Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-12 / 31. szám
v e.ianyoitafcnSik: évfolyam, Szombat« 1907. uiárekua IS, POLITIKAI-LAP. íCöüsetéss ár cisehsslovák értékben; Mnlfimi é* njgni portai ritkáidé«»!: \ 3f£»t óvna SS EL, félévre 40 K, Regyedéwe } Ml - &ülftMdto 150 K«, j g;ec czác^ áras 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF ár. A Nemzetek Szövetségének védelme. Komárom, —március 11. Üzemzavar a politikában. Komárom, —- márc. 11. A neiaxelgyülés kedden megkezdi üléseit, ami csehszlovák parlamenti relációk szerint nem jelent semmivel többel, mint a kormánypártok ámenját a bizottságokban letárgyalt javaslatokhoz. A parlament plénuma már nem küzdőtér, hanem szavazómasina, amely automata módra dobja ki magából a kész törvényeket, amelyeken csak a legritkább esetben végez módosításokat. Ez az eljárás eredményezi azután a törvény félgyártmányokat, amelyek novella alakjában rövid időn belül ismét megjelennek a parlament tanácskozásain. A parlamentnek nem sok dolga lesz és két nap múlva hazaküldik, mert a bizottságok nem tudnak megegyezni több törvényjavaslaton. Ez idő szerint két nagy ütköző van a belpolitikában: az egyik az adóreform, a másik a közigazgatás reformja. Az adóreformot illetőleg minden pártnak megvan a maga követelése a kormánypártok között is, nem is beszélve a szocialista pártok elvi és világnézett alapon előterjesztett javaslatairól és módosításairól. A kormáaytámogató pártok sem egységesek az adóreformmal szemben való állásfoglalásban, csak egyben értenek egyet, abban, hogy a mai helyzet tarthatatlan. Az adózásban eddig a legkíméletlenebb fiskális szempontok érvényesültek és hogy ez a közgazdaságra nézve milyen károkat okozott, azt bőven kifejtették az Összes érdekeit gazdasági országos érdekképviseletek. Ipar, kereskedelem és mezőgazdaság egyaránt v&qa a felszabadulást a nyomasztó és egészségtelenül sok köztehertől, várja az elviselhető adót, amely arányban áll a termeléssel és nem rémi el a kereset igen nagy százalékát. Az adóreform ellen tiltakoztak a városok és a községek, mert automómiájmk romjait is megsemmisítéssel fenyegeti az Knglis-féle javaslat. A törvényt várja már az adókézigazgatás gépezete is, amely »ár a folyó évre nem kívánt sem házkérvallomást, sem jövedelmi adóvallemásokat. Ha a törvény elhúzódnék az év első felén túl, akkor megint komoly bajok származhatnának az adókivetések köri!., amelyek terén csak a nyolcadik esztendőben keletkezett csak rend anélkül azonban, hogy a felebbezések évekre visszamenőleg érdemleges elintézést nyertek ve'na. A másik ütköző pont a közigazgatás reformja, amely, úgy látszik, Hlinkán kivit már senkinek sem kell. A rózsahegyi próféta nemze-A genfi tanácskozások alatt két szenzáció keltette föl az általános érdeklődést. Az egyik ez olasz delegátusnak ama bejelentése, hogy Olaszország rá tifüálía Romániának Besszarábia bekebelezésire vonatkozó 1920 bsn keit párisi szerEődcsé?, amivel a szerződés, tek;nfettel arra, hogy most már karom nagyhatalom ismer:e e< Románia e jogát, jogerőssé vált, A másik szenzációt pedig Románia produkálta a világnak, amikor az erdélyi biríokelfeohzások kérdésében ítélkező nenne‘közi döntőbíróság ítéletével szembehelyezkedett azáltal, hogy a román delegátus kijelentette, hogy a döntő bi óságot kormánya nem tartja iile {ékesnek a kérdés elbírálásán?. Romania ezzel a lépésével olyan legfőbb intézményt támadott meg amely a Nemzetek Szövetsége által lett íetemtve a nemzetközi vitás kérdísek eldöntésére, amely tehát fölötte áll még a Nemzetek Szövetségének is. Nem lehet csodálni, ha Románia ezen magatartása az Összes hatalmak megdöbbenését kihívta. A békeszerződésekbe a nemzed