Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-15 / 20. szám
-LI iw. mm is. Komäroim Lapok 3. oldal. Svájc aslyam ingnadrágok, batiezt fehérneműik, selyem és arany ezüst csipkék, selyem rojtok, fém és sirassz csattok, hajdiszek, koszorúk, fátylak, selyem sálok, Trama selyem harisnyák, legyezők, nyakgyöngyök, lárvák, „Charleston“ smoking és frakk ingek (végig gombolható), nyakkendő különlegességek, glacé kestytfk, selyem és seiyemflór sokaik stb., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrmeboákban, bőrritikUIőkben ás bőröndökben gazdag választék. Kivégezték a portugál lázadás vezérét. Tolago volt hadügyminisztert, a portugál lázadás egyik vezérét rögtönitélő eljárás mellett halálra Ítélték és azonnal agyonlőtték. Tolago felesége, aki mindent megtett, hogy férje számára kegyelmet eszközöljön ki, kivégzett férjének holtteste mellett agyonlőtte magát. 1857-1927. Komárom városának egy ismert polgára dőlt ki ismét körülünk Rózsa István, városi nyugalmazott adószámviteli főnök, főszáravevőhelyettes személyében. Rózsa István tipikus alakja volt a városi tisztviselő karnak és a maga szakmájában úgyszólván pótolhatatlan szerepet töltött be. Egész élétét az adóügykezeiéiben töltötte el és ebben olyan nagy gyakorlatra tett szert, hogy igen sok esetben az állami pénzügyi tisztviselők is az ő szakértelméhez fordultak útbaigazításért. f Rózsa István Komáromban született 1857-ben és iskoláit Komáromban, majd Pápán végezte. Édes apja, Rózsa Pál igen tekintélyes komáromi ácsmester volt, a várost törvényhatósági bizottságnak haláláig tagja volt és nagy tekintélynek örvendett Komáromban, ahol abban az időben, mikor még állandó hidak nem voltak, a dunai és vágdunai hidakat építette és javította, de mint építőmester ritka becsületességével nap népszerűségre tett szert. Rózsa István korán ügyvédi irodába került és Vörös Benőnek, a Komáromi Első Takarékpénztár hírneves ügyészénsk i ódájában működött rövid ideig, majd később a városhoz választottak BJ' g az akkor már hajlott korú Buday László városi adófőkönyv/ezeiő mellé. Hogy ki volt Buday László, arról már a ma élő nemzedék igen keveset tud. A városházán majdnem mindig az történt, amit Buday László akart, aki a régi görögkeleti családok egyik utó só mohikánja volt, Buday László oldalán ismerte meg a város akkor még igen egyszerű adózási viszonyait, de magukat az adózókat is olyannyira, hogy Komárom akkor mintegy ltOO házának minden lakóját ismédé és minden adózónak a házszámát kívülről tudta. Buday Lázszló halála után nem is volt kétséges, hogy örökét csak Rózsa István fogla ltatja el. Ebben a hivatalban azután három évtizedet meghaladó ideig működött sokszor igen nehéz körülmények között. Időközben a város számvitelét több ízben is szabályozták, főszámvevők jöttek és montek, de Rózsa István hivatalát nem kellett szabályozni, mert ott mindenkor példás rend uralkodott. A város adózó közönsége ismerte és bizott benne. Hihetetlen sok adóleirási kérvényt irt az adózók részére, melyet azután az állami pénzügyigazgatóság rendszerint kedvezően intézett el, mivei az adózási szabályokat, ezeknek egész labirintusát és minden csinját binját tövéról hegyéig ismerte és bizonytalan vagy kétséges ügyeket nem is vállalt. A közönség a városházán adóügyek ben csak Rózsa Istvánhoz fordult, aki mindig a legnagyobb nyugalommal adta meg a felvilágosításokat és ebbe