényképfelvételei. Komá- I romi-Kacz Endrének hívják az egyiket, j Bornemisza Gézának a másikat. A festő és a csillagász. S Ógyallán, a magyar csillagászat hires j helyén, Konkoly-Thege nagynevű csillagászunk közelségében, szinte beteges j vágyat érez a csillagászat iránt a gyer| mek Komáromi-Kacz Endre, Komárom | város szülöttje. Amikor Pestre kerül, l Kövesligethy professzorral ismerkedik ■ meg. Turistaláicsövet vesz s azzal nézi ; a csillagokat, — ma három nagy re! fraktora van egv külön kis „csillagá■ szati fülkében“. Éjjel-nappal tanul an. goiul, hogy a híres angol csillagászati ■ szakkönyveket eredetiben olvassa. Be; jár a műegyetemre, hogy a müszeris- I mereteket elsajátítsa. Fizikát, optikát \ és mechanikát tanul éjjelenkint, mert I nappal festenie kell 1 Egyre több pénzt I áldoz s ma már egy tökéletesen fel- E szerelt kis csillagvizsgáló a műterme melletti szobája, tele mérőeszközökkel s egyébb felszereléssel. — Itt nem jól érzem magam, — amikor sorra mutogatja eszközeit — nem lehet nyugodt megfigyeléseket és számításokat végezni. Csak nagyon késő éjszaka tudok igazán komolyan i „dolgozni“, mert este a sok villamos és teherautó rezgéseket okoz. Nyáron j át Komáromban tartózkodom, ott nyu; godtan tudtam „dolgozni.“ Van egy nagyobb ötcollos, egy háromcollos és j egy kisebb csillagászati távcsövem, mind a saját szerelésem s a maguk nemében nagyon tökéletesek ... A legkisebbet inkább a napfigyelésre használom. Csillagrajzok. Egy hatalmas albumot vesz elő, tele rajzokkal. — Húszéves működésem eredménye ez a sok rajz, amelyeket a csillagokról készítettem. Nekünk festőknek van egy igen nagy előnyünk a hivitásos csillagászokkal szemben. A csillagászok nem tudnak rajzolni s bizonyos dolgokat a legjobb fotográfia sem adja vissza. A bolygók felületéről készített rajzaink bizonyos tekintetben sokkal jelentősebbek, mint a csillagászati fényképek. Éppen tizennyolc évvel ezelőtt elhatároztam, hogy megrajzolom a Ju piter egy és fél forgásának felületi képeit, amely tizennyolc évig tart s ezt az ősszel be is fejeztem. — Ezek a rajzok egy külön nagy album anyagát teszik, de hasonló raj zaim vannak a Vénuszról, Marsról is. A potsdami csillagvizsgáló főobszervátora, Hartman, ezeket a rajzokat elkérte tőlem s a breslaui kongresszuson be is mutatta. — A bolygókról nem tudnak jó fényképeket csinálni, mert kicsinyek s nagyítani kell, de akkor sem jók, így hát a mi munkánknak megvan a tudományos értéke. Nagyon sok rajzot készítettem a Saturnus gyűrűjéről, nap-1 foltokról s több üstökösről. Annak idején Kövesligethy is bemutatta rajzaimat s nagy elismerésben részesültem . . . Bár tisztán tudományos, illetően komoly jellegű ez a passzióm, engem mégis egy megmagyarázhatatlan lelkigyönyör vitt erre a passziómra. Ahová el lehet menekülni. — A csillagvilág az a hely, ahová valóban pillanatok alatt el lehet menekülni a földi bajok és gondok előli — A népszerű csilagászatot már az iskolában kellene tanitani^s meg vagyok győződve, hogy ez az egész emberiségre nemesitően hatna. Az emberiség tudatára ébredne annak, hogy az egész földi létünk valóban semmi a nagy mindenséghez képest . . . — Egy eredményre nagyon büszke vagyok 1 1918 junius 7-én a Sas csillag képén egy nova-t pillantottam meg. Erről az uj csillagról sürgönyértesitést küldtem Ógyallára, amely a jelentést közvetítette Kielbe, a centrumba. Ugyanakkor a cambridgei obszervatórium jelentése is pár órával előbb beérkezett s megtudtam, hogyha a felfedezésemet közvetlen Kielbe jelentem, én lettem volna az első, aki ennek a nova-nak — amely a", XVI. század óta a legfényesebb csillagok egyike volt — a megjelenését jelzi. Két hónapig tartott e csillag ragyogása, azután visszahanyatlott a tizenhatodrangu csillagok közé. A „szaktudomány“ felé. Bornemisza Géza szintén vagy 25 éve foglalkozik csillagászattal s inkább számítási megfigyeléseket végez. Egy kis könyvtárra való jegyzete van ilyen számításokkal s mérésekkel tele. Műtermében csillagászati mérőeszközök, külön csillagászati szakkönyvtár, Éjfélre jár az idő, amikor lejövök tőle. Egy óráig én is csillagok között jártam s most ismét itt lenn vagyok a földön, a hideg, téli éjszakában . . . Megindulok a város felé . . . Fenn mozdulatlanul ragyog a csillagvégtelenség, amely felé két különös ember boldog vágyakozása száll most e földi siralomvölgyből . . . a MioMuel felsőházi tagokat. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — jan. 10. A közigazgatásilag egyesitett Komárom-Esztergom vármegyék törvényhatósága most választotta meg a felsöházba két tagját és két póttagját. A leadott 187 szavazatból Thaly Ferenc volt orsz. képviselő 179, Bdthy László prelátus kanonok 119 szavazatot kapott. Ellenfele dr. Gróh József esztergomi ügyvéd pedig 60 szavazatot. Póttagok lettek Ghyczy Elemér pusztaszentmihályi földbirtokos és Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató Esztergomban. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Ez legyen jelszavad és siess venni egy üveg kitűnő ,,Alpa“ menthol-sósborszeszt. 840—16
