Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-26 / 25. szám

Komáromi Lap»fc 4. otfol nagy viz alkalmával kiáltotta sike­resen. A kolozsnémai kikötőnek tehát nagyok az esélyei arra, hogy rövi­desen nagy és virágzó kikötő le gyen. Az illetékes körök a kikötő­vel való céljaikról egyelőre nem nyilatkoznak. Egy félig kompetens enberrel sikerült beszélgetést foly­tatnunk a kikötő ügyéről és az át­kelési lehetőségről Kolozsnémánál. Válaszul azt kaptuk, hogy igenis szó van arról, hogy Kolozsnémá­nál rendes határátlépést szervezze­nek, hogy államrendőrséggel és vámhivatallal lássák el a kikötőt Kolozsnéma község sokat is tett már ebben az ügyben. A csendőr­ség számára házat vett, mely majd százezer koronájába került, amelybe a csendőrőrs Csicsóról már évekkel ezelőtt át is költözött Most hajlandó a községet a kikötővel összekötő félkilométeres utat megépíteni a Duna ágán keresztül. De szükséges volna, hogy a környékbeli községek is érdeklődést mutassanak az átke­lés iránt és jelentkezzenek az lile tékes fórumoknál. Az tényleg hasz­nos volna mindegyik számára, de semmi ilyen tépés eddig még nem történt. Ugyanez áll a személyhajók kikötésére nézve Is. Ha látnák a | tatóságok a vidék érdeklődését óbban iparkodnának a dologgal. A í Ukötő kész, használható, nagysze­rűen épiteü és nagyszerű fekvésű. Állítólag a vasútvonal tervezete, mely a kolozsnémai kikötőt a vasút­hálózattal összeköti, már a minisz­tériumban fekszik De Pinedo olasz repülcezredes a legnagyobb távolsági rekordok egyikét érte el kedd reggeltől szerda délutánig. Negyvenezer kilométernyi utat akar megtenni hidropláaon Olasz­ország és Amerika között — A földfoki szigetekről átrepülte az Atlanti Oeeánt és baleset állította meg a brazillal part előtt. De Pinedo őrgróf olasz katonai repülő ezredes a legnagyobb távolsági rekordok egyikét tette meg kedd reggeltől szerda délutánig. Nyugat Afrika partjáról Francia Sze­negálnak Dakar nevű kikötővárosá­ból akart útnak indulni Port Natalia 1 Brazilja északkeleti kikötőhelyére, de később váltóztatott tervén és az afrikai partok előtt az Atlanti-Óce­ánon lévő Zöld-foki (Cap Verde) szi­getek egyikéről Praia kikötőjébe indult. Kedden hajnali 3 óra 10 perckor emelkedett fel a levegőbe a nyu­gat afrikai partoktól 570 km - nyíre eső szigeten olasz katonai tipusu hidroplánja, a Szavoya 55 a hatalmas repSlőpép egyenesen délnyugati irányba vágott az óceán födött leszállás nélkül igye­kezett Port Natal felé. Az Atlanti Óceán a Nyugat Afrika és Brazília közt körülbelül a legkeskenyebb Ez azonban nem azt jelenti, hogy a légi ut nem óriási. harmadfél ezer tengeri mért­földnél nagyobb a távolság a felszállás tere és Port Natal kö­zött. Kisebb ez az ut annál, melyet a muH év tavaszán a magyar főidőn, Hartán átkelt kalanjukrói sokat em egetett. Arrachart testvérek tettek meg Pá­­rístól a Perzsa öböl kikötővárosáig. Basráig De mig az ut szárazföld felett vitte a merész légi utasokat, addig Pinedo ezredesé a tenger felett. Az olasz hidroplán felszállt a Zöld-foki szigetek egyikéről, átszállt az Egyenlítőn s Brazília északnyugati csúcsa felé repült Átszállt Fernando Noranha szigete felett, mely már alig háromszáz tengeri mért­földre van Port Natal előtt s diadalmasan tőrt repülésének célpontja, a braziliai szárazföld pontja felé. Ekkor azonban nem várt akadály torlódott közbe. A braziliai partok körül hábor­gott a tenger s az időjárás tá­masztotta akadály lehetetlenné tette, hogy egy huzamban el­érje Port Natalt. A hidroplánt motorhiba is érte és a légi uta soknak vissza kellett térniök Fernando Noronta szigetére, melyet 35 órai kitartó repülés után már láttak. Az olasz királyi követség Pinedo márki vállalkozásának előzményei­ről és terveiről beszélve, egyik új­ságírónak elmondotta többek között, hogy De Pinedo őrgróf, olasz ka­tonai ezredes neve az 1925. évi 55000 kilométeres roma—india— ausztrália—japán—kina—római re-Í»ülésévei vált világszerte ismertté, egutóbbi teljesitményéval kivívta a világ méltó csodálatát. De Pinedo február 13-án indult el a savoyai Elmasbói és másnap éjjel