Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-19 / 34. szám

4. oldal. Komáromi Lapok Íz Alsdcsallóközi és Csilizközi ÁrmentesitlT és Belvizlevszetö' Társulat nagyszabású terve a talaj és belvizek fokozatos levezetésére. — Saját tudósítónktól. — Az Alsócsalióközi és Csilizközi Ár* mentesítő és Belvizlevezető Társulat • közeljövőben a belvizek levezetésének biztosítására nagyszabású programot valósit meg. Munkatársunk ezzel kapcsolatban érdeklődött Bálint István műszaki főta­nácsosnál, az ármentesitő társulat igaz* gatójánál, aki erre vonatkozólag a kö­vetkezőket mondotta: — A csallóközi belvizek fokozott leve­zetésének biztosítására az ármentesitő társulat terveket dolgoztatott ki, ame­lyeket bemutatott a földmivelésűgyi minisztériumnak A tervek elbírálása ügyében a prágai földmivelésűgyi mi­nisztérium Honák János mérnököt, osz­tályfőnököt bizta meg, aki úgy a prágai földmivelésűgyi minisztérium illetékes főnökével, mint a pozsonyi földmivelés- Sgyi expozitura főnökével és a műszaki személyzettel megjelent március 15-én Komáromban és március 15—17 között megtekintették azt a területet, amelyen a belvizek fokozatos levezetése végett munkába vesznek Ezen a terepszemlén a kiküldötteken kívül az ármentesitő társulat részéről Bálint István műszaki főtanácsos, az ármentesitő társulat igaz-Satója, továbbá Gyalókay Miklós és íéhes László szakaszmérnökök vettek részt és valamennyien bejárták a Csi lizközt, de a komáromi járásnak főként a gutái részét. Az osztályfőnök a bemutatott ter­veket helyesnek találta, egyúttal elrendelte a részleteknek sürgős Néhánymegjegyzés „ Miért késik Komáromban az egy­séges üzleti záróra megállapítása?“ A .Komáromi Lapok“ máicius 17-iki számában a fenti „szorított cim* alatt cikk látott napvilágot, amelynek egy két ki­tételére kénytelen vagyok reflektálni és pedig tisztán azért, mert első sorban nem szeretném, ha a cikket elolvasók körében — különösen a kereskedői munkáltatók között — megtévesztést okozna; másodszor pedig azért fűzök hozzá észrevételt, nehogy azt higyjék, hogy a kereskedelmi alkalmazottak nem bírnak tudomással arról, hogy törvé­nyesen mihez van joguk és így hallga­tásukat tudatlanságnak magyarázzák. Ugyanezt az alkalmat felhasználom egyben arra is, hogy egyéb vonatko­zásban is megvilágítsam ezt az ügyet, hogy a nagyközönség tisztán lássa a .záróra kérdést“ Komáromban. Első sorban tehát, amikor a cikkíró elég helyesen cikkében azt a szomorú valóságot állapítja meg, hogy a kora reggeltől késő estig tartó nyitvatartási a kereskedelmi alkalmazottak sinylik meg, ugyanakkkor azt állítja helytele­nül, hogy „akikre nem vonatkozik a nyolc órai munkaidő* és hogy a mun­kaadó egyéni felfogásának vannak alá­rendelve a munkaidőre vonatkozólag. Ez tisztelt cikkíró ur nagy tévedés, a 8 órai munkaidőről szóló törvény minden dolgozóra vonatkozik, le­gyen az bármilyen szellemi vagy testi munkás, így tehát még a kereskedelmi alkalmazottakra is, ha tehát ennek áthágását szótlanul tűrik a kereskedői munkáltatók részéről az alkalmazottak, úgy ezt rosszul teszik. Ha a hatóságok ennek a törvényes rendelkezésnek a kijátszását tudomásul veszik vagy a 8 órai munkaidő túllépé­séért a munkaadókat feljelentenék, úgy