Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-12 / 19. szám
Komáromi Lapok 1927. február 12. 4. oldal. MÉTELYKÓROS szarvasmarhait és juhait 78 biztosan meggyógyítja DISTOL Óvakodjék értéktelen utánzatoktól! DISTOL-1 kérjen és csak DISTOL-t fogadjon el! Minden kapsulára rányomva a DISTOL. Főlerakat: „MEDIKA*4 rt. Bratislava, Edl-u. 4. adókkal szemben számítja fel a késedelmi kamatokat, akik a fizetési meghagyás kibocsátása után sem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. £ késedelmes fizetőkkel szemben a betessegélyző intézet kénytelen követeléseit ügyvéd utján vagy végrehajtás utján érvényesíteni, mely esetben kell, hogy felszámítsa a késede mi kamatokat is, még pedig annál is inkább, mert a rokkantsági járulékok után a központi Szociális intézet a kamatokkal ugyancsak megterheli. Nem helytálló a munkaadóknak ama felfogása, hogy a járulékfizetési kötelezettséget az adófizetés kötelezettségével azonosítja Az adózás egyéni természetű tartozása az állampolgárnak, mig a biztosítási járulék a munkaadó és munkás által közösen fedezendő tartozás, melynek befizetésére a munkadó kötelezett a törvény erejénél fogja, s e kötelesség mulasztást azzal a szankcióval köti össze, hogy a munkás béréből levont járulék-részletek a munkaadóra idegen vagyon jellegével birván, be nem szolgáltatasa büntető következményeket von maga után A fizetés nem teljesítésére indokul nem szolgálhat az a körülmény, hogy a pénztár a járulékot ki nem rótta, vagy az illető járulék-időszakra fizetendő járulékösszeg nagyságáról nem értesítette a munkaadót. A késedelmes fizetőknek ügyvéd utján történő felszólitása kevésbbé költséges, mintha a pénztár élve tőrvényadta jogával, egyenesen birói végrehajtás eszközéhez nyúlna. Éppen az ügyvédi felszólitással igyekszik a pénztár erélyesebben figyelmeztetni a munkaadókat a fizetési kötelezettség teljesítésére, de azt zaklatásnak a munkaadók nem minősíthetik. Ez illetékes helyről nyert információ végre tisztázta a félreértéseket, de kívánatos lenne, ha a betegseaélyző pénztár e felvilágosításával valahogyan összhangba hozza a fizetési meghagyások magyarázó szövegezését is. Végre is a munkaadók nem jogtudósok, nekik éppen elég bajuk van a megélhetés mellett a horribilis szociális és egyéb kötelezettségeket is megkeresni A fizetési meghagyás szövege pedig még iskolázottabb embert is tévedésbe ejthet és jóhiszemű magyarázata vagy értelmezése mellett is ki van téve a késedelmi kamatok terheinek. Éppen úgy mint más közintézménynél, hatóságoknál, a betegsezélyző intézetnél is egyszerűsíteni kellene az eljárási rendszert, mert mindig a hivatalos apparátusok nehézkessége, a bonyolult processzionális eliárási módok nevelték és nevelik bele az emberekbe azt az egyálta án nem modern felfogást, hogy hivatalok és állampolgárok két különböző kas t. A hivatalos apparátusoknak, ahol rátermett, komoly készültségü tisztviselők intézik az ügyeket, közeledni kell a közönséghez és megteremteniök kötelessé, ük az egyén és ál'amkormányzat minden ágazata között az egyedül helyes és célravezető harmóniát (*'. g) PD 1 P 1 automobil vy ■ r n A li A PRAG-VHi. Elad iái hely: 77 BRATISLAVA, — Kilben yalftU Telefon M-<4. Woatoe de levelezi .