Bolanába, Portugál Guineába indult, ahova csak reggel 8 óra 15 perckor érkezett. Az összesen 5000 kilométeres utat kétszeri utánpótlás végett való le­szállással 49 óra alatt tette meg Bo­londból, ahonnan az eredeti terv szerint meg kellett volna kezdenie az Atlanti Óceán átrepülését. De Pinedo február 18-án az északra fekvő Daka (Francia szengália) ki­kötőjébe repült, mely több előnyt nyújtott Bolonánál. Ez különben nem jelentett lényeges eltérést az eredeti útvonaltól és innen De Pi nedó megkezdhette az Atlanti- Óceán átrepülését. Port Nataltól De Pinedo az előre megállapított terv szerint Buenos Airesbe akart repülni, miközben csak Bahaiban fog után­pótlás végett leszálani Buenos Aires­­ból Newyorkba fog repülni, amelyet számitása szerint tizenhárom meg­szakítással ér majd el, átrepülve a nagy braziliai síkságot, ahol csak a nagy folyónál fog leszállani és innen a mexikói öböl, New Orleáns és Chicágó érintésével folytatja majd útját Newyork felé. Az utolsó nagy szakaszt Newyork és Róma között négy megszakítással kívánja megtenni Az egész tervezett légi ut 40000 kilométer, nem számítva azokat a kitéréseket, amelyeket De Pinedo az amerikai ! kontinensen szándékozik tenni, azért, hogy meglátogassa azokat a városo­kat, amelyekben nagyobb számban élnek olaszok. De Pinedo merész I útja Rómában fog véget érni- Pinedo őrgróf hidroplánját két 500 lóerős motor hajtja. A hidroplánt és a motorokat Olaszországban tér- i vezték A Havas ügynökség jelentése szerint Pinedo február 23-án délután 2 óra 30 perckor átrepülte a Fernando Noronha szigetet és folytatta útját Port-Natal irányá­ban, de motordefektus követ­keztében kénytelen volt leeresz­kedni a tengerre. Egy brazíliai cirkáló vette csónak­jára Pinedo-t. A műszerész vissza­maradt a hidroplánon, amelyet az­után a cirkáló Fernando Noronha- ; szigetére vontatott. Pinedot semmi baj nem érte. Repülője jelenleg két mérífőldnyire van, ahol egy naszád őrzi Pinedo egyébként az olasz léghajózási mi­niszternek táviratot küldött útjáról, \ amely szerint ellenszél miatt volt kénytelen visszatérni Noronhaba, hogy a benzinkészlet kimerítését elke­rülje. * Római jelentés szerint a kamara \ újra megkezdte munkáját, Caserteno elnök méltatta Pinedo ;■ márki repülésének jelentőségét é* az egész olasz közvélemény örömét fejezte ki A képvi élők lelkes ovációkban törtek ki Pinedo érdemének mélta­tása után. OiiÉeilÉ oiilaM szerint Iáimig tefjesiieite Imii kötelességeit. Chamberlain külügyi államlilkár az angol alsóházöan kijelentette, hogy a magyar kormány kielégítően tel jesitette azt az Ígéretét, hogy a békeszerződés katonai rendelkezé­seivel kapcsolatos há raévő köte­le; eitségeinek eleget tesz. Chamberlain hozzátette, hogy a szövet­­ségeskózí bizottságnak a legközelebbi jövőben módjában lesz befejeznie mun­kálatait; még nem állapították meg azt az időpontot, amikor az ellenőrzés a Nemzetek Szövetségére száll át. Kőkeményre az izmokat ax „Alpa* sósborszesz edzi és vasidegzetüvé az embert az „Alpa'-menthol teszi I 840-15 08 B Választások a Köztisztviselők Gyógyászati Alapjánál. Tisztviselők, nyugdíjasok figyelmébe. A Gyógyászati Alap komáromi járási és Komárom városi körzete vezetősé­gének megválasztására készülődik. Mint halljuk, a választások március 15 éré vannak tervezve. A Gyógyászati Alap tagjának száma mintegy 800 a komá­romi járásban és Komárom városában és beletartoznak az összes aktív és nyugdíjas köztisztviselők. E járási körzet élén a járásfőnök áll, aki mellé az összes tagok 4 igazgatósági rendes és 8 póttagot választanak. Az egyes közigazgatási s más hiva­talok máris élénk mozgalmat indítottak avégből, hogy képviselőjük legyen az igazgatótanácsba, hogy ezáltal is véd­jék érdekeiket. Úgy gondoljuk, hogy különösen a nyugdíjas köztisztviselők­nek áll leginkább érdekükben, hogy úgy az igazgatósági rendes, mint pót­tagok között képviselőjük legyen, mert hiszen a nyugdíjas idősebb tisztviselők veszik inkább igénybe a Gyógyászati Alapot. Nagyon is ajánljuk ezért a nyug­díjasoknak, hogy a választások előtt lépjenek egymással érintkezésbe, hogy egységesen állapodjanak még megvá fosztandó képviselőjük személyében. Ennek a megegyezésnek pedig hama­rosan meg kel! történni, mert a válasz­tások u, n. angol rendszer szerint men­yén, a szavazók nem egy napon sza­vaznak, szavazataikat úgy küldhetik be a választási vezető intézőségnek. Tudo­másunk van arról, hogy a szavazásra szolgáló lapok már kiküldettek a gyó­gyászati alap tagjaihoz 8 ha a nyugdí­jasok egy személyben meg nem álla­podnak már előzetesen, szavazataik el fognak forgácsolód ni, míg más tiszt*!