ezért a nevezetteket szigorúan meg kell, hogy büntessék. Ennek a munkaadók tudatában is vannak — de sajnos nem Komárom­ban — hanem másutt, mert eddig min­den valamire való városban kölcsönös megértéssel a kereskedők testületé és az alkalmazottak szervezete a záróra kérdésében megállapodást hoztak létre. Minden városban, ahol eddig a köl­csönös megértéssel egységes rendszert teremtettek a záróra kérdésében rájöt­tek arra, hogy Komárom, — március 18 egybeállítását és felterjesztését. — A belvizlevezetésnsk a hatása 200000 magyar holdnyi területre terjed ki és az ármentesitő társulatnak több millió koronába fog kerülni, minden­esetre a munkálatnál az ármentesitő társulat igen tekintélyes államsegélyre számíthat. — Az ármentesitő társulatnak ezt a legközelebbi jövőben végzendő mun­káját a folyton növekedő gazdasági követelmények és a gazdasági kívá­nalmak teszik szükségessé. Az inten­zivebb talajjavitási munkai Alsócsalló­­közben, de legfőként Csilizközben fon­tos jelentőségű. A bizottság vezetője elsősorban a csilizközi és gutái területen a belvizek reudezését látja legszük­ségesebbnek. A társulat meglévő szivattyútelepei szükséghez mérten mind üzemben van nak Az ármentesitő társulatnak 10 szi­vattyú telepe van, ezek közül 6 nagyobb, 4 kisebb, amelyek mintegy 500 méter hosszúságú belvízcsatornákkal a talaj f és csapadék vizeket, olyan esetekben, | midőn a zsilipek zárva vannak, mes- $ terséges utón távolitják el. Az árvédelem töltések úgy a nagy 6 Dunán, mint a kis Dunán és Vágdunán [ teljesen kifogástalan állapotban vannak. | A szabályzatokban előirt árvédelmi anyagok és szerek rendelkezésre állnak és pótoltattak az elmúlt évi rendkívüli hasznos árvédekezésben elhasznált agya­gok és szerek. veszteség a kereskedőket nem ér­heti, mert a nagyközönség vásár lásait a zárórához szabályozta, de rájöttek arra is, hogy e mellett a be­csületesen végrehajtott rendszer mellett módot adtak az alkalmazottaknak, hagy az egész napi robotoló munka után úgy szellemileg, mint testileg újra kipihenve magukat, másnap na­gyobb kedvvel, frissebb erővel áll­janak ismét munkába és megértő igyekezettel szenteljék munkaked­­vöket a közönség és munkáltató­juk érdekében. Komáromban évekkel ezelőtt mind­két érdekeltség, munkáltatók munkások, sőt még a fogyasztók köréből is meg­alakult vegyes bizottság dolgozott ki egy szabályrendeletet, melyet a város közgy ű­lése annak idején határozattá is emelt, amit azonban akkor néhány profitéhes munkaadó megfeiebbezett és így a ho­zott határozat azóta szaladgálja a bü­rokrácia különböző fiókjait, a minisz­térium, zsupanatus és iparkamarák tö­megeiben és a kölcsönösen létrehozott záróra kérdése vesztegel. Megállapodást hoztak létre ettől füg­getlenül a helybeli kereskedők testületé és az alkalmazottak helyi szervezete a záróra kérdésben és annyira mentek el ebben a megállapodásukban, hogy öles plakátokat függesztettek ki a kereske­dők boltjaik kirakatában, hogy az „üz­letek ekkor és ekkor be lesznek meg­egyezés folytán zárva“ és kérik a vá­sárló közönséget, hogy az alkalmazot­takra való tekintettel ehhez szabják vásárlásaikat és lehet is, hogy a vevők ehhez alkalmazkodtak is és 6 óra után talán vevőket sem láttak az