Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-08 / 17. szám
^egjvenuyoloadik évfo I yam 17. azám. Kedd, 1087. február 8 OMAROMI LATOK POLITIKAI LAP. Elfifixetési ár csehszlovák értékben: Seiyben és vidékre postai szétküldéssel: 3f§áa* évre 80 K, (élévre 40 K, negyedévre 20 E. — Külföldön A50 Ke. ?yes szén éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor-o. !J., Megjelenik hetenkint háremezori kedden, csütörtökön és szombaton. fel ilili Komárom, — febr. 7. Yégre megértük ezt is, nyolc esztendő elmúltával: Benes a külügyi bizottságban Magyarországról egészen normális hangon és azok nélkül a nagyzoíó attitűdök nélkül nyilatkozott, amelyet minden alkalommal magára öltött, amikor Magyarországról volt szó. Végre az atyáskodó, lekicsinylő hangoak végo van és Benes Í3 mélióztatik egyszer elismerni azt, hogy Magyarország belpolitikai ügyeiben iüggetlen és nem szorult a hradz-ini külügyminisztérium jóváhagyására. Beismerte azt is, hogy a helyzet Magyarországot tekintve jelentékenyen megváltozott, Magyarországgal ugyanolyan viszonyt óhajt, mint Németországgal és az kívánsága a Hradsinnak, hogy Magyarországgal végleges és állandó jó viszonyba kerüljön. Szinte alig akaruuk hinni a szemeinknek, hogy ugyanezeket Benes mondotta, aki csak nem régen is még fenn ült a magas paripán és Magyarország felé sötéten tekintett. Mert ugyan mi lehet oka ennek a változásnak ? Talán Magyarország politikájában állott be valamilyen korszakalkotó változás a kisantant felé ? Mi úgy tudjuk, hogy ott nem változott semmi a pénzegységen kivüi é3 a belpolitikában mindössze az történt, hogy a magyar kormányelnök politikája felől megkérdezett ország nem remélt mértékben nyilatkozott meg mellette. Ha tehát Magyarországon nem változott lényegében a helyzet, akkor bizonyára a külpolitika más irányában történtek változások és pedig az európai politikában. Benes jól tudja, hogy Magyarország és Olaszország, valamint Magyarország és Jugoszlávia között közeledés történt és az sem kerüli ki figyelmét, hogy a kisantant másik tagja, Románia, szintén a közeledést keresi Magyarországgal, melyet nem sikerült nagyzoíó külpolitikájával sem izolálni, sem barátaitól megfosztani. Akisantant e két állama végre belátta, bogy Magyarország barátai egyre nagyobb számmal jelentkeznek és emelnek szót illetékes helyeken Magyarország érdekében: Benes se akart lekésni az induló vonatról és az utolsó percben felkapaszkodott reá. Sz a legújabb külpolitikai fordulatnak a magyarázata. Nem a rokonszenv lángolt fel Benes keblében Magyarország iránt, amelynek miniszterelnöke oly sok támadását szerelte le és telte ártalmatlanná, hanem a kénytelenség. Most tehát a jó viszony érája kezdődik Magyarországgal. Figyelni fogjuk, hogy az elmélet hogyan m gy át a gyakorlatba ésab*nesi nyilatkozat mit is ér lulajdonképen a va Óságban. Tudomásul veheljük a külügyminiszter nyilatkozatát, de azt hi szűk, hogy egy kissé elkésett vele. Mert a jóviszony majd a hi vatali utóda alatt fog bekövetkezni és valósággá változni, aki őt a Hradsinban fel fogja váltani. Nem akarunk és nem tudunk hinni en-A szloverszkői msgyar politikában a j legutóbbi esenn nyék után köveikeztetve, I eiőreláihatóan fordulatát! be. MegUhet, hogy a két magyar párt, amelyekbe a szlovenszkői magyarság politikailag tö möriiií, két eltérő utón haiad a cél felé. De ha így is történne és a két magyar páit útja el is valna egymásső!, a közös célban találkozniuk kell egymással. Hogy a bét ut közül melyik ér előbb a célhoz, rzt a jövő igazolja m^jd, mive! az egyik mellett és ellen ugyanannyi érvet tehet felhozni, mint a másik ellen és mellett. A „Komáromi Lpok“ munkatársának s napokban alkalma volt beszélni a szlovenszkői magyar politikáról Pethő Sándor dr.