Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-19 / 22. szám

i. tided Komáromi Lapok 1927. Marrrtv 19. II Komárom ellenségei egyben ellenségei a magyarságnak, mind nt elkövetek és e'kövehiek, hagy Komiromo, eat a szinmagyar várost a f;!u nívóján sü'yesszék A tervük jő rés/t sikerűit is. Megszüntették Komá­romot mini megy i kö pontot, a hív i ta ok, közintézmények egész sorozatát el viitékinnét.a kispós?átbeszüntették, stb. Azt lehet mond mi, hogy a vis..zafejtesz tísi f jlyam it, ellenségeink nagy örö mére, már be is fejeződött A m‘g meglévő tői vény szék feje fű­lött is ott lóg a D.moklesz kardja Az elvitelét szintén piogramba vették. A munkások százainak kenyeret nyújtó komáromi dohánygyárat is el akarják v nni, sőt a hajógyár se tetszik egyeseknek és már forgalomba ho lak azt a h rí, hogy ezt is elviszik in­nét. Ez mig egyelőbe csak mese, da a <n;«i meglepess el teli vi'ágbin a mezből könnyen lehet valóság. Ili Komárom élhetetlensége és más városok előre törése. Komárom bajának, ru'yos helyzeté­nek egyik fiola, hogy Komárom veze­tésében nine* meg a cátudatos előre­látás A vá os fö/gyüiése leg öbbször a po'gári és a kommunista, s/.oc dem. p rtok kö ö li kütdilem képét mulatja. A küzde'em hevéb n aztán elfelejtik, nem vészi t észre, hogy Komárom min­­d nnap egy intéz nénnyel szegényebb. A város veze ését in»éő két tényező a polgári és a munfcás blokk közölt nem su I á takíercmíeni közös érintkezési ponok t, amely azt mondaná: — Fjgju ik össze és mentsük meg, ami még megmen he’ő! Amig Érsekújvár állandóan mozog, agítái a komáromi törvényszéknek Ér sekuj várra való áthelyezése érdekében, sőt még Léva város is megmo:dut a komáromi törvény zékárt, kérdem, hogy ezen mozgalomn k ellensúlyoz sára ná lünk törtrní-e valami lép s, akció? Ugy-e nem? Mi csak siránkozni tudunk az elvesz­tett felett de a még meglevő megtar­tása érd kében nem teszünk semmit Amig Komáromban összetett kéz-el várják hogy lesz, ami lesz, addig É> sekuj záron irigylésre méltó egiíácó folyik a v5ros fejlesztése érdehéb;n. Kezünkbe került 8z érsekujv ri f ;j­­lesdési program erre az esztendőre Lás uk egy kicsit és tanuljunk tőlük, ébredjünk fel álmodozásunkból, mert az érseku’vári program minket is érint, egészen az eleven húsúnkba vág. Érseku váron hamarosan felépül a szalámigyár. Eőrehdadoit állapotban van ez ersekujvári cukorgyár ügye. M g ebben az évben eiakarjax kezdeni a Komáromból áiheiyezendő törvényszék­nek a palotáját, valamim az u.;yanc*ak a Komáromból odaviendő munkdsbizto sitó épü;e ét. A váró■> autó ön özőkocsit vesz és a ji-dikat aszfaltozza Mennyi sz p és nekünk fájd almos terv egy rakáson. U aim! Varos vezetői I A város ke­reskedői, iparosai, pénzintézetei fogja­tok össze, amig nem késő. Mentsetek meg, ami megmenthető és f jlesszétek, ht még lehet Komáromot. A rép termelők hányszor tartanak Komáromban gyű ásefcet. Azon is törik a fejüket, hogy maguk létesítsenek cu korgyárat. Hat mozdujon meg Komá rom L4pjen érimkeze»be a tervezőkkel. Éf*i senek Komárumbm cukorgyárat. L’h:t e Komáromnál ideaiisabb terv cu orgyár alapi'ására ? Pozsony, Guta, Étsekujvár felől ide ágaznak a vasutak A Duna, a Vág, V giu iá, Nyitra, Z itva részben nagy vizr, részben kisebb vuijármüvek szávi­tására alkalmas A Vígon N/itián tuta jón, talpon, dereglyén, a Zsitván c*ón i­­sokkal ingyen virtu at lalái a répa­termelő M'.ga a vid:k bőven termő vidék, ahol a cukorréps bőséges n terem I yen alkalmas neyet kévé ét talál a cukorgyárat alapiianí akaró érd ikehség. És ezen kívül v ,n még igen sok gyár, amely alkalm s helyet találna Komáromban Fogjon ös :?e Komárom összes lakos­sága, hiszen Komárom e’őíeh^l dasa, fejlesztése még az idetelepede t c^sh s/lcv k iparos, kereskedő és pénzvi­lágok is érd ke, tehát mondhatju'r, hogy fogjon össze egész Kom író n, hogy munkát, kenyerei, forgalmat adó gyár, gy ír elep létesüiön itt is és ne csak É sekujváron. É* ne engedjü hogy a még itt levő intézményeket, köz­hivatalokat elvigyék innét. Mozdu’jon meg már Komárom, amed nem késő. Scorpió. dig A gázvilágítás fontos problémája. Ha a gázvezeték