Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-17 / 33. szám
2. oldal, 1927. március 17. | Szőke Kázmér dr. | ■■■■■——« ,'iiaüiiimiu'ii i' ■ 1877-1927. A komáromi r, kát. esperesi kerületnek, de a Kis Magyar Alföld egész magyarságának is súlyos gyásza van; váratlanul meghalt egyik legelszántabb kü2dŐ harcosa: Szőke Kázmér dr. csicsói esperes plébános személyében. S/őke Kázmér halálhíre meg fog lepni sokakat, akik ismerték törékeny, szikár alakját és jellegzetesen sovány, pápaszemes arcát, melynek szögletei legott elsimultak, ha baráti körben víg kedélyének ötletei, sziporkái felvillantak. Szőke Kázmér dr. Egerben 1877. nov. 26-án született és iskoláit ugyanott és Esztergomban végezte. Majd az esztergomi főegyházmegyébe vette fel Vaszary Kolos hercegprímás növendék papnak és a bécsi Pazmaneumban végezte teológiai tanulmányait amelynek végén megszerezte a teológiai tudori fokozatot. 1900 juiius 14 én Esztergomban* szentelték áldozőpappá. A kiválóan képzett fiatal pap Párkányba került segédlelkésznek báró Jeszenák Gábor plébános mellé és ott három évet töltött, majd Érsekújvárba helyezte felettes hatósága, ahol 1903 — 1907. évek közt működött. Az érsekujvári hívek is rendkívül megszerették a kiváló p3pot és fájdalmasan vettek tőle búcsút, amikor 1907. évben a csicsói plébánia élére került, a kegyur Kálnoky család kijelölése alapján. Csicsón rendkívül nagy buzgósággal gondozta híveinek lelki ügyeit és egész életének úgyszólván az utolsó napjáig híveinek igazi atyja, tanácsadója és szószólója volt. Érdemei elismeréséül a háború alatt, az 1916. évben a kerületnek iskolás esperese lett és ebben a hivatalában a kerület iskoláinak gondos és lelkiismeretes ellenőre lett, aki azokat minden évben meglátogatta és gazdag pedagógiai tapasztalataival a tanítóságot, amelynek igaz barátja volt, mindenkor, szives készséggel támogatta. Mint pap a legpéldásabb rendben vezette egyházának ügyeit, mint szónok is a kiválóak közé tartozott és csicsói hívei ragaszkodással vették kőiül 1925 ben ezüstmiséjé üite az egész környék magyarságának ünneplése mellett. Nemcsak a templom és iskola képezték gondoskodásának tárgyát, de érdeklődéssel kisérte a közéletnek minden kérdését. És itt kapcsolódik bele élete a közügyekbe, amelyekkel az utolsó években oly sokat foglalkozott, úgyis mint katolikus lelkész, úgyis mint magyar ember, aki a jogtalansággal és a jogfosztással szemben mindenkor készen volt a harcra. Emlékezetesek cikkei a Komáromi Lapok olvasói előtt, amelyekben sokszor kíméletlen őszinteséggel mondta meg az igazat a hatalom birtokosainak; hadakozott a tanfelügyelővel, a politikai hatósággal, a pénzügyi hatóságokkal a maga és községe igazáért. [ Természetesen ezért sok kellemetlenségben és üldözésben is volt része Szőke Kázmérnak, akinek hivei műkedvelői előadásokat nem rendezhettek, akit a harangszentelési ünnepségért közcsendháboritásért ítéltek el, akinek igavonó állatait foglalták le olyan kincstári követelésekért, amikkel nem tartozott már. Kegyelemdöfésül a múlt év nyarán kiutasítás! parancsot kapott, amely ellen azonban jogorvoslattal élt, hivei pedig az egész község nevében kérték annak hatályta/anitását. Ámde Szőke Kázmért nem olyan fából faragták, akit mindez elkedvetlenítette volna. Minden támadást kíméletlenül vert vissza és egyedüli fegyvere a tolla volt. Pedig ekkor már régesrégen súlyos beteg volt Szőke esperes. Nyolc esztendeje májrák támadta meg, amellyel orvoshoz sohase fordult. A gyilkos kórt lábán hordta a legutóbbi időkig, mikor pár héttel ezelőtt az oltárnál rogyott össze. Ekkor kegyurasága Lipscher Mőr dr. kórházigazgatót hívta ki hozzá, akinek tanácsára ezelőtt