«abb kl lt.ll da ■ l'f roux.ab alakra la alk lau személy- és teherautók. i Komaromi magyar bal a pragai magyar <Mnienza jardra. Nemcsak nemesen fog szórakozni az, aki vasárnap este elmegy a komáromi magyar bálra a Dózsa-féle vigadóban, hanem a magyar egyetemi ifjúság jövőjét is elősegíti mert a holnap, vasárnap a Komáromban megtartandó magyar bál jövedelméből a magyar diákok számára Prágában létesített magyar diákmenzát jogjak segíteni A magyar ifjúság jövőjének szempontjából is fontos tehát, hogy a komáromi magyar bál sikerüljön. Magyar kötelesség a magyar ifjúság jövőjét elősegíteni. Ezt úgy érheti el minden jó magyar, ha részt vesz a komáromi magyar bálon, amely iránt ezúttal is érthető nagy érdeklődés nyilvánul meg. A pompásnak Ígérkező bált gazdag és változatos mű sor vezeti be, amelyen sok-sok derék műkedvelőnk fog szerepelni A bál este nyolckor kezdődik és műsora a következő: 1. „Áldás". Karének Rávfy-től. Előadja az egyesitett énekkar Molecz Tivadar vezetésével. 2. Pataki deák. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Somlay Károly. Előadják: ifj C ukás Lajos, Tuba Baba, Katz József, Fürjes Kálmán és Sinkó István. 3. Magyar népdalok. Énekli: Farkas Béla, zongorán kiséri: Nagy Mariska. 4. Ámor, mint végrehajtó. Dialóg. Irta: Gabányi Árpád. Előadják: Pataki József és Tóth Erzsébet. 5. C'inka Panna. Irta: Farkas Imre. Melódra na. Szavalja: Csukás Ilonka, zongorán kíséri: Tóth István. 6. „Magyar ábránd". Hegedűn előadja: Joó Leonka, zongorán kiséri Tóth István 7, J j be sötét.. . Karének* (Boksay I.) Előadja az egyesített énekkar, Utánna tánc reggelig. Műkedvelők és népszínművek. Komárom, —február 11. Kisebbségre szabdalt sorsunkban teljes súlyával nehezedik ránk a „nyel vében él a nemzet* mondás örök igaz sága. De talán soha nem kapaszkodtunk bele még olyan félő módon magyarságunk megnyilvánulásának eszkö zébe, az édes anyánk szerető csókjai közt fogant magyar nyelvbe, mint éppen a jelenlegi nehéz időkben, amikor körülöttünk minden oldalról látunk felbukkanni olyan törekvéseket, amelyek nyelvünk fokozatos kiirtását célozzák. Az itteni magyarságot egyedül nyelvének és ezzel együtt kultúrájának ha tártalan szeretete mentheti meg a lassú elhalódás veszedelmétől. Ennek a tudatos és munkás, kultúránk iránti szeretetnek azonban ott kell rezegnie cselekedeteinkben s minden magyar életben a palotasoros városoktól kezdve a falvak utolsó kunyhójáig. Az átalakulás óta különösen azokban a vidéki városokban keletkeztek műkedvelő gárdák, amelyeket ezelőtt vándortársulatok kerestek fel, de szinte meglepő módon elszaporodtak a falu világában is a műkedvelő szinielőadások. A műkedvelő előadások beszámolóiról számtalanszor olvashattunk az újságokban, néhány soros hírben s ha sokhelyütt nem is lehetett egész szín darabokat végigjátszani, technikai vagy egyéb okokból, a lelkes műkedvelők legalább egy- két felvonást mutattak be közönségüknek. A dilettánsok szinielőadásainak fontossága mindenekelőtt a falu életében szembetűnő, ahol a műkedvelő ifjak és leányok — mert főként a fiatal generáció végzi a tisztséget — természetesen népszínművek előadásával, valóban a magyar kultúra önzetlen apostolaivá válnak, megismertetik a falu magyarságával irodalmunk egy-egy kincsét és növelik bennük a kultúránk