Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-19 / 22. szám

82. «r*. fi ni NejfyvemiyoloadlW évfolyam, Nüombat, POLITIKAI-LAP. 1227. február 12. í , * • $ üff* SDfilisetéai ár caefaulovák értékben: lelfben é» vidékre postai «rétküldéssel: HgésB érre 80 8, félévre 40 K, negyedévre 20 K - Sölföldön 150 Ki. Igyti árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SserkesstSséf és kiadóhivatal: Nádor.«. Iá, Megjelenik heteakint háromsaor i kedden, csütörtökön és szombaton. P0L1TIK£1h SZEMLE Kidolgozták a kongruatörvény végrehajtási ren­deletét. — Küszöbön Szovjetoroszo. szag elis­merése. — Szlovenszkónak két önkormányzati alakulatra van szüksége: a községekre és a megyékre. — Véget ér Magyarország katonai ellenőrzése. — Mas politikai hírek. Komárom, — febr. 18 A kongnia lörvény végrehíj»«»! ren­deleté. Az iskolaüiyi mii iszteiium ki dlgozla a kongiuatöivény végrthdjtási rerdcleiét. A rerdelet a napokban tar­tandó miniszterhözi tanácskozásnak fog ja anyagát képezni, amelyet minden részletében tárgyalni fognak. Ezzel a végrehaj'ási rendelettel az egyházi kon­gnia a dotációk és szubvenciók eddigi felosztásöl beszüntetik é-s két kategóriába osztják, u. m. a kongruailietekek és dotációk osztályára. A dotációkat az illető vallás tagjainak kongrusrésze arányában fizetik ki. Úgy tervezik, hogy a kongiuaelosztcSt az eg házi hatósa gok fogják teljesíteni. Rémé hető. hogy a fortgtuarer,delet már március hó eltő n?pj<dn megjelenik, bt Írjuk meg, hogy a szlovenszkói római katholh us és gö­­rögka holikus püspöki kar a szloven­­szkói papság jogos panaszainak orvos­lása érdekeben elhatározta, hogy az összes polgári pártokat fölkéri a kon £rua törvény sürgős revíziójára irányuló kívánság fölkarolására. SzovjetoroszorezáG elismerése. Az agrárpárti Role c. lap jól értesült for rastól közli, hogy Szovjeioroszország­­nak Csehszlovákia által való elismerése küszöbön van. A közeli hetekben mar megtörténik a moszkvai szovjet kor mány de jure elismerése, amit az a körülmény is igazol, hogy a kü ügy minisztérium már megkezdte a diplo­máciai Ossz kötetésre vonatkozó mun­kálatok előkészítését. Már annyira meg érett a dolog, hogy intézkedések tör téntek a diplomáciai állások betölté­sére nézve is. Szovjeioroszors/ágnak elismerését több csth kp megerősíti, igy a „Právo Lidu“, a szocá'demok ráták lapja azt írja, hogy a hír meg Jelel a valóságnak és reméli a lap, hogy a kormányban nem fognak Szov­­jetoroszország elismerése ellen komoly akadályok fölmerülni. A nemzeti de mokraták lapja viszont azt Írja, hogy a párt a leghatározottabban és a leg végsőkig állást foglal a bolsevista zsar­nokságnak jogérvenyes orosz kormány­ként va ő elismerése ellen. A szlovák nemzeti párt Sriovenszké önkormanyzataert. A szlovák nemzeti párt végrehajtó bizottsága deklarációt tesz közzé, amelyben a polgári pártok kormányának fentartását tartja szüksé gesnek és helyesnek tarja, hogy a szlovák néppárt kormány bale pásével .lehetővé tette ezt. A nemzeti párt el­várja a néppárttól, hogy közre fog működni a terhek csökkentésében, az általános takarékosságban, az anyagi jólétnek különösen Szlovenszkóban való emelésében s a túlzott szocialista jel­szavak hatása alatt történt szélsőséges intézkedések lefaragásában. A nemzeti szlovák párt programja volt mindig Szloverszkó nemzeti, kulturális és gaz­dasági autonómiájának fokozatos meg­valósítása. Mivel a szlovák néppárt a kormánybalépésevel a szlovák nemzeti párt t»k ikijat tette magáévá, figyelem­­mtl fogják kísérni a néppártot s ha netalán megtántotodnék és elhajolna a pittsbourghi szerződés biztosította auto­nómiától, kövességüknek fogják