Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-22 / 23. szám
.«CM*'4*rärt9. MMfcl. ágii Beérkeztek 111 Svájc selyem ingn .arágofc, ' battszt fehérnemű k, se*ye.TJ és a-any ezüst csipkék, selyem rojtok, fém és árassz csaltok, híjdbzek, koszoiú-f, fátylak, felyein sálok, Trarria se'yetn haris« nyák, legyezőt, nyasrgyő'gyök, lárvák, „Charleston" smoking és frakk ingek (V'gig gombolhitó), nyakkendő -ü {Pilegességek, gl cé keztyűk, selyem és seiyemf ór sokaik sto., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrmeboákban, bő ritikülőkben és bőrőndőkben gazdag választék. a Tolnai u<C« ki kövezésé*, vagy legalább is jól | árh tóvá teleiének is szükségességét A Tolnzi utca alsó felébe torkoló K'sérsor eiétge járha ó, eléggé jó kar b n van s ma is eppen ez utszaka-zt veszik igénybe a vasú i rehrtpáiyr ud Varról á ural szállító kereskedők, ipa roso*, kaonaság. A vasúnak a varos belső !e>U elével való egyik legrövidebb közlekedési u vonala a Tolnai u can vonul v'gig, de ugyanssak ezt azucií használják a gazdáit is, akik szélűjükről ezen az u cán közlekednek Igen természetesnek és jogosnak tart juk a To'nai utca lakosainak kívánságát az u'Ci kövezésére vona kozólag és hisz szU<, hogy a város vezetősége számításba fogiá venni az utburkoási program} má* a Tolnai u'ca kikövezésének ügyei is, amely annál is inkább keres tüvierdő lenne, mert az országos vlsá ok, vasa mint a hetipiacoknak a Kossu h térre helyezésével a tőszomszédságba eső Tolnai u ca járhatóvá tétele a város egész lakossága forgalmának j ívál fogja előmozdítani. A Diákbál. Felejthetetlenül, kedves est a kutturpalotuban. — Február 19 Már hetekkel előre nagy mozgalom von egész K máromban. Amelyik családnak diák fia. v<-gy leánya volt és ilyen család Komáromban igen sok v n, nagy volt a sürgés, fo gás, a kis fiiak kisasszonyoka, a kis diát- fiukat adták bálra készítették — némelyiknek ez volt az első bálja, tehát a készüőd s kedves izgalmai még nagyobbak v ittak. Az első ball Ti femöit hölgyek és u ak, ősz ravym mák és nagypapák, ugye, vatam <des bú-. Vafázsü'ési ereztek erre a szóra, hogy elfő ball Eső bált Mennyi kedves, felej hetet en emlék mm d fel ene a két szóra, amelyek a visszaemlékezés könnyeit C.-a'ják a szemünkbe Talán nem is a szü öi, a rokoni szeretet srgitefe elő az első bálba kétzU löket, hanem a szülői, rokoni szeretet mellett óit lángol' hatalmasan a nagyok, a szü ők szivében az első bál emieke. Az anya, az apa, a felnőit tssivér, a rokonság kétszeres gonddal készítene el a leánykát, a fiút az eiső bálra, mindegyik lekében o<t ragyogott, ott fényiéit az az őszinte, meleg kívánság, hogy h dd legyem k ők is olyan boldogok, mint mi voi unk az első ba unkon, amikor szívtől, lelkesen és nem érdekből, a társadalmi bekók hatása alatt és nem kényszerből táncolnak a bálozók, hanem romlat an, hó tiszta, őszinte érzésből. Amikor az édes anya varrta a kis lánya báli tubáját, vagy ha valamit igazgatott, Öltözetett rajta, minden öl tésbe az első bál bo'dog, soha el nem felejthető, tiszta emlékeit varrta b le. N>m c oda, ha a kislány <bbe a boldogsággal, az emlékek seyem szálaival megvarrt báli ruhában aztán boldog is voM az első, f hír emiekü bálon. Hetekkel előbb egész Komárom és a vidék is ennek a boldog készülődésnek a hatása alatt állott, A szülői, ro koni gondok most kevesebbek voltak, mini az előző diákba on, meit az élettel nehíz küzdelmet vívó és