üzletek, de azért a hirdetményt kifüggesztő kereske­dők megállapodásuk ellenére is, 8 és 9 óráig várták lesték a ve­vőket és tartották ott a 10—12 óráig robotoló alkalmazottaikat, vagy pedig kiálltak a boltajtóba és onnan lesték, hogy mikor zár be a konkurencia. Ez itt Komáromban eddig igy volt, noha ezt le kell szegeznem, akadtak becsületesen godolkodó kereskedők, akik maguk is helytelenítették ezt a kirívó rendszert, de amint hangot ka­pott a közönség soraiból ez a lehetet­len helyzet, ép úgy elégületienséget váltott ki az alkalmazottak tömegeiből is s ha nem sietnek a munkáltatók a 1917. m&rnm 11. helyzet rendezésével, úgy a felje­lentések tömege a • órai munka­idő áthágásával ráfogja kénysze­ríteni őket saját érdekükben a záróra rendezésére, ügy ahogy Prága, Brünn, Pozsony, Kassa, Rimaszombat, Nyitra, Léva, Losonc és más nagyon sok város meg­tudta csinálni, úgy Komáromban is itt lesz ennek a helye. Hacker Richdrd a komáromi magánti»*vi se- I8k éi kereskedelmi alkal­mazottak csoportja elnöke. ■■■■■■■■■■■ Szabadoktatási előadás a Kultúrpalotában 1927. március 20 án, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel, amikor is Dr. NŐSZ KAY ÖDÖN érsekujvári főgimnáziumi tanár Kiioik inLlíníi címen tart előadást. Az előadásra Gúts nagy külpolitikai bonyodalmat okozott — Mi türtént a gútai köz­gyűlésen ? Salát külön kiküldött tudósítónk eeókeK jsteetás« Gúta, ez a nagy csallóközi mezőváros már ősidők óta különbnek tartotta ma­gát más községnél vagy falunál. Nana is tekintette magát soha falunak, kanéin városnak. És megkUlömbőztetésül más rokon népektől, Gúta lakót nem gátas­aknak hívták magukat, hanem gátat nemzetnek, amely igen sok sok peres ügyet adott a bíróságoknak és a fiská­lis matinéknak. Weszeiov8zky János bátyánk, nyu­galmazott járásbiró nagyon sok jó xzfl esetet tud elmondani a gűtaiak peres ügyeiből kifolyólag, amelyek közűi jó egynéhányat a »Komáromi Almanach" cimü munkájában megörökített néhai Kiss Gyula bátyánk. A perlekedés kedvenc foglalkozása volt a gútai nemzetnek régi idő óta. A prímást uradalommal is folytatlak pert, amelyet százados pernek is tehetne nevezni. mindenkit szívesen látnak. Belépődíj nincs, csak a kiadásai fedezésére kér minden látogatótól önként ado­mányokat a kitett perselybe a JÓKAI EGYESÜLET. Amerika a mérges gázok háboriya mellett foglalt állast. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya a leszerelést konferencia elő­készítő bizottságának memorandumot küldött, amelyben kifejti, hogy az ame­rikai kormány rokonszenvvet fogadja azt a tervet, hogy a fegyverkezést nemzetközi felügyelet alá helyezik, ami­nek azonban az alapját a törvények tisztelete kell, hogy képezze. Különleges szerződések megkötése akadályokba ütközne az amerikai nehéziparral. A mérges gázokkal vezetett háborúra vonatkozólag az amerikai kormány meg­jegyzi, hogy a vegyes bizottság által javaslatba hozott pontok nincsenek össze­függésben a fegyverkezés korlátozásával. Mint ismeretes, a legtöbb vegyi készít­mény, amely háború esetén hadicélokra tekintetbe jön, a békeiparban a napi szükségletek elkészítéséhez tartozik Egy ország sem tudná magára vállalni azt a kötelezettséget hogy lemondjon a vegyi szerek gyártásáról. Az