a felek mindenkor meg is nyugodtak. így szolgálta a város közönségét évtizedekig híven és becsületesen, míg 1922. evban, amikor a város egész szervezetét a községi éleihez alakítottak át, Rózsa István is nyugaiombt vonult A városi pótadókat ettől kezdve nem Rózsa István vetette ki az ő végtelen pedantériájával és alaposságával, hanem idegen állami adóiisziviselők. Volt is utána zavar és tévédéi elég az adók körül, amiről sokat lehetne beszélni. A nyugalom éveiben, 1923 évtől kezdve az akkor alakú t Ház- és Telek tulajdonosok Egyesi! eténak lőtt a titkára It ebhen a tisztségeken a hozzá fordulókat szintén jó tanácsokkal látta el. A házbérvaliomások kitöltését szakszerűen elvégezte az egye-ület tagjainak és résztvett minden mozgalomban mely a háztulajdonost igaztalanul terhelő adóknak mérséklésére és törvé nyekket ésrendeletekbel való összhangba hozására irányult. Régebben betegeskedett, az asztma kínozta. Nyáron át és a kellemesebb tavaszi és őszi napokon kedves szigeti tuiculanumában tartózkodott jó barátai és munkatársai, a méhecskék között. Ismerte minden szigeti kerttulajdonos, mint a szigeti közbirtokosságnak üvybuzgó jegyzőjét és cs k hozzá fordult, ha panaszos ügye volt. Egyházának is hfl fia volt, tagja az egyháztanácsnak és egy ideig az egyháznak főszámvevői risztét is viselte. Boldog családi életet élt feleségével szül. Gruber Irmával és gyermekeiben találta minden örömét, akiket kevés kivétellel már szárnyra eresztett. Hetvenedik évében, négy évtizedet meghaladó házassága után tér meg a komáromi fődbe, melyből elősarjadt. Emlékét kegyelettel őrizzük meg akik ismertük egyszerű és egyenes jellemét, nagy és rendkívüli munkabírását és a város közönségének tett hűséges és rendkívüli szolgálatait. Temetése hétfőn ment végbe igen nagy részvét mellett a református temetőben. Nyugodjék békében Krónikás. Letartóztatták Dusek Káiolyt, a sikkasztó fjfszámtanácsobt. — Saját tudósítónktól. — Megírtuk, hogy Dusek Károly, miniszteri főszámtanácsos Jöbb ezer“ korona összeg (ímely meghaladja a kétszázezer koronát is) eisikkasztása után cserbenhagyva családját megszökött Pozsonyból. A sikkasztó főszámtanácsos annak idején Komárom városától is felvett2000 korona előleget, a városi tisztviselőknek az állami tisztviselők szerinti fizetésrendezése elkészítésére, Dusek azonban ezt úgy látszik más ügyekkel együtt, amik a kezébe kerültek, szintén nem vette komolyan és a Komárom városi tisztviselők fizetásren. dezését megszökése napjáig sem in tézte el. Duseket, mint megiriuk, h;zárdkányás szenvedélye térítette bűnös útra. Dusek szökése után a rendőrség köröző levél alapján azonnal nyomozni kezdte a sikkasztó hollétét. Február 6 án már jelentette a prágai rendőrség, hogy Dusek február első napjaiban még Prágában tartózkodott. A pozsonyi rendőrség házkutatást tartott Dusek lakásán és megtalálták Dusek útlevelét. Tekintve, hogy Dusek olasz legionista volt a háború alatt, eleinte az volt a gyanú, hogy O'aszország felé menekü t. A rendőrség állandó összeköttetésben volt az osztrák és olasz határrendőrséggel, azonban ennek ellenére is úgy látszott, min ha Duseknék sikerült volna megszöknie a határon. Vasárnapon megérkezett a prágai rendőrség jelentése Pozsonyba, hogy Dusek Károlyt szombaton este 8 órakor a második kerületben lévő Smetana kávéhózban két detektív a körö őlevél alapján felismer.e és igazolás után