száz oldalról Igénybe vett szü ők váráról a rendezői kö ti tekintés — nagyon he lyesen — egy nagy terhet levett s a szü'őknek nem Keltett étel ado mányokat kü deni a dilkbálra, meri az étkezést a TomaaőCíy vendéglő látta el. így nem kellett a szü Ő nek még azon is augod ömaskodni, h >* y ugyan mir es mennyit küdjtne*? P >s e a gyermekek, akik czei'i gondja m*g luta Isten nem ismeri*, aira nóga'lák a szülők«!, ho.y nőn i többet, minél sz« boet és jt bbrt »íiídjín k, hogy szégyenbe n- maradja ak a többi mamák eiőtt. Így az<an m gindult a nemes de nagyon drag-t veite-ges, hogy melyik nama tesz túl a másik márnán és ki küd küiömbcf, szebbet, jobbat a cser keszbütfvbe. A mm nehéz viszonyok között nagyon helyes és okos dolog volt ez az Ujnás. Elmaradt ugyan a büffét kezelő Cseikés/mamáK ktdves eső«.« k-nységo es a kedélyes ostrom és roham a gazdag c-eikeszi üffe ellen, de a szü tőket igen nagy gondtól és kői segiől és fáradságtól mentette meg ez a di cséretes uji ás* a rendezőségnek, amelynek e.én Gödör K. Jtr.os bet cís fögimnaziUTii bnar á lon, akt időt, fáradságot nem kímélve egész odaadással fáradozott a diákbái sikerének az erdektben. Gödör tanar a tanú 0 ifjú ság iránt érzett napy megérő 8/eretetevel, amely szinte sokszor mar az atyai szete tttel és jóakarattal határos, a diákban annyi kedvességgel és bajjal rendezte meg, hogy azon nemcsak a tat u ótfjuság erezte nugát boldognak, h nem a nagyközönségnek is a legszebb emukét adia ifjújukra vtsszagondoiva. Az étért tényé* eikölcsi cs anyagi siketből ez oroszlánt esz őt Ilién. Dí nem csak s családoknál volt a bál e;őu nagy »Ü'gés forgás, hanem fönt a i u urpaiota emeteten is. Keen szánra hoztak a diszket, repkénytket és az illatos fenyőiombokat. S orgos, far. oh í.áttan derék k’ zek hángyaszorgaionmai taitak mát jóc>öre a munkához és a diaks orga'om meg is la s<ctt Gödör K J mos főgimná ziumi tanar ieivu S2tnn olyan uiéstsen díszítenek fel a diákok a nagytermet, hogy ahhoz haton.ói igazan keveset lauui k Komáromban A nagy leiem mennyezete ízléses díszei között elhelyezett vi lány igék pazar vi'ágiása mellett pon pás*n hatotta f I, a szír pad és a cigány- és zongora p h >ly ftnyőgaj diszi ebe. Mintha igazi fenyő eidöbtn jartur.k volna es az ti u ziót c au emelte a rengeteg fenyőágból ktaradó kellemes fenyőcidö inat A szorgalmas diakkezek azonban nemcsak a nagytermet díszítenék fel szépen, ízlés esen, hanem a kul U'pi oia főbejártának tilalmas vaskapuját rep kénnyel díszítették fel, amely már a belépőnél kellemesen hatolt az érkezőre Feldíszítették még a földszinti és emeleti előcsarnokot, a kpcsőházat is, ami csak emelte a hatást. Hat órát or már jöttek a kipirult arcú, boldog tárcosnök és láncosok, a gyermekeik örömének, boldogságának örülő szülők, rokonok, ismerősök ktséretéb n A pénztárnál Csapó Antal bencés főfeimnaziumi tan r kedves előzékenységgel osztotta a j?gyeket több diák segítségével és jegyezték a szépen érkező fdüifizetők nevdt s az »dőlt összegeket. A szép, hangulatos nsgyfererrben hamarosan kezde<ét vette a tánc. Sietni kellett, mert a bál vígét 11 órára je Iezte a meghívó. A terem gyorsan meglelt boldog fiatalsággal és felnő ékkel. Megjelent az egész főgimnáiiumí tanári kár Gidró Bonifác főgimnáziumi igazgatóval az él n. O t volt városunk és a vidék színe-java, a társadalmi osztályos mind képviselva va.taS. > 'Solti srzebb éft számosább kőzöns get még nem