Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-08 / 17. szám

1927. februÁr 8. Komáromi Lapok 8. okká. teü iördrae6ent reménylő szívvel. A m mellé még 25®/» ot várnak a sze­gény betevők, mert az ugyancsak nagy számmal levő bankmentők 65 %-ot Igének biztosan a bete Összegből és ezenfelül még reményeket is táplálták aziránt, hogy ha a 65% on felöl még marad haszon a szanálásnál, az is a betevőké lesz. Egyenlőre most 40% t kapnak a betevők, a többit pedig tü­relmetlenül várják. A 40% lefizetését ma, kedden kezdték el, amikor az A, 8, C kezdőbetű« nevű vagy jeligéid könyvekre fizettek ki. Szerdán a D, E, Ff 0, csütörtökön H, I, J. pénteken a K, szombalon az L, M, hétfőn az N, t>, P, R, kedden az S, Sz, szerdán a T, U, V, W, X. V, betűk kerülnek sorra. — A Noszty fa esete Tóth Marival c. Mikszáth-Harsányi kacagtató vígjáték bemuiátó előadására a jegyek már özv Apagyi A.-né dohánytőzsdejében 10,8. 6, 4, 2, 1 K-8 árban Az előjelek sze­rint nagy közönség fogja végig élvezni szombaton, február 12-én este 8 őr-.kor a Legényegyletben az elejétől végig tiszta levegőjű, magyaros, kacagtató vígjátékot, melynek előadásán a legény­egylet legjobb erői lépnek fel. A da­rabhoz méltó keretet fog nyújtani a fényes kiállítás,, pompás díszletek és korszerű ruhák. — Az Országos Fehér Estéi február 9-én rendezi a keresztényszociális párt kulturosztálya a pozsonyi Vigadó Ősz­­szes termeiben A bált nagyszabású hangverseny előzi meg, melynek kere -' lében Farkas Márta hegedűművésznél, Paulusz Ákos gordonkaművész és Né­meth István László zongoraművész sze­repelnek. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. A rendezőség kéri a közön­séget, hogy pontosan jelenjen meg, mert az előadás megkezdése u án az ajtók zárva lesznek, Belcpöjegyek 21 koronás árban az erszágos keresztényszociális párt központjában (Hosszú u ca 23 II.), a Stampfet, Holderer és Seifert cégek­nél kaphatók.. Az első tizennégy sort fenntartja a rendezőség a párt hívei számára, akik a párt központjában je­lentkeznek. — Köszönet. Vasárnap rendezett iparoskor estélyén mindazoknak akik felüifizeiéssel is hozzájárultak az estély sikeréhez, ezúton mond háíásköszöne tét az Iparoskör elnöksége. — Táncmulatság. A csallókozara­­nyosi iparos körzet 1927, Lbruár hó 12-én Csallóközaranyoson Farkas Ká­roly vendéglőjének összes termetben saját pénztára javára táncmulatságot rendez. Kezdete este 7 órakór. Belépti díj: személyjegy 5 korona és 1 korona vigalmi adó. Családjegy 3 személyre 10 korona és 2 korona vigalmi adó. A vidéki vendégeket este a vonatnál kocsi várja. — Előzetes beiratkozás a polg, le­ányiskolával kapcsolatos egyéves tan­folyamra. A helybeli állami polgári leányiskola igazgatósága étfesiti a kö­zönséget, hogy az 1927. szeptember elején megnyíló egyeves tanfolyamra előzetes beiratások tartatnak f. e. fe • múr 10, 11 és 12 napjain,vegyiscsü­törtökön, pénteken és »zombaton, dél előtt 10—12 óráig az igazgatói irodá­ban. A tanfolyamra előjegyezhetők olyan leány és fin növendékek, akik a pol­gáriskor harmadik vagy a középiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték, valamint ugyanezen osztályok jelenlegi tanulói, akik a most folyó tanév végén fognak bizonyilványt kapni. A jelent­kezők lehetőleg szüleik vagy azok he­lyettesei kíséretében jönnek és igazol­jak végzett tanulmányukat iskolai bizo­nyítvánnyal vagy azon iskola igazgató­jának igazolványával, ahol most járnak. — Táncmulatság. Szombaton, e hó l»én tartotta a csehszlovákiai munkás rokkantegylet szokásos bálját. A tánc­estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag . sikerűit. Meg is érdemli a támogatást ez az egyesület. A táac a reggeli órák­ban ért véget. — Kötött pull-overek, mellények és kBbátok, nók, férfiak, valamint gyerme­. kék részére, gazdag választékban, olcsó ’ árban Bibédnél, Nádor-u. 19. — A besenyőiek Udvardon. Veszély László, a feles tollú besenyői kintor­­tanlíó .EvikeM címmel irt egy kedves, urines mesejátékot tündérekkel, törpék­kel, árvaleánykával, szívtelen favágó párral, meneti vő úri családdal, ügyes, forda atos bonyodalmakkal, és miután Besenyőn eljátszotok ö szőr hatszor, — úgyhogy már kivüirő! tudja és nótáit dudoiji az egész falu, — átnézlek öt kocsi diók- műkedvelővel a kényesebb ízlésű Udvardra is es a N phlzban Gyertyaszentelőkor zsúfolt ház előtt ntgy tetszés mellett adO* elő a dara bot. Minden szereplő nagy ügyességgel játszott, mégis kiemelkedik kö/üiük a címszerep ő Gűgh M< git es a fi vágó Kecskés Gáspár. Szépek voltak a tün­dérek, kedves a táncuk, elevenek a kis törpék. Az összjátéh p rmpásan gö düit. Az udvardiak elismerő tapsokkal jutái maztak a derrk szereplőket és melegen éljenezték a szerzőt — A nagy edle k panaszai. Úgy látszik, a negyediek megirigyeltek Komá'om heroszifáteszi hírnevet es komáioni szokásokat veitek fel, amely abban nyilvánu*, hogy a vasútra vezető u óit is olyan rossz, mint ná uik, azzal a különbséggel, hogy a n gyediek még kocsival is nehezen tudna* kimenni az állomásra. * 6 Izsap- és Sárk ánypusztal tea­vaj. Sajtkülönlegességek Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrküiönleges­­ségek Asztali és Paiugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. 840 — SzafHionun „C<rtis“ Bratislava Torna-u 18. Telefon: 28—95, Szülészet, seb :szet, nőgy g ászát, aroiogia és laryugolögia. I osztály napi 80 Ke;. II osztály napi 60 Kcs. Siaöad orvos vdlasdás. A mu ísásbiztosi o, Liecebny Fond es a szegényoorsu betegek az intézet rendeikezesere áuó jótékonysági alapot vehetik igénybe, amelynek alapján műtét esetén 8 napra teljes szanatóriumi Költségek fejeben 400 Kcs-t fizetnek. Jelentkezni erre az alapra az intézet igaz­gatóságánál lenet naponta 10 — 12 ig. Közgazdaság. A Homárom Vidéki Hitelbank 54 évi müködas után kimondta feloszlását. Szanálása után beolvad a Slovenska Bankába, mely 7 milliót bocsát a Hitel­bank betevőinek rendéihez sere. - A itomarom Vidéki Hitelbank közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — — február 8. A Komárom Vidéki Hitelbank február 6 án, vasárnap tartó ta renddvüii köz­gyűléséi, úgy a részvényesek mint a betevő érdekellek nagy részvétele mel­lett. Megelőzően már napok óta bizo­nyos izgalmas hangulat V)lt észreve­hető a bank jövő sorsa felett dönteni hivatott közgyűléssel kapcsolatban s ha ez a bizonyos tőmegakciókra alapított s a szomorú valóságot a szenzáció má­zával bevonni törekvő - buzgalom r ém £1 őst akkora nieivet, mini a bankbu­­kások lavináját megindítod Komáromi Korona Bank közgyűlésé alkalmával, az érdekel ek ezreinek javára annak a nyugodt s higgadt mentő tevékenységnek, köszönhető, amellyel a Komárom Vidéki Hitelbank veze őségé a maga hibáján kívül bajbajuiott intézet sorsát vezette. Megállapítható, hogy a nagyközönség tanult már a szenzációs, népgyüiés­­szerü küer>dü!é3ekből és a Komárom Vidéki Hitelbank közgyü ésén elhang­zott kvázi vádak és nem éppen sze­rencsés, h ily télén információkon alapuló hangulatra alapitolt kritika nem találta meg az utat ahhoz az elégedetlen több­séghez, amelyre egyesek számítoltak. Sajnoson kell megállapítanunk, hogy még mindig nem higgadtak le annyira a lelkek, hogy a bajok sokasága s ránk nehezedett szomorú sorsunkban elfe ej­­tődjenek régi személyes ellenszenvek, ahelyett, hogy mindenki közös akarattal csak mentésre gondolna. A bűnbak keresések forszirozása azonban csak ott járhat eredménnyel, ahol tényleg lappangó hibák és bűnök rejtőznek; megnyugtatható lehet a Komárom Vi­déki Hitelbank érdekeltjei, részvényesei és betevői számára, hogy a bank szo­morú sorsra jutását egyedül és kizáró­lag oly okok idézték elő, amelyek a Korona Bank bukásának lélektanilag is megokolható következményeiként jelent­keztek. S bár szomorú szívvel veszi tudomásul az itt élő magyarság egy régi, több mint félszázados múltra visz­­szatekintő, mindig agilis, az egész vá­ros és hatalmas környékének gazdasági életében vezető szerepet vitt intézetnek kényszerű elmúlását, magunk iránti kö­telességből kell összefognunk, hogy a kataklizmából minél kisebb veszteség­gel mentsük meg értékeinket. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: A Komárom Vidéki Hitelbank nagy termét zsúfolásig megtöltő érdekeltek jelenlétében nyitotta meg a kögyülést Gaál Gyula dr., az intézet igazgatósá­gának elnöke. A részvényeseken kivül igen sok betevő is megjelent s a teljes számban megjelent igazgatósági és fel­ügyelő bizottsági tagokon kívül képvi­seltetve láttuk a Slovenska Bankát is »»...JtM pozsonyi föintézetánek és a komáromi fióanas igazgatói személyében. Gaal Gyula dr. igazgatósági elnök megállapítom, htgy a közgyűlésén 42 részvényei 588 részvény kép viseletében jelent meg A: intézet tőbo mint ö ven esz'endds tevékenységét tömören vázoló elnösi megnyitójában kitér az okokra, melyek a KözgyU és összehívását szük­ségessé tették. Az intézet, amely a min­denkit ért súlyos háborús veszteségek­ből a gondos üzletvezetes eredménye­ként különösen a hsriiköicsönflir giár­­téktelenése KövetáelTSöéa beállott vesz­teségekből 2 millió és hétszázörvenezet- TTirona összeget vojt képes leírni, s e leírások megbénították bar az intézet tevékenységének erősebb kifejlesztését, semmi aggódásra okot adó körülmény nem vehette ei kitünően megalapozott erejét. A jó bizalom reményében meg­induló második félszázada az intézetnek megállt egy Szerencseden véget értem bér halála s ennek következményeként a Komáromi Koronabank összeomlásá­ban jelentkező szomorú esemény miatt. A minden téren már töobször vagyo­nukat vesztett emberekjLiűiSSzerü .ro-. hatna a Komárom Vidéki_Hielbiak el-. len faltanózhaiatlan volt, s bár az in­tézet bízott saját erejében, s a közönség betétjeit egy hosszú ideig zavartalanul folyósította is, a millió aramenő betét kivétel végre is a moratorium megké­­résre kény szeri tette az igazgatóságot, hogyidőfnyerjéna bank teljes statusának UUgy tu'Jt iBjrtijv-ua i/autv iwijwo otaiusaiiam s ezzel a betevők teljes értékeinek meg­mentésére. Hosszú hónapokig tartó fá­radságos munkajiba került az igazgató­ságnak, hogy a Daninál érdekeltek ja­vainak megmentésére segédkezet kapott. Sikerült a S ovenska B inkát nyerni meg arra, hogy a bank szanálását magára vállalja, s ez intézet 7 millió koronát bocs u a Vidéki Hitelbank rendelkezésére a kifizetések megkezdése céljából Ha a pénzügyi kormányzat részéről több jóakaratot tapasztalt volna az intézet vezetősége, akkor <* szanálás gyorsab­ban kezdőd letett volna meg, sajnos azonban, az intézet vezetőségének szinte leküzdhetetlen akadályokat kellett el­hárítania a mentés utjából. Ismerteti tételek szerint az intézet 1926. évi mér­­legát, mely szerint az intézet vesztesége 40,474 koronát tüntet fel, 16,358 300 kőrona~és~65^ fillér vagyonstaiussil. KérT a közgyűlést, hogy a mérleget, valamint a veszteség és nyereség ki­mutatást fogadja el. Alapy Gyula dr. éles kritika tárgyává teszi az intézet előterjesztett mérlegét, a azt nem tartja reálisnak, mert ha csak 40000 koronányi vesztesége van az intézetnek, úgy ez csak megnyug­tató lehetne a betevő érdekeltek szá­mára. Hibáztatja, hogy a mérlegben a külföldi követelések 100% al vannak » felvéve, holott tudott dolog, hogy a külföldi követeléseket ilyen ér­tékeléssel felvenni nem lehet, mert a clearing elszámolásba került külföldi tételeknek alig lesz 12—15% nyi ér­tékük. Ebből a szempontból tehát a mérleg nem tünteti fel a valóságot, a helyesebbnek tartotta volna, ha az