Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-24 / 24. szám

Wegyreimyoloadlk é* toljam, 24. MxAm. CnfltörtOW, 1087. íebmár 24. MI LAPOK "»OUTIKAI LAP SUÄtwettei ár eaetiattOTák snSkben üelyban *» vidékre poitmi ssétkflld«eioi. Ar» SS K, félévre M 1, oegT-dévr» 30 k. — cairoidon 150 Ke. vy*m Mia ára i BO fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős fö8?er*esz»fl: GAÁL GYULA dB. Síerkesrtrt: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SiwkwaUMc te kiaéteúnUal. létet-*. M%. Megjetenib betenkint bármmori kedden, cstitörtökön és szombatost, 1 nemzeti kisebbséyEk és a népszövetséy. Komárom, — ftbr 23 A békeszerződések az országok erőszakos átdarabolásán* k kér­dését a kisebbségi szerződésekkel Akarták ellen^u yozni, amelyebi ek a végrehajtását az utódállamokra bízták. Ha a kisebbségi szerződé­seket végrehajtanák, akkor semmi léte panaszra nem volna ok, d** as utódállamok kormányai tbben A tekintetben nem csinálnak ma guknak lelkiismereti kérdést és ezert lau Európa negyven milliónyi ki aehbsége között állandó nyugtalan* »ág-Minderre valóságos ösztönzést nyernek a kormányok a nép-zö­­letségtől, amely a kisebbségi pa­naszok elől teljesen elzárkózik és A nemzetközi bíróságot is elzárja tlőlük. Ha a népszövetségi tanács­hoz panaszok érkeznek, ez meg­elégszik azzal, hogy azt kiadja annak a kormánynak, amely e len A panasz szól és a kontradiktórius «tjárás teljes mellőzésével intézi ei •z ügyet, vagy pedig teljesen sza­botálja azt. A népszövetséget a nemzeti ki­sebbségek nem tekinthetik annak az igazságos bitónak, amelynek lennie kellene a nemzetek ügyei­ben. Igen sokáig, egészen a néme­teknek a szövetségbe való belépé­séig, úgy tekintették Európaszeite a népszövetséget, mint a győztes államok érdekszövetkezetét, amely asak ezeknek a védelmére alakalt. 9tz a felfogás gyökerében ma s> m változott meg. Nem pedig azért, mert a kisebbségi jog nemzetközi rendezésére a népszövetség kevés hajlandóságot mutat. Most azonban sokáig nem tér­het ki, ez elől a kérdés elől sem, mert a kisebbségi ligák szövetsége kidolgozta a nemzetközi eljárás szabályait és azt tárgyalás végett benyújtja a genfi népszövetségnek. Tehát a győzők érdekszövetségé­nek- szint kell vallania. A Mello francok fajtájából sokan ülnek még ott- ebben az előkelő testületben, Akiknek nem fáj a kisebbségek helyzete. Ezeket hidegen hagyja az utódállamoknak ellenséges maga­tartása, mely elkobozza^ kisebb* bégek nyelvi jogait, megállítja, vagy visszafejleszti azok kultúráját és kifosztja a kisebbségeket nemzeti Vagyonukból földbirtokreform ürü­gye alatt, pénzintézeteiket a csődbe kergeti a nacionalizállö törekvések htrlelhetlen keresztülvitelével. A genfi népszövetség nem őr­ködik a békeszerződések ezen in-Franciscy Lajos dr. szenátor beszámolója a politikai helvrotrffi. Az omáyoi keresztény szocialista párt gyűlése. — A párt to­vább«« ia megmarad ellenzéki programújánál — Fedor Miklós n mzetgyiilési képviselő beszedő. az európii hatalmaknak egymáshoz való vis unyára dóntő befolyást gya­korolok, meyefckei szembvn Migvar­­orszag és Csehszlovákia csak eiötlen kis tényezők lennének. Az adóreform. A közönség állal régóta sürgetett adóreform, melyet most tárgyal a kép viftelöház költségvetési bízó tsága, jeien formájában elfogadhatatlan A jövedelmi adónai az ahc«ony létminimum maga után fogja vo nt az egészen kis éss/é­­gérysonu txisércük: napszámosok, fchhivat{j|r>okük, nymtjasok s<b meg­adóztatását. Az általános és kereseti­­adrnál a magas adótételt k verseny* kepte enné teszik ip runkat a külföldi államok tptraval szemben. Az autonóm testületek pénzügyi gazdalkod síró! s? óló javaslat iüuzótiu-sá teszi az au onóm testületek költségvetési jogát, midőn az ellenőrző hatóságokat a köz­ségi kötségvetés Önkényes módosítá­sára