Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-26 / 25. szám
2. oid&i. Komáromi lapok 1927 február 26. és faelyreáüitásárs, melyeket valamely elemi csapís pusztított el. Az általános vitában több szónok vett részt, mire elhatározták, hogy a j ivaslatot részletes vita alapjául elfogadják. A vitát március 1-én tartják. Ki akarja Szovjetoroszország elismerését keresztülvinni. A nagy port fölvert hír, amely Szovjetoroszországnak de jure elismeréséről napokon át foglalkoztatta a közvéleményt, kezd a maga valóságában kibontakozni. A hirt tulajdonképen a cseh nemzeti szociális fák lapjai terjesztették, amelyek Benes szándékairól eléggé tájékozódva lehetnek, noha formailag már kilépett a külügyminiszter a pártból. A külügyi bizottság legutóbbi ülésén az egyik cseh néppárti képviselő, Svetlik kanonok nagy dicsériádákat zengedezett Benes külügyi politikájáról és ennek folyamán a szovjet elismerésének szükségességét is hangoztatta. Erre kezd ték meg a szociáiisták lapjai a mielőbbi elismerés nótáját fújni A cseh nemzeti párt és a szlovák néppárt már előre is bejelentették, hogy a bolseviki kormány de jure elismerését már előre is visszautasítják. De a cseh néppárt nagy része sem azonosítja magát Svetlik nyilatkozatával. Most a Národ leleplezi Benest és azt írja, hogy Benes külügyminiszter az agyonkompromittált nemzeti szocialista párt megmentése végett sürgeti Szovjetoroszország elismerését, mert ezzel a cseh nemzeti demokratákat ki akarja ugratni a kormányból, hogy helyette az ő pártját állítsa oda be. A lap ezt Írja, hogy ennek nem szabad megtörténni és a nemzeti szocialistáknak a polgári kormányba való belépését a kormány pártjainak meg kell akadályozni. Szovjetoroszországot nem szabad Bencsék kedvéért elismerni, de különben is az elismerés nem járna Csehszlovákiára nézve semmiféle gazdasági előnnyel. Pffzeenybgn hsz a kisantant konferenciája. A jugoszláv külügyminiszter a napokban Kijelentette az újságírók előtt hogy a kisantant konferenciáját az eddigi megállapodások szerint Pozsonyban tartják meg április első napjaiban. Egyházi körök nyomására leptek be a szlovák néppártiak » kormányba. A „Slovák“ legutóbbi száma azokkal a támadásokkal szemben, amelyekben a kormányba lépés óta a szlovák nép párt részesül úgy védekezik, hogy egy szerűen a szlovák néppártot teszi meg a katholikus Szlovenszkó kfpvisetőjéftek. Magas egyházi körök nyomására Gyuszi a nőgyülölő. Irta Bállá Irma. Gyuszi szerint régen sikerült ilyen jól egy hűvösvölgyi kirándulás. Miklós bácsinak leverték a villamoson a kalapját. Ez nagyon mulatságos volt. Apa összeszólalkozott a kalauzzal, aki lecsengetett. A Vica néninek viszont a csipkéjét tépték le, a Gyuszi nagy gaudiumára. öregbítette a mulatságot a nagyszerű haboskávé és torta, melyet az Endre bácsi édesanyjának a nyaralójában elfogyasztottak. Csak visszafelé is ilyen mulatságos legyen az ut | A társaság ugyanis a szép időre való tekintettel elhatározta, hogy gyalog sétál haza az állomástól. Elől apa, anya meg Endre bácsi mentek, aztán Gyuszi meg a kis buga és végül Vica néni meg Miklós bácsi zárta be a sort. Gyuszi telerakta a zsebeit szép nagy göröngyökkel, és mikor apáék elég messze elhagyták őt, néha kipróbálta a göröngyöket a nyaralók kapuja mögül kivicsorgó házőrző kutyákon és a gesztenyefák virágdíszein. — Gyuszi te haszontalan, már megint rendetlenkedett — Nem hogy a hugocskád kabáiját vinnéd, ahogy agy udva rias testvérhez illik I A kiállhatatlan hang természetesen a Vica nénié volt megint. Gyuszi azon tanakodott, hogy ne engedje e el a füle mögött, de ismerve a Vica néni ádáz természetét, bizonyára apához menne árulkodni. Beérte hát azzal, hogy egy ellenséges pillantást küldjön a Vica néni leié, ki azonban már nem vette észre, mert t-rélgetésbe merülve sétált tovább a .