két héttel a komáromi közkórházba került. Nem is sejtette, milyen súlyos baja van és akik halálaelőtti napon meglátogatták a teljesen legyöngült szervezetben még láttak a harcos lélek fellobbanásait: az utolsó fellobbanásokat. Betegségében Ma jer Imre dr. apátplebános volt a vigasztalója, aki napnap után meglátogatta. Szőke Kázmér Komáromi Lapok bízott felgyógyulásában, amellyel jóakarattal hitegettek azok is, akik megvoltak győződve, hogy szenvedései már nem tartanak soká. A példás életű pap kedden délután agóniába esett és a halotti szentségekben részesülve, nemes lelkét csendesen visszaadta Minden hatójának. A magyarságáért oly sokat szenvedett papiak már nem kell útlevél és eljutott enélkül is a béke honába. Amilyen példás volt élete a kötelességtudásban, olyan volt halála is, mert elmondhatta a nagy latin lírikussal: Et si fractus illabatur orbis Impavidum ferient ruinae .., Nem félt életében senkitől sem az Istent kivéve, — még a főpásztorát is kitanitotta arra, hogy mivel tartozik a magyar papságnak, — a halált sem félte és úgy lépett az örökkévalóság honába, mint aki minden számadását becsületesen elvégezte. A magyarság sorából kidőlt egy erős oszlop. Sokan fogják megsiratni, mert megérdemli, hogy csendes koporsójára magyar könnyek melege hulljon. Temetése csütörtökön lesz a komáromi temető kápolnájából, ahol beszentelik és onnét Csicsóra szállítják, hogy ott pihenjen az ősi magyar humuszban, hivei közt, visszaérve oda, amiből vétetett törékeny teste és ahonnan Anteuszként megacélozódott erős lelke. Isten veled Szőke Kázmér, aki jó harcot harcoltál, a futást elvégezted és hitedet, — a magyar hitet — megtartottad. Memor. * Szőke Kázmér dr. elhunytéról az alábbi gyászjelentéseket adták ki: A komáromi alelpereBi kerület papsága szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett olíáríestvére Szőke Kázmér dr. a kerület tanfelügyelő esperese, c icsói plébános, f. hó 15 én d u. 6 órakor a szentségek ájíatos felvétele uián, életének 50 ik, áldozárságának 27-ik, csicsói bu?gó lelkipásztorkodásának 20-ik, esperesse^ének 11-ik évében azúrban elhunyt. Holtteteme mátcíus 17-én d u. 4 órakor fog a komáromi temető kápolnájából ünnepélyesen beszentel etni s onnan Csicsóra vitetni, ahol a temetési megelőző szentmise áldozat szombaton 10 órakor lesz s utána a lemetés 11 órakor. Az örök világosság fényeskedják neki! A csic-iói és kolozsnémai róm. kath. hitközségek szomorúan jelentik, hogy buzgó és szeretett lelkipásztoruk Szőke Kázmér dr. a kerület tanfelügyelő esperese, csicsói plébános, f. hó 15 én d. u. 6 órakor a szentségek ájtaíos felvétele után, életének 50 ik. áídozárságának 27 ik, csicsói buzgó lelkipásztorkodásának 20-ik, esperességének 11 ik évében az Urban e hunyt. Holtteteme március 17 én d. u. 4 órakor fog a komáromi femelő kápolnájából ünnepé lyesen beszenteltetni s onnan Csicsóra vitetni, ahol átemelést megelőző szenímiseáldozat szombaton 10 órakor lesz s utána a temetés 11 őrskor. Csicső, 1927. március hő Az örök világosság fényeskedjék neki! Az Erssébetszlget feltöltése. Utóhang a kerttulajdonosok vasárnapi közgyűléséhez. Komárom, — március 16. Régi jó szokása a komáromi polgárságnak, hogy szereti kritizálni a város ] vezetőségének a munkáját, és ha valami nem épen a szája ize szerint való dolog történik a városházán, vagy va' látni kényelmetlen, pláne zsebbevágó határozatot hoz a képviselőtestület, a ; „mindenben okosabbak“ azonnal készek : pálcát törni a képviselőtestület tagjai I fölött. De azt nem szabad említeni, hogy i minden ügyben, — igen sokszor pusztán magánérdeket szolgáló ügyekben — a i várostól vár mindenki segítséget és j támogatást, mert