in­tézet a liquid dós mérlegét mutatta volna be a közgyűlésnek. Szóvá teszi, hogy az intézet erejen tulmenőteg vett részt annak idején a hidiköicsönjagyzés­ben, s ezzel is előidézte a mostani krízist Kritika tárgyává teszi az intézet eljárását a Komáromi Hengermalom tartozása ügyében, ahol a Szent Bene­­dekrend által a maiomérdekeltsegböl folyóan magára vállalt tartozásokat, amelyek cca 800 ezer koronát tesznek ki, teljes értékeben vette fel mérlegé­ben, holott ez az ügy még per tárgyát képezi. Hasonlóan bírálja a vezetőség, nek a tisztviselői nyugdíjalapot érimó kezelését, amelynek koveikezmenye, hogy ma az állasnólküt maradó tiszt­viselők még az utolsó reményüket is elvesztik, hogy végkielégítést kapnatnak. A nyugdíjalap ntgy részének eivesztét is a könnyelmű hadikölcsönjegyzés idézte elő. Az egész mérleget nem tartja reálisnak, nem akarja azonban, hogy a szanálás elé akadályok gördü jenek, azt a részvényesek ama csoportja ne­vében, amelynek álláspontját képvisel ő, az óvások jogának fenntartása mellet tudomásul veszi. Alapy Gyula dr. felszólalására Fried Jenő igazgatósági tag válaszol az igaz­gatóság nevében. A hadikölcsönök jegy­zése abban az időben nemcsak haza­fias kötelesség volt, amelyet nem von­hatunk kétségbe — hanem kitűnő üzleti befektetés is, mert oly kamat jövedel­met biztosított, amilyent az intézet más értékpapíroknál elérni nem tudott volna, A külföldi követeléseknek teljes össze­gükben való beállítása a mérlegbe nem tö vényellenes, mert erre éppen a tör­vény ad módot az intézetnek. A kül­földi követelések a clearing eredményétől függenek s azt ma megállapítani, hogy valóságos értékük mi a külföldi köve­teléseknek, senki megmondani előre nem is tudhatja. Az igazgatóság tehát a mai viszonyok szerint s a törvény intézkedésével megfelelően állította be státusának ezt a teteleit mérlegébe. A Komáromi Hengermalom és illetve a Szent Benedek-rend tartozása kérdésé­ben csak annyit tart szükségesnek ki­jelenteni, hogy ezt a szanálást vállaló Slovenska Banka teljes 100 százalék­kal értékelte, ez tehát feltétlen reális vagyonrésze a mérlegnek. Megállapíthatjuk, hogy az igazgatóság nevében előzőleg dr. Gaál Gyula elnök, majd Fried Jenő által megadott felvilá­gosításokat a közgyűlés megnyugvással vet'e tudomásul. Somogyi István polgári iskolai tanár a tisztviselői nyugdíj aiap ügyében szó­lal fel hasonló értelemben, mint dr. Alapy. ö is kifogásolja, hogy az igaz­gatóság a nyugdíjalap egy részét hadi« kölcsönökbe fektette s ezzel annak el­értéktelenedését idézte elő. Arról még folyhat a vita, vájjon felelős-e az inté­zet vezetősége a nyugdíjalap egy részé­nek kezelését illetőleg, mindenesetre azonban már most kéri a közgyűlést, hogy találjon módot arra, hogy az in­tézet jó és balsorsában résztvevő tiszt­viselők méltányos kielégítést kapjanak. Gaál Gyula dr. elnök az igazgatóság nevében kijelenti, hogy az igazgatóság épp olyan meleg érző szívvel és részt­vevő aggodalommal tekinti a tisztvise­lőknek a sorsát, mint amilyen jóakarat és aggodalom a felszólalt részvényes szavaiban megnyilatkozott és hangsú­lyozza az igazgatóság nevében, hogy a részére engedett helyzet határain belül a legnagyobb jóindulata támogatással kívánja a tisztviselők sorsát elviselhe­tőbbé tenni. Utolsónak Csermák Hugó kormány­­főtanácsos, az ácsi cukorgyár igazga­tója és a felügyelő bizottság elnöke szólal fel és vázolja azt a mindig ön­zetlen tevékenységet, amelyet az igazgató­ság az intézet érdekében kifejtett. Nagy hatást kiváltóan védi az igazgatóságot, azon kötelességszerü elhatározásában, mellyel az akkori viszonyok által és a jelentkezett pénzbőség által megkövetelt módon a bőséges pénzfelesleget a leg­jobban gyümölcsöző hadi kölcsönökbe fektette. Ajánlja a közgyűlésnek a mér­leg elfogadását

Next

/
Thumbnails
Contents