**' klós bácsi oldalán, — aztán mérgeához rántotta a szóbanforgó ot és Erzsikének, a kis testdt tiltakozása dacára, vonite a porban maga után. ".zikám. add vissza, inkább — könyörgött a kis kabát .sä és anyás, szelid lényének léptünk bt — írja a Slovik — a kormányba, mert nélkülünk nem szilárdulhatott volna meg a jelenlegi konzervatív irány. A prágai nuncidtura ügyvivője, Arraia, mikor a párt két minisztere látogatást tett nála, igen melegen fo gad a őket és közölte velük, hogy mind a látogatásukról, mind pedig a szlovák néppárt nagy jelentőségű lépéséről, azaz kormánybalépésétől külön jelentést küld a szentszéknek, tekintettel arra, hogy a szlovák néppárt jelentős áldozatok árán vált kormánytámogatóvá és nagy szol gáhtot tett ezzel a katolicizmusnak a köztársaságban. G*jd*t újra Qnn^ptik a fasiszták A cseh fasiszták ülést tartottak a Prága melletti Zsófia szigeten, amelyen Gajda, a lefokozott tábornok is megjelent. Gajda ezúttal először szerepelt mint fasiszta vezér és a nagy számban megjelent fasiszták lelkes óvációban részesítették őt. Gajda olvasta föl a direktórium nyilatkozatát, mely szerint csakis a fasiszmus mentheti meg az államot. A fisiszták nem ismerik el a jelenlegi kormányt, melynek pártjai a saját érdekeiket s nem az állam érdekeit képviselik. Majd Zástére dr. egyetemi tanár beszélt, aki elsősorban is állást foglalt Szovjet Oroszország elismerése ellen és rámutatott arra, hogy Gajda érdé mének köszönhető az, hogy az orosz kormányt már egy évvel ezelőtt nem ismerték el Gajda akkor tiltakozott Benes terve ellen s meghiusitolla az elismerést Gajdát eltávolították, de Benes megmaradt s most meg akarja valósítani tervét A szónok szerint a cseh nemzetet ma egyedül a fasiszta szövetség képviseli s a szövetség élet-halálharcot fog folytatni a bolsevizmus eben. < Ilii iiftígi tiplin Komárom, —feoruár 25. Mikor a világháború után a rövid á<ó antanthatalmai megKöötiek a legyőzőitekkel a megtorlás és boszu szel lemében megalkotott párizsKörnyéki békéket és széjjel darabolták a volt kettős monarchtat, az uj térkép meg rajzolása közben olyan szempomokat felejtettek ki, amelyek az élei rekelt uj államok létére nézve elsőrendű fontossággal bírnak A papiroson k cbkaima minden igyekezetével azon volt, hogy kimentse a féltett kabátot a kis vandál karmaiból, de sikertelenül. Nemsokára csak két elálló fül és egy piroscsikos trikóing jelezte a kis kabát útját a bokrok között. Erzsikének kétségbeesetten legörbült a szájaszéle. — Gyuszi, megmondom apának. — Ez hatott Bár úgy látszott, hogy Gyuszi az a kivétel, mely megerősíti édesapjának, a nagyreményű pedagógusnak nagyszerű nevelési szabályait, mégis Gyuszi elvből ellensége a családi jeleneteknek. Visszadobta a kiskabátoi; előbb azonban egy viráglevélen uzsonnázó kis hernyót csúsztatott az Erzsiké nyakába, mely uj helyzettől sem a kis hernyó, sem Erzsiké nem volt túlságosan elragadtatva, legkevésbé azonban Vica néni, aki tanúja volt a jelenetnek. — Megállj, te haszontalan, ha nem viseled magad illedelmesen ezentúl, mindent elmondok apának, A Gyuszi hétéves kis szive mérhe tetlen keserűséggel telt meg Miiyen sokatigérő volt a délután és hogy --I- rontotta megint a női ármány I . . É< elképzelte magában, hogy milyen szép volna a világ, ha nők nem lennének (anyát és Er/sikét kivéve természetesen) nők, a kik mind >»egannyi élő tilalomfa elrontják a férfiak apró ártatlan örő meit és szór ko-ásait (H* jói emlékszik, felnőtt férfiaktól is halott már efféle célzásokat ) Gyuszi különben már régen rájött hogy minden kellemes és mulatságos dolognak tilosra van állítva a váltója és az embernek pont azt kell cselekednie mindig, a mi a legunalmasabb és pedig többnyire a nők jóvoltából. Ha az ember teszem azt: ki akarja próbálni a kapuosengőt, nem rögtön ott terem a házmesterné és rémes patáliát csinál, vagy ha az ember a konyhából egy kicsit kölcsön akarja venni a kávédarálót, habverőt