ilyen táma­dások elleni védőintézkedések végett külön kiképző kurzusok szükségesek, amelyen a vegyi kérdéseket tanítanák. Az amerikai kormány nem foglal állást az ilyen kurzusok létesítése ellen. Végül visszautasítja azt az álláspontot, hogy a fegyverkezések megszabására az egyes országok költségvetésének terjedelmét vegyék alapul. Minden munka, még a legnehezebb földmunka is könnyű lesz, ha izmai erősítéséhez és felfrissítéséhez a kitűnő A L PA menthol-sésborsieszt rendszeresen használja. 8*0-5 Szóval Gúta állandóan beszéltet ma­gáról és felhívja a világ figyelmét A török hódoltság idejében viselkedett csak csendesen és a járhatatlan mocsa­raktól kőiül véve Örült, ha senki se vett róla tudomást. Akkor még Gáta a Kisduna túlsó oldalán feküdt, de egy­szer az esztergomi bég szemet vetett a gútaiak gazdagságára és lovasaival meg akarta támadni Gútát. A nádasok, mocsarak útvesztőiben azonban kevés híja, hogy egész serege ott nem hagyta a fogát. Nagy boszusan, nyakig sáro­sán ment haza a tőrök sereg Eszter­gomba. Egyszer aztán sikerült a törőknek elcsípni egy gúlái embert, akit rettene­tes kinzások között rávettek, hogy mu­tassa meg a mocsarak között elrejtett és Gutára vezető uiat a török csapatnak. A derék gúlái halálra kínozva se árulta el szülőfaluját és a törököket veszedel­mes mocsarak közé vezette és csak hajszálon mull, hogy nem veszett ott el mind egy szálig. A megrémült törö­kök az agyonkinzott gutáiról elfeled­kezvén, örültek, hogy kimeneküllek a , veszedelemből. I A megkínzott embert félholtan más­nap találták meg a gútaiak, akik altkor i telepedtek át az innenső oldalra, hogy ; a tűrök támadástól védve legyenek. A régi falut otthagyták. Szóval hires, nevezetes nemzetség volt mindig a gútai nemzet. Most is történt Gután valami, ami | már világpolitikai esemény számba megy„ ■ Érdemes vele foglalkozni. j A legutóbbi gútai képviselőtestületi ’ közgyűlésen egyik kommunista párti i bizottsági tag szót kért és azt modotta: — Nincs ugyan főlvéve a napi­­jj rendbe, de azért én indítványozom, * hogy Gúta község üdvözölje a kínai fölkelőket. Néma csend követte szavait. Sokan megijedtek, hogy mi lesz ebbői? Ha ! elfogadják az indítványt, mit szól ahhoz | a külügyminiszter, aki a szovjet elis­mer tetéstvel is olyan nehezen boldogul. | De ha leszavazzák az indítványt, akkor meg a kínai felkelők neheztelnek meg és bizonyára ferde szemmel néznének Gúlára. Viszont ilyen kínai szabású szemekkel nézne Anglia is rájuk, ha üdvözölnék a kínai felkelőket. Biz ez bolond dolog, hogyan is le­hetett Gútát ilyen ferde helyzetbe hozni. Még utóbb külpolitikai zene-bona lesz belőle. Félre hívták a javaslattevőt és meg­érttették vele, hogy ebből világbonyo­­; dalom lehet. Gúta utóvégre nem visel- i hét háborút az egész világgal. Végre a | javaslattevő is belátta, hogy bolondos dolgot cselekedett, amiből még újabb világháború is lehet, szinte megijedt a javaslatától és hamarosan visszavonta azt. Nagy kő esett le a gútaiak szivéről erre és moBt maguk között suttogva emlegetik, hogy milyen nagy veszede­lemben forgott szegény Gúta városa,. No de hála Isten, a veszedelem el­múlt — mondogatják örömmel magak * IfAiXU Pl__s T

Next

/
Thumbnails
Contents