tar­tani, hogy a szlovák néppárttal harcba lépjenek. A párt véguh jtó bizottsága helyeseli azt a tervet, hogy az uj koa­líció egy olyan szerv létesítését vette tervbe, amely Szloventz^ót, mini külön és egységes alakulatot képviselni és igazgatni fogja. Ez volt a törekvése minden bee ülefes Silováknak kezdet­től fogva. Végül hangsúlyozza a párt, hogy Szlovenszkónak két önkormány­zati alakulatra van szük»ége: a köz­ségekre és a megyékre. Ha a Motván tűi a megyéket nem lehet megalakítani, akkor nem kell erőltetni a közigazgatás uniftkációjáf. MdQszüntehk Magyarorezag katonsl ell«i őrzését, Többször írtak már a kül­földi lapok is arról, hogy Magyaror­szágnak katonai ellenőrzését megszün­tetik. Ez a terv kétségen kívül Német­ország katonai ellenőrzésének megszün­tetése után vált aktuálissá és az ellen­őrzés megszüntetéséhez a különböző irányú lapok különböző következteté­seket füzteK. Az ügy a legutóbbi pá­risi hírek szerint Magyarországra nézve kedvezően ál), a nagykövetek tanácsa foglalkozik az ellenőrzés mogszüntetá­­sével, amely már több ízben megálla­pította, hogy Magyarországot teljesen ttf. gyverezték és hogy Magyarország lojálisán eleget tett a békeszerződésben vállait kötelezettségének. E megállapí­tások alapján tehát biztosra vehető, hogy a katonai ellenőrzést akképen fogják megszüntetni, hogy nem külön aniantbizouság fogja végezni az ellen őrzést, hanem a békeszerződések értel­mében az ellenőrzés a népszövetségre Száll. „Nincs más választás." Nineties volt kü ügyminiszter nyilatkozó t a párisi Matin belgrádi munkatársának a poli­tikai kérdésekről és a töooi között ki jelentette, hogy lehetségesnek véli egy gazdasági és politikai szerződés meg kötését Magyarországgal. M g vagyok győződve, — mondotta Nincsics — hogy végül is eljutunk oda, hogy meg­értessük magunkat a magyarokkal, mert hiszen nincs más választás Majd a további beszélgetés folyamán kitért Mussolininak arra a nyilatkozatára, hogy sokan azt hiszik, hogy a legtöbb kis államnak el kell tűnnie egy század múlva. Nir.csics ezzel szemben azon a véleményen van, hogy ha a kis álla­mok — érdekeiket megértve és jól föl­fogva — közelednek egymáshoz, akkor bizonyára nem fognak eltűnni. A közigazgatás reformja. Komárom, —- február 18. A néppárt újságjai és politikuai lelkendezve újságolták, mikor be­léplek a kormányba: lesz suio­­nomiánk, országgyűlésünk, orszá­gos elnökünk, aki a nyolcadik fi­zetési osztályig bezárólag nevez­heti ki Szlovenszkó tisztviselőit. Azóta az öröm már nem o yan hangos és egészen c-endes Jelt, mióta a közigazgatási reform ren­delkezése ismeretesekké lett. k. Nincs is olyan nagy ok az örömre, mint a rózsahegyi ujjongás akarta magával ragadni a közvéleményt, ez a kő/iga^gatási reform még a aagymegyékhez viszonyítva is ha­tározott visszafejlődés és egy dolog egészen bizonyos: Prága megpuhi­­tolta a szlovák kurucokat, akik az autonómiától megrutamodtak a miniszter tárcák irányában. A közigazgatási önkormányzat akkor felel meg leginkább a de­mokrácia követelményeinek, ha abban a nép akarata fokozott mér­tékben érvényesü1. Ha ez az akarat a központi hatalom részé­ről korlátozásokat szenved, akkor önkormányzat ereje egyre gyengülés és árnyékává vá ik ön­magának. A köztársaság kormányai A közigazgatás terén minden év­ben több és több területet hódítot­tak el a népakarat elől és egyre szőkébb lelt a hatásköre minden közigazgatási fokozatnak. A köz aégi választások ugyan az általá­nos választói jog alapján mennek végbe, ahol a politikai pártok kül­dik be képviselőiket a köz-égek, járások és a megyék képvi>előtes­­tületeibe, ahol azonban a politikai klotür révén nem szabad