Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-10 / 18. szám

\W. í tO, Köméfomi Lspote 3. oldal. jutott; de ennél többet senki mm élre? a földön!“ No igen. Ez az ö idejében igen igy szerit volt! De most... Ki egészséges ? . .. Kinek nem kell aggódnia minden­napi kényt ráért ?... hogy a harmadik tényezőt ne is említsem! Nem csoda tehát, ha annyi embert bekap ... a lánc! De azért, kedves atyámfia, te ne engedd bekapatni magad! Ha háziast­szony vagy, inkább tanuld meg az alatt valamely ízletes leves főzésének a mód. ját, ha férfiember vigy, mint az én láncom többsége, inkább menj ki Izsára és jöjj megint vissza. Nagyobb hasz­nodra válik, mint »z a beígért szerencse, még ha megkopik is egy kicsit a csiz­mád vagy a kalosiníd talpa. K, P. P. Portugáliában teljes erővel kitört a polgárháború. Több uái halott Oportóban. — Lisszabon és Oportő egész városrészei semmisítitek meg a forradalomban. A portugál forradalom annyira nagy méreteket öltött, amilyenre még aiig volt példa s amely teljesen fel borit j* az állam rendjét. A naposban történt ütközetben több‘százra becsülik az el­esettek számát, mig a flotta- és szá­razföldi haderők bombázásának követ­keztében Lisszabonban és Oportóban egész városrészek pusztultak el. A flotta hfl maradt a kormányhoz és a kapott parancsok szerint^bombázni kezdte az oportói és lisszaboni erődökbe zárt fel kelőket. .Madridban úgy tudják, hogy az oportói felkelők már megadták ma­gukat, de a felkelés az ország többi részében minduntalan újra főilángol, A fegyveres jerők nagy része a lázadók pártján áll, amiért az utcai ütközetek a lehető legvéresebbek. Lisszabonban is teljes erővel kitört a forradalom. A kezdeményezés a ki­kötőben horgonyozó cirkáló legénység­től indult ki és rövidesen csatlakozott hozzájuk a rendőrség, több gyalogez­red és a köztársasági gárda. A bel- és külügyminisztert a fel­kelők letartóztatták. A forradalmi és kormánycsapa'ok között rend­kívül heves utcai harcok folynak. Egész utcasorok órákon át gép­puska tűz alatt állottak. A lakos­ság támogatja a felkelőket. Egész Portugáliában kihirdették a statá­riumot. Qportő vidékén a közdelem a leg­élesebb formában folyik, A felkelők és a kormánypáríiak harcában teljesen összelőtték a postát, az igazságügyi palotát, a városházát, a színházat és rengeteg épületet. A kormánycsapatok merész lovassági támadással el akarták foglalni a nagy hídfőt, de a felkelők gépfegyverei nagy veszteségek közt visszaüzfék őket. < Másutt viszont a lázadó gyalogság rohamozta meg a kormánypártiak egyik ezredét, ahonnét mérges gázokkal, láng­vetőkkel, gránátokkal és ágyukkal fel­fegyverzett sorkatonák visszavetették őket. A Daily New jelentése szerint a por­tugál polgárháborúnak Oportóban több száz hatottja van, Hivatalos jelentések szerint Liszabonban eddig hetvenhatan estek el, mig több száz katona súlyo­san megsebesült. Az anyagi kár a bom­bázás következtében óriási, A Wolf ügynökség párisi jelentése szerint a portugál kormánycsapatok február 8-án bevonultak Oportóba s a jorradalom elnyomottnak tekinthető. Hi­vatalos helyről azonban ezt még nem erősítették meg, Az angol király trónbeszéd­jében foglalkozott a kínai kérdéssel. A parlament megnyitása alkalmával mondott troabeszédben a király