vagy más alkalmatosságot, a szakácsáé csap zott uj államterületeket olyan országok testéből vágták ki, amelyek a háború előtt gazdasági kompast egységet képeztek s amelyeknek életét éppen ez az egység tartotta fönn. Sok évszázadnak mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi együttműködése alapozta és erősítette meg a gazdasági egységet, amelyet a békeszerződések szétszakgattak csak úgy. mint a területi két. Soha meg nem bocsátható bűne marad az a békediktátumok készítőinek, hogy a gazdasági tekinteteket figyelmen kivílt hagytak és a tisztán gazdasági érdekekéi folyt világháború után megvetették alapját a sorozatos gazdasági háborúnak. A szakembe ek hamarosan belátták a baklövést és igytkeztek is valamiképgn segíteni a le halmozódott bajokon, azonban ez nem sok eredményt mu atott fel eddig. Az utódállamok nyolc év óla gazdafági téren, úgy szólván egy lépést sem közeledtek egymáshoz. Bent ezekben az országokban nagy nehézségekkel küzd a konszolidáció, ezeket a nehézségeket nem bírják a gazdasági tényezők legyőzni, mert msginak az államnak olyan gazdasági kü politikáj i van, amely nem a m-gértésre, de a féltékenységre, sőt a bizalmatlanságra van alapítva. Nem keli messze mennünk, csak maradjunk Csehszlovák! bin és a legklasszikusabb példát láthatjuk ezen a téren. A mi köztársaságunk a körülötte fekvő szomszéd államokkal olyan gazdasági poli tikát folytat, amely a legkedvezőtl .nebb eredményre fog vezetni. A tőle távol eső és igen elenyésző gazdasági relációban ievő államokkal már réges-r^gen meg van a gazdasági szerződése, Uru guay és távol fekvő társaival régen meg van már a kereskedelmi összeköttetés, a szomszédos állati okkal azonban nyolc év után sem tudott Csehszlovákia dűlőre jutni. Itt van Magyarország, amellyel negyedik éve tárgyat és a most Bécsben folyó tárgyalások igen súlyos nehézsé gek között húzódnak nap nap után tatán a végtelenségig anélkül, hogy az egyezséget megkössék. Ugyancsak most tárgyalnak Ausztriával is, amelynek már volt egy szerződése Csehszlovákiával, ionban olyan súlyos volt, hogy Ausztria kénytelen volt felmondani és újra a ta nácskozás asztalához ülni szomszédjával. És ime, mi történt? Ezek a tárgyalások válságos stádiumba kerültek, sőt az érdemleges táfgyalások már meg is szakadtak. Ösz'rák szakkörök ma már *rrói beszélnek, hogy hamarosan hatá ...Mllll ....mmmmmwi IIIBII—— 1 ékt len lármát miatta. Hátha még az éléskamrába téved. Igazán szeretné tudni hol van az megírva, hogy mustárral nem szabad jóllakni. Vagy miért kell a befőttet pont télire eltenni, mikor ugyanolyan jóízűen ősszel Is elfogyaszt hatja az ember. Vagy mit árthat az a zongorának ha az ember a keze helyett egy kicsit a cipőj i sarkát használja a taktus kiverésére? És mégis, milyen nagy esetet csinált belőle a múltkor a sápitozó zongorakisasszony I Általában úgy találja, hogy a felnőtteknek semmi érzékük sincs az igazán érdekes és mulatságos dolgok iránt És az álláspontjuk védelmére felhozott érvek olyan szegényeseknek és elvetendőknek tűnnek a Gyuszi szemében, annyira magukon viselik a hagyományos gyávaság bélyeget, hogy Gyuszi méltóságán alulinak tartja, hogy még csak végighallgassa is azokat. £s többnyire a nők vezetnek az ilyen dolgokban, a kik Gyuszi szerint, valóságos zátonyai az emberiség haladásának. Már maga az a körülmény hogy amint felnőnek, a legtöbbje okleveles tanitónő lesz (ezt bizonyítják Gyuszinak a rokonok és ismerősök körében tett kevés kivételt ismerő tapasztalatai) és mint a rendreutasítás nagymesterei szerepelnek, rendkívül ellenszenvessé teszi őket a Gyuszi szemében. És ráadá-ul még udvarias >s legyen az ember irányukban. Ez már éppenséggel nem fér a G/Uszi buksi fejébe. Nem csoda tehát, ha olyan emberek, mint például Endre bácsi is, aki délceg tiszt a hadseregben, igazi lovon lovagol és egy fényképezőgép tulajdonosa. Gyusd