látott a km m palota nag; terme. A nagyszáma közönség igazán órák ho sszén át gyönyörködött a diákság végtelen kedvese mulatságán, amelyet beragyogott valami léirhitadan melegsag, a boldog gyermek és a gyermekeik boldogságának örülő szülők rokonok, bm?sősok arcáról, szeméből olyan boldogság, melegbég áradt, sugárzott ki amely a legblazirtabb lélek jégpáncélját is htmartfean fiilo v-sztoiti és mind nki együtt örült az ö ülőkké)!. ö v ndetes jeienseg volt, amit ölömmel szögezünk le, hogy az idd diákbál igazán v« diakok bálja volt es csat* elvétve láttunk felnőtteket is táncolni. És ez a helyes i A felnőtteknek a sok bálon kívül minden este v h alkalmuk tanco ni, hiszen ma már a kávéhtzakhan mieden ifsie, ej jel épugy táncolnak, mint a ha te me ben;-A n gyónnak van erre elég módú», heyec tehát, tto;y eit a diák Dali n egll g«iak aíttiáko^rt-w Hagy az idén nem f v I - cserk 'szhüífe, u hit nem voliak cseraészmamák se, akiket a figyel i es ifjúság az előző diákbálokon vis.onzdbui jót megforgatott a bálterembe, de ezzel egyszersmind nem egyszer kiszorították a diákságot a láncosok sorából. Az ujiiás tehát itt is éreztette jótékony hatását. S inte jól esett a szemnek a szépen, az üled lmesen, kedvesen és szabályosan tár.coió fiatalságban gyönyörködni. A mai báltermen túlhajtott s a jó iziés és a morál törvényeibe nem egysier bele ütköző táncai u án szinte felvidult a lelkünk a szolid és iiiedelints tánc láttára. Majd kezdetét vetfe a nővábsz, a köti ion tát c Kotilion! A nagyanyáink és nagyapáink százszor emlegetett, de ma m *r jórészt e feledett lánca, a Miliőn tánc, mennyi kedves emléket támasztón az öregebb szülők lelkében. Pttu ó, bájos leánykák egyenkint tüntetik ki fárctakéréksel és egy szrp, ízléses kotilion kitűzésével a hü.éges lovagjaikat, táncosaikat. Némeyik lov g meite tele van feotiiicnokkal. Ezeket az éidemrendeket ártatlan, feh.r lelkű leánykák a megitieíödes ői remegő kezei tüzűk a hős lovag mellété ahoi már nem egyszer a parányi kis kéz közeledtére hevesebben dobo« fel a lovog s ive, ahol a legszebb, a 1 gusz ább érzelmi k e yi«e, a diákszertlem ke-d mar fészket rakni. Diakszereiem! Vin e a föd n olyan toli, amely ezt a v gtefen ktdves, ba os és árt tlan érzést le tudná unt? Tóári ntm i* szerelem még ez a me^nivezhe etieu es eitímzhe ellen énés, am ly n ég a t űse öng kotba is elkü.di me eg, ragyogó sugarait. Vegreen kedves jt h n bk j ószédnak !e az egeremben is. R-gyognak a bul dogség ói a kis duk arcok, ho^y az éie ben meglehették az első önálló lépest, leülhetnek a vendéglő asztalához, ott rendelhetnek, vgan kocimhatnakés még a cigánn ai is eihuzaibstját a krd.es c tát c st,ő kedvenc nótáját I Van-e er net nrgyubb bo dogsága a iű áradó diákszivnek. A nagy bodogságban gyorsan telnek a percek, az ó>ák. H marosan elérkezett a 11 óra, de a rendezőség már ott tartogatta a zsebében a kedves meglepetést, hogy a mulatságot éjfélig meghosszabbiják. Leírhatatlan öröm tört ki erre a hírre. A ko ilionos dobozok, amelyeket a mamák őriztek, uj a előkerültek é$ még sok-sok ko iiion talált boldog gardát a bájos táncosnők kedves előzékenységéből. Szép volt, kedves volt, mint fgy mesebeli tiszta, fehér álom, tele ked’frc s táncosnőkkel és kotilionos táncosokká! és mintha ez a végtelen kedves nag^op régi dunámu i népdal lett volna ráírva ezekre a kotiiionokra: S’.iv kü di szivnek szívesen, ' j Szíva szívtől kepjáS2ivhől