azonnal letartóztatták. Dusek letartóztatását egykedvűen fogadta. Kihallgatását a rendőrség megkezdte. A komáromi magyarból. (Magyar ruhás leányok, asszonyok. —• Változatos műsor. — A magyarruhás párok bevonulása. — A magyar szivek összedobbanása ) Mi már igen sok magyarlakta vidéken rendeznek magyar-balokat, de az első magyar bált Komáromban rendezték és pedig a Magyar Nemzeti Part, amely azt mutatta, hogy minden ténykedésünkben, még mulatozásunkban, szórakozásunkban is domborítsuk ki magyar mivoliunkat, ha bált rendezünk az csak magyar bál lehet, ah ol aki csak teheti, magyar ruhában jelenjék meg és a táncok között a magyar tánc vigye a főszerepet. A Magyar Nemzeti Párt komáromi központjának ez a példaodása lelkes követőkre akadt és az idei farsangban már igen sok helyen rendeztek magyar bált éppen úgy, mint a nyáron magyarbucsut, amelynek megkedvelíetése szintén Komáromból a magyar nemzeti pártból indult ki. Az idén is igy történt ez. Dacára annak, hogy a mai nyomasztó gazdasági viszonyok még a mulatságokon is éreztették hat sukat, a Magyar Nemzeti Párt komáromi magyar-bá ján ezt a káros hatást nem U hetett észrevenni és sokkal többen voltak, mint tavaly. A komáromi farsangnak mindig a legsikerültebb mulatságai közé szokott tartozni a magyar-bál, amikor találkozót adnak egymásnak nemcsak a komáromi, hanem a távolabb eső vidékek magyarjai is, hogy a farsangi szórakozás közben testvéri ölelkezesre fogjanak össze. Az idei magyar-bál iránt már jó előre igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és az érdeklődők tényekben is megnyilvánult, mert a Dósa-féle Vigadó nagyterme ugyancsak szűknek bizonyul. A nagyszámú közönség soraiban voltak : dr. Mdjerlmre spítpiebános, pipái kamarás, Qidró Bonific bencés íőgimnáziumi igazgató, Sárossy Etele bencés főgimnáz.umi tanár, Lukácsovcs Béla r. kát. és Parais Árpád ref segédlelkészek, Füssy Kálmán és Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselők, Djsztal Jikab, a kér. szoc. pirt helyi szerevezeti elnöke, Zechmeister Sándor a kér. szoc. párt vezeió tagja, városi bizottsági tag, Ivánfy Gé«a az Ipartársulat főtitkára, dr. Polóny Béla, dr. Gh>czy János, dr. Kállay Endre, Lukovcs József, dr. B arany ay József, Győry Dezső, Krepelka E ek újságírók és még számos vezető ember. A terem lebilincselő látványt nyújtóit a szebbnél szebb magyarruhás asszonyok és lányok csodálatos, mesebeli külszínt varázsoltak az e «ész teremnek, amely igazán szépen, ízlésesen volt diszitve A díszítés igazán szépen sikerült munkáját ifj. Kaszás J inos, Kaszás István, Varga Kiimán, Tóth Lászió, Adamko Károly, Vida Sindor, Sipos Dezső végezték Jády János által adományozott zöld gályákkal és egyeb diszekkei. A párt ez utón is köszönetét mond nekik. A gyönyörűen feldisziteit és zsúfolásig megtelt terem közönsége érihatő feszült iigyelemmel várta a gazdag, nívós szórakoztató, változatos műsor elkezdését. Az első száma az egyesitelt énekkar pompásan előadott éneke volt. Molecz Tivadar á k>máromi kath. egyházi és a komáromi Ddegyesület npszerü kar nagya, a kiváló, jeles zenész betanitá sával és vezetésével. A jeles karnagy fáradságot nem kiméivé a legszebb sikerrel tanította be az egvestilt énekkart, amely Révffytől az Áldás c karéneket adia ctő oszlat In tetszés és tombrlő tapsvihar közt. Mijd egy kedves vígjáték következett a gazdag mű toron. Som'ay Károlynak a Pataki