többek között a következőket jelentette ki: A polgárháború és a külföldiek, nevezetesen az angolok elleni harc folytatása Kínában komoly nyugtalan­ságot idézett elő. Az angol kormány minden ellentétet békés utón akar el­intézni. Lépéseket tett, hogy a kínai hatóságok elé javaslatokat terjesszenek, melyek Kína közvéleményét és az egész világot meggyőzhetik, hogy az angol nép minden tényleges igazságtalanságot meg akar szűntetni és az angol szer­ződést igazságos alapon akarja meg­kötni. A kormány a jövőben a kinai nemzettel barátságos alapon akar ősz­­szeköttetésben lenni és továbbra is azt a politikát követi, hogy tartózkodik a Kina belső ügyeibe való beavatkozás­tól. A belső ügyek kérdésében megálla­pítja a király, hogy az ipar és keres­kedelem helyzete javult. Mikszáth Kálmán - Harsányi Zsolt óriási sikerű, magyaros kacagtató vigjátéka — Bemutató előadás a Kath. Legényegy leiben 1927,‘ február 12 én, szombaton. Ez év vizkereszt napján ünnepe volt a budapesti Vígszínháznak. Jubileumot ültek A „Noszty fiú esete Tóth Mari­val“ c Mikszáth—Harsányt vígjáték századik előadását. Az ide érkezett hí­rek szerint a „közönség ezúttal is ra­jongó lelkesedéssel és vastapsokkal köszöntötte a szerzőt és a művészeket s egész est hangulatából arra lehetett következtetni, hogy a Noszty fiúnak még sokáig lesz esete a Tóth Marival a Vígszínházban!“ A következtetés bevált. Ds nem esak a Vígszínház közönségét, hanem messze vidékszert« is a nagy közönséget meghódította a bájos darab régi kedves történetével, bájos ölietos­­ségével. Száz forró est egy vigjátáknak, sőt azóta már a 150 es határhoz kö­zeledik, .Ritkaság számba megy. Hisz nincs benne a mai modern kor eldur vult, nehezen csiklandozható ízlését kielégítő cirkuszi akrobata mutatvány, sem az operetteknek versenyfutáshoz hasonló tulmerész tánc sem, sem az egész sereg mezes vagy mez nélküli statisztéria pikáns kiállítása, avagy az erkö'cs határait oly könnyen áiiöppenő elszólások egész garmadája. Nincs, mindez nincs! Mi van hát? Mi von­zotta a közel százötven zsúfolt há-at? Ezt állítja azok serege, kiknek a hegyek tiszta levegője túl erŐ3, kik a tiszta levegőtől „hányingert* kapnak, mint szánalommal olvassuk egy magyar nyel­ven megjelenő lapnak a Noszty darab­ról irt s azt sárral tele dobáló kétség­beesett kritikájában. Jó volna azzal is foglalkozni, hogy mi fáj a Mikszáth gyönyörű meséjében egyeseknek. De talán elég annyi, hogy nem való nekik ez a tiszta levegő, jobb ő nekik ott lenn, ahol vannak vagy talán mélyeb­ben, ha még tudnak pár lépést tenni az ő erkölcstelen Ízléstelenségük lejtő­jén. A vonzó erőt a magyar, a tiszta magyar lélek mélyén lévő magasba ívelő magyar vágy adta, mely sok-sok dekadens eltévelyedés után érzi, hogy a modern színjátszás miazmás levegő jében elveszíti a magyar szív, a magyar lélek sugárzó éleíszinét s keresi a tisz­tult, ózondus szint, lelket adó levegőt s ezt találja meg Mikszáth légkörében. A századik előadás bankettjén megje !?nt a kuüuszminiszter, a tudományos akadémia, az előadáson pedig 'a nép széles rétegei. Mindenki talált tehát valami szépet, vonzót, értékeset. Ez pe­dig nem más, mint Mikszáth története, mely elénk varázsolja a műit század nyolcvanas éveinek kedves szépségét, az