szemében a mintaképe minden földi erénynek, — nem Csoda, mondom, ha Endre bácsi inkább apához és anyához csatlakozik és tűn tetően kerüli m-t délután a Vica néni társaságát, GyUszinak nem sok fejtörésébe kerül kitalálni, hogy ennek oka a lyon kívül helyezik az eddigi szerződést , mivel Ausztriának semmi érdeke sincs abban, hogy a csehszlovák piacot olyan árukra tartsa meg, amelyek az osztrák kivitelben a leglényegtelenebb szerepet játszák. Csehszlovákia gazdasági politikájának igen szomorú jelensége ez, de ezen kívül nem tud megegyezni R rmániával és Jugoszláviával sem, Németországgal az iptri érdekek képeznek súlyos ütközőpontot* Lengyelország pedig a vas és szén kérdésiben áll szemben Csehszlovákiával. Csehszlovákia az össes szomszédaival a tegieszüitebb gazdasági viszonyban áll s ha így folytatja, való ággal elzárja magát szomszédaitól, amelyeknek piacaira rá van utalva. Biz ez nagyon válságos helyzet, amelyen változtatni kell. Változtatni pedig azzal, hogv végrevalahára mentesíteni kell a külpolitiKát attól a szellemtől, amelyet a forradalmi idők emlékeként még mindig képvisel. Több bizalommal és több megértéssel kell a szomszéd áilamokkal tárgyalni és nem a legrídegebb, majdnem ellenséges álláspontra helyezkedni, hanem a jóindulau engedékenység területére lépni, amely bizalmat kelt és bizalmat ad. Csehszlovákia ezidőszerint egyetlen szomszédjával sincs tartós gardtsági egyezséges viszonyban, nagyon is megfontolandó, hogy a csehszlovák kormány Dizslmatkellően törekedjék szomszédaival megegyezni, mert hovatovább elveszi i összes pi cait a körülötte fakvő államokban s azt a rengeteg kárt, amely ezzel éri, nem tudja kárpótolni a Szovje’oroszországgal tervbe vett kalandos gazdasági kapcsolat létesítése sem. Felre tehát a regi szellemmel, becsületes jóindulat szerezheti meg csak a kölcsönös megértést, ami a gazdasági életben ig<n fontos, mert különben Csehszlovákia te jesen magára marad, amiből gazdasági katasztrófák származhatnak. Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszeriára, Kubányi Testvérek és Riszdorjer Károly drogériában. kiálhatatlan női nem iránt érzett mély megvetésében keresendő. Pedig Gyuszi már szinte féltékeny kezdett lenni a Vica nénire. Mert arnig Vica néni a képzőben volt, Endre bácsi kizáróan az ő, Gyuszi kedvéért járt fői hozzájuk. Vett neki kardot, sárkányt ragasztott, elvitte csónakázni Gyönyör! idők voltak. A Vica néni megjelenésével (aki különben unokahuga apának és tavaly töltötte Gyusziéknál az első telet) Endre bácsit mintha kicserélték volna. Egyszerre érdeklődni kezdett a kézimunkák, zongora és egyéb haszontalanságok iránt, őt meg teljesen elhanyagolta. Folyton a Vica néni néai sarkában volt és sokszor „farkasszemet“ néztek egymással Hogy aztán az uj vasúti menetrendről, vagy a nőnevelésről társalogtak-e, azt Gyuszi nem tud a pontosan megállapítani, tény azonban, hogy halálos vétek volt az Endre bácsi drága idejéért, holott azalatt ők ketten elmehettek volna a mecc re, vagy más fontosabb dolog után. Szerencsére, akkor kezdett a házukhoz járni O asz Miklós bácsi, aki foglalkozására nézve orvos, két aranyfoga van, de más érdekes dolog azután nincsen rajta. Ot szintén nagyon érdekelték Vica néni kézimunkái. Gyuszinak, a keserű orvosságokra való tekintettel, megvolt a véleménye az orvosi pályáról. Úgy látszik, Endre bácsinak is, n ki mellesleg valószínűen örült, hogy megszabadult a Vica nénitől, mert egyre sűrűbben kezdett G u zival foglalkozni aki, legyünk őszinték, sokkal jobban b megérdemelte a kitüntető bi almai; Mialatt mindezeket elgondolta, Gyusd észre se vette, hogy ezalatt a házok kapujához érkezett a társaság és anya invitálására Miklós bácsi, meg Endre bácsi még fölnéztek egy kicsit hozzájuk, de Endre bácsi kimondottan csak a Gyuszi kedvéért. Miklós bácsi apa, meg anya egy percre átkérték a másik