felhatalmazza. Megnehezíti ezzel a községek hiteligényeinek a kielégítését is. A főid dónál a magas adcahpot a közönség csak úgy bírná meg, ha a fö ti jövedelmének megállapítása teá'is módon történne. Erre nézve nem nyújt garanciát a javaslat A közigazgatási reform. Stiovenszkón nőst hat nagyim gye helyeit lesz egy nagymegye. Az uj köz­­igazgatási fórum még n»gyobb mon­strum lesz és még nagyobb ka >szt fog okozni a közigazgatásban, mint az ed digi beosztás. Az országos képviselőies'ülettel és a járási képviselőiestü eltel szemben a kormány az élet és halál ura lesz. Ez a javaslat a kormányrendeletek autonómiája. H heteden, hogy mi min­dent tehet, mi mindent hajthat végre a kormány sz ő rendeletéivel ezen ja­vaslat alapján A külön szabályrende­lettel bíró községeket alárendelheti az ál alános községi törvényeknek, a ren dezett tanácsú városokat nagyközségek­nek nvilvánithí-tja, az egész közigazga­tási képviseletet feloszlathatja. A járá­sok köreteit kénye-kedve szerint meg­áll« pi< hat ja és a nemzeti kisebbségek jogain újabb császárvágást tehet. Az országos hivatal elnöke kinevezi a hivatalnok jelölteket és a szolgákat. Ez az egyetlen vivmány ebben a javas­latban, de az ezzel való dicsekvést át kel] engednünk a szlovák néppártnak. Ügy az f dóreformra, mint a közigaz-Az országos keresztényszod lig'a p tt fttyó hó 20 ?n vat-á'mp d man m p , á s tetői) a u pargyü est tartott L v< n. a varost V g dó n-gynrmében, oiitiy te’jeten negted a párt helybeli fs vdéM híveivel. A gyűl sen >i or­szágot p i o' Fianciscy L jós dr s e­­(a or F.dot Mi-los ktpvisö es B hm Re.tö oiszágos főtitkár kepvii-eites. A gyüiest Jónás Imre piébáros, a lévai körzet elnöke nyitotta meg, üdvö >öve a párt kiküdöteit. M-id a nagy hatást ktl'ő beszed u át F<anciscy La­jos dr. szená or n ondotta melyen taró got Adatokkal átszőtt és meggyőző erejű beszámolóját. Franciscy Lajos dr. szenátor a Keieszltiy Szocialista Par> vi­­lígrízeti fefo ásötak jelentőségét f.,j éné ki a/Uön rövid n Össze foglalta azokat a sérelmeket, melyek S'tovenszló őslakosságát az aliam­­totdulai óta érték az egyházi, egy* házpo itikai, gazdasági és funu­­tatis téren és mey sérelmek a mai n;pig rém orvosohaitak. Az autonómia és a szlovák néppárt. Az iUionómiáróiszólv , Francucy dr. kifej étit, hogy az autonómiáért eddig fo y<atolt küzdelmek a szlovák nép pártnak a kormányba való belépé-ével meggyen^üntk de meg mm szűntek. Mtggyergüiiek, mert a néppárt veze­tősége kiadott a harciorbf t, de nem s. űrnek meg, mert a szlovák nép az aut nómiát akarj« és köveleii, akarni és követelni fogja mindig és ha a jelen légi néppárti vezérek ne n térnek vi sza az elhagyott zászlóhoz, kces magának más vezéreket, de soha sem áll el ettől a követeléstől, mert léiének feltételei vannak hozzákötve. A néppárt vezére H inna Ardrás t<b*> besztdoen és párt­jának hivatalos lapj ban is büszke ön­tudattal felemlítene, hogy pártjának a kormányba való belipés'vel megmen­tene Szlovenszkóin egriiását E'zel arra a vélt veszflyre célzott, mey Szloven­­szkó integritását Magyarország részé rőt fenyegette Aki a külpolitikai viszo­nyokat habár csak felületesen is is­­írért, az ezt a naiv mesét el nem hi­heti Csehszlovákiát csak a külpolitikai vszoryok változásától fenyegethetné veszély és ha valamikor mégis olyan messzehatóan rm gváltoznának, hogy ez a veszély tényleg felmerülte, akkor olyan nagy eseményeknek kellene a külpolitika látószögeben mutatkozniok, tegráns részének a betartása felett és szemet huny a szerződésszegé­sek cinikus megsértései felett. A kisebbségi eljárás reformja sem szükséges neki, mert akkor a genfi nemzetközi hivatalnak megszapo­rodnék a munkája ős megsoka­sodnának a gondjai. A népszövetség alkotmányának azonban egy pontja, amelynek ér­telmében azok a