vascsövei megrozsd sódnak, sok szerencsét­lenség f ordulh it elő. — Siját tudósítónktól. — Komárom, — feb. 18 Huszonhét esztend je van Komá romban gázvilígítás és elmondhatjuk, hogy a gázzá! igen kevés szerencsét­lenség történt. A legnagyobb baleset ez alatt a 27 esztendő alatt a tolnai utcai g temérgezés volt, amelyet megakadályozni senkinek sem á ‘ott módjában, mert a gáz nem ve­zetéken keresztül jutott a lakásba, hanem a főidből szivárgott fel a pad ó résein keresztül a lakásba és ott csak­nem halálos szerencsétlenséget idézett elő. A gázömlést a szerelők gondatlan­sága idézhette elő, akik az utcai gáz­­lámpát j vitva, a vezetékig leástak és a javítást elvégezve, nem figyelték meg, hogy a gáz nem szivárog e a c öböl és a tömítések légmentesen záródnak-e a vezetéken. Ha ez nem történt meg a kellő gondossággal, a gázömlés a földön keresztül zavartalanul keres magának utat a föld szinére és mivel most a földnek a felső rétege meg van fagyva, arra vett utat, ahol az a hő következ­tében nem tudott megfagyni a kályhával fütött szoba padlója alá hatolt a gáz é , a szobába áradt. Ez az egész éjjelen á tarthatott, mert a szobában lakók már reggelre elvesztették az eszméletüket és mérgezésben szenvedtek, felkelni és a szabad levegőt a szobába beeres; leni nem voltak képesek. A mérgezés annál könnyebben beáll­­h:\tott, mivel a földön keresztül illanó góz jellegzetes kellemetlen szagát is elveszti. Tehát senki sem veszi észre, Hogy milyen veszedelem fenyegeti. Most már előállhat az a kérdés, hogy a gázvezeték teljes bi tonságoí nyújthat e nekünk az iránt, hogy a csövek nem rozsdásodtak e el ? N gyobb városok­ban, ahol a közvilágítást gázfénnysl oldják meg, gyakran ellenőrük a cső veket olyan módon, hogy hosszabb vascsövet vernek le a vezetékek köze­lébe és figyelik, hogy a csövön ke­resztül nem tör e elő a világitó gáz, amelyet igy könnyen fel tudnak ismerni. Kívánatos volna, ha a város veze­tőcége a gázvezetékeket beható vizs­gálat alá venné és azokat a város több pontján megvizsgáltatná a közönség megnyugtatása céljából. iPfKIStKA RAM Ell£N! L'SH Lerakat Komáromban: Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszeriára. Kubányi Testvérek és JRiszdorfer Károly drogériában. Gazda-u 35|a azá nu ELADÓ. ház Éjszakai betörő járt Barta bajos d\ ugyuéd irodájában. — A betörő egy aranyláncot és revolvert lopott el összegen 850 K értékben — S ját tu lósitónktól. — február 18 án. Míra virradó éjjel ismeretien tettes áixu ccsai kinyitotta a D rtk u ct 5. %i. ház fold zimjen Barta L*jós űr. ügyvéd irodahelyiségének ajtajai és betörést kisOre t meg. A betörő, aki u^yiá s ik kezdő volt a „mesterségében", feltörte az íróasztal há om fíókjit és fe’ ű t * az aktákat, magihoz vette a fiókokban talált E‘furti német gyátmányu 225 korona értékű uj revolvert és egy férfi aranyláncot négylevetü lóherére emlékeztető midaillonnal am ilynek ér­téke 600 K A b.:törő a zárnák meg­rongálásán ki/ül mrs kót t nem tetU Az ellopott t .rgyak értéke összesen 650 koronát tesz ki. A*, irodabn íev5 vaskasszának a feltörését a tettes nem kísérelte meg, amelyben 2150 korma volt Mi 'den cse re a betörést c a’< egy sze néfy követle el, mert h i ketten lettek volna, Ujy a vaskasszát magukkal tudták volna vinni, A betörést reggel vette észre Barta Lajos d^., mikor sz kódjába ment, ami után azonnal értesítette a rendőr­séget A rendő ség a nyomozást róg­­íön megindította s vaiösdnüleg hítna­­rostn el fogják a tett *6». A kár biz'o sitás révén megtérül. Megismétlődött a hercegoriiiai földrengés és újabb földrengés várható a Karszt Hegységben. A here govinai és dalmáciai borzal­mas fö drengés, amelyről lapunk leg utóbbi számában beszámoltunk, február 17 ra megismét ődött A kalQ-ztrófi helyén két heves földlökés volt érezhető aminek következtében ism t házak dőltek romba A lakosságon megint nagy pánik vett erőt és azonnal a szabadna menekültek, ahol a dermesztő hideg ellenére állandóan olt tartózkodnak. A belgrádi földrengésjelző állomás műszereinek feljegyzései alapján a ka­tasztrófát a földieteg felszínén k eltoló d isa idézte