kedvaseri Há nem k pja szív a szivjől 1 j Mint a Hörtöbágyon. Kiáltam kéue. m|ni Hofíph|gyoa Kiált a csikós, tereli a.,, mélyít. Paiiantaai nagyot karikás oktora§^ \ Hogy lenne itt nálunk is egy^e^^r-S' karikás ostorra! mi álljunk kirrjdntya, S vigyázzuk a ménest, hangos t^i szóval. tiltaí i jó néni ősei táltos p^f Vissza riasztanánk az elbpo I jfaénétíí í S.szágudmánlf ostort próbáivá. Futó szelek siárnyán szefes tönasággn. Marek, Aidái ___ . ti «I tMíe. A kijuiáromuSiafftra nem kis híressége a kőszüz varosanat* és igazán c->odukozunk azon^orhugy nem laláiko o t még eietmes: imp t^z- i szárió, aki a kü fö dbiligyeiiBéltuflgyes reklámmal felhívna^hogy/-.aót tafciio — Mtt^k U ítzrík Alrik# i^_ csak tessék Komáromba jöani, ims t^áluak < Szahara sivatagoddá! qamkaav taiöa Mmtöbsze pár tevét és nehány; Jpghijs* öreg oroszlánt kellene; leszerződtérni és akkor készet? van •« kpmárá)mi Szah trasivatag. Kellő homokról,^ jállandó Számum szélről maga szet házilag gondoskodik, d. » Normális időben csak a Kosßuth-, Klapka-, Kótház- és Sféna.téc^.muii'ji az afrikai Szahara képét. Ha szonban nagyobb szél fuj, akkor a N.rdpi-hCátot te egészen a Pthegőig miaden n ca Szaharábdit játszik és a fölkarolt por, homok és piszok, szemét, szenaK^m egyszer lehetetlenné teszi a járásvkeMst. Ahol feneketlen a homok» ott -,fnhetetten az emberi tudomány 1 ben. Ahol csak az u:cát v takajja^ (Ott sercny ucsstprőink szépen As^gfpprik a homokot és kisebb, nagyobb kupacokba, ra-asokba söprik., rt bt Ezek az ugynevezitti- tartdléb)^ sivatagoktliiuvimiortUíí Ugyanis más várubokb fl X»eStíF a homokkupiCOKat hamarosan e lk>ar#özza a város Ko ráromoart azonban HÖftzu ideig ott tetpcszkedríek ézetd ai' lí^ian, R szint uincs eiegétidó* k0císf,dd¥á#fcint elfeledkeznek róla é# a^ ‘le^kóíéfébbt 8/tl ohim, amire'Ugyancsak1 riéírtF^eil sokáig v*rni, újra t>4e(fu|jk ! á ‘’fiólhbk- és p) kúp cokát, hog^ tegyijn ^ndtSöpörni a szeg ríy U CabeprŐkrieit/ E t mvez ük a* v őftmaááiM am komáromi1 'kírfór^iitt iŐNtüfyétíW. Aztán utPa- ŐAWk!'‘*1 Atri. újra szé hotdja iLizéi és az igy r^rt öföliké, mint ez dibit' dó^orítr brdtíl^i^jS ' Nagyoíi csödajkó'airk, hogy «jrci* seprőknek néni adják ki áz uta^itást, hugy ezéket a homok-. ' pbHr^Äfkat jól öntözzék meg, hogy adefid ' ne fújja él rítegint a szél, ámfg'OSfosi kocsi érte jön és clVrk; ^u:,‘,rt8 nom(>vé 1 sUvviőv lötliö,^ ,"i"v ihiOiil •corpiö. viiTín Igaz sa ívvel redvesen, Kfüdje vissza szív a szívnek Tiszta szívből szívesen. i ivr.TOH a aímoh h:jv-> ct, tn.i iWK'Jl ItOlÖYÍV KKttM iu>t r ,||| (,V aí'-mt/l .»íjytffl .llittsá ,Itt,lí v fibrnd lJov itroj dmoíkmoX hbt)s*r l:>vvó tftq h IIm| (htmKflá <t ynffliív hiálilS eí miiidenkihék; jlőt"ftiári. H ,hf"* •>v A .tcj'l’lRVf'',» traí iRiq'sf sq < Egészséged érdeke hogy vedd JÄfAhÖ^s,‘,4rt >f,q «'.-ff?, I110»' iböitl tbié pénzedért valódit szerezi l » ,£l i .mtísnoi ignim ! ialö*«yj)al fl A lOissfej ;i'l V u-.'tt triímA .»fiái ,K ifutd i tit.U ttltri'f?»tn,.*5l sí -sj-irtuM n tjtiM Is ;« ri ul.V:frnt »;* n n a ytanri hxnfcxa atkqtfuKj A züntitttyf t^titayj ■■ ;; it í>, ■ •• •(,!■ v í'-«it !í.»,az«i u •• írd .vötjö.itov W-'-it ai r,a«n r.i fai ti ,í«rnivart'! tó uoföböifnal . oirtó jrn ttgotq tba*|rii$fl A .tóm nt■ t! Jtrbjmtllj Jó q I: vóio-illfiR Yíir.n Sölq'»'.*s* jís-jííllA if.ví j;i‘)l án08t9ri‘»t tó rlrvtl (l-tmfi .n tifabtó ttttái» xi ^j^^'íáDjt<ns «íi^ifefljotfsíxd í|íj