véle­ményt nyiivánitaniok országos kérdésekben, tesszük fel a mostani közigazgatási reformról sem, mert azt politikumnak minősitik. A községeknek nincsen hatás­körük még a saját anyagi ügyeik ben sem, mert ha kedve tartja az állami jegyzőnek, vétót jelent be a község határozatai ellen és azt nem lehet végrehajtani. A járási hivataloknak a községek költség­vetésein és számadásain kívül semmi hatáskörük sincsen. A megyei képviselőtestületben pedig «tt ültek a kormány bizalmi em­berei, akik nem engedték az egész­séges közigazgatási közszellem ki­alakulását és a mameiuk módszer szerint a kormánynak kedvezd határozatok meghozása körül buz­­gálkodtak. Az uj reform szerint a járások hatásköre valamivel kibővül, mert ré megyék teendői közül is átvesz néhányat és bizonyos ügyekben végérvényes határozatokat hozhat. Az országos képviselőtestület, me­lyet a naiv vagy a ravaszul ki­számított lelkesedés országgyűlés­nek nevez, csak olyan ország­­gyűlés lesz, amelyet az országos elnök vagy a beíögymtniszttr bár­mikor szétkergethet. Egy harm ár­részében ez is kinevezettekhől fog állam, vagyis ott leszünk, ahol eddig voltunk, a kormány az ér­dekképviseletekből fogja kiválogátn* a neki megfelelő egyéniségeket és ezek fogják a szavazati joggal fél­ruházott tisztviselőkkel együtt a választottak akaratát meghiúsítani, ha az a kormánynak nem volna ínyére. Az uj reform a tisztviselői ha­táskört hallatlan és eddig nem sejtett mértékben fogja kiszélesí­teni. Egy járási főnök valóságos főispám ügykörrel lesz felruházva és ha ez, ami igen valószínű, politikai érdemek alapján lesz ki­nevezve, akkor a pártatlan köz­igazgatásnak régen befellegzett. Mi meg vagyunk arról győződve, hogy az egész reformból pártkérdést fog­nak csinálni és a néppárt hatalmi mámorát fogja ebben kitombolni, pedig mihelyt a közigazgatás ha­talmi érdekeket szolgál és nem pártatlan, akkor nem is megbíz­ható a közérdek szempontjából. Igen gyanús dolog az is, hogy a belügyminiszternek óriási jog­kört biztosit a törvényjavaslat az országos igazgatással szemben. El­tekintve az érintett feloszlatási jog­tól, a miniszter tetszésére szán­dékozik bízni a közigazgatási já­rások megállapítását is és itt csak egyes direktívák vannak meg­szabva, amelyek a minisztert egyáltalán nem kötelezik annak figyelembevételére, mert a minisz­ter szabadon mérlegel. Hogy ilyen módon a nyelvtörvény kijátszására százfele mód is nyílik, azon ne csodálkozzunk. A nyelvtörvényt kijátszotta a kormány a bírósági járások ^kerekítésével és a köz­ségek ide-oda csatolásával; de ez csak kedélyes mulatság ahoz ké­pest, amit a belügyminiszter vé­gezhet a község, knek egyik poli­tikai járásból a másikhoz való át­csatolásával, mindezt természetesen rendeleti utón. Már ezekből a vonásokból is megállapíthatjuk, hogy a reform óriási visszaesést mutat a mai vi­szonyokhoz képest is. Hogy Svehla a kigyóbüvö ö megbűvölte a nép­pártot, az kétségtelen. Az is lát­ható, hogy a kormány mereven ragaszkodik a javaslat keresztül­­hajszolá'ához. Tehát egyáltalán nem lehet hozzá bizalmunk, mert ezt a javaslatot meg kellene előznie a milliós magyar kisebbséggel való kiegyezésnek és politikai békének, amelynek alapján az országos igazgatásban számarányának meg­felelő számú tisztviselővel kellene részt venni. Erről azonban még sző sincsen. A mgylelkü kormány ttüszin­­szkót is megakarja ilyen országos közigazgatással ajándékozni, ide a* kézzel lábbal tiltakozik ellene és követeli sutotton.iájáoak bevezeté­séi, amelyre a csehszlovák köztár­saságot a szignaUrius hatalmak kötelezték, amikor, mint önálló országrész, csatlakozott a resputr

Next

/
Thumbnails
Contents