diák cimü 1 Hvonásos, igen kedves vígjátékot ad ák elő der^k műkedvelő n<, igen meleg siker mellett. Tu >a B ba enniva'óan kedves volt a vőlegényéért aggódó és ezt kellemetlen helyzetéből megmentő szerelmes menyasszony szerepében. Ifjú Csukás Lejos a csinos szerepbe igazi tüzes, vidám életet vitt és áterzett alakítást nyújtott. A verbuvá’ó huszár, a korcsmáim és a cigány szerepét Kacz JózsJ, Fürjes Kálmán, Sinkó István adták meleg atérzéíszi és általános tetszést váltva ki a tömörült sorokból. A felhangzott tapsvihsr elcsendesülése után Farkas Béla szép, kellemes hangján több megkapó és lélekbe markoló búr Rákóczi nótái énekelt, amelyekkel tomboló, lelkes sikert ért el. A zongorakiséretet finom simulckonysággat Nrgy Marika látta el osztatlan tetszés közö t. Majd G.bányi Árpidnak egy bájos páros jelenete következett. Tóih Erzsiké szerepét leányos bájjal és nagy sikerrel adta Partnere a komáromiak nép szerű komikusa Paiaky József volt, aki már oly sok-sok sikert aratott a Legényegylet színpadán. Eddigi sikereihez méltóképen sorakozik az ez estén elért sikere is. Mindkettőjüket zajosan megtapsolta a hálás közönség. Farkas Imrének, a népszerű szerzőnek egy szivbemarkoló melodrámája a CzinkaPanna következett. Csukás Ilonka szavalta igazán megdicsérni való szép előadásban. A megható költemény minden szépségét érvényre tudta juttatni igazán átérzeti, szivet lelket megzokogtató szavalatával. A zongora kíséretet Tóih István énekvezér látta el diszkrét finomsággal. S .ünni nem akaró tapsvihar ju almazta az igazán szép számot. Ha valaki szépen játszik hegedűn, az már maga is lebilincselő, de kétszeresen az, ha egy b jos leányka az. aki szépen hegedül. Ezt érezíük, amisor Joó Leonka igazán szép hegedüjátéka következett. Rózsavölgyi Magyar áb: ráadjál adta elő igazán átérezve annak minden szép3 gét. Nemcsak a hegedű jéf, hanem a közönség szivét is megzokogtatia és a közönig lelke együtt sirt a hegedűvel A zongora kíséretet Tóth Lajos látta el igen szép áfárzéssel és zenei tudással, Az elismerő, tomboló tapsvihar után újra Molecz Tivadar jeles karnagy népszerű énekkara vonult a színpadig, hogy e gazdag műsor méltó befejezéséül előadja Bnksaynak Jaj be sötét cimü megkapósn szép karénekét. A jeles karnagy vezette derék dalárda pompás előadásban juttatta érvényre e dal min\ den szépségét, amely annyira tetszett a közönségnek, hogy a tapsviharra megkdleit azt ismételni. Az igazán nivós, gazdag és változatos műsor erre véget ért, amely osztatlan tetszést váltott ki minden egyes számával. Mijd kezdetét vette a bál, amelyet egy gyönyörű, soha e! nem felejthető jelenet vezetett be. A magyar ruhás táncok, a szebbnélszebb leányok, asszonyok, deli ifjak bevonultak a terembe és II R ikóczi, a magyarok dicső fejedelme indulójának gyújtó ütemei mellett köröskörüi járták a termet. Gyönyörű szivet, lelket elragadó jelenség volt ez. Majd tüzes magyar csárdásra gyújt a cigány. Elkezdődik a tánc. A hangulat olyan élénk, emelkedett, aminőre még nem emlékszünk Komáromban. A fényes sikerben méltó része van ifjú Csukás Lajos fáradhatatlan buzgalmának és Kollár Lajos odaadó munkásságának, aki a magyar bált bezárta és a tomboló sikert aratott gazdag műsort rendezte, be aniíoíia és vezette. — KöiöR puil-fsvar k, mellények és kabálok, nők, férfiak, valamint gyermekek részére, gazdag választékban, olcsó árban Eiberínél, Nádor-u. 19. T
