Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-17 / 33. szám

2. oldal, 1927. március 17. | Szőke Kázmér dr. | ■■■■■——« ,'iiaüiiimiu'ii i' ■ 1877-1927. A komáromi r, kát. esperesi kerület­nek, de a Kis Magyar Alföld egész magyarságának is súlyos gyásza van; váratlanul meghalt egyik legelszántabb kü2dŐ harcosa: Szőke Kázmér dr. csicsói esperes plébános személyében. S/őke Kázmér halálhíre meg fog lepni sokakat, akik ismerték törékeny, szikár alakját és jellegzetesen sovány, pápaszemes arcát, melynek szögletei legott elsimultak, ha baráti körben víg kedélyének ötletei, sziporkái felvillantak. Szőke Kázmér dr. Egerben 1877. nov. 26-án született és iskoláit ugyanott és Esztergomban végezte. Majd az eszter­gomi főegyházmegyébe vette fel Vaszary Kolos hercegprímás növendék papnak és a bécsi Pazmaneumban végezte teológiai tanulmányait amelynek végén megsze­rezte a teológiai tudori fokozatot. 1900 juiius 14 én Esztergomban* szentelték áldozőpappá. A kiválóan képzett fiatal pap Pár­kányba került segédlelkésznek báró Je­­szenák Gábor plébános mellé és ott három évet töltött, majd Érsekújvárba helyezte felettes hatósága, ahol 1903 — 1907. évek közt működött. Az érsekuj­­vári hívek is rendkívül megszerették a kiváló p3pot és fájdalmasan vettek tőle búcsút, amikor 1907. évben a csicsói plébánia élére került, a kegyur Kálnoky család kijelölése alapján. Csicsón rend­kívül nagy buzgósággal gondozta hívei­nek lelki ügyeit és egész életének úgy­szólván az utolsó napjáig híveinek igazi atyja, tanácsadója és szószólója volt. Érdemei elismeréséül a háború alatt, az 1916. évben a kerületnek iskolás esperese lett és ebben a hivatalában a kerület iskoláinak gondos és lelkiisme­retes ellenőre lett, aki azokat minden évben meglátogatta és gazdag peda­gógiai tapasztalataival a tanítóságot, amelynek igaz barátja volt, mindenkor, szives készséggel támogatta. Mint pap a legpéldásabb rendben vezette egyhá­zának ügyeit, mint szónok is a kivá­lóak közé tartozott és csicsói hívei ra­gaszkodással vették kőiül 1925 ben ezüstmiséjé üite az egész környék ma­gyarságának ünneplése mellett. Nemcsak a templom és iskola képezték gondos­kodásának tárgyát, de érdeklődéssel kisérte a közéletnek minden kérdését. És itt kapcsolódik bele élete a köz­ügyekbe, amelyekkel az utolsó években oly sokat foglalkozott, úgyis mint ka­tolikus lelkész, úgyis mint magyar em­ber, aki a jogtalansággal és a jogfosz­tással szemben mindenkor készen volt a harcra. Emlékezetesek cikkei a Ko­máromi Lapok olvasói előtt, amelyek­ben sokszor kíméletlen őszinteséggel mondta meg az igazat a hatalom bir­tokosainak; hadakozott a tanfelügyelő­vel, a politikai hatósággal, a pénzügyi hatóságokkal a maga és községe igazáért. [ Természetesen ezért sok kellemetlen­ségben és üldözésben is volt része Szőke Kázmérnak, akinek hivei műked­velői előadásokat nem rendezhettek, akit a harangszentelési ünnepségért közcsendháboritásért ítéltek el, akinek igavonó állatait foglalták le olyan kincs­tári követelésekért, amikkel nem tar­tozott már. Kegyelemdöfésül a múlt év nyarán kiutasítás! parancsot kapott, amely ellen azonban jogorvoslattal élt, hivei pedig az egész község nevé­ben kérték annak hatályta/anitását. Ámde Szőke Kázmért nem olyan fá­ból faragták, akit mindez elkedvetlení­tette volna. Minden támadást kímélet­lenül vert vissza és egyedüli fegyvere a tolla volt. Pedig ekkor már réges­­régen súlyos beteg volt Szőke esperes. Nyolc esztendeje májrák támadta meg, amellyel orvoshoz sohase fordult. A gyilkos kórt lábán hordta a legutóbbi időkig, mikor pár héttel ezelőtt az ol­tárnál rogyott össze. Ekkor kegyura­­sága Lipscher Mőr dr. kórházigazgatót hívta ki hozzá, akinek tanácsára ezelőtt két