hiszen ez természetes; nek veendő. A város a maga hatáskörében igyekszik is a lakosság igényeit minden tőle telhető módon kielégíteni, < de ha egy-más esetben ez nem sikerül, í van nagy felháborodás a mindent rnás- i tói váró keblekben. Mi lett volna például az elmúlt év nyaj rán, ha a város vezetősége a nagy árvíz rettenetes szigeti kárait figyelemre nem méltatva, nem törekedett volna a helyzet javításának lehetőségét biztosítani az által, hogy a miniszternek memorandumot nyújtott át facsemeték kiutalványozása iránt és komoly képviselőtestületi határozattal irt fel a közmunkaügyi miniszter pozsonyi kirendeltségéhez a sziget feltöltésének kérdésében? Az idei tavaszon megindul a kisdunai kotrás és akkor megkezdhetők lennének a feltöltési munkálatok is. Tavaly, amikor ezt a város elhatározta, senkinek sem volt ellene kifogása, minden kerttulajdonos örült a tervnek, — az igaz, hogy akkor „úszott a sziget“ és a nyo • morusághoz közelebb állottak, mint most. Á vasárnapi közgyűlésen azonban már megosztottak a vélemények és a feltöltíís ellenzői kacskaringós szónoklatokban rá igyekeztek mutatni azokra a „káiokra“, amelyek a feltöltés következtében a gyümölcsfákban esnek, amelyek tönkremennek, mert a magas iszap töltés következtében kiszáradnak. Ez a túlzott aggodalom a terv nem ismerésén alapszik. Meri mire is gondolt a város akkor, amikor a feltöltést kérte. Első sorban is arra, hogy az államtól díjmentesen eszközli ki a {eltöltést, amellyel azonban a kerteket csak arra a nívóra kívánta emelni, amely az Erzsébetsziget közepén végighúzódó főút magassága és pedig azért, hogy ezzel a fakadó belvizek rombold munkáját meggátolja, mivel az árvíztől megmentem a szigetet alig volna lehetséges. Az tudott dolog, hogy mihelyt a tavaszi áradások bekövetkeznek, a Duna szintjének emelkedésével a kertek egy részét elönti a fakadó belvíz, amely a Duna állása szerint emelkedik, vagy alábbhagy és hogy a belvizek sokszor nagyobb kárt okozhatnak fákban és növényekben, mint maga az árvíz, azt keserű tapasztalatokkal tanulták meg a kerttulajdonosok. A fakadó belvizek, vagy ha jobban tetszik, a talajvízen ellen kell elsősorban védekezniük a szigeti kertiulajdonosoknak, mert a talajvíz minden évben pontosan megjelenik és káros hatását érezteti a kertekben, mig az árvíz mégsem fordul elő minden évben. A kertmlajdonosoknak vasárnapi közgyűlésén úgy látszik, a kérdés nem volt kellőképen megvilágítva, mert azt csak nem lehet gondolni, hogy az érdekeltség a saját maga előnyére irányult intézkedések ellen foglaljon állást. A helyes álláspont az lett volna, hogyha a közgyűlés a város állal, épen a kerttulajdonosok részéről évek óta sürgetett ügyben megindított akciójához csatlakozott volna és a minisztériumban küldöttség utján szorgalmazza a feítöltés elrendelését. Ezt azonban a kerttulajdonosok nem telték, az ebből származható következmények tehát teljes súllyal rájok fognak háramlani. A várost nem lehet okolni ezúttal a következményekért, mert az készséggel állott segítségére az érdekeltségnek, minthogy minden közügyben kötelességének ismeri az intézkedést. De ha az Erzsébetszigeíen májusban vagy júniusban az érdekeltség nagy boszüságára fölfakad a viz és hetekig, sőt hónapokig ott fog a kertekben büzleni és a nyári melegtől forró lé a fiatal fákat egymásután fogja megölni, — majd akkor eszükbe jut az illetőknek a mos tani állásfoglalás, amelyen azután nem igen tudnak segíteni azok a vezérszó nobok, akik az érdekeltség nagyobb részét eltérítették a helyes állásfoglalástól. DIANA sdsborszesz! DIANA crém OIANA púder DIANA szappan Szent Rókus lábsó uj lábat csinál. Használ tyúkszem, keményedégek, daganatok, izzadtbőr, bőrégéa, dörzsölés ég fagyisi daganatok ellen Kaptmt minden gyögymrtárlian. Ara» Ké 12-— 1554/1 Miért késik Komáromban az egységes üzleti záróra megállapítása ? A kereskedő társadalom indítson mozgalmat az egységes záréra megállapításáért. Komárom, — mire. 15. Amint halijuk, a plénum elé legközelebb törvényjavaslat kerül, amely az egész köztársaság területén szabályozni fogja az üzleti zárórákat. Az . üzleti zárórák körül eddig a legnagyobb egyenetlenségek vannak. Így például Pozsonyban az üzleti zárórát a városi ; szabályrendelet állapítja meg, éppúgy i azokban a városokban, amelyekben van a minisztérium által jóváhagyott szabályrendelet. A legtöbb városnak (illetve volt városnak, mivel Sziovenszkóban jelenleg csak két város van Pozsony és Kassa) azonban nincsen jóváhagyott szabályrendelete és igy hatóságilag nem korlátozhatják az üzletek zárásának idejét. Ennélfogva több helyütt, igy például Komáromban is teljesen különbözik az üzleti zárások ideje és kizáróan a kereskedők egyéni elhatározásától függ, hogy mikor zárnak. Ezt főként a kereskedelmi alkalmazottak sinylik meg, akikre nem vonatkozik a nyolc órai munkaidő és a munkaadó i egyéni felfogásának vannak alárendelve a munkaidőre vonatkozóan. Komáromban majdnem mindegyik I üzlet este 7 óráig van nyitva, ezek közül a legtöbb üzlet jóval 7 óra után is nyitva van, sói sokszor 8-kor, 9-kor is rnég nyitva vannak egyes üzletek. ; Ezzel szemben például Pozsonyban, vagy más városban is az üzleteknek 6 órakor kell zárniok, kivéve az élelmiszer- és borbélyüzleteket amelyek 7 órakor zárnak. Célszerű lenne ha az üzletek I zárása Komáromban is az egységesség í jegyében történne, ami természetesen itt pusztán a kereskedők határozatától függ egyelőre, mivel ezt szabályrendelet hijján nem korlátozhatja ssmilyen hatóság. Célszerű lenne, ha maguk a kereskedők és kereskedő:mi munkaadók ; maguktól kiindulva mozgalmat indítanának arra, hogy a kereskedő 1 társadalom egységesen lépjen fel az üzletek zárása ügyében és megtalálva a középutat, szabályozzák, hogy Komáromban a kereskedők fái 7 órakor zárják os az üzleteket, az éieiraiszerkereskedők és a borbélyüzletek 7 órakor, j Kívánatos lenne, íha a Komáromi Járási Á'/alános Ipirtársuiat is foglalkozna ezzel a kérdéssel, amely szociális jelentőséggel is bir.Természetesen ennek csak ügy ienne értel me, ha a ker eskedők azután mindég betartják az üzleti zárórát és ez alól nem létezne egyetlen kivétel sem. A kommunisták Érsekujvárott pártgyiiiésí tartottak, i amelynek folytatása a bíróság előtt fog lezajlani. — Saját tudó itásunk — Érsekújvár, —* március 15. A kommunista párt szervezkedése az utóbbi időben Szlovensrkóban ismét egyre intenzivebb iett. Érsekújvárok többször tartottak most a napokban kisebb-nagyobb kommunista pártgyüláseket, amelyeken élesen izgatnak a l polgári társadalom ellen. Legutóbb va| sárnap tartottak gyűlést, amelyen a ! munkásasszonyok propaganda napja j jeligével főként a munkásasszonyokat j akarták toborozni, mindössze azonban : 15—20 nő és 60—70 férfi jelent meg | a gyűlésen. A gyűlésnek egyébként : bűnvádi következményei lesznek, mivel a rendőrhatóság a rendtörvénybe ütköző izgatások miatt eljárást indít a gyűlés két szónoka, Koren Lajos pozsonyi szerkesztő és Farkas János érsekujvári munkás ellen. Koren felhívta a hallgatóságot az ifjúság antimilitarista nevelésére a következő kijelentést téve : — „Ha markunkban lesznek a fegyverek akkor vigyázzanak a hatalomon lévő urak, mert akkor úgy rájuk vicsorítjuk a fogainkat, hogy bele döglenek.“ Farkas István pedig a hadsereg forradalmositását ajánlotta a párttagok figyelmébe, kifejtve azt, hogy Szántóék