ügyesen megrajzolt életét teljes egé­szében, az elszegényedett magyar gentry osztálynak oly kedves romantikáját. Romantikát ád e darab, de nem a mai kor nyers undorítóan érellen, hatásnél­­küii romantikáját, hanem a múltnak kedves, önérzetes, bűbájosán vonzó 8 GIOVANNI ROSADI: JÉZUS PŐRE Boross Ferenc fordításában. Kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ara visi&atlkStésben 63*— K c. tanító romantikáját. A darab értékének, vonzó erejének legbeszédesebb bizo­nyítéka a közönség tüze, lelkesedése és érdeklődése. A Legényegylet vezetősége szép célt tűzött ki maga elé, mikor elhatározta, hogy költségd nem ismerve, olcsó hclyárakkal ssinre hozza a Noszty fiú esetét, hogy városunk társadalmának széles rétegei is megismerjék a nagy sikerű uj darabot, A darab uj sziurehozásának sikerét biztosítják az egylet rusinirozott műked­velői, elég csak megemlíteni, hogy a darabban fellépnek CzirjaR., Lenhardt L, Szaday M, Tóth I., Balogh B., Makky M., Cserekíey Ny,, Kreschka M, ; a fé fiák közül Patakhy, Baloghok, Németh, Novák, Veleba s sokan mások, kik már mind kiáltották a tűr próbát s sok-S3k tapsot arattak a Legényegylet színpadán. A próbák után ítélve nagyon nivős, kacagtató kedves szórakozást fognak találni azok, kik a szombati (febr. 12 este 8 óra) bemutató előadást megnézik. Jegyek már kaphatók özv, Apagyi A.-né dohánytőzsdéjében Jókai u. 3 sz. 10, 8, 6, 4, 3 és 1 Kás árban. Aján­latos a jegyeket előre megvenni. A városi tisztviselők és nyugdíjasok fizetésien­­dóziséi február végéig rendezik. Dissek komáromi szwapléss. — A kövezés! munkák megindítása. — Egyéb városi Ügyek. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — február 9. Komárom város képviseletében Csiz­madia György városbirő és Sándor Ernő főszámvevő ma Pozsonyba jártak több városi ügy bői kifolyólag. A zsupáni hivatal mérnöki osztályá­ban a kövezésre benyújtandó terveze­tekre vonatkozóan azt a választ kap’ák, hogy apróbb, lényegtelen változatok után azonnal helybenhagyják. A város a jóváhagyott tervezeteket még a hol­napi nap folyamán megkapja, ami után azonnal kiírja a pályázatot a kövezési munkálatokra. A vá ősi kiküldöttek eljártak a sik­kasztó Dusek ügyosztályában és meg­állapították, hogy a városi tisztvise­lők és nyugdíjasok fizeíésrendezéséhez becsatolt összes iratok és eredeti okmányok teljes egészében érintet­lenül megvannak s a Dusek ellen vezetett bűnvádi vizsgálat ezeket az okmányokat zár alól feloldotta és a sikkasztó Dusek helyettesének teljes egészében visszaadta. Ezekután tárgyal tak az ottani számvevőségi főnökkkel, fki két számvevőségi tisztviselőt je lőtt meg a munkálatok elvégzésére, akiktői egy reverzálist kértek, hogy a í még függőben lévő ügyeket teljes befejezése folyó hő végéig okvet­lenül elintézzék. Ed a nevezettek a városi tanács által - megá lapított díjazási összegből levonva a Duseknek adott, előleget, írásbeli kötelezettséget vállaltak a febiuár végei határidőre a munka befejezésére. A küldöttség eljárt még a zsupáni hivatalnál a vásártér visszahelyezése ügyében, ahol kedvező ígéretet kaptak. Abban az esetben, ha a városi kereskedelmi társaság, iparíestolet és az állami állatorvos a visszahelyezést a város szempontjából gazdaságosnak találják és ha közegészségi szempontból a vélemény megfelelő lesz, a zsupáni hivatal a képviselőtestületnek a határo zstát jóváhagyja. Ezenkívül a minisztériumban és a vezérpénzügyigazgatóságban egyéb ap­róbb ügyeket végeztek eí, ami után még este visszatértek. sássá ITIég egyszer a negyed! szlovák népiskola ügye. Kaptuk a kővetkező levelet: Tisztelt Szerkesztő Úr! A „Komáromi Lapok“ január 29 iki számában megjelent „Anegyedi szlovák iskola ügye“ cimü cikk, személyem el­len sértő kifejezési tartalmaz és ezért kérem az alábbi sorok közzétételét. Eléggé fájdalmas dolog, hogy még jelen korunkban is, a felvilágosodott, bibliát olvasó, Istenfélő és magukat keres .iyéneknek nevező népek között -- hozzá, egy nemzefbeíiek — gyűlölni képesek keresztyén társaikat; csupán azért, mert azok hitbeli meggyőződé­sük különbözik az,övékétől. Mint felekezeti kisebbség, mi is helybeli református testvéreink előtt, (tisztelet a kivételnél), lenézettek, meg­vetettek és gyűlöletesek vagyunk; csu­pán azért, meri más hitnézeten v igyünk. Az utóbbi időben már majdnem le­hetetlenné tette a református iskola vezetősége baptista szülők gyermekeinek iskoláikban való taníttatását, amennyi­ben sz áltatok megal apított 80 korona iskohfentartására fejenkint meghatáro­zott összeget, a szegény baptista szülők gyermekeik után nem bírták megfizetni. Hiszen, ha egy szegény szülőnek 3—4 gyermeket kell taníttatnia egyszere — ily összeg mellett! Akkor némely szülőnek évi jövedelme, majdnem arra megy. A református iskola, községi vagyon­ból épült. A termek községi fából fűtőd­nek. S ehhez a baptista szülők is hozzá járulnak. A tanitás díjmentes. Az isko­lába járó gyermekek száma jelenleg a 200 at is meghaladja. Így fejenként egy tanulóra nem eshet 80 K tna. Az iskolaszáki rereraius panaszunkra- az 1866. évi XXXVIII. t. c. 45. §-ra mutatott, melyszerim: „Az idegen val­­iásu gyermekek szülői, oly arányban kötelesek az iskola fentariásához járulni, mint azon hitfalekezeí ísgja, kik az is­kolát, fentartjak.“ A legutóbbi presbiteri gyűlésen, 1906. aug 25-án, egy református presbiteri határozat jegyzőkönyvének másolatát küldték meg n künk. Úgy szintén az izraelitáknak, amelyben szemükre veti a presbitérium a szegény sorsú b ptista s? ülőknek, hogy a fent jelzett Összeg felett nem átallották magukat alkuba bocsátkozni. Továbbá kimondták, hogy jövőre, is­kolába csak az esetben veszi fel az idegen valiásuak gyermekeit, ha azok a növendékekre eső iskotafentartasi dijvt, mely 'ezidőszeriní 80 K, előre befizetik a hitközség pénztárába. Ily körülmények közöst lettünk mi és az izraliiás felszólítva, hogy egy állami isto'a létesítése esetén, hajlandói len­nénk-e gyermekeinket járatni oda? A baptista szülött erre azt felelték: ha református atyánkfiái lehetetlenné teszik — amint a jelen körülmény mutatja — helyzetünkön kénytelenek vagyunk valahogy segíteni. Az állami iskola kezdeményezése essünk ágában sem volt. De ha nem taiáíhatonk más megoldást — kényte­lenek leszünk azt igénybe venni... Szívesen állítanánk felekezeti iskolát is mi baptisták, ha ahoz erőn-; volna. A ref. presbiteri határozatnak eleget tenni nem bírunk. Ami személyemet illeti — magyar vagyok. Nemzetemet szeretem, tisztelem, AMinMIiiffll.

Next

/
Thumbnails
Contents