iránti szeretetet. A magyar sziniirodalomban pedig rendkívül sok olyan, szebbnél szebb irodalmi értékű nép'zinmu van, amelyeknek műkedvelői előadása nem esik nagyobb nehézségbe s lelket nemesitő tartalmuknál fogva mindenképen megérdemlik, hogy széles rétegek előtt váljanak ismeretessé. Nagyon megfelelők erre a népszínház könyvtár kiadásában megjelent népszínművek, hogy csak néhányat említsünk közülük: A piros bugyeliáris (Csepreghy Ferenc), Piros Panna (Pacséry Od»y L.), áárga csikó (Csepreghy Ferenc), Nótás Kata, Vörös S-pka, (Vidor Pál), Vadgalamb (Gerö Károlv), A paraszt kisasszony (Berc ik Árpád), Árvalányhaj, Felhő Klári, (Rátkay Lajos), Gyimesi vadvirág (Gáczy István), Cigányszerelem (Dankó Pista), Vén bakancsos és fia a huszár (Sigeti József) stb. stb. Bár nagyon sok falu nem képes ilyesmire, megfelelő vezető, tagok, idő és más körülmények hiányában nem tud műkedvelő gárdát szervezni, azért szükséges lenne, ha a vidéki városok műkedvelői bizonyos időnként meglátogatnák a falvakat is. Tagadhatatlan, hogy a műkedvelő előadások még a legjobb betanítással és technikai felkészütséggel sem fognak kivetkőzni a dilettáns ízből, de minden bizonnyal még igy is meg lehet a művészi jelentőségük: a szorgalmasok és átlagkvalitásuak seregéből hátha előre tör egy-két csupatehetség, akikből kellő irányítással és vezetéssel még Thália istenasszony valódi szolgálói lehetnek, esetleg a szlovenszkói magyar színészet uj Dérynéi, Laborfalvy Rózái, uj Egressyek stb. A hivatásos szlovenszkói mugyar szia művészet reneszánsza véleményünk szerint, nagyrészt ezektől a műkedvelő előadásoktól függ, amenyiben segítenek az értékek a tehetségek kiaknázásában. Ezenkívül a dilettánok előadásai erősen hozzájárulhatnak a hivatásos színészet fejlődéséhez azzal, hogy szélesebb tömegekben is felébresztik a színházlátogatás kötelességét. Színigazgatók tapasztalata, hogy mig előbb a vidéki városokban sokszor csaknem üres ház előtt kellett eljátszaniok a színészeknek szerepüket, addig azokban a városokban, ahol valaha műkedvelők játszottak el nagynéha egy színdarabot, előadásukat mindig szokatlan meleg érdeklődés kisérte. A műkedvelő előadások a színházba szoktatják a szereplők S' Öleiből, rokonságából, ismerőseiből rekrutálodó közönséget, amely közönség azután sem lesz hűtlen a színházhoz amikor már a hivatásos színészek működnek az egy- két hónapra agyon* nyomorított szezonjukban. A dilettánsok e őadásai megtörik azt az átkos indolenciát, amellyel a magyarság sokszor érthetetlennek látszó okból viselkedett a színészettel szemben. A műkedvelői szinielőadások jelentőségét még nagyon sok oldalról lehetne megvilágítani, de értékük már ezekből is kiviláglik. Farsangi naptár. Február 13 Az „Egyetértés* muntásdaiárda dalosdéiutánja a népkonyha javára a kultúrpalotában Február 13. A Magyar Nemzeti Párt Magyar Bálja a VigadÓDa 1. Február 19. Diákbál a Kulturpilotábin. Február 26 A Diiegy'-sület farsangi estélye a Kultúrpalotában. Február 27. A Ka olikus Egyhtzi Énekkar mü oros farsangi estélye a katolikus Legényegyletben. Március 1. A KFC. Jeunezcstelye a Vigadób n. Március 5. Beethoven hangverseny a kultu palotában Farkas M irta, Fő desyné Hermann Lula föueptével. Má'dus 5. C'ganybál a Vigadóban. Március 