héttel a komáromi közkórházba ke­rült. Nem is sejtette, milyen súlyos baja van és akik halálaelőtti napon meglátogatták a teljesen legyöngült szervezetben még láttak a harcos lélek fellobbanásait: az utolsó fellobbaná­­sokat. Betegségében Ma jer Imre dr. apát­­plebános volt a vigasztalója, aki nap­­nap után meglátogatta. Szőke Kázmér Komáromi Lapok bízott felgyógyulásában, amellyel jó­akarattal hitegettek azok is, akik meg­voltak győződve, hogy szenvedései már nem tartanak soká. A példás életű pap kedden délután agóniába esett és a halotti szentségekben részesülve, nemes lelkét csendesen visszaadta Minden hatójának. A magyarságáért oly sokat szenve­dett papiak már nem kell útlevél és eljutott enélkül is a béke honába. Ami­lyen példás volt élete a kötelességtu­dásban, olyan volt halála is, mert el­mondhatta a nagy latin lírikussal: Et si fractus illabatur orbis Impavidum ferient ruinae .., Nem félt életében senkitől sem az Istent kivéve, — még a főpásztorát is kitanitotta arra, hogy mivel tartozik a magyar papságnak, — a halált sem félte és úgy lépett az örökkévalóság ho­nába, mint aki minden számadását be­csületesen elvégezte. A magyarság sorából kidőlt egy erős oszlop. Sokan fogják megsiratni, mert megérdemli, hogy csendes koporsójára magyar könnyek melege hulljon. Temetése csütörtökön lesz a komá­romi temető kápolnájából, ahol beszen­telik és onnét Csicsóra szállítják, hogy ott pihenjen az ősi magyar humusz­ban, hivei közt, visszaérve oda, amiből vétetett törékeny teste és ahonnan An­­teuszként megacélozódott erős lelke. Isten veled Szőke Kázmér, aki jó har­cot harcoltál, a futást elvégezted és hi­tedet, — a magyar hitet — megtar­tottad. Memor. * Szőke Kázmér dr. elhunytéról az alábbi gyászjelentéseket adták ki: A komáromi alelpereBi kerület pap­sága szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett olíáríestvére Szőke Kázmér dr. a kerület tanfelügyelő esperese, c icsói plébános, f. hó 15 én d u. 6 órakor a szentségek ájíatos felvétele uián, éle­tének 50 ik, áldozárságának 27-ik, csi­csói bu?gó lelkipásztorkodásának 20-ik, esperesse^ének 11-ik évében azúrban elhunyt. Holtteteme mátcíus 17-én d u. 4 órakor fog a komáromi temető ká­polnájából ünnepélyesen beszentel etni s onnan Csicsóra vitetni, ahol a teme­tési megelőző szentmise áldozat szom­baton 10 órakor lesz s utána a lemetés 11 órakor. Az örök világosság fényes­­kedják neki! A csic-iói és kolozsnémai róm. kath. hitközségek szomorúan jelentik, hogy buzgó és szeretett lelkipásztoruk Szőke Kázmér dr. a kerület tanfelügyelő es­perese, csicsói plébános, f. hó 15 én d. u. 6 órakor a szentségek ájtaíos fel­vétele után, életének 50 ik. áídozársá­­gának 27 ik, csicsói buzgó lelkipásztor­kodásának 20-ik, esperességének 11 ik évében az Urban e hunyt. Holtteteme március 17 én d. u. 4 órakor fog a komáromi femelő kápolnájából ünnepé ­lyesen beszenteltetni s onnan Csicsóra vitetni, ahol átemelést megelőző szení­­miseáldozat szombaton 10 órakor lesz s utána a temetés 11 őrskor. Csicső, 1927. március hő Az örök világosság fényeskedjék neki! Az Erssébetszlget feltöltése. Utóhang a kerttulajdonosok vasárnapi közgyűléséhez. Komárom, — március 16. Régi jó szokása a komáromi polgár­ságnak, hogy szereti kritizálni a város ] vezetőségének a munkáját, és ha valami nem épen a szája ize szerint való dolog történik a városházán, vagy va­­' látni kényelmetlen, pláne zsebbevágó határozatot hoz a képviselőtestület, a ; „mindenben okosabbak“ azonnal készek : pálcát törni a képviselőtestület tagjai I fölött. De azt nem szabad említeni, hogy i minden ügyben, — igen sokszor pusztán magánérdeket szolgáló ügyekben — a i várostól vár mindenki segítséget és j támogatást, mert hiszen ez