nemzetek, ame­lyek mai helyzetükkel elbirhatatlsn nehézségek elé állíttatnak, kérhe­tik a békeszerződések reájuk vo­natkozó részeinek a revízióját. A megsértett kisebbségi jog egészen bizonyosan elvezet ehhez az utolsó fegyverhez is. Ha a népszövetség objektivitásában bízni nem is lehet, de annyit mégis elérhetnek a meg­sértett nemzetek, hogy sérelmeiket ez az előkelő gyülekezet és egész Európa tárgyalni lesz kénytelen. gatási javaslatra vonatkozó észrevéte­leket, kifogásainkat bőven fogja kifej­teni a párt a javaslatok parlamenti tár­gyalása alatt. Az aktiv ét reálpolitika. Mindaddig, amig sérelmeink orvos­lása garantálva nem lesz és a nig az autonómiára vonatkozó követe­léseink teljesítésére hath uós érvény biztosítékot nem kapunk, lehetet­lennek tartjuk a kormány politiká­jának támogatását. Megvallom, sohasem értettem és ma sem énem, hogy miért nevezik némely pártok az ő politikájukat aktiv és reál­­poitikárak es miért mondják a mi pjlitiKánxat inaktív ét irreális politi­kának. Pártunknak van határozott prog­ramja és ennek a programnak az éré­kében dolgozik. Azt nem It hét aktivitásnak és reali­tásnak mondani, ha Vilamely párt a kormányba való bejutásnak az útjait keresik. Mert ha ez aktivitás és realitás, akkor minden ellenzéki párt aktiv és reális, mert nincs olyan ellenzék, mely nem akarna kormányra jutni. A Magyar Nemzeti Párt értekezletein, gyűlésein és a párt lapjtiban gyakraa megismételt hosszú beszedekkel és Cik­kekkel fejtegetik, hagy a párt nem kő­vetne el jogfeladást, ha »bizonyos fel­tétek k bekövetkezése esetén* belépne 9 kormányitámogató blokkba. Eztk a fej egeiések méltán meglepetést kelt­hetnek. Mert hiszen a legnyilvánvalóbb dolog az, hogy egy ellenzéki párt sem követ et jogfeiadast és elvfeladásf, ha bizonyos feltételes bekövetkezése ese­tén, az ellenzéki táborból átmegy a kormányt támogató táborba. Csak legye* nek azok a feltételek olyanok, melyek az ellenzéki programnak megvalósítását a kormánypárt keretein belül lehetővé teszik. Mit kíván a közönség érdeke ? Ha valamely párt aktivitásnak és realitásnak nevezi azt a törekvést, hogy a kormánnyal valamikép megegyezzék, akkor a közönségben vagy annak egy részében nagyon könnyen olyan felfa» gás alakul ki, hogy csak az a hasznos, értékes és eredményekkel biztató poli­tika, mely a kormány felé húz és eb­ben az irányban elhajlásokat tesz jobb felé, ellenben az egyenesen haladó el­lenzéki politika haszontalan, meddő és értéktelen. Pedig a megalkuvásra hajló ellenzéki politika soha sem lehet erős s azért nem is lehet eredményes. És ha egy ilyen ellenzéki párt beevez a kormány révébe, de úgy, hogy a prog­ramját kénytelen kinthagyni, mint ahogy azt a szlovák néppárt tette, akkor nyil­vánvaló, hogy egy ilyen reálitással, egy ilyen aktivitással a választó közön­ség semmit sem nyer, hanem csak vesztett. Az a nép, melynek érdekeit és jo­gait ilyen politikával feladják, elvetőit mindent. Elveszti jsvait és jogait, el­veszti jövendő jobbsorsába vetett hitét. Ez pedig nem aktivizmus, nem reáliz­mus, hanem annak egyenes ellentéte: a cselekvés megbénulása és a reális élei lehetőségek megsemmisülése. Ilyen politikát a KeresztényszociaiisU Párt nem folytathat. Eredményes lehet < a Keresztény Szocialista Párt politikája ? A küzdelem elnyomott népek jorsfért soha sem eredménytelen. Ez a kfl/dé-Járványos betegségek idején légnsgyobb gond fo? dí tanáé a gyá­mon és belek rendes müiiődsséps. Eméwrósi zavaroknál fél pohár SCHM IDT HAUER féle _ biztosan te gyorsan eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelenlét« nyen tokozza a szervezet ellenálló képességét Snáiktt*d£cl helyi Igeidnél kv.eiBvi* fofrániUalat Komárom. Árjegyzék iaméteLadáknak Idtlnatra bármMrtuo. Ipándi keserűvíz Kaphat* kk teugy üvegben.

Next

/
Thumbnails
Contents