elő. Az Adria fenéki három hala lm is hegylánc elvesztette egyen­súlyát, aminek következtében a Karszt hegyvidéki stuktur íja hirtelen m gvdl. tozott. Mivel a föld felszínén még most sem állott helyre az egyensúly, a Koszt­ban újabb földrengésekre számítanak. A földrengés következtében több pa ak eliünt a fö d mélyében. A belgrádi lapok a beérkezett jel intések szerint a kárt eddig körű belül 8 mint írd d n lrra becsülik, a katasztrófa áldozatait azon ban megközelítően se tudták eddig meg­állapítani. Zarándy A. G^spír özvegye és fia nyomorban — Mi rt nem küldőit Ferenc József koszorút Kossuth ravatal ra. Minden újságot olvasó e nb-r íudji, hogy ki volt Z ríndy A. G sp r. E ó­­ször akkor vonti magára a figyelmet, amikor Ko.-tsu h L’jo meghalt és egy ríp raíot boc áíott ki ezzel a c' nmcl Miért nem küldöd /. Ferenc József koszorút Kossuth Lajos rovat a'át a ? E röpirat nagy port vert fd és a független magyar érzésű polgárok szi vét u ;yar,c ak mc gdobogUíia, mert olyan nyilán még nem mond ák m^g az igazságok.ít M g/arországon ural­kodónak. S e’css Adó ján, a budavári H :n'zi­­szobor fö robban.ója akkor indítóit egy lapot „O /ásd“ cím ael. Ebben is le­közölték a fenti röp rátok Természeten mind a kettői elkobozták és a szerző jét Z ríndy A. G spárt az esküdtszék elé ál itotíák Az esküd szék azonban B c-nek és azaulb u oknak rettenetes szivfajda!,má­ra Z^rándy A. Gásp rt f .1 mentette, ami nagy örömet kelte,t egész M gyarorszá­­gon.Z trándy Tíiu1 ns'eini St feziusAntal, n met birodalmi gróf, hu zárkapitány és Glrg.y Auguszta fia, bár német alyá tói származott, a legsovi tisztább ma gyár leit, aki főíeváltárosi oklevelet szerzett és több genealógiai muni-át irt (ívpád vére a H h mlohe családban, S emere Miklós, Huba vére és S emere ; sib.) Igen sok cikket irt a napi és hetf lapokban. Külföldön is sokat u azott. Esyik geneológiai műnk ja francia nyelven is megjelent. A magyar és a kü földi lapoknak kedvelt és keresett mu xatársa volt. Meghalt 1911 ben suj. 24 an G.ram­­kövesden h.rielcn 51 eves korában. A nev:s újságíró és gmeo'ógu?, a sovinist *. magyar ha/tta osa 16 év -.ett el és mit o! vá m ik erről a családról most? A Par ányban megjelenő DJszIo­­venszkói Magyar Lapokban oiv issük est a so mór u hí rí: — K:t vesrendö életre kell f Ihiv nunk a hatóságok figy rímét. Zv rándy A. G spárné, a valami, or neves történeiró özvegye, aki egyébként valóságos embergyülölŐ módjrrrt bczárkóíotí garainxövesdi házába — 15 éves fiávál együ t a kg oagyobb nyomorb m él es úgy­szólván az éhhaláinak néz elébe. S^gitségire, humánus intézkedésre van itt szükség, hogy két veszendő éle'ei míg idejében meg lehesssn menteni. N :mes szivek 1 Mozduljatok meg és segi satek e kát veszendő leiken, egy magyar iró, történész özvegyén és átv Jón. Aprimási birtokokból állami birtokokat csinálnak Az állam ingyén jut hozzá. — Ebből fizetik ki a hercegprímás követelését i*? Az egyh zi javak központi ig azgatósága 8 év óta nem számolt el a lefoglalt birtokok sok milliós jövedelméről, — S ját tudósítónktól. — Komárom, — febtu-r 19. A komáromi járásbíróságot és a tör­vényszéket sokmil iós ügy foglalkoz­tatja: a volt hercí*gprioiási birtokok ügye. E-ek a birtokok Komárom köze­lében Guta és Keszeg falva községek határaiban terülnék el és terjedelmük körülbelül 9000 kataszteri holdat tesz ki. A birtokok már évek ó a az egy­házi jav;k kezeíőiégének a felügyelete alatt állanak és azokat Gu'án a C<ánki párt tagjainak mint föidbériő szövet­kezetnek adták bérbe, a keszegfalvai birtokokat pedig cseh és morva bérlők Ivet'* ki a birtokok iga 6 Most az egyházi javak kö ponti igaz­gatósága az állami földhivatal megkere­sésére megindította az eljárást a komá­romi járásbíróságon a birtokoknak ál­lami kezekbe való átírása iránt. A her­­círgprimási birtokok, melyeknek a túl ­nyomó része a régi Komárommegye két járásában feküsznek, vagyondézs­­mával tartoznak az államnak es ennek fejében a gú ai és keszegfaivai birtokok rt az állam a saját tulajdonába venné át. A birtok értéke 4 és féi millió koronát tesz ki,

Next

/
Thumbnails
Contents