természetes­­; nek veendő. A város a maga hatáskö­rében igyekszik is a lakosság igényeit minden tőle telhető módon kielégíteni, < de ha egy-más esetben ez nem sikerül, í van nagy felháborodás a mindent rnás- i tói váró keblekben. Mi lett volna például az elmúlt év nya­­j rán, ha a város vezetősége a nagy árvíz rettenetes szigeti kárait figyelemre nem méltatva, nem törekedett volna a hely­zet javításának lehetőségét biztosítani az által, hogy a miniszternek memo­randumot nyújtott át facsemeték kiutal­­ványozása iránt és komoly képviselő­­testületi határozattal irt fel a közmunka­ügyi miniszter pozsonyi kirendeltségé­hez a sziget feltöltésének kérdésében? Az idei tavaszon megindul a kisdunai kotrás és akkor megkezdhetők lennének a feltöltési munkálatok is. Tavaly, ami­kor ezt a város elhatározta, senkinek sem volt ellene kifogása, minden kert­­tulajdonos örült a tervnek, — az igaz, hogy akkor „úszott a sziget“ és a nyo • morusághoz közelebb állottak, mint most. Á vasárnapi közgyűlésen azon­ban már megosztottak a vélemények és a feltöltíís ellenzői kacskaringós szónoklatokban rá igyekeztek mutatni azokra a „káiokra“, amelyek a feltöltés következtében a gyümölcsfákban esnek, amelyek tönkremennek, mert a magas iszap töltés következtében kiszáradnak. Ez a túlzott aggodalom a terv nem ismerésén alapszik. Meri mire is gon­dolt a város akkor, amikor a feltöltést kérte. Első sorban is arra, hogy az államtól díjmentesen eszközli ki a {el­töltést, amellyel azonban a kerteket csak arra a nívóra kívánta emelni, amely az Erzsébetsziget közepén végighúzódó főút magassága és pedig azért, hogy ezzel a fakadó belvizek rombold mun­káját meggátolja, mivel az árvíztől megmentem a szigetet alig volna lehet­séges. Az tudott dolog, hogy mihelyt a tavaszi áradások bekövetkeznek, a Duna szintjének emelkedésével a ker­tek egy részét elönti a fakadó belvíz, amely a Duna állása szerint emelkedik, vagy alábbhagy és hogy a belvizek sokszor nagyobb kárt okozhatnak fák­ban és növényekben, mint maga az árvíz, azt keserű tapasztalatokkal tanul­ták meg a kerttulajdonosok. A fakadó belvizek, vagy ha jobban tetszik, a talajvízen ellen kell elsősor­ban védekezniük a szigeti kertiulajdo­­nosoknak, mert a talajvíz minden év­ben pontosan megjelenik és káros ha­tását érezteti a kertekben, mig az árvíz mégsem fordul elő minden évben. A kertmlajdonosoknak vasárnapi közgyű­lésén úgy látszik, a kérdés nem volt kellőképen megvilágítva, mert azt csak nem lehet gondolni, hogy az érdekelt­ség a saját maga előnyére irányult in­tézkedések ellen foglaljon állást. A he­lyes álláspont az lett volna, hogyha a közgyűlés a város állal, épen a kert­­tulajdonosok részéről évek óta sürge­tett ügyben megindított akciójához csat­lakozott volna és a minisztériumban küldöttség utján szorgalmazza a feítöl­­tés elrendelését. Ezt azonban a kert­tulajdonosok nem telték, az ebből szár­mazható következmények tehát teljes súllyal rájok fognak háramlani. A várost nem lehet okolni ezúttal a következményekért, mert az készséggel állott segítségére az érdekeltségnek, mint­hogy minden közügyben kötelességének ismeri az intézkedést. De ha az Erzsé­­betszigeíen májusban vagy júniusban az érdekeltség nagy boszüságára föl­­fakad a viz és hetekig, sőt hónapokig ott fog a kertekben büzleni és a nyári melegtől forró lé a fiatal fákat egymás­után fogja megölni, — majd akkor eszükbe jut az illetőknek a mos tani állásfoglalás, amelyen azután nem igen tudnak segíteni azok a vezérszó nobok, akik az érdekeltség nagyobb részét eltérítették a helyes állásfogla­lástól. DIANA sdsborszesz! DIANA crém OIANA púder DIANA szappan Szent Rókus lábsó uj lábat csinál. Hasz­nál tyúkszem, kemé­­nyedégek, dagana­tok, izzadtbőr, bőr­­égéa, dörzsölés