kisebbségek védelmére rendelkezéseket cikkeiyeztek be, amelyek a Magyarország felosztása folytán keletkezett utód államokba minden isegkérdeztetésük nélkül egyszerűen bekebelezett kisebbségek sorsáról intézkednek s amelyeket az öt nagyhatalom aláírásával garantált s amelyet Románia magára nézve kötőre nézve az autonómia kereteit vélte ebben a javaslatban felfedezni, de pártja most cserben hagyta a szuggesztiv erejű vezért és frontot csinált ellene. Megmozdult Amerika szlováksága is a javaslat ellen és most Hlinka igen kényelmetlen helyzetbe került pártjával szemben. De sokkal kellemetlenebb lesz a helyzete a néppel, választóival szemben, amelynek most szintén kinyílik a szeme mikor látja, hogy az uj közigazgatás az autonómiának a látszatát is megsemmisíti. A szlovák néppárt súlyosan fog ráfizetni erre a reformra, ha ugyan abból csakugyan törvény lesz. Ha a néppárt elejti az autonómiát, azt az ellenzéki pártok viszik tovább: a keresztényszocialista párt és a kommunista párt, amelyek két tűz közé szorítják Hlinka néppártját. A kormánynak a helyzete teljesen bizonytalan ebben a javaslatban, mely egyetlen nemzetiség nek sem kell, mivel azoknak a jogait lecsökkenti és kiszolgáltatja egy ellenséges indulatu többség kénye-kedvének. Főképen a kinevezési rendszer az, amely ellen az autonómia szempontjából mindenkinek állást kell foglalnia, mert iliuzóriussá teszi a nép akaratát. A választási rendszer megcsorbítása nemcsak a demokratikus népakarat megkorrigálását jelenti a mindenkori kormányok javára, de jelenti egyúttal egy hivatali uj arisztokráciának a meggyökerezését, ami semmi tekintetben sem kívánatos. Hogy néppárti szandlelező erejűnek ismert el. Románia azonban ezt a kötelességét számtalan esetben megszegte, amiként más utódállam sem csinált lelkiismereti furdalást abból, hogy egyszerűen túltette magát a békeszerződések kisebbségi védel mére vonatkozó pontjain. De a legkirívóbb módon sértett* meg Románia a szerződést a birSokreform végrehajtásával, amikor egyáltalában figyelemre sem méltatta a trianoni békeszejződéaő!. cikkének azon rendelkezéséi, amely szerint mindama magyar állampolgároknak akiknek illetőségűk a mostani Románia területén volt, ha kötelesei: voltak is átfenni lakásukat a írsi Magyarországba, jogukban áll megtartani azokat az ingatlanosat, amelyeket annak a másik államnak területén birtokolnak, amelyen a békeszerződés előtt lakiak. A román birtoktörvény azonban a volt erdélyi magyar lakosok birtokait elkobozta és az illetőknek még a megfelelő megváltási vagy kiaajátitási árat sem fizette meg. Ebből aztán perek szármázlak, ame íveket a két ország kormányai elintézni nem tudván, a perek a nemzetközi döntőbíróság elé kerültek, A nemzetközi döntőbíróság 22 perben a magyarok javára döntött és ezért nem fogadta el Románia illetékesnek a döntőbíróságot, amelynek delegálásához pedig maga is hozzájárult és azt azzal juttatta kifejezésre, hogy a saját megbízottját zsákságok és vilajetek legyenek SzlovenszkóD, ahhoz senkinek sincsen kedve, mert Szlovenszkónak nem néppárti basákra és bégekre van szüksége, hanem modern és gyors közigazgatásra, amely pártatlan, nem elfogult é3 nem párthatalmi alapokon nyugszik. Hlinka szerint az uj közigazgatást a szlovák néppártnak, azután a szlovák népnek szánta, vagyis összes előnyeit ezek részére akarná lefölözni. A nemzetiségek az ő számítása szerint oly csekélységek, amelyeket figyelembe venni nem szükséges. Pedig a nemzetiségek Szlovenszkóban a lakosságnak pontosan egyharmadrészét teszik és ennek az egyharmadrésznek joga van minden állami berendezésben részesedni. Ha ebben az esztendőben kiírnák a tartományi választásokat, azok nagy meglepetést