12 Zsidó Egyházi Énekkar h ng versenye a kuliurpalot ban Március 19. Cziczka Angela zongoraművésznő hangversenye a kultúrpalotában. Ha isi szertanas Ml — Nyolcvan év óla először esküsznek peres ügyben a Tóra előtt. — Egy nem mindennapi választott bírósági ügy került február 7 én végső döntésre az ungvári zsidó nagytem-. plombán. A bírósági tárgyalások már kerek félesztendeje folynak, de megegyezésre a felek még sem juthattak, úgyhogy a választott bíróság esküre vitte a dolgot: a szent Tórára kellett évszázados ceremóniák között esküt tenniük a szemben álló feleknek. Veikovics Herman homoki hadirokkant, szorgalmas és józanéleiü. zsidó fötdmives 1922 ben sok utánjárással kivitte, hogy a beregsomi báró Kaasféle 1800 holdas birtok bérletét megkaphassa. De miután nem állott elég tőke rendelkezésére, kénytelen volt pénzes társat keresni. Rossz so saMoskovits L pót ungvári bankárral hozta össze s közösen vették bérbe a birtokot, úgyhogy a szerződés szerint Veikovics, aki körülbelül 80000 Kő t fektetett a bérletbe, negyedrész arányban lett társ. Veikovics 1922 szeptemberében ki is költözött a somi birtokra, mert az egyezség szerint ő lett a birtok kezelője és a gazdálkodás vezetője. 1923 tavaszán aztán váratlan fordulat következett be: A milliomos Moskovits bérlőtársát egyszerűen kisemmizte a bérletből és kiűzte a birtokból, nemcsak hogy nem kártalanította, de még a befektetett tőkét sem fizette vissza. Veikovics az önbiráskodó és hatalmaskodó Moskovitscsal szemben a törvénynél kereste igazát, 1925 ben a brünni legfelső bíróság is kimondotta, hogy Veikovics igenis bérlőtárs, tehát a birtokba visszahelyez ndő s miután eddigi és ezu áni jövedelemből, mig a bérlet tart, 1928 őszéig, arányosan részesítendő. Ezenkívül az ügy a zsidó választott bíróság, a Din-Tora elé is került Veikovics részéről Herskovics Jakab uigvári és Slamovics B*rnát vajkéci lakos. Moskovics részéről pedig Koós Jenő és Waldmann Jikab ungvári lakosok voltak a Din-Tóra tagjai, elnöke pedig Grünwald ungvári főrabbi volt. A választott biróség e'őtt Moskovits azt állította, hogy egyizben már visszafizetett Velkovicsnik 15.000 K-t, amit Velkovits a leghatározottabban tagad, azonkívül pedig azt is állója Moskovits, hogy a somi 1800 holdas birtok öszsz s jövedelme három esztendő alatt 20000 korona vöd, amit Velkovits meging nem hajlandó elhinni s u^y látszik a bíróság tagjai sem, mert azt mondják : esküdjék meg Moskovits erre a Tóra élőit, Velkovits pedig az ellekezöj íré. Moskovits nem volt hajlandó gazdálkodásának számadásai bemutatni, sőt azt álitotta, hogy könyvei nincsenek is. A nagy eskütételnek már meg kellett v ilna történnie, a felek meg is jelenlek, de Günwald főrabbi, akit a tárgyalás izgalmai formálisan beteggé tettek, újból a lelkűkre igyekezett beszélni, hogy ne kényszeriisék olyan ceremónia elvégzésére, amilyen már 80 esztendeje nem volt Ungvaron, Lerakat Komáromban; ws Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára. Kubányi Testvérek és ffiszdorfer Károly drogériában. Röntgen intézet Quarz fény Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére, ssa ■értékelt áraki = Mértékeit iraki Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-u. S. az. Tslrfoa 68. S»0 Tilet— M.