ég fa­gyisi daganatok ellen Kaptmt minden gyögymrtárlian. Ara» Ké 12-— 1554/1 Miért késik Komáromban az egységes üzleti záróra megállapítása ? A kereskedő társadalom indítson mozgalmat az egységes záréra megállapításáért. Komárom, — mire. 15. Amint halijuk, a plénum elé leg­közelebb törvényjavaslat kerül, amely az egész köztársaság területén szabá­lyozni fogja az üzleti zárórákat. Az . üzleti zárórák körül eddig a legnagyobb egyenetlenségek vannak. Így például Pozsonyban az üzleti zárórát a városi ; szabályrendelet állapítja meg, éppúgy i azokban a városokban, amelyekben van a minisztérium által jóváhagyott szabály­­rendelet. A legtöbb városnak (illetve volt városnak, mivel Sziovenszkóban jelenleg csak két város van Pozsony és Kassa) azonban nincsen jóváhagyott szabályrendelete és igy hatóságilag nem korlátozhatják az üzletek zárásának idejét. Ennélfogva több helyütt, igy például Komáromban is teljesen különbözik az üzleti zárások ideje és kizáróan a kereskedők egyéni elhatározásától függ, hogy mikor zárnak. Ezt főként a kereskedelmi alkalmazottak sinylik meg, akikre nem vonatkozik a nyolc órai munkaidő és a munkaadó i egyéni felfogásának vannak alárendelve a munkaidőre vonatkozóan. Komáromban majdnem mindegyik I üzlet este 7 óráig van nyitva, ezek közül a legtöbb üzlet jóval 7 óra után is nyitva van, sói sokszor 8-kor, 9-kor is rnég nyitva vannak egyes üzletek. ; Ezzel szemben például Pozsonyban, vagy más városban is az üzleteknek 6 órakor kell zárniok, kivéve az élelmi­szer- és borbélyüzleteket amelyek 7 óra­kor zárnak. Célszerű lenne ha az üzletek I zárása Komáromban is az egységesség í jegyében történne, ami természetesen itt pusztán a kereskedők határozatától függ egyelőre, mivel ezt szabályrendelet hijján nem korlátozhatja ssmilyen hatóság. Célszerű lenne, ha maguk a keres­kedők és kereskedő:mi munkaadók ; maguktól kiindulva mozgalmat indí­tanának arra, hogy a kereskedő 1 társadalom egységesen lépjen fel az üzletek zárása ügyében és meg­találva a középutat, szabályozzák, hogy Komáromban a kereskedők fái 7 órakor zárják os az üzleteket, az éieiraiszerkereskedők és a bor­bélyüzletek 7 órakor, j Kívánatos lenne, íha a Komáromi Járási Á'/alános Ipirtársuiat is foglal­kozna ezzel a kérdéssel, amely szociális jelentőséggel is bir.Természetesen ennek csak ügy ienne értel me, ha a ker eskedők azután mindég betartják az üzleti zár­órát és ez alól nem létezne egyetlen kivétel sem. A kommunisták Érsekujvárott pártgyiiiésí tartottak, i amelynek folytatása a bíróság előtt fog lezajlani. — Saját tudó itásunk — Érsekújvár, —* március 15. A kommunista párt szervezkedése az utóbbi időben Szlovensrkóban ismét egyre intenzivebb iett. Érsekújvárok többször tartottak most a napokban kisebb-nagyobb kommunista pártgyü­­láseket, amelyeken élesen izgatnak a l polgári társadalom ellen. Legutóbb va­­| sárnap tartottak gyűlést, amelyen a ! munkásasszonyok propaganda napja j jeligével főként a munkásasszonyokat j akarták toborozni, mindössze azonban : 15—20 nő és 60—70 férfi jelent meg | a gyűlésen. A gyűlésnek egyébként : bűnvádi következményei lesznek, mivel a rendőrhatóság a rendtörvénybe üt­köző izgatások miatt eljárást indít a gyűlés két szónoka, Koren Lajos po­zsonyi szerkesztő és Farkas János ér­­sekujvári munkás ellen. Koren felhívta a hallgatóságot az ifjúság antimilitarista nevelésére a következő kijelentést téve : — „Ha markunkban lesznek a fegyverek akkor vigyázzanak a hatalomon lévő urak, mert akkor úgy rájuk vicsorítjuk a fogainkat, hogy bele döglenek.“ Farkas István pedig a hadsereg for­­radalmositását ajánlotta a párttagok fi­gyelmébe, kifejtve azt, hogy Szántóék

Next

/
Thumbnails
Contents