­­seiő'ategóriák máris gyűjtik a magák képviselőjük számára a szavazatokat A nyugdíjasoknak van valami hályf szerve/de Komáromban és a járásban, így csak annak vezetőitől függ, hogy a nyútdíjasok s más tisztviselők érdekel a Gyógyászán Alapnál is kellő véde­­le nnen részesedjenek. 1>27. február 26, A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (#) Kultarélet ft háború alatt. — A bábom« etö­­adások és hanversenysk. Az első meglepetésekből felo­csúdva a Jókai Egyesület megtalálta önmagát és feladatait igyekezett a háborús viszonyokkal összehangolni. A háborús jótékonyság szolgálatába állott minden társadalmi egyesület 63 igyekezeti a maga körében bekö­tözni a sebeket, amelyeket a háború ülőit a családon, a társadalmon és az egész közéleten. A Vörös Ke­reszttel társulva jótékony célok szolgálatába áliitotta előadásait hang­versenyeit Az 1913 év szabadoklatási előa­dásait Császár Elemér egyetemi rk. tanár (Jókai és Herczeg Ferenc), Konkoly Thege Miklós csillagász, a M. Tud. Akadémia tiszteleti tagja (Közlekedési eszközök hajdan és most, két előadás), Bodócs István ógyallai csillagász (Kalandozások a világegyetemben), Láng Nándor egyetemi tanár (A görög szobrászat főbb jellemvonásai), Bognár Cecil dr főgimn. tanár (Időjárás és idő­jóslás; Gyermeklélektan, kél előadás) Alapy Gyula dr. (Komáromi Írók és tudósok; tartották. Ebhez sorakozott Berzsenyi-Janosits Józsefnek, az egyesület művészi osztály elnökének két zenetörténeti előadása, melyek­nek nemcsak szórakoztató, de rendkí­vüli nagy propaganda értéke is volt és elősegileüe Komárom mlveltebb közönségében a zene iránt való érdeklődés felkeltését. Ezek az előadások a főgimnázium dísztermében folytak le, mert akkor még a kulturház nem volt készen, csak Berzsenyi-Janosits Józsefnek utolsó két előadása volt a színhelye már a kulturház előadó terme Az 1914 évnek csak az első fe­lében voltak előadások, melyeket a következők tartották: Gidró Bonifác; Tesla-féle áramok, Bognár Cecil főgimn. tanár: Lélektani kísérletek, Berzsenyi-Janosits József: Hang­festés a zenében, Kenessey Kálmán dr. meteorológus: A viz a föld alatt, Bodócs István csillagász: Séta a bolygók világában, Horváth Cézár dr.: A tenger állatvilága, Konkoly Thege Miklós: Optikai üvegek gyár­tása, Láng Nándor egyetemi tanár: Az antik szobrászat remekei, ifj. Konkoly Thege Miklós meteorológus: Amerikai utiképek, Gödör K. János főgimn. tanár: Japán ismertetése, Vidóczy Asztrik főgimn. tanár: Nyelv­rokonaink, Komonczy Gáspár dr. főgimn. tanár: Képek előtt, Alapy Gyula dr.: Komárommegyei népvi­seletek. Az előadásokat jobbára vetített képek illusztrálták, a fizikai előadás, mint Gidró Bonifác főgimn. tanáré kísérletekkel folyt le. Ezeken a felsorolt előadásokon : kívül még vetített képes, népszerű­sítő előadások is folytak a kultur* házban, melyek útleírásokat, tüdő­vész elleni és alkohol elleni propa­ganda célzatot töltöttek be eleinte csekélyebb, később azonban kielé­gítő érdeklődés mellett. Azonban igen nagy sikerrel indultak meg a mesedélutánok a gyermekek szá­mára szintén vetitett képekkel és rövid idő alait igen kedveitekké vál­tak. Hat Uránia előadás és négy meseelödás pergett le 1914 elején. A háború alatt a vármegye alis­pánja a megyeház nagytermét bocsá­totta előadásaink céljaira az 1915— 1918. években. Az 1915. évtől kezdve [ meleg kapcsolat szövődik az egye­­• sülét és a pozsonyi Erzsébet egye­tem tanári kara között akik közül többen tartanak a Jókai Egyesület i meghívására előadást. Az 1915. év_ ben maga az egyesület ttluszWL 5

Next

/
Thumbnails
Contents