hozhatnának a szlovák néppárt számára. Egyébként a néppárt kebelében olyan erős nézeteltérések dúlnak, hogy a közigazgatási reform a pártot igen könnyen ketté is választhatja. A közigazgatási reform tehát erős akadályversenyben indul, hogy célt ér-e, vagy az akadályokon elbukik, az kérdések kérdése. A belpolitika tehát egyáltalán nem színig tejfel ma és Svehla kemény próbának van kitéve. Ezt az is bizonyítja, hogy máris felmerült a hir, hogy egészsége megrendült. Svehla egészsége a legjobb f őmérője a belpolitika krízisének. Ssarkewtgiég ém kiadóhivatal; N&dor-a, £V. Megjelenik beienki&t hiromsior s kedden, csütörtökön és szombaton. a bíróságból visszavonta. A hatalmak között nagy lett erre a megdöbbenés és most három világszaktekintélyt küldött ki a Nemzetek Szövetsége a világszerte elvi fontossággal bíró kérdés megvitatására. Romania szembe helyezkedésével joggal fölmerül az a szorongató kérdés, hogy ilyen esetek után képes-e arra a Nem zetek Szöveisége, hogy hatalmának érvényt szerezzen és a megsértett nemzetközi egyezményt s az azokban a nemzeti kisebbségek részére biztosított jogokat megvédje? Mert nem csupán a román—magyar birtokperekről van itt sző, hanem szó van a világhatalmak tekintélyéről, becsületükről, a világra reáerőszakolt békeszerződések és kisebbségi szerződések sérthetetlenségéről, A szerzői becsület köti a nagyhatalmakat ahhoz, hogy a döntőbíróságok az uj nemzetközi jog akaratának érvényt tudnak-e szerezni, vagy az egész csak üres, iaitalom és erő nélküli alkotás. A békeszerződések értelmében a döntőbíróságok illetékessége megtámadhatatlan és nagyon is meggondolandó az egész világra nézve, hogy ez az elv diadalt arasson. Mert ha bebizonyosodnék ennek ellenkezője, akkor az össies békeszerződések alapjukban rendülnének meg. A kérdés jogi kérdés, minden politikum kizárásával és megoldásánál sem jöhet más számilásba, mint a jog, amelynek ereje és hatalma előtt mindenkinek meg kell hajolnia A Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezték az összea kisebbségeket, épen ezért csakis olyan lehet a döntés, amely a szövetség védelmébe vetett hitet meg etősid, nem pedig megingatja. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — március 11. Megkezdődik a tavaszi ülésemé:. Mielőtt a köztársaság elnöke álra kelt volna, kéziratot intézett a képviselöház elnökségéhez, amelyben rendelkezik az őszi ülésszak berekesztéséről és egybehívja a tavaszi ülésszakot. Az elnöki kézirat a tavaszi ülésszak megnyitását mdrám 15 éré rendeli el A képviselőház elnöksége a kézirat vétele után ülést tartott, amelyen a március 15-íki ülés napirendjét állapította meg. Az ülés napirendjének legfőbb pontját az építkezési javaslat képezi, amely az illetékes bizottság által már letárgyaltatok, ezenkívül töipb törvényjavaslat másodszori olvasása és mentelmi ügyek szerepelnek a tárgyak között. Az elnökség az építéstámogató törvényjavaslat tárgyalásakor felszólaló képviselők beszédidejét háromnegyed órában állapította meg. Szerdán, március 16-án szintén tart ülést a képviselőkéi;, amelyen befejezik a vitát és megtartják a szavazást. A szerdai ülés után egyhetes szünet következik, mely után március 22-én szintén tart ülést a nemzetgyűlés, amelyen befejezik a katonai javaslatokat. E javaslatok a tényleges szolgálati időre, a békelétszámra, a választójog megóvására és a fegyelmi jogra vonatkoznak és valamennyi javaslat feleit közös vitát fognak indítani. A tavaszi ülésszak első ülésén szavazni fognák Jilek kommunista képviselő sürgés interpellációja felett, amely szerint a miniszterelnök felszólítandó, hog* a plénum elölt nyilatkozzék afelől', hogy mi a célja a kormánynak * közigazgatási reformmal.