-ral, a Világostól Trianonig cirrü hatalmas töiténelmi munka szerzőjével, hogy a magyarországi politikus és publicista szemével nézve, milyennek látja a szlovenszfcói magyarság politikai kialakulását. Peihő Sándor dr. tavaly megjelent nagy könyvével, a Világostól Trianonig című munkájával, a történelmi iró és irányító publicista tárgyilagosságává', tisztán látásával és alapos tudásával mutatott rá az utolsó század Magyarországának történelmi fejődésére, illetve hanyatlására, úgy, hogy munkájával elismerten a legkiválóbb magyar publicisták és iörténetitók sorába emelkedett, akinek szavai súlyosságuknál és tartalmuknál fogva, mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Pethő Sándor dr. a szlovenszkói magyarság jövőjére vonatkozóan a következőket mondotta: — A mostani határokra korlátozott magyarországi embernek nagyon nehéz és kényes beleavatkozni abba a küzdelembe, amelyet SzSovenszkó magyar társadalma folytat a maga kulturális és gazdasági birtokállományának megóvásáért. Nekünk csak akkor volna jogunk ezt a küzdelmet biráln;, vagy ehhez a politikai harchoz irányitó eszméket adni, ha rendelkeznénk azzal a politikai és erkölcsi erővel, hogy a szlovenszkői magyarságot támogassuk önvédelmi harcában. Szlcvenszkó politikai vezérférfiainak feladatuk és felelősségük, hogy megtalálják azokat a célszerű és alkalmas eszközöket, amelyekkel a legnagyobb siker reményében munkálhatják rnnek az önvédelmi küzdelemnek lehetőségeit. Következéskép nem szólhatunk bele, vájjon, ellenzéki, vagy kormánytámcnek a nyilatkozatnak az őszinteség* ben. Aki annyi előadást tartott légionáriusoknak éi más nacionai-stákoök, amelyekben Magyarországról mindig változatlanul sötét képet rajzolt, aonál nem hihetjük, hogy a jobb meggyőződés lelt benne úrrá. C ak a politikai szél iránya változott, más esemény nem történt. Budapest, — február 5. galó hadállás felel-e meg leginkább a szlovenszkói magyar kisebbség nemzeti érdekeinek. Ezeknek a politikái vezérférfiaknak kötelességük mérlegelni, vájjon reálpo itikai szempontból melyik front kecsfg'et a legnagyobb stratégiai kilá'ással. Hí a taktikai kérdésekben lehelnek is ütközőpontok, a magyar pártok vezérei közölt nem lehet vitas az, hogy a legnemesebb intenciók vezetik mindkét frakciót, amikor különböző utakon harcolnak a magyarság művelődési, gazdasági és politikai jogállományáért. A magyarság védekezésinek teljesen tiszta jogi hátteret biztosit még az a békekötés is, amely a történelmi Magyarországot darabokra tördelte. A trianoni békt ben a nemzetközi jogalkotás védelme alá helyezte a nemzeti kisebbségeket O’yan bázis ez, amellyel az 1914-es Európa nemzeti kisebbségei nem rendelkeztek és mégis, hála a nemzetiségi vezérek ernyedetlen agitációjának, sikerült európai kérdést csinálni a nemzetiségi kérdésből, holott az európai kormányok közőti nem volt vitás, hogy a nemzetiségi kérdés minden egyes országnak saját belügye. Bizonyos, hogy mihelyt a magyar kormány külpolitikai akciószab^dságánsk birtokába jut, a legelső lépés, amelyet meg kell tennie, a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális, gazdasági és politikai szabadságának irányában, illetve népszövetségi garanciájának biztosítása felé fog történni Anynyira elemi kérdése az u ődállamok kisebbségének sorsa a trianoni magyar társadalomnak, hogy feszítő erejét érezni fogja minden magyar kormány, legyen az konzervatív, vagy liberális. Addig is, amíg a nemzeti jogegyenlőség felé ilyen lépést tehet a magyar kormány, a magyar társadalom érzi annak a kötelezettségnek íratlan törvényekbe foglalt parancsolatát, hogy ápolnia kell a faji és kulturális egység gondolstát. Lehetnek mély szakadékok közöttünk, de abban tökéletes egyöntetűség uralkodik a magyar közvéleményben, hogy ápolja ennek a nemzeti és kulturális összetartozásnak szent tűiét. —■ Réthy pemetefű cukorka, köhögés és rekedtség elles ismét kapható. POLITIKAI SZEMLE. A parlament elé körűi a ködgazga. tá i reform. Prágából érkező hírek szerint a közigazgatási reformra vonatkozó javaslatot a minisztertanács már letárgyalta és el is fogadta. E héten kerül a javaslat a koalíciós páriok politikai bizottsága elé, amely remeihetőleg szintén elfogadja azt. A tervezetről egyébként igen &evés jutott eddig nyilvánosságra s ami a különböző lapokban megjelent tiszlán magánértesüiésea alapszik. A kormány németnyelvű félhiv italosa szerint egyik párt sem támaszt elvi nehézségeket a reformtervezet elé 8 a német kormánypártok is elfogadják azt, amennyiben a tartományok szerinti közigazgatást kívánja a javaslat életbeléptéim és amennyiben a német lakosság részére a viszonylagos választójog elve alapján biztosítják a képviseletet a tartományok képviseletében. Cserny belügyminiszter érintkezésbe lépett a képviselőház elnökségével és Svehla miniszterelnökkel, hogy a törvényjavaslatnak a parlamentben levő tárgyalásaira nézve a szükséges intézkedések megtétessenek. Malypetr elnök a napokban hívja össze a nemzetgyűlés elnökségét, hogy megállapítsák a nemzetgyűlés egybehivását. Hír szerint február 18-án fog összeülni a parlament. Két ülés lesz, az elsőn beterjesztik a törvényjva-,latot, a másodikon az illetékes bizottsághoz utaljak át. Juriga a szlovák néppárt kormányba-Sépssóről. A szlovák néppárt végrehajtó bizottsága pénteken tartotta Rózsahegyen ülését, amelyen a párt elnöke, Hiinka András beszámolt a pártnak a kormánybalépéséről. Igen érdekes epizódja volt a gyűlésnek Juriga Nándor dr-nak felszólalása, aki annak idején Tomanekkel együtt ellene szavazott a pártklub határozatának. Juriga most kijelentette, hogy alárendeli magát a többség határozatának, de hangsúlyozza, hogy a párt kormánybdlépése még nem jelenti a csehek és a szlovákok kiegyezését. Juriga szerint tehát tovább folyik a harc a csehek és a szlovákok között s így a kormánybalépéssel minden marad a régiben, amíg ki nem egyeznek egymással. Az ilyen nyilatkozat után nehéz volna arra következtetni, hogy a szlovák néppárt sorsdöntő politikai lépése a két testvét nemzet békés együttműködését huzamosabb időre biztosítaná. Kállay József dr. volt ninlezfert az igazságügy miniszter álla mi közjegyzőnek nevezte ki Pozsonyba. Régi kombináció valósult meg ezzel, mert a dr. Krso halálával megüresedett pozsonyi harmadik közjegyzői állásra már hőnapokkal ezelőtt őt szemelték hl Káliay dr. egyébként forma szerint is belépett a csehszlovák agrárpártba s őt választják meg a Zemsftá Banka pozsonyi fiókja igazgatósági elnökének is. A volt teljhatalmút ekképsn kárpótolják a szlovenszkői miniszterségért. Reorganizálják a legfelsőbb számvevő' széket. A közigazgatás reformjával egyidőben tervbe vették a legfelsőbb számvevőszék újjászervezését is. A kormány ebben a kérdésben két javaslattal rendelkezik. Az egyik javaslat szerint feloszlatják a legfőbb számvevőszéket és teendőit a pénzügyminisztérium ellenőrző osztályára ruháznák át. A zárószámadások etkészitésére a pénzügyminisztériumban külön központi számvevőhivatalt létesítenének. Az állam* adósságok kezelését kivennék az áUami igazgatás kezéből és erre a parlamentben külön államadósságkezelő bizottságot létesítenének. Ezzel szemben a „Annyira elemi kérdése az utódállamokban élő kisebbségek sorsa a trianoni magyar társadalmim? k, hogy feszilő erejét érezni fogja minden magyar kormány, legyen az konzervatív, vagy liberális.“ Pethő Sándor dr. a „Világostól Trianonig“ cimü nagy történelmi